Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-01 / 108. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2004. június 1., kedd TÜNDE, KUND Szt. Jusztinusz és Szí. Paula napja II. évfolyam, 108. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Répássy: nem hisz Medgyesy Péternek Több mint blöff a 800 kilométer autópálya-építés ígérete .....................................3. OLDAL A választók érdeke elsődleges szempont Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Párt európai parlamen­ti képviselőjével készült interjú .....................................4. OLDAL A magyar olimpikonok eskütétele Szombaton letették az esküt az Athéni Nyári Olimpiai Játéko­kon résztvevő magyar sportolók .....................................................................8. OLDAL Em léktábla Balassa Bálint tiszteletére ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A török ellen vívott harcban szer­zett halálos sebet az esztergomi ví­zivárosi erődítmény ostrománál 1594-ben Balassa Bálint költő, vég­vári katona. Halálának 410. éves évfordulóján, egykori sebesülése helyén a vízivárosi Hévíz bástya fa­lán emléktáblát állított tiszteletére Esztergom Város Önkormányzata, a Balassa Bálint Múzeum, a Balassa Bálint Társaság és Esztergom Bará­tainak Egyesülete. A költő szobrának megkoszorúzása után az emléktábla-avató ünnepségen Adorján Norbert, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola ta­nulója a költő Áldott nap pünkösd cí­mű versével elevenítette fel Balassa Bálint alakját. „Életünk, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvére” - állt a harcba induló Balassa Bálint zászlaján - idézte fel Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottság elnöke beszédében az esztergomi vár visszavételéért életét áldozó költő jelmondatát. Horváth István múzeumigazgató a legújabb kutatások eredményeiről szólt. Balassa Bálint 1594. május 30-án halt meg tábori kórházban. Halálos sebesülését nem a Várhegyen álló ki­rályi vár ostrománál szerezte, hanem a Kis- Duna parton álló vízivárosi erő­dítmény ostrománál. Az erőd falán nyílt résen át behatoló 894 magyar ka­tona egyike volt. Az ostromlókat a 2000 janicsár várta a falon túl. A go­lyózáporban több mint kétszázan meghaltak, és itt sebesült meg a költő. A Nagy Pál szobrászművész és Németh László kőfaragó által készí­tett emléktáblát Meggyes Tamás pol­gármester leplezte le, és helyezte el a város nevében az emlékezés koszorú­ját. Az emléktábla-avató után Kántor János grafikusművész erre az alka­lomra rendezett szabadtéri Balassa- kiállítását Tóth Sándor, József Atti- la-díjas költő nyitotta meg. • MÁ A jövő a falusi turizmusé Szent Orbán-nap Garamkövesden ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ- Többen kérdezték már tőlem, mi ösztönöz bennünket arra, hogy ilyen nagyszabású falunapot rendezzünk. A válasz nagyon egyszerű. Földrajzi adottságainkat, falunk csodálatos környezetét kihasználva községünk jövőképét úgy szeretnénk kialakíta­ni, hogy a falusi turizmus fontos he­lyet kapjon benne. Sliva Judit, Garamkövesd polgár- mesterének szavait akár a hétvégén megtartott Szent Orbán-napok mot­tójaként is idézhetnénk. A rendez­vényre megszámlálhatatlan érdeklődő gyűlt össze. A többség az előző évek jó hangulatán felbuzdulva érkezett a kör­nyező falvakból, de olyan is akadt, aki Budapestről jött. A falunap szentmi­sével kezdődött a római katolikus templomban. Az ünnepi ceremónia keretében Diósi László, helybeli plé­bános megáldotta a magyar zászlót, a nemzet egységének szimbólumát, amelyet Geönczeöl Gyula, a Magya­rok Világszövetségének felvidéki elnö­ke adott át. Elmondta, hogy májusban öt zászló érkezett Szlovákiába az USA-ban élő magyarok ajándékaként.- Amíg Szlovákiában az asszimiláció jellemzi a magyarság helyzetét, addig az Amerikában élő magyarok egyre erő­teljesebben igyekeznek felkutatni gyö­kereiket. Geönczeöl tolmácsolta a ten­geren túli magyarok üdvözletét, vala­mint azon kérésüket, hogy ne engedjék a hagyományokat feledésbe merülni. A szentmise szónoka Szalay And­rás, ipolyszakállosi plébános volt.- Ahogy a nemzetet a zászló, a ke­resztényeket az ima köti össze. Sok műemlékünket lerombolták, vagy hagyták tönkremenni. Például Mohi­ban leromboltak egy magyar falut, hogy atomerőművet létesítsenek a helyén. Szalay András figyelmezte­tett, hogy nemcsak anyagi rombolás­ra, hanem a civilizáció lélekromboló hatására is oda kell figyelni.- Mindent a saját erőnkből szeret­nénk felépíteni, eközben pedig megfe­ledkezünk a legfontosabbról: önpusz­tító tevékenységet végzünk, szennyez­zük környezetünket, a transzcenden­ciáról pedig megfeledkezünk. A mai ember elfelejt igazán élni, elfelejt hálát adni a termésért, a kedvező időjárás­ért. A szőlő terméséért aggódunk, de nem aggódunk a lélek gyümölcseiért. Nemet kell mondani a lelki inkulturá- cióra, a romokban heverő lelki templo­mokat újjá kell építeni. A szentmisét lovas felvonulás és kultúrműsor követette. A délelőtt fo­lyamán az óvodások, a kultúrház mellett működő Játszóház kis és nagy tánccsoportja, valamint a Cse- madok helyi szervezetének énekkara lépett fel, Sotkovszky Lajos pedig megzenésített verseket adott elő. (folytatás az 5. oldalon) Bronzszobrot állítottak Petőfinek Rimaszombatban SZLOVÁKIA Kétnapos emlékünnepély záróak­kordjaként szombaton Rimaszom­batban a Tompa Mihály téren lelep­lezték Petőfi Sándor bronzszobrát, akit 1845. május 29-én Rimaszombat­ban neveztek ki Gömör megye tábla- bírájává. Az ünnepségen részt vett többek között Bugár Béla, az MKP elnöke, Csáky Pál miniszterelnök­helyettes, Simon Zsolt vidékfejlesz­tési miniszter és Győrffy Csaba, Ma­gyarország szlovákiai nagykövete. Bugár Béla beszédében nagyra ér­tékelte ezt az eseményt, és külön kö­szönetét mondott az önkormányzat szlovák nemzetiségű képviselőinek, akik támogatták a Petőfi-szobor elhe­lyezését. Szerinte ez a bizonyítéka annak, hogy „mint a történelem so­rán már jó néhányszor, most is képe­sek voltunk az együttműködésre.” Bugár megjegyezte, ezt az értéket kell magunkkal vinni az egyesült Eu­rópába. A szobrot két irodalmi sze­mélyiség: Karol Vlachovsky és Tő- zsér Árpád leplezte le. Szlovákiában eddig csak Pozsony­ban volt Petőfi-szobor, Petőfi többi felvidéki látogatását csak emléktáblák őrzik. A megközelítőleg két méter magas rimaszombati szobor egy ho­mokkő talapzaton áll, ezzel együtt az egész emlékmű az öt métert is eléri. Izsó Miklós gipszmintája alapján a szobor bronzöntvényét Varga Imre karcagi bronzöntő készítette el, mű­vészileg pedig Győrfi Lajos szobrász formálta meg. A kivitelezés 1,3 millió koronába került, amelyből 600 ezer koronát a szlovák kormányhivatal fe­dezett, a többit közadakozásból gyűj­tötték össze. • RGA „A Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára valók” - jelentette ki a bajor miniszterelnök Edmund Stoiber bajor miniszterelnök erről a szudétanémetek hagyomá­nyos pünkösdi összejövetelén, mintegy tízezer ember előtt beszélt Nürn- bergben. A Benes-dekrétumok alapján, a II. világháborúban győztes hatal­mak jóváhagyásával mintegy 3 millió németet és több tízezer magyar űztek el Csehszlovákiából. Edmund Stoiber szerint, ha egy tagállam jóváhagyja emberek millióinak elűzését és jogfosztását, az az egész Európai Unió hite­lét ássa alá, és nehezíti az unió összenövését. • HlRTV Százezrek vettek részt a csíksomlyói búcsún Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegy- helyen lezajlott pünkösdszombati bú­csún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. A Kárpát-medencei magyarság hagyományossá vált leg­nagyobb találkozójára az idén - helyi becslések szerint - 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rendtartomány fő­nöke köszöntötte. A zarándokokat köszöntő beszéd után Jakubinyi György, gyulafehérvári római katoli­kus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú „a 438. nemzeti fogadalomból meg­tartott zarándoklat”. Diákhitel külföldi tanulmányra Jövő ősztől külföldi tanulmányok céljára is igénybe vehető a diákhitel. Erről az oktatási miniszter be­szélt, hozzátéve: a tervek között az is szerepel, hogy 2005 szeptemberétől megkaphassák a képzési normatívát azok a diákok, akik valamelyik uniós tagállamba mennek részképzésre, és az ott megszerezhető hitelekkel ma­gyarországiakat válthatnak ki. Magyar Bálint hangsúlyozta, hogy a kormány minden diáknak szeretne legalább féléves külföldi tanulmányi időt lehetővé tenni. Megemlékezések a Hősök napján A Hősök napja alkalmából vasár­nap országszerte a nemzet hősi ha- lottaira emlékeztek. A Rákoskeresztúri Új Közteme­tőben a kormány tagjai koszorúztak. A Hősök terén Mádl Ferenc köztár­sasági elnök is jelen volt a Minisz­terelnöki Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium és Nemzeti Kegyeleti Bizottság közös megemlékezésén. Az Országgyűlés 2001-es döntése szerint május utolsó vasárnapja az elmúlt ezer év magyar hőseinek és mártírjainak emléknapja. • (MR) Rendkívüli parlamenti ülésnap a gyógyszerárakról Rendkívüli parlamenti ülésnapot tartanak június 7-én, amelyen a gyógyszerárak megállapításáról szó­ló törvényjavaslatot tárgyalják. Bőhm András szabad demokrata or­szággyűlési képviselő, a javaslat egyik előterjesztője elmondta: az in­dítvány lényege, hogy „ha rendkívü­li körülmények állnak be a gyógy­szerpiac területén, akkor a kormány legfeljebb egy évre befagyaszthatja a gyógyszerek árát”. • (hIrtv) 771785ll059026

Next

/
Thumbnails
Contents