Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-29 / 107. szám

4 • HÍDLAP • 2004. május 29., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Pünkösd A naptárban pünkösd mozgó ün­nepnek számít Sokfele szokás, ha­gyomány kapcsolódik e naphoz, bár sajnos nagy részük mára már feledés­be merült A néphagyományok mellett fontos, hogy az egyház ekkor ünnepli születésnapját Megszületett az egyház Pünkösd a húsvétot követő ötvene­dik nap, neve a görög pentekosztész, 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. A húsvét utáni ötvene­dik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. Pünkösdöt a keresztény egy­ház születésnapjának is tartják. Krisz­tus mennybemenetele után, az ötve­nedik napon az apostolok összegyűl­tek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Herdics György - tiszteletbeli apát, a Remény című katolikus heti­lap főszerkesztője lapunknak adott interjújában kiemelte az egyház szü­letésnapjának jelentőségét.- Ekkor indul el az egyház arra a nagy útra, amelyen ma is halad egé­szen a világ végéig. Ekkor kapja az egyház azt a küldetést, hogy menjen el a világba, és szólítson meg minden nemzetet, jusson el mindenhová. En­az egyház születése Pünkösd jelképe a pünkösdi rózsa nek „következménye”, hogy mi is hi­hetünk. Az egyház megújulásának érdekében mi mindent megteszünk, sok ifjúsági programot, találkozókat, konferenciákat szervezünk. A szent­lélek kiáradt, az egyház megszületett. Remélni kell, hogy az egyház mindig képes újjászületni, önmagát szebbé és jobbá tenni. Voltak már kedvezőt­lenebb időszakok is az egyház életé­ben, mint manapság, de hinni kell, hogy az egyház tovább él, ahogy Krisztus megígérte, hogy velünk lesz a világ végéig. Hagyományok Pünkösd napjára minden felébred - tartja a népi mondás. Néhány falu­ban még ma is élnek a pünkösdi ha­gyományok, játékok. Az Alföldön a pünkösdölés, a Dunántúlon a pünkösdi királynéjárás a legismer­tebb. A pünkösdi királyválasztás saj­nos teljesen eltűnt, pedig a mai na­pig él a szólás: rövid, mint a pünkös­di királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül válasz­tottak egy évre királyt. A pünkösdi királynéjárás szintén szokás volt ré­gen. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisz­tesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, vi­rággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lá­nyokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozták a kislány állát. Ha a királyné mosoly­gott, de a fogát a világért sem villan­totta ki, megnyugodtak a háziak, meít jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándé­koztak a jókívánóknak. A török- basázás is hasonlóan a pünkösdi ha­gyományokhoz kapcsolódik. Ekkor egy 10-12 éves gyermeket beöltöztet­tek selyembugyogóba, turbánt kötöt­tek a fejére. Egetnivaló kölyköt vá­lasztottak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitöm­ték a ruháját szalmával, hogy ne fáj­janak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezették végig a falun. Énekel­tek, a basa ugrándozott, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelték boldogan. Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pe­dig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntöt­ték ki. A májusfát csoportokba ve­rődve állították a legények a lányok­nak. Magas, sudár fák voltak erre al­kalmasak, amelyeket általában sza­lagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezeté­sével állították a fát, de egyes terüle­teken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Legtöbbször a közössé­geknek is volt egy közös fája, ami­nek a kidöntését ünnepély és tánc- mulatság kísérte. Eltűntek mára a szokások Méry Margit néprajzkutató, aki a szlovákiai magyarság vidékén vizs­gálta és feltérképezte a szokásokat és viseleteket elmondta, hogy Muzslán volt jellemző a pünkösdi királyvá­lasztás szokása, ezt a Néprajzi Lexi­kon is megemlíti.- Mikor én öt-hat évvel ezelőtt utá­najártam ennek a szokásnak a falu­ban, már senki nem emlékezett rá. Ezen a vidéken nagyon hamar fele­désbe merültek a szokások. Párkány környékén él még egyes településeken az a hagyomány, hogy pünkösdkor májusfát állítanak, bár ez Gömörben és tőle északra jellemző leginkább. Ezen kívül az Ipoly mentén a pünkös­di királyné választás szokása maradt meg az idősebbek emlékezetében. Párkány-Esztergom környéke na­gyon korán polgárosult, így nem ma­radtak meg a pünkösdi hagyomá­nyok. Pünkösdhöz nagyon sok szo­kás, ügyességi játékok kapcsolódtak, amelyek mind azzal függtek össze, hogy a legügyesebb legényt választot­ták meg pünkösdi királynak. Sok he­lyen legénybírót is választottak, de ezek a szokások nagyon keverednek, hiszen egyes helyeken szilveszterkor vagy húsvétkor választottak legénybí­rót - tudtuk meg a néprajzkutatótól. • GK Ismeri-e pünkösd hagyományait? Nándor (cipész) A pünkösd számomra sok­kal inkább egyházi ünnep, mint népi hagyomány Ilyenkor elmegyek a temp­lomba, végigülöm a misét, és várom az ünnepi ebédet. Ami a napot mássá teszi, és megmutatja a súlyát, az az ebéden látszik meg leg­inkább. A tálalás, a felszolgálás, maga az étrend utal az ünnep nagyságára. Teri néni (nyugdíjas) A pünkösd nagyon fontos ünnep. Az én családom hívő katolikus, minden fontos egyházi ünnepet megtartunk. A pünkösd az egyház alapításának szent napja, amikor az apostolokra alászállt a Szentlélek. Éppen ezért ez az nap a húsvét és a karácsony mellett a leg­fontosabb ünnep a keresztények számára. Mivel városban nőttem föl, ezért a népi hagyományokról nem tudok mit mondani. Aranka (eladó) Tudom, arra emlékezünk ezen a napon, hogy le­szállt az apostolokra a Szentlélek. Ez nagyon fontos dolog, ennek ellené­re nincs akkora súlya ennek az ün­nepnek, mint például a karácsony­nak vagy a húsvétnak. Iskolásként ilyenkor csak a tanítási szünetet láttam benne, és azt, hogy a mise után egy nagyot eszünk. Anikó (tanuló) Sajnos egyre kevésbé az ünnep a fontos az embe- KtrvMi rek számára, mint inkább |HMH a munkaszüneti nap: [ ________hosszú hétvége lesz, le ke ll-e dolgozni. Persze én sem já­rok misére, nem tartom a hagyo­mányokat, de tiszteletben tartom. Sajnálom, hogy feledésbe merült a lényeg. A családomból csak az apám tartja a pünkösdöt. Köszönet a pedagógusoknak (Folytatás az 1. oldalról) Dorogon június 1-jén, kedden dél­után rendezik meg a városi pedagó­gusnapi ünnepséget, ahol a nap alkal­mából Magyar Bálint oktatási minisz­ter köszönti Dorog iskoláinak tanárait. Lábatlanon a helyi Gerenday Kö­zösségi Házban köszöntötték az ok­tatási intézmények dolgozóit tegnap délután. Az ünnepségen részt vett Török István, a nagyközség polgár- mestere is. A hagyományhoz híven az Ady Endre Művelődési Házban tartják a pedagógus napi rendez­vényt Nyergesújfalun. Miskolczi Jó­zsef polgármester június 4-én pénte­ken köszönti a helyi iskolák és óvo­dák alkalmazottait. A vendégeknek az Atlantis Tánccsoport, a Szabolcsi Bence Zeneiskola tanárai és tanítvá­nyai, valamint az Eternit Általános Iskola diákjai adnak műsort. Néhány pedagógus elismerésben is részesül. Szlovákiában már márciusban kö­szöntötték a pedagógusokat. Zselíz Vá­ros Képviselő-testülete ünnepélyes ke­retek között jutalmazta díszoklevéllel a helyi pedagógusokat: Marta Gulisovát, az SYZNF utcai óvoda óvónőjét, Adriana Cudaiovát és Matej Teremet a szlovák alapiskola pedagógusait, Vojtech Stált, a szlovák alapiskola nyu­galmazott tanárát, valamint Horváth Irént és Mokos Évát, a magyar tannyel­vű alapiskola pedagógusait. • GK Nem tartanak a tan­díj bevezetésétől A Hídlap csütörtöki számában számoltunk be arról, hogy Szlováki­ában valószínűleg 2005 januárjától tandíjat kell majd fizetniük a felső- oktatásban tanuló hallgatóknak. Ezért kerestük meg Sándor Annát, a nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem magyar tanszékének vezetőjét, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint a tandíj be­vezetése nem fog jelentősebb válto­zást okozni a hallgatói létszámban.- A szakon a túljelentkezés jellem­ző, minden évben nagyobb a jelent­kezők létszáma, mint amennyit fel tudunk venni. Idén körülbelül két­százan jelentkeztek, de - bár még a pontos létszámot nem tudom - kö­zülük körülbelül hatvan főt tudunk majd felvenni. A tandíj szerintem nem fogja befolyásolni a jelentke­zők létszámát. Biztosan lesznek olyanok - elsősorban a hátrányo­sabb szociális helyzetben lévőkre gondolok -, akiknek ez gondot je­lent, de szerintem nem ez lesz a jel­lemző. A magyar tanszék vezetője a Konstantin egyetemen várhatóan jövő év februárjától kötelező tandíj mértékéről nem tudott pontos in­formációkat mondani. Ez - közölte Sándor Anna - a rektori javaslattól, illetve az ő javaslatát elbíráló tanács döntésétől függ. • BK Idén is lesz bábos tábor Esztergomban Negyedik alkalommal kerül megrendezésre nagyváradi bábszínészek vezeté­sével az Esztergomi Várszínházban augusztus 9-15. között a bábos tábor a 6-12 éves gyermekek számára. A tábor célja, hogy közelebb hozza a gyermekeket a bábszínház világához. A tábor ideje alatt három gyermekelőadást láthatnak a résztvevők, a záró programban pedig a csoportok előadják műsorukat, amelyet a nagyváradi bábszínészek vezetésével tanultak be. A résztvevő gyermekek az általuk készített bábokat emlékként magukkal vihetik. A bábos tábor iránt ér­deklődők jelentkezhetnek személyesen Esztergomban (Imaház út 2/A., Tech­nika háza épülete), illetve telefonon a +36/33/501-175, 176-os számon. • -ART­A rézkarcok tiszta világa Babucsikné Zeikfalvy Anna Kiskőrösön élő tanár és hitoktató rézkarcai­ból nyílt kiállítás a szőgyéni kultúrház kiállítótermében. A csendes, elmé­lyült munkálkodás és az istenhit szolgálata határozza meg életét és élet­művét. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és állan­dó résztvevője a szőgyéni alkotótábornak. Babucsikné Zeikfalvy Anna kántor Jánossal Kántor János esztergomi művész megnyitó beszédében kiemelte, hogy aki igazi rézkarcot tud csinálni, az hi­teles ember a szakma területén. Az nagyon tud rajzolni és végtelenül tü­relmes. Az élet elviseléséhez is ilyen türelemre, ilyen mélységű emberség­re és ilyen hitre van szükség. Anna művei elgondolkodtatóak - hangsú­lyozta Kántor. Kicsiny dolgokat ábrá­zol mély mondanivalóval. Renitens című hármas alkotása az élet győzel­méről, az emberi sors sokszínűségéről szól. Mindezt egy darab szöges drót láttatja velünk, melynek megsebző tüskéin átnő a göcsörtös fa, nyílik a gyöngyvirág, összevissza kuszaságban tekereg, hol hasznosan megtámasztva a növényt, hol megfojtva azt. Művei felzaklatják a lelkiismeretet, s talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a tárlat megtekintése után nyitottabb szemmel és szívvel járjunk a világban. • -BÖK-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents