Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-07 / 69. szám
„ízt adni, megőrizni../' Eljött a húsvét. Most sem figyelünk rá. Az ünnepek kifakulnak, lényegük ködbe vész. Persze, néha eszünkbe jut, hogy jó lenne megállni, akár percekre csak - oda kellene figyelni a minket körülvevő üzenetekre. Jóllehet, nehéz tudomásul venni a legfőbb üzenetet: rossz úton haladunk. Szerencsés Zsolt katolikus esperes-plébánossal beszélgettünk.- Felgyorsult világunkban lassanként elkopnak az ünnepek. Milyen üzenete lehet ma a húsvétnak?- A „felgyorsult világ” számára talán meggondolandó lenne az a végtelen nyugalom, mondhatni feszültséggel teljes csend, ami húsvét ünnepét megelőzi, nagyszombat csendje. Nem szólalnak meg délben a harangok, nem szólal meg az orgona, nincs szentmise. A templomokban megépítik Krisztus jelképes sírját. Mintha eltemetve lennénk Jézussal. De nagyszombat nyugalmában már ott van húsvét ígérete. Várni kell a mag kicsírázására. Mennyire vártuk már a tavasz első megnyilvánulásait; a pattanásig feszült rügyeket, a bimbót rejtő első kis leveleket... és még a hangulatunk is más lett! Vártuk már nagyon, hiszen hosszúra nyúlt a tél. Milyen szörnyű lenne látni az erőszakkal feltört rügyeket. Jó lenne megállni, elidőzni mindezek felett, hogy meghalljuk az üzenetet. Húsvét az élet ünnepe, a vallástól távoliak számára a tavasz, a hívők számára a feltámadott, új élet ünnepe, melyet a halálból feltámadt názáreti Jézus hozott el nekünk. Húsvét, Jézus feltámadása a kereszténység alapja, az élet reménysége, távlata. így lehet elfogadni a szenvedést, megpróbáltatást, kudarcot és sok minden mást, amitől legszívesebben megszabadulnánk. Az élet erősebb - még a halálnál is. Meg kell újra tanulnunk várni, várakozni. A mag, ha eljön az ideje, kicsírázik.- Emlékszem, gyerekkoromban magam is jártam locsolkod- ni, tojást begyűjteni. Ma azonban már kész viccnek tartják a fiatalok ezeket a szokásokat. Halljuk az egyház tűnő lépteit?...- Megvallom őszintén, gyerekkoromban sem szerettem a locsolkodást. Talán ott kellene keresni a problémát, hogy túlságosan anyagiassá vált ez is. Pedig egymás meglátogatása, jókívánságok elmondása, egymás megvendégelése emberi értékek lehetnének továbbra is. Ami a fiatalok vallásosságát illeti, erre is talán igaz lehet, hogy minden emberben benne van a vágy és ezek nem rosszak, csak sokszor rossz helyen keressük vágyaink beteljesülését. De mindenki kapott egy képességet, ahol átlagon felüli lehet és ez a szeretet. Itt van a vallásos emberek felelőssége, hogy hogyan élik meg azt, amiben hisznek, vonzó, elgondolkoztató, hiteles módon, vagy úgy, hogy ettől jobb, ha távol maradunk.- Az egyház súlyvesztése az utóbbi időben lelassult, amihez az európai jobboldali pártok térnyerése is jelentősen hozzájárult. Jöhet-e vajon még olyan kor, amikor akkora szerepet kap az egyház, mint a húszasharmincas években?- Véleményem szerint az egyháznak nem kell mindenképpen szerepvállalást keresnie. Ügy kellene jelen lennie a mai világban, hogy jel legyen. Ahogy Jézus mondja a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója, de ha a só ízét veszti...” Sónak lenni, ízt adni, megőrizni..., de az sem jó, ha valami túl sós... Tehát megtalálni a helyes utat, módot és alkalmat! Ez a mindennapok nem kis feladata.- Január óta komoly támadások érték a magyar egyházat. Kezdődött a Tilos Rádió előtti tüntetéssel, majd a Káróli egyetemen történt incidensek okán vártak állásfoglalást a magyar hitélet vezetőitől. Az egyház mellett kiállók leginkább konzervatív életérzésű emberek voltak. Mennyire tud távol maradni a politikától az egyház mai megosztott világunkban?- Az egyház nem tud távol maradni a politikától, hiszen az egyházhoz tartozók - a papok és a hívek - ugyanúgy élik a mindennapokat, mint bárki más. Nem lehetünk közömbösek a napi események és a bennünket is érintő jövővel szemben. A Teremtés könyvében azt olvassuk: „Hajtástok uralmatok alá...” A világon nemcsak uralkodnunk kell, hanem felelősek is vagyunk érte, ezért kaptuk. Napjainkban egyre csak azt hangoztatjuk, hogy mihez van jogunk, mit mondhatunk ki, mit tehetünk meg. Arról azonban elfeledkezünk, hogy mit takar az a szó, hogy kötelesség. Az egyház egyik nagy küldetése, hogy az emberek lelkiismerete legyen, az embert megszólító Isten szavát közvetítse. Ami a támadásokat illeti, kétezer év alatt mindig is vállalni kellett Jézus szavainak valóságát: „Engem is üldöztek, titeket is üldözni fognak.”- A húsvét ünnepéhez kapcsolódik Mel Gibson legutóbbi, nagy port kavart rendezése, A Passió című film. A Vatikán kiállt a film mellett, sokan azonban (az egyház berkein belül is) úgy gondolják, hitünk megtalálásához nem feltétlenül szükséges elrettentést alkalmazni. Hogy vélekedik erről?- Mel Gibson filmje valóban vélemények kereszttüzébe került. A magam részéről vegyes gondolatokkal jöttem ki a vetítésről, de ahogy visszagondoltam a látottakra és a hitünkkel körülvett eseményekre, egyre több értéket fedeztem fel az alkotásban. Nem szabad elfeledkezni a tényről, hogy a keresztre feszítés mégis csak a kivégzés, a büntetés kegyetlen megnyilvánulása volt és abban a korban ez nem egy elszigetelt esemény^ hanem kivégzési gyakorlat volt. És a názáreti Jézus mindezt tudatosan vállalta, de ha valaki nem ismeri Jézus Krisztus teljes életét, tanítását, amit az Egyház kétezer éve hirdet, nehezen érti meg az ábrázolt események lényegét. Felszínre kerül az emberben szunnyadó könyörtelenség, kegyetlenség, de ugyanakkor a megdöbbenés, a csendes fájdalom, az együttérzés, a segíteni akarás - még ha csak annyiban is, hogy egy kendővel letörli a szenvedő, a megkínzott ember arcát. Bizonyára sokan megnéztük, megnézik a filmet, talán csak kíváncsiságból, esetleg valami többet várva - vagy csak úgy, mint egyet a filmek közül. De bizonyára mindnyájunk emlékezetében ott marad, ott él és így esetleg hozzájárulhat hitünk, vallási ismereteink, emberi megnyilvánulásaink megtisztításához. Visz- szavezet a kereszt botrányához, a kereszthez, mely egyszerre az emberi kegyetlenség és az embert szerető Isten szeretetnének jele.-esszáIsmét útra kelünk - 1 .rész A negyedik útvonalunk a 11-es főútvonalon vezet. A régebben pilismaróti út, a Dobozy Mihály utcán keresztül vezet a vízlevezető árok hídjához, majd azon át Pilismarót-Budapest felé. A hídon áthaladva jobbra a MÓL üzemanyagtöltő állomás, a Bilik építőanyag-kereskedés és gépkocsiértékesítő telep működik. Az építőanyag-kereskedés kerítése mellett áll egy kis műkőkereszt: feliratát az időjárás olvashatatlanná tette, de a szentgyörgymezői plébánia História Domus évkönyvéből megtudható, hogy ezt a kis keresztet 1907-ben Lobog Katalin állíttatta. Az út mellett jobbra a volt tagi parcellán családi házak épülnek. E terület végén ágazik el a kusztusi utat összekötő út. Elején működik egy nyo- móskút. Korábban itt gémeskút volt favályúval. Régen a határban több ilyen gémeskút működött, mellettük favályú. A gazdák kifelé menet és hazafelé itt itatták meg állataikat, de kőagyag korsókba, üvegekbe maguknak is vettek vizet és nagyobb edényekbe a permetezéshez is. A kút mögötti területen létesítették a Vadvirág kempinget, de már megszüntették, és területét parcellázták. Tovább haladva a 11-es úton elérkezünk s Szennyvíztelephez vezető úthoz, ettől nem messze áll egy kőkereszt, melynek elmosódott feliratából már csak a Haller név olvasható. A plébánia évkönyvéből azonban megtudható, hogy özv. Haller Ferencné, szül. Schiszler Terézia állíttatta saját földjén, fenntartására alapítványt is tett. 1885. szeptember 13-án szentelték fel. Elérkezünk egy kis akácerdőhöz, mellyel átellenben a Duna felőli oldalon kiirtott szőlőültetvény helyén áll egy szép kőkereszt, aranyozott corpussal. Felirata: „Édes Jézus, a Te kínszenvedésedért irgalmazz a bűnösöknek, e szobrot az Isten dicsősérére emelte Belkovics György és neje Bartus Teréz 1908-ban.” Nem messze innen egy autófényező műhelyhez érkezünk, mely előtt nyomóskút működik. Azelőtt itt is gémeskút volt favályúval. Bélay Iván Karitatív szolgáltatások a nyugdíjasoknak Eleinte gyanakvóan fogadták, mostanra viszont egyre többen veszik igénybe Ipolyszakálloson a Közszolgálati Értékközvetítő Szövetség segítségét, amely márciustól a nyugdíjasoknak nyújt különféle szolgáltatásokat. Márciusban indult Ipoly- szakálloson a Közszolgálati Érték- közvetítő Szövetség (KÉSZ) jóvoltából a kezdeményezés, hogy a helyi nyugdíjasok számára biztosítsák a gyógyszerek házhoz szállítását. A polgári társulás elnöke, Gasparik Ágota lapunknak elmondta, hogy a társulás még tavaly decemberben alakult meg, a nyugdíjasok megsegítésére irányuló programot pedig idén márciusban indították be. „Eleinte gyanakvóan fogadtak bennünket, de fokozatosan megismerkedtek és megbarátkoztak az ötlettel. A mintegy kétszáz nyugdíjas közül már hatvan jelezte, hogy igénybe venné szolgáltatásainkat” mondta a szövetség elnöke. A szolgáltatások között szerepel nemcsak a szükséges gyógyszerek házhoz szállítása, hanem besegítenek a házimunkákba is, vagy elvégzik a bevásárlást a rászorulók helyett. Sokszor az is segítségnek számít, ha egy kicsit elbeszélgetnek a nyugdíjasokkal. A fiatalok ugyanis munkalehetőség miatt elköltöznek a városokba, az idősebbek pedig magukra maradnak. Gasparik Ágota továbbá azt is elmondta, hogy már szerencsét próbáltak alapítványoknál, de eddig sehonnan nem kaptak támogatást. Ennek ellenére illeték nélkül tudják végezni munkájukat. Az egyesület további céljairól, feladatairól Gasparik Ágota elárulta, hogy a kulturális szervezetek és a vállalkozók felé is szeretnének nyitni. A vállalkozóknak az uniós normákról és a lehetőségekről klubtevékenységek formájában szeretnének felvilágosítást nyújtani. A társulás vezetősége öt személyből áll. Janig Ildikó és Ozvald Eleonóra személyében két alelnö- ke van, az ellenőrző bizottság elnöke Gyönyör Gyula, programtervezője Kiss György, pénztárosa predig Ballon Judit. A karitatív jellegű szolgáltatásokat a jelenlegi hét tag és a szimpatizánsok végzik. CzM Örömet találni a természetben... Április 5-én, délután kezdődött a Szentgyörgymezői Olvasókörben Pifkó Péterné szervezésében a Feichtinger Sándor Botanikai Verseny általános és középiskolás tanulóknak. Az immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülő tanulmányi versenyen első és második helyezést a kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola csapata érte el, a harmadik helyen az esztergomi József Attila Általános Iskola diákjaiból álló csapat végzett. A zsűri elnöke öt éve dr. Szállási Árpád orvos-történész, dr. Osvai László orvos és Barina Zoltán, a Természettudományi Múzeum növénytárának munkatársa voltak. Pifkó Pétemével, a botanikai verseny életre hívójával, a József Attila Általános Iskola magyartanárával beszélgettünk a rendezvény szünetében. „Öt évvel ezelőtt rendeztük meg először. Előtte a József Attila iskolában már készítettünk egy padot, ami Feichtinger Sándor nevét viseli. Nagyon fontosnak találjuk a munkásságát. A kórház és a reáliskola igazgatója volt, és nem utolsósorban országosan elismert, kiváló botanikus, akinek hatalmas gyűjteménye volt, különböző munkái jelentek meg. Ami a versenyt illeti, a megyéből és a régióból is érkeztek hozzánk csapatok: Párkányból kettő, Érsekújvárból egy csapat jött. Azt viszont sajnálattal fogadtuk, hogy Esztergomból csak a Petőfi és a József Attila iskolából jöttek gyerekek a rendezvényre. Nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek örömet találjanak a természet megismerésében. Ezért találtuk ki a versenyt. A város oktatási bizottsága segít bennünket, a Nemzeti Tankönyvkiadó támogatja a munkánkat, valamint rendszeres segítséget kapunk a Természet- tudományi Múzeum növénytárából. Két fiatal munkatársuk állítja össze a verseny anyagát, közülük Pifkó Dániel az Szent István Gimnáziumban tanult, majd lett biológus. Éppen ma számoltam ösz- sze, hogy a József Attila iskolából öt olyan kikerült tanítványunk van, aki vagy uniós szervezeteknél dolgozik, vagy éppen a Bodeni tónál végez kutatásokat. Van olyan volt tanítványunk, aki az Aggtelei Nemzeti Parknak a munkatársa, vagy a Genetikai Intézet kutatója. Úgy tűnik, nálunk a természet szere- tete hagyomány.” -száHúsvétváró Karván A KORÁVÁ Dunamenti Vidékfejlesztési és Kulturális Társulás 2004. április 10-én délután két órai kezdettel a karvai kultúrházban Húsvétváró ünnepséget szervez, ahol az érdeklődők saját kezűleg díszíthetnek tojásokat, dísztárgyakat készítenek szalmából, csuhából és drótból, de lehetőség nyílik méhviasz gyertyák, húsvéti asztali díszek és képek készítésére is, valamint a résztvevők kipróbálhatják az üvegfestést is. A résztvevőket arra kérik, hogy a tojásdíszítéshez hozzanak magukkal kifújt vagy főtt tojásokat. A belépődíj 40 korona, további információt a +421-905-930 994-es mobilszámon, valamint a +421-35-777 85 20-as faxszámon kaphatnak az érdeklődők. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség! -CZ-
