Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-15 / 118. szám

KALEIDOSZKÓP 2004. június 15., kedd • HÍDLAP • 7 / Iróbajnok irodalmon kívül Az általam legkevésbé olvasott ma­gyar író '39. június 15-én született Szilvásszentmártonban. Tehát 65 éves. Évtizedek óta várja, hogy olvas­sam kalandregényeit, egyebeit. Én is évtizedek óta várom. Áll is néhány kötete a polcon, olcsón jutottam hoz­zájuk, nem vásároltam volna meg, de - mondom - legyenek itt, hátha egy­szer minden kötél szakad, és minden porcikám Lőrincz L. Lászlót kíván. Azt a Lőrincz L. Lászlót, aki Neme­re István, ex-esztergomi író után a legtöbb könyvet adja el a mai Ma­gyarországon. Huszonnyolc éves korától a nyelv- tudományok kandidátusa. Mongolo­id, vagy hogyan is. Ösztöndíjasként éveket töltött a mongol Csojbalszan Egyetemen. Másutt is. Tehát jól el­adta magát a kulturálisan veszett Ká­dár-érában is. Az ilyen ember élete mindig érdekes. A piár, a jó helyez­kedés esetenként többet használ az olvasótábor növelésében, mint az iro­dalmi esszencialitás, vagy hogy az ol­vasó azt mondja, hopp, ez szép. Aztán - könyvei már a polcon -, láttam az embert, aki író, nem is akármilyen, úgy beszélt egyik köny­ve népszerűsítési akciója közepette, mint fel nem ismert költőgenie, aki közben részeges magyartanár, de fel­olvasóesteket tart, barátai-tanítvá- nyai ájulnak tőle, a nők maguk alá csinálnak, a kertészt úgy elvarázsolja, hogy másnap nem kaszálja, rágja a füvet, csattog a protézis. Úgy beszélt tehát, képe úgy ragyogott, mint a te­lihold, mint aki jobban nem is lehet­ne a bőrében. Meglepett. De nem annyira, hogy rákeressek, ugyan mi­ért. Megfelelő magyarázatnak lát­szott az eredeti válasz, egy sztahano­vista soha nem akar Mátyás templo­mot építeni. Alkalmatlan rá. A szta­hanovista elégedett az ajándéköl­tönnyel a Vörös Október Ruhagyár­tól. Nem óhajtja nevét beírni a Fala­zás Aranykönyvébe. Van itt más is. Ha nem volna, nem így,és nem ezt írnám LLL-ről. Talán ha szenvedélyesen beleszeretek a tör­ténetfűzésébe, és ha minden tavasz- szal azért várnám a nyarat, de na­gyon, hogy végre a nap huszonnégy órájában LLL-t olvashassak. De másként alakult történelmileg. Ez pedig az olvasás módszertana. Nem élvezem az olvasást. Dolgo­zom. Feladat. A munkámat szeretem persze, így aztán kénytelen vagyok „szeretni” olvasni, de lehetőleg nem olvasok olyan agyalmányokat, amire nem húz valamiféle csábos tükröző­dést az „irodalom”. így, így. Hülyesé­get nem, erőszak hatása alatt sem. Ha igen, akkor klasszikus hülyeséget, Rejtő Jenőt, Göre Gábort (Gárdo­nyi), és ilyet. Ha már. Amelyeket mégis emberközelbe súlyoznak az irodalomismeret nüánszai. Az, hogy nem iparosról, hanem íróról van szó. De azért hatvanöt évesen népszerű, a második legtöbb könyvet megjelen­tető magyar írónak, - „nem is tudom, hány darab regényem, könyvem je­lent meg”, mondja - lenni szép lehet. Az önelégültég riportszerű reggeli tombolása is ezt bizonyította. Lássuk, miket hordott össze: „Kutató vagyok, kelet-kutató, aki úgy próbálja megismertetni a keletet az olva­sókkal, hogy regényeket ír. Azon orszá­gok háttéranyagát felhasználva írok iz­galmas és szórakoztató könyveket, ame­lyeket jól ismerek. ” „Igazából a könyv írja önmagát. Ez olyan dolog, mint amikor egy csontvázat elképzel az ember, és aztán szép lassan felkerülnek rá az inak, az izmok, majd a hús és a bőr. ” „Sok igazi nagy mesterem volt pl. Kari May. Amikor gyerek voltam, és Kari Mayt olvastam, akkor egyszerűen már azért evett a fene, mert tudtam, hogy eb­ben is szerepel valaki, akiről úgy vártam, hogy már előjöjjön. ” „Büszke vagyok, hogy a regényeim az egyetemi tanártól, orvosprofesszortól kezdve a segédmunkásig, vidéki paraszt bácsiig szólnak. Ez nagyon kellemes do­log. Ez azt mutatja, hogy a történetek olyan színvonalon íródnak, hogy meg tudja érteni őket mindenki, de sokat lehet- belőlük tanulni. ” Naja. Ha ez így működik, akkor ta­lán a kisdolgozat egész első része fennhéjázás, nagyképűsködés. Meg­lehet. A regények az olvasó olvasó­kedve kielégítésére íródnak. Eseten­ként. Na meg azért, hogy a nyomda, a kiadó megéljen. És nem utolsó sor­ban azért, hogy jusson lekvár az író kakaós kalácsára. Ha ez megvan, ak­kor minek bármi szó. K l . Á L L í T Á S O K Esztergom Tímár József és Benjamin Pöttinen fotóművészek „Légihíd” című ter­mészetfotó kiállítása nyílik meg jú­nius 17-én, 17 órakor a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó aulájában a Magyar-Finn Baráti Kör szervezésében. Esztergomi Művészek Céhe tárlata látható a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban, a „Céh Galériában”. A Szentgyörgymezői Olvasókör gyermek rajzszakkörének kiállítá­sa tekinthető meg az olvasókör nagytermében. Antoni Waterloo Tájkarcok című ki­állítása nyílt meg a Keresztény Mú­zeumban. A tárlat október 3-ig lesz megtekinthető. Balassi címmel nyílt kiállítás a Vár­múzeum Rondellájában. A tárlat július végéig tekinthető meg. Kiss György és Vagyóczky Károly, 1000 éves pénzek érmén és papíron című kiállítása augusztus elejéig te­kinthető meg a Vármúzeumban. Szűts Bálint kiállítása nyílt meg a Műhely-Hidak (a Párkány-Eszter- gom Baráti Egyesület találkozó-so­rozata) keretein belül az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban. Korga György festőművész és Len­gyel Rita grafikusművész közös kiál­lítása nyílt meg a Dobó galériában. Esztergom-Kertváros Ruda Gábor templomok” meg a Féja Géza Közösségi Házban. „Gömöri középkori című kiállítása nyílt A tárlat június 29-ig tekinthető meg. Párkányban „Balassi nyomában” című vándor- kiállítás nyílt a párkányi Ady Endre Alapiskola épületében, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma, a párkányi Ady Endre Alap­iskola és a párkányi Balassi Klub szervezésében. A tárlat június 31- ig tekinthető meg. Bugyács Sándor kiállítása nyílt meg a Párkányi Városi Galériában. A tárlatot június közepéig tekinthetik meg az érdeklődők a galéria nyitva­tartási idejében. Fámád Hagyományőrző babakiállítás nyílt a farnadi kultúrházban. Az érdeklő­dők népviseletbe öltöztetett babá­kat tekinthetnek meg június végéig.-----------------------------------------------------------------------------------------------­-—.----------­— PR OGRAMOK­-RENDEZV ÉNYEK Esztergom Június 16-19. között kerül megren­dezésre a FESZTERGOM 2004 könnyűzenei fesztivál az esztergo­mi Prímás szigeten. Részletes in­formáció a www.fesztergom.hu weboldalon. Július 17-25. között kerül megren­dezésre az Arany híd 2004 Jógafesz­tivál a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban. Részletes in­formáció: 401-482, 06-20/563-43-89, www. in vitel, hu/hummelr. Június 18-19-én, 21.00 órakor Balas­si: Szép magyar komédia című elő­adása lesz látható az esztergomi Várszínházban. A Kecskés együttes előadása, (esőnap: június 20. vasár­nap) Belépődíj: 1000,- Ft., nyugdí­jasoknak: 500,- Ft. Június 26-án, 17 órakor érkeznek Esztergomba, a Bazilika elé a „VII. Veteránjárművek tallkozja Révkomárom” résztvevői. Info: Szakái Sándor (Szlovákia), tel.: 00421-907-306-001 Június 27-én, 10-17-ig NEMZET­KÖZI DUNA NAP elnevezéssel egész napos programokkal várják az érdeklődőket több helyszínen is. (Vár- hegy, Víziváros, Kis-Duna part) Rész­letes infó.: Duna Múzeum Esztergom, Kölcsey út 2., tel.: 33/500-250,e-mail: info@mail.dunamuzeum.org.hu, wwwdunamuzeum.hu Esztergom-Kertváros Június 19-én kirándulást szervez az esztergom-kertvárosi Féja Géza Kö­zösségi Ház. Úticél: Celldömölk, Sár­vár, buszköltség (létszámtól függően) 1600 Ft. Választható programok: gyógyfürdő, Sárvári Arborétum, Ság hegyi kirándulás, vár megtekintése. Információ: 06-30/522-40-87 Tát Június 17-én csütörtökön 15 órakora táti Kultúrházban évzáró előadást ad a helyi bábszakkör. A bábcso­port névadó ünnepségére is ekkor kerül sor. Köbölkút Június 26-án, 20.00 órától Krisz Rudi és a Füstifecskék koncerteznek a Makovec Imre által tervezett Nád­színpadon. A fellépők után hajnalig tartó diszkó várja a szórakozni vágyó­kat. A szervezők emellett a látványról is gondoskodnak, hiszen egész éjjel lézershow fényei világítják majd meg a színpadot. Jegyek kaphatók: elővé­telben Párkányban a Mária Valéria Tour utazási irodában és a köbölkúti Községi hivatalban 100 Sk-ért, vagy a helyszínen 120 Sk-ért. Pöltl „Oxi” Zoltán írásai 0 R Kísérlet, kísértet A kocsmai élet legnagyobb titka az, ami első látásra tán oda sem illik - a nő. Helyezzünk el egy a szokásosnál nem kapa- tosabb és mulatságában filozofikus társasá­got az ötperkettes asztalt is tartalmazó Pető­fi presszóba és tréfáljuk meg a srácokat, amúgy az istenek módján azzal, hogy a buli kellős közepén az önmaga lefárasztásán tevé­kenyen résztvevő társaság tagjai közé kül­dünk egynéhány csinos nőszemélyt. Tapasz­talásaink ekkor a következők lesznek. Az addig tárgyalt és az államalapítással egy szinten említhető, nagy fon­tosságú salakmotor-eb és olasz futballtabella eredmények a légben twiste- lő káposztalepke lelki bánatával válnak egyenértékűvé. A rossz tartásnak betudható és a csak magyaroknak eladható zsírszegény sertésháj pörköltön nevelkedett horpadékony férfi felsőtest hirtelen gigászi, gömbölyű vállbán és elől púpos mellkasban kezd dudorodni, köszönhetően az elhajigált cigitől mentesült ötlityis buborék segítségével felpumpált tüdő­csúcsnak. A bent tartott levegő az arcok színét is pozsgásabbra színezi, ami az életképesség első, illetve a halál elérkeztének második jele. Az előzőleg, otthon zselén és merevítőhabon nevelt hajstruktúrák újabb igazításon esnek át. A ritkuló, illetve hiányzó fejékkel küszködő Sámsonok arcszőrzetük misztikus birizgálásával és/vagy baseballsapkájuk helyre passzintásával hangsúlyozzák ki kollektív divat-tudathasadásukat. Az ivarszinten végbemenő láthatatlan kémiai folyamatokkal egy időben, a kiscsaj szériatípusú macák és a ragadványnevekkel is az egészségesek szintjén élni próbáló pasik között kép-, szag-, és hangmintacserék in­dulnak meg. A pultos óvatosan kivár, hiszen tudja, hogy a hím színes tollazatának pénzre válthatósága és a nőstény banánérlelő pillantásának függvénye, hogy a kö­vetkező rundót ki fizeti. Amennyiben a „Spektrum”-on és „National Geographic”-on nevelkedett egyedek kiizzadták, hogy mégiscsak bele mer­nek egymásba kötni, megkezdődik a rendelés, melyet a korai cro magnon-i kor alapításának számító vedelés című szokással folytatnak. Ezzel párhuza­mosan veszi kezdetét a selejtező, mely rangadóban az ötperkettes asztal tel­jes férfitagsága, az addigi évtizedes ismeretséget félreértve és félretéve meg­kezdi egymás lealacsonyítását a sárga földig. A kontraszelektív emberi hul­ladékgyűjtés eredményeképpen kettéválasztott férficsapat nemi úton ter­jeszkedőkre és parkoló pályára állított „aszexekre” bomlik fel. Végül az önérzetükben elvérzett presszólakók a kiesés feletti bánatukban sűrűn behálósodott vérereken át figyelik, ahogy a szerencsés marhák a re­mény teljes áhítatában udvarlás gyanánt már a negyedik kör italt fizetik a nőnek, miközben az értelem teljes látszatát mellőzve mélyednek el a távoli jövőbe helyezett szexcsata délibáb képzavarában. Ezek lennének a várható tapasztalatok. A várható összegzés pedig: a férfi a valóság kísérlete, a nő a valóság kísértése. VÁRÓ N U Esztergom „Belgául” tanul A rock & roll, mint gyűjtőfogalom (illet­ve egyik mai ágazata, a hip-hop) nem irodalom, ezért karcosan fogalmaz. A rock & roll nem Beethoven, ezért felráz és megpörget. Úgy ringat el, hogy köz­ben kijózanít. A június 16-án kezdődő 4 napos Fesztergom rendezvényen fellépő „Bel­ga” nevű együttes is ezt teszi. Politikai tömörüléseink egyikének egy olyan „Belga” zeneanyag jutott a kezébe, mely nem az eddigi két hivatalosan kiadott nagylemez, hanem egy úgynevezett házi demo, egy alternatív, boltokban nem kapható kalózkiadvány. Ezen a „Bel­ga” felvételen hallhatóak azok a fonák, a mai kor túlgerjesztett szexualitá­sát parodizáló szövegek, melyekre a helyi MlÉP azt hihette, hogy ezek a szövegek a zenekar valós véleményét tükrözik. A MIÉP helyi szervezeté­nek utcán terjesztett röplapos felhívásában a Fesztergom műsorszervezőit és az együttest, a félreértett irányú szövegei alapján vádolja. A mai magyar közéletre jellemző, hogy az esztergomi fiatalság körében rendkívül népszerű „Belga” úgynevezett könnyű drogokkal kapcsolatos véleménye illetve annak dalszövegekben való megjelenítése, valamint a mai magyar szexuális erkölcsről készített karikatúrája politikai lendületnek került útjába. A Fesztergom rendezvény szervezői ugyanis már évek óta a drogellenesség jegyében állítják fel koncertsátraikat, miközben tudják, amit mindenki (még a kijózanodott csecsemők is), hogy a tömegeket mél­tán vonzó fellépő művészek egy része (zömében a legnagyobb sztárok) a könnyű drogok liberalizációja mellett tör lándzsát. Mielőtt most bárki hőkölne egy nagyot, azt is megmondom, hogy ez a világon mindenhol így van. A Fesztergom működtetői tudják, hogy nem lehet egyszerre konzer­vatív és liberális az ember. Ha rock&roll-ról van szó, akkor nem politizál­hatunk a végsőkig, és ha szórakozni megyünk, akkor világos, hogy perce­ken belül szemben találjuk magunkat a drogkultúra képviselőivel, akik mellett az ország különböző szintű könnyűzenei formációi zenélnek, nem egészen hiánytalan egyet nem értésben. A „Belgát” tehát félreértették és felismerték. Mondanivalójuk, előadás­módjuk akkor lehetne korhatáros, ha a jelenlegi magyar ifjúság, úgy 11-től 51-ig nem lenne a káosz alul-, és túlérett gyermeki tömege.

Next

/
Thumbnails
Contents