Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-08 / 113. szám

• HÍDLAP • 2004. június 8., kedd RÉGIÓ | INTERJÚ S ■ , Újra felvirágozhat a borkultúra Interjú Tóth Tiborral, a Mezőgazdasági Bizottság elnökével Nyugat-Európa egyes vidékein évek óta virágzik a turizmus egyik ága, a borturizmus. Magyarországon is találunk jól működő, híres borutakat, például Tokaj környékén. Az Ister-Granum Eurorégió terüle­tén útjára indult a kezdeményezés, hogy a két ország területén a ha­gyományos bortermelő vidékeket egy borút formájában kössék össze. Tóth Tibornak, a Mezőgazdasági Bizottság elnökének beszámolója- Az Ister-Granum Eurorégió közgyű­lésén szó volt az úgynevezett borút kiala­kításáról, amelyet a Mezőgazdasági Bi­zottság elnöke, Kama polgármestere, Tóth Tibor terjesztett a közgyűlés elé. Hogyan áll most a borút és milyen területeket érin­tene Szlovákiában és Magyarországon?-Tulajdonképpen a borút mindkét országot érintené, úgy Magyarországot, mint Szlovákiát a Duna mindkét part­ján. Az egésznek az lenne az értelme, hogy a termelt minőségi borokat nép­szerűsítsük. Az emberek, akik bor- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak, egy­részt javítani tudjanak életük minősé­gén, másrészt a piac fölhozatalán. Segít­ségével a régi hagyományos szakmákat is hozzá lehetne kötni a borút irányá­hoz, vonalához. A borút továbbá hozzá­járulna a kultúra fejlődéséhez, úgy a gasztronómiai kultúra, mint a turizmus és a szálláshelyek kialakításához, a kü­lönböző turisztikai látványosságok el­adásához, vagy a látványosságok ismer­tetéséhez. Ez a vidék eddig kevésbe volt attraktív a nyugati turisták számára. Az, hogy ez a hely is elismert turisztikai központ legyen nagyon nagy erőfeszí­tésbe fog kerülni. Ki kell vívnunk ezt az elismerést. Ebben segíthet a borút is. A régi tradíciókat kicsit háttérbe szorítot­ták az iparosítás folyamán. A szőlő makacs növény, a hegyvidé­ken is megterem, és aránylag jó minő­ségű borokat hoz nálunk is. Persze a tokajiakkal nem tudunk versenyezni, de más európai bor és szőlőfajtákkal azt hiszem, igen. Azért is szeretném buzdítani az embereket, hogy a boru- tat minél nagyobb számban támogas­sák, mivel saját magunk jövőjéről és településeink fejlődéséről van szó. — A borút tehát ebben a térségben a fa­lusi turizmust is szolgálná. — Egyrészt a falusi turizmus fejlő­dését, másrészt az emberek életvite­lét, gondolkodását fejlesztené a mi­nőségibb termelés, életmód és jövő­kép felrajzolása felé. — Milyen minták szolgálták az alapot a borút létrehozásához? — A szlovák oldalon már létezik bo­rút Pozsony környékén, ami szintén bortermelő vidék. A francia és német borutakat ismerjük. A borút mint fo­galom csak nálunk hangzik idegenül, de más vidékek kultúrájában ez már normálisnak számít. — Elkészültek már a konkrét tervek a megvalósításához?-A borúttal kapcsolatban a tervek még nem készültek el, mert nagyon időigényes és egyben pénzigényes is a folyamat. Részletes felméréseket kell majd készíteni a fajtákról, minőségről, mennyiségről, turisztikai lehetőségek­ről. Egy ilyen átfogó tanulmány segít­ségével tudnánk beindítani a projektet.- Melyik szlovákiai és magyarországi, a régióhoz tartozó vidékek lennének érin­tettek a borútban?- Egyrészt az Ászár-Neszmély bor­vidék, Gerecse-háti hegyközségek, mint Muzsla, Szőgyén, Gyalla, Szentpéter vagy a homokosabb vidé­kek, például Karva, Dunamocs és a Ga­rant mentén elterülő szőlővidékek. Elég nagy területen helyezkednek el olyan szőlős ültetvények, amelyeket a múlt rendszer kicsit a háttérbe szorított. A fölvásárlási árak arra kényszerítették a szövetkezeteket és a gazdákat, hogy a szőlőterületeket kicsit redukálják, és tel­jesen kivágtak többszáz hektárnyi sző­lőt. Azt is szorgalmazni fogjuk, hogy a hagyományos fajták, amik itt őshono­sak volta, újratelepítődjenek. Ehhez próbálunk majd támogatásokat szerez­ni, és megpróbáljuk elősegíteni, hogy a gazdák megfelelő iskolázásban részesül­jenek a minőségi termelés előremozdí- tása érdekében. Elég közel vannak az egyetemek, ahol működnek szőlészeti karok is. Innen nívós előadókat szeret­nénk gazdáink okítására elhívni.- Nem tartozik a régió területéhez az összes vidék, amelyet az előbb felsorolt. Az Ister-Granum Eurorégió támogatja a borutat, de létezik-e együttműködés más térségekkel is?- Ennyire még nem előrehaladott a szervezés, de elmondhatjuk, hogy egy borutat nem lehet behatárolni egy ki­sebb térségbe. Egyik borúinak kapcso­lódni kell a másikhoz, amelynek hossza lehet többszáz kilométer is attól függet­lenül, hogy milyen területet ölel fel. A borutat soha sem egy határ vagy térség szabja meg, hanem az, hogy milyen föl­hozatalt és minőséget tud produkálni. Nem egy borászatról kell itt beszélni, hanem több nagy termelőről, pincé­szetről, akik ennek a borútnak is szer­ves részei lehetnek, sőt lesznek is.- Említette, hogy pályázatokon szeret­nének támogatást szerezni. Hova fogják benyújtani a projektet, Szlovákiához, Ma­gyarországhoz vagy az Európai Unióhoz?- A pályázatoknak akkor van értel­mük, ha mindkét oldalra benyújtjuk és kihasználjuk az adódó lehetősége­ket. Ezen kívül természetesen szeret­nénk részt venni uniós pályázatok­ban is, mivel most már mi is szerves részét képezzük az Európai Uniónak. Szeretnénk ott is jól szerepelni. • GK Milyen az óvodapeda­gógusok jövőképe? Pivók Lászlóné (a Szentgyörgymezői Óvoda óvodapedagógusa) É Az óvodapedagógusok jö­vőképét egyedül a szakmai belső elhivatottságukban látom megteremtődni, hi- ________ szén a társadalmilag elis­mert szakmai presztízsnek még mindig az alsó részén állunk. Re­mélhetőleg a jövőben nagyobb is­mertégben és elismertségben lesz részünk, és ez motiválni fogja az igazán erre a hivatásra indíttatott fiatalokat. Aki ezt a hivatást vá­lasztja, az megmarad a pályán pon­tosan azért, mert gyermekszeretete és hivatástudata viszi oda őt. Ma rosi Miklósné (a Szentgyörgymezői Óvoda vezetője) Ha óvodapedagógusnak megy valaki, akkor szá­mára nem az a fontos, hogy mennyit keres, hi­szen ez egy hivatás, nem foglalkozás. A jövőkép szempont­jából továbbra is gyerek áll a köz­pontban. A gyerek életét akarjuk szebbé tenni, hogy felkészítsük őket az életre, hogy személyiségü­ket egyéniségüknek megfelelően tudjuk felkészíteni a jövőre. Pálfi Sándor (főiskolai adjunktus) A jövőnek abba az irány- flB ba kell mennie, hogy a * gyermeki érdekeket egyre ;«|r inkább érvényesítve kell a J nevelési intézményeket működtetni. Ha eljutunk ide, ak­kor az óvodapedagógusok értéke növekedni fog, márpedig elvileg el kell jussunk, hiszen az iskolapeda­gógia is azt sugallja, hogy tanítás­sal nem tudjuk a személyiséget egyértelműen fejleszteni. Ha nem a mindennapi politikai érdekek mentén haladunk, hanem egyre in­kább az emberi viszonyokra fektet­jük a hangsúlyt, akkor az óvodape­dagógusok szerepe növekedni fog, és a jövőjük is szebb lesz. Együttműködésre törekszik Esztergom és Pozsony-Ováros A pozsony-óvárosi küldöttség fogadása Esztergomban Jubiláló házaspárok Szőgyénben „Egyszer megszülettünk, ezért majd egyszer meghalunk. Adj hálát ér­te, hogy még együtt vagyunk.” A Bojtorján együttes dala volt mottója a szőgyéni önkormányzat által szervezett hagyományos rendezvénynek, melynek keretén belül megemlékeztek az arany- és ezüstlakodalmukat ünneplő párokról. Magyarországi útja során Eszter­gomba látogatott Peter Ciernik, Pozsony-Óváros polgármestere. A magas rangú vendéget és a vele érkező delegációt Knapp János Pál alpolgármester fogadta a Városhá­za nagytermében. Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásának ünnepén Esztergom városát Knapp János Pál alpolgár­mester és Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottság ve­zetője képviselte. Az ünnepségen jel­képesen a koronázási ceremóniát is megismételték, és az egykori Monar­chia minden területéről a koronázási dombon elhelyeztek egy marék föl­det. Akkor a beszélgetések során szó esett arról is, hogy Pozsony-Ováros testvérvárosa is Bamberg, Eszter­gomhoz hasonlóan. Az esztergomi alpolgármester ekkor hívta meg Esz­tergomba Pozsony-Óváros polgár­mesterét a közös testvérvárosi kap­csolatok további elmélyítésére. A hétvégén Esztergomba érkezett Peter Ciernik polgármester a Város­házán folytatott megbeszélésen hangsúlyozta, hogy látogatásukkal a két város közötti jó kapcsolatot sze­retnék előmozdítani.- Az Európai Unió elsősorban az együttműködésről szól, amit mi ma­gunk tudunk előmozdítani vagy le­lassítani. Mi az együttműködést akarjuk, és ezt jelzi gyors látogatá­sunk is - mondta Peter Ciernik.- A közös történelmi múlt is össze­köti a két királyi várost - hangsúlyoz­ta Knapp János Pál - és a történelem mellett a kultúra, a művészet az, ami a nemzetek és a városok közötti kap­csolatokat elmélyítheti. A pozsonyi vendégek megismerkedtek Horváth Bélával, az esztergomi Vármúzeum igazgatójával és Horváth István mú­zeumi főigazgatóval, akik Esztergom város történelmét mutatták be a ven­dégeknek. A Városházán folytatott megbeszélés után a pozsonyi delegá­ció megnézte a párkányi Vadas-fürdőt és az épülő esztergomi termálfürdőt, majd Koditek Pál vezetésével megte­kintették Esztergom nevezetességeit. • Muzslai Az idén két pár ünnepelte az 50., nyolc pedig a 25. házassági évfordulóját. Gyémántlakodalmas pár ugyan nem akadt, a tavalyi évben azonban kettő is volt. Az ünnepeiteket Laczkó Ilona anyakönyvvezető köszöntötte, s el­mondta, tisztelgés ez az ünnepség a párok közösen leélt élete előtt. Kunyik Tamás képvelő arról szólt, hogy a jubilánsok példamutató éle­tükkel együtt írták tele életük lapjait, így szilárdítva a társadalom alapját képező családot. Ezt követően a je­lenlévő párok megújították házassági fogadalmukat, majd gyermekeik, unokáik, dédunokáik és ismerőseik jókívánságait és virágait fogadták. Elzer Imre bácsi és Centár Marika néni már ötven éve tartanak ki egy­más mellett jóban-rosszban. Ok a jó választást tartják a tartós házasság alapjának. A tánc hozta őket össze, mivel mindketten fürgelábú embe­rek voltak. Három gyermeket nevel­tek, ma már öt unoka és egy déduno­ka is boldogítja a nagyszülőket. Ma­rika néni elérzékenyülve néz a párjá­ra és konstatálja: szép életük volt. • -BÖK-

Next

/
Thumbnails
Contents