Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-09 / 114. szám

4 HÍDLAP • 2004. június 9., szerda RÉGIÓ | MAI TÉMA A játéknak központi tevékenységnek kell lennie Tartanak-e az oroszkaiak a káros sugárzástól? Bea (adminisztratív dolgozó) A héten tartották hagyományos szakmai napjukat a város, a régió óvodapedagógusai Esztergomban a Megyeházán. Az előző évek el­adásainak témái a Helyi Nevelési Programok megalkotásához, illetve átdolgozásához nyújtottak elméleti ismereteket, valamint információkat kaptak az érdeklődők a minőség- irányítás szerepéről, feladatairól. A szükséges dokumentumok mára el­készültek, most a megvalósítás szakasza következik. A témaválasztás így az óvodai játék­ra irányult, hiszen ez a „kisgyermek­kor legfontosabb és legfejlesztőbb te­vékenysége, az óvodai nevelés legha­tékonyabb eszköze, ... a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, mely­nek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartala­nul ki kell elégülnie” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja). Ehhez a témához segítséget két elő­adótól, akik a Debreceni Egyetem Elajdúböszörményi Pedagógiai Főis­kolájának adjunktusai, kaptak az óvo­dapedagógusok. A szakmai elhivatott­ság, hitelesség nem volt kérdéses, hi­szen a királyvárosból többen is siker­rel végeztek a böszörményi főiskola A játék volt az óvodapedagógiai nap központi témája különböző szakképzésein. Ezt a szak­mai kapcsolatot, ezt a rokonlelkűséget szerették volna a szervezők szélesebb körben is megosztani, abban a re­ményben, hogy a pedagógusok játék­szemlélete megerősítést kap, a játék vagy tanulás dilemmája rendeződik. Marosi Miklósné, az esztergomi óvodavezetők munkaközösségének vezetője köszöntötte a vendégeket a rendezvényen. A megnyitó beszéd kínai közmondásai is kiemelték, és megfelelően szemléltették az óvodai nevelés fontosságát. Először Pálfi Sándor előadását hallgathatták meg az óvodai dolgo­zók, aki az Óvodai játék, mint alapte­vékenység érvényesülése címmel fel­hívta a figyelmet a szabad játékot ve­szélyeztető tényezőkre. Az óvodai programokban - tapasztalatai szerint - a szervezett tanulási tevékenységek vannak előtérben, az iskolai alkal­masság kialakulását többségében nem a játékban képzelik megvalósíta­ni a szakemberek. Az életkori sajátos­ságok és az egyéni fejlődés figyelem­be vétele ellentmondásos, hiszen a kimenetnél meg van határozva a kí­vánt fejlettség. A tanulást erősíti a minőségirányítás is, hiszen a part­nerközpontúság a különböző igé­nyeknek való megfeleléssel jár együtt (fenntartó, szülő, iskola elvárásai in­kább teljesítménycentrikusak). A hu­mán zsúfoltság sem kedvez a játék­nak. Egy intézményen belül is kü­lönböző játékfelfogású pedagógusok dolgoznak, hiányzik a közös érték­rend és a kontroll. A játék központi tevékenység, nem egy a sok közül, a többi tevékenységnek e köré kellene rendeződnie. A játékirányítás mód­szertana felnőttközpontú, így a gyer­mek játéka nem a valóság, hanem az ideák talajára kerül. Az óvodapeda­gógus szerepe inkább támogató kell, legyen. A játék optimális feltételeiről is szólt az előadó, illetve arról, hogy a témaválasztásnál a gyermek szem­pontjai és egyéni élményeit is ve­gyük figyelembe. A játékeszközök egyoldalúak, sok a kész játék - az eszközbirtoklás pedig konfliktusokat okoz. Kiemelt figyelmet kell fordíta­ni az eltérő nemek - különösen a fi­úk - játékigényére. A szabad játék és a fejlesztő játék arányai eltolódtak. Kelemen Lajos előadása Fejlesztő játék az óvodában címmel rövid el­méleti bevezető után, megismertetet­te a jelenlevőket a gyakorlatban egy­szerűen hasznosítható játékokkal, technikákkal. A jó humorú, szemlé­letes előadásmód hozzájárult ahhoz, hogy ne érezzenek ellentmondást a szabad játék és a fejlesztő játék egy délelőttön való hangsúlyozása kö­zött, hiszen az óvodában mindkettő jelen van, csak nem egyidejűleg. Ahol képességfejlesztés folyik, ott a gyermek képességeinek objektív vizsgálata szükséges. A fejlesztés ter­vezéséhez a fejlődés folyamatát kell ismerni. A gyermeket mindig önma­gához képest kell mérni és fejleszte­ni. A fejlesztés feltételei a követke­zők: az idő - az udvari tartózkodás utolsó 15 percében lehetséges óvoda- pedagógusok munkaidejének rugal­mas beosztása. Képességmérő eljárásokat fejlesz­tőprogrammal együttesen kell alkal­mazni. Három játék fejlesztő hatása­ival ismerkedhettek meg: 1. formake­resés - formaészlelés, analízis, síkban történő tájékozódás, figyelem, kitar­tás, feladattudat, számolás, ritmusér­zék, rövid idejű emlékezet, mennyi­ségek összehasonlítása; 2. robotnyelv - analízis, szintézis, rövid idejű em­lékezet, ritmusérzék, akusztikus dif­ferenciálás; 3. mese, sztorizás - oksá­gi viszonyok megragadása, sorrendi emlékezet, lényegkiemelés. • PlVÓK LÁSZLÓNÉ - ÓVODAPEDAGÓGUS, SZENTGYÖRGYMEZEI ÓVODA Eddig nem tudtam, hogy van ilyen berendezés ná­lunk. Csak a hangszóróból értesültem róla. De ennek ellenére nem tartok a su­gárzástól, nem hiszem, hogy ká­ros hatása lenne. Ivett (könyvelő) Tudtam, hogy van ilyen berendezés a községben, mivel folyamatosan írtuk és küldtük a figyelmezte­téseket az illetékeseknek, hogy szállítsák el. Ez máig nem történt meg, de ennek ellenére nem tartok a káros hatástól. Ján '' (rokkantnyugdíjas) Természetesen tudtam ar­ról, hogy ezek a berende­zések léteznek a gyár te­rületén. Azelőtt a cukor­gyár alkalmazásában dol­goztam, már akkor is tudtam a léte­zésükről, de egyáltalán nem tartok tőlük, szerintem nem veszélyesek. Ildi (takarítónő) Én nem tudtam arról, hogy ezek a berendezések léteznek. Akkor hallottam először róla, amikor ki­robbant az ügy, és a mé­dia megszellőztette. Nem vagyok teljesen nyugodt, mert nem tudom, mi ez, mennyit árthat az egészsé­gemnek. Jobb lenne, ha minél ha­marább elszállítanák a falunkból. Honfoglalástól Mátyás királyig Történelmi rendezvénysorozatot szervez Visegrádon az Enteriőr Bt. A program egy-egy napig tart, és még a héten részt vehetnek rajta az érdeklődők. A rendezők és mes­terek segítségével a résztvevők megismerhetik az említett kor szo­kásait, tárgyait, kultúráját. A szervezők minden évben 13-14 programnapot tartanak az iskolák ré­szére Visegrád a honfoglalástól Mátyás királyig címmel. Már kora tavasszal ér­tesítik az összes iskolát a programról. A rendezvény, mint ahogy a neve is mu­tatja a honfoglalástól Mátyás királyig tartó korszakot öleli fel, és a korhoz ta­padó mesterségek, játékok különféle fegyverek, szokásformák bemutatásá­ról szól. A Salamon-toronynál egy órás haditorna bemutatót láthatnak a részt­vevők, és megtekintik a tornyot, vala­mint a királyi várat. A királyi palota mellett további két helyszínen, a lovagi torna pályán és a lovagi táborban helye­zik el az íjászkodást, a középkori gye­rekjátékokat, történelmi konyhát és még egy tucat kézműves mesterséget. A lényeg, hogy a gyerekek mindent ki­próbálhatnak, az elkészített tárgyakat el is vihetik magukkal. A mesterek többnyire visegrádiak, csakúgy, mint a rendezők és a segítők. Az egész napos színes, tartalmas programok tartalmaz­zák a Mátyás Király Múzeum kiállítá­sainak, a királyi palota újabban helyre­állított részének, a Díszudvarnak, vala­mint a Herkules-kút másolatának meg­tekintését. Ezenkívül a múzeum terüle­tén kézműves mesterek (kőfaragó, ko­vács, gyertyaöntő, fafaragó, nemezes, szövő) bemutatói láthatók. A lovagi sá­tortáborban korabeli berendezett lova­gi sátrakat tekinthetnek meg a gyere­kek, és kipróbálhatnak középkori gye­rekjátékokat. A Történelmi Konyhá­ban ősi recept alapján készült ételt le­het megkóstolni. A program legked­veltebb része a lovagi torna bemutató, amelyben a Szent György Lovag­rend tagjai körülbelül 50 perces gya­logos, ügyességi harci bemutatót tar­tanak a Salamon-toronynál - ismer­tette lapunknak a színes programkí­nálatot Rajnák László, az Enteriőr Bt. ügyvezetője. A program lebonyolítá­sában a Mátyás Király Múzeum munkatársai, a Visegrádi Művelődési Ház dolgozói, a Szent György Lo­vagrend tagjai, Visegrád város ifjúsá­ga, visegrádi és szentendrei mesterek és iparművészek vesznek részt. • GK Párkányi a fiatal gyószerészek versenyének győztese A Miskolc melletti Lillafüreden rendezték meg a fiatal gyógyszeré­szek Rozsnyai Mátyásról elnevezett országos emlékversenyét, amely egyedüli fóruma a szakma- és tu­dományszerető fiatal gyógyszeré­szeknek. Az első helyen Pál Szi­lárd, a párkányi Astra gyógyszertár egykori patikusa végzett. A verseny rendezője a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei szerveze­te volt. A 39. lillafüredi Rozsnyai Má­tyás Emlékversenyen 27 fiatal gyógy­szerész mérte össze tudását. Pályázati munkájuk elbírálása és megvédése alapján a zsűri Pál Szilárdot jelölte meg győztesnek, aki 2003. szeptembe­re óta a Pécsi Tudományegyetem Or­vosi Karának tanársegédje. Az 50 ezer forint pénzjutalommal és szponzori ajándékokkal járó első hellyel a zsűri azt a szakmaszerető fiatalt jutalmazta, aki a mindennapi rutin-munka mellett még új tudományos kutatásokkal is hajlandó foglalkozni. Rozsnyai Mátyás kiváló gyógysze­rész, a szorgalom és a tudás mintaké­pe volt. A szorgalom és tudás volt Rozsnyai életének vezérlő elve is, és ez a legfontosabb üzenete a mai fiata­lok számára. Patikájában „nyitott szemmel - dolgozott, és rendszerint észrevette a megoldásra váró szakmai feladatokat. Nevéhez fűződik a kinin­tan, a szellemes exszikkátor, a gyógy- borok és gyógycukorkák bő választé­ka, vlamint számos általa kifejlesztett gyógyszer-technológiai és gyógyszer­analitikai tudományos eredmény. Rozsnyai vagyonának jelentős ré­szét a gyógyszerész gyakornokok számára ajánlotta fel, hogy elmélyül­tebb ismeretszerzésre sarkallja őket. így született meg a Rozsnyai Mátyás Emlékverseny őse 1887-ben. Az idei emlékverseny győzelmének értéke még egyértelműbb. Pál Szilárd mél­tán lehet büszke rá, hogy az említett kiváló gyógyszerész nyomdokain ha­ladva az idei magyarországi emlék- verseny győztese lehetett. • (zc) Színvonalas fesztivál Köbölkúton A 40. járási dal- és táncünnepély megrendezésére került sor a köböl­kúti szabadtéri színpadon, amely rendezvény az utóbbi három év alatt már Duna Menti Fesztivál néven került be a köztudatba. A Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának Köbölkúti Alap­szervezete, Köbölkút község Önkor­mányzata és a Regionális Művelődési Központ szervezésében megvalósult rendezvényt többször is megzavarta az eső. Ennek ellenére a közönség nagy része a zuhogó esőben is kitar­tott a műsor mellett, amelyben a ré­gió, valamint az Érsekújvári járás leg­jobb éneklő, folklór és tánccsoportjai, népzenészei szerepeltek. Az 500 sze­replő bemutatkozása az esti órákig el­húzódott, de a kísérő programok is le­hetőséget adtak a szórakozásra. A Re­gionális Művelődési Központ kézmű­vesei a legszebb portékáikkal reme­keltek, a kürti boros sátorban a legfi­nomabb borokat kóstolhatták meg, s a gulyásfőző verseny 7 csapata is mindent megtett, hogy a vendégek és a zsűri a legízletesebb kóstolóból vá­laszthasson. E megmérettetést egyébként Szesztay Adám, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsé­gének titkára értékelte, és külön meg­dicsérte a szakácsok munkáját. A rendezvényt Mihalík Gábor Köbölkút község polgármestere és Dániel Erzsébet, a TV elnöke nyi­totta meg. Köszöntőt mondtak Far­kas Tibor megyei képviselő és Far­kas Iván parlamenti képviselő, akik az EP-választások kapcsán is szól­tak a közönséghez. Este a Budapesti Fogi Színház előadásában és a Váci Szimfonikus Zenekar közreműködésével került sor Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária Főhadnagy című operettjé­nek bemutatására. • DAniel Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents