Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-26 / 104. szám

2 HÍDLAP • 2004. május 26., szerda SZLOVÁKIA Ősszel döntenek a Zajac-reformról Mária Sabolová (KDH) szerint párt­ja akkor támogatja a parlament elé ter­jesztett egészségügyi törvényeket, ha fi­gyelembe veszik az ő javaslataikat is. A törvény ősszel kerül második olvasatba. Emellett a képviselőnő még azt is kérte Rudolf Zajac egészségügyi mi­nisztertől, hogy mondja el, a parla­mentben elhangzott módosító javasla­tok közül melyeket szeretné figyelem­be venni a reform megvalósításakor. Kukán szót emelt a Balkán EU-intergációjáért Eduard Kukán külügyminiszter is­mét támogatta a volt Jugoszlávia álla­mainak EU-integrációját. A tárcavezető a szlovéniai Portoroz városában tett hét j eleji látogatásán kiállt amellett, hogy a balkán államainak - köztük Horvátor­szág és Macedónia - meg kell hagyni a lehetőséget, hogy csatlakozhassanak az unióhoz és a NATO-hoz is. Menekültek özönlenek Szlovákiába Áprilisban rekordszámú bevándor­ló kért menedékjogot Szlovákiában. A több mint 1600 benyújtott kérelem nemcsak Szlovákia történetében a legmagasabb szám, hanem a közép­európai országok viszonylatában is. Az év elejétől négyezernél is több menekült szeretett volna letelepedni Szlovákiában, ami az ország méreté­hez és a határának hosszához képest kimagasló szám. A jóval nagyobb Lengyelországban 2004-ben mind­össze 2299 személy nyújtott be kérel­met, a jóval hosszabb határral rendel­kező Magyarországon pedig 528 me­nekült szeretett volna letelepedni. Szlovákiában leginkább Indiából és Oroszországból származó beván­dorlók kérnek menekültstátuszt. Nem kell visszaadni a két­szer kiutalt juttatásokat Nem kell visszafizetniük a szociá­lis juttatásokat azoknak, akik a szo­ciális rendszer átalakítása miatt két­szer kapták meg járulékukat. A régi rendszer szerint egy adott hónapban mindenki a hónapra fize­tendő járulékot kapta meg, február­tól viszont már az előző hónapért fi­zetnek. Ezért fordulhatott elő, hogy valaki februárban ismét megkapta a januári járandóságát. Szerették volna elkerülni, hogy februárban, az új rendszer bevezeté­sének átmeneti ideje alatt ne marad­janak pénz nélkül az érintettek - magyarázták az illetékesek. A szociális juttatások kifizetésének átalakítása kapcsán közel 100 ezer személlyel csökkent a támogatást igénylők száma. Amíg 2003 decem­berében több mint 264 ezer kérelme­zőt tartottak nyilván, addig a számuk 2004-ben 165 ezerre csökkent. Ismét változnak a gyógyszerárak Július elsejétől módosul 450 gyógy­szer ára. 220 készítmény esetében ár­csökkenés várható, a fennmaradó gyógyszerek pedig átlagosan 37 koro­nával drágulnak. Emellett száznál több új készítmény forgalomba kerü­lése is várható. Szlovákiában jelenleg több mint 22 ezer gyógyszert tartanak nyilván. Ezekből 4508 esetben a bizto­sító teljesen vagy részben fogja téríte­ni ezek megvásárlásának költségeit. • -K­Az EU-ról tárgyal Csáky a balti országokkal Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes hétfőn megkezdte háromnapos munkalátogatását a balti államok­ban. Az litvániai, lettországi és észt­országi útja során partnereivel tár­gyalt az új európai alkotmányról, az EU 2006-2013-ra vonatkozó pénz­ügyi elképzeléseiről és az emberi jogokkal összefüggő kérdésekről. Az első nap találkozott Guntars Krasts-szal a lett parlament külügyi bizottságának elnökével, akivel esz­mecserét folytatott a nemzeti parla­mentek integrációjáról az európai politikában. Megegyeztek abban, hogy nincs egyetlenegy követhető példa sem, amely ezt a kapcsolatot Fél a magyaroktól a HZDS Az ellenzéki HZDS attól tart, hogy az MKP európai parlamenti képviselői az Európai Parlamentben nem a szlo­vák érdekeket fogják képviselni. Az MKP május 22-én, az Országos Taná­cson elfogadott nyilatkozatára hivatkoz­nak: „A nyilatkozatból kitűnik, hogy az MKP az európai parlamenti választáso­kat arra akarja felhasználni, hogy a szlo­vákiai magyar kisebbségre felhívja a fi­gyelmet, láthatóvá tegye, és politikailag megerősítse azt”. Az ellenzéki párt sze­rint az MKP a következőket jelentette ki: a szlovákiai magyar közösség most először képviseltetheti magát az Euró­pai Parlamentben, és nemcsak a szlová­kiai politikai szerepvállalásának köszön­hetően, hanem közösen a magyar nem­zet többi képviselőivel. Ebből adódóan a HZDS felszólítja a szlovákokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az európai parlamenti választásokon. • RGA tisztázná. Csáky Ainars Slesers-szel, a lett kormány alelnökével arról tár­gyalt, hogy az európai alkotmány el­fogadásával kapcsolatban mi az EU ír vezetőségének az elképzelése. Megegyeztek, hogy Lettország és Szlovákia az „egy ország-egy biztos” modellt támogatja. Slesers nagyon fontosnak tartotta, hogy az új tagor­szágok rendszeresen kommunikálja­nak egymással és tapasztalatot cse­réljenek. A szlovák miniszterelnök­helyettes felajánlotta Nils Muiznieks-nek, a társadalom integ­rációjáért felelős miniszternek, hogy működjenek együtt a diszkriminá- cióellenestörvény-alkotásban. • RGA Andrej Krabác, a Szabad Fórum 34 éves európai parlamenti képvise­lőjelöltje győzelme esetén az Euró­pai Parlamentben szót kíván emelni a nyári időszámítás eltörléséért. Az­zal érvel, hogy az idő átállításakor az emberek nehezebben tudnak alkal­mazkodni az új helyzetekhez. Krabác a sajtóra is hivatkozik, amely szerint jelentéktelen az óraátállítással elért energia-megtakarítás. Az óraátállítás gondolatát először Rudolf Schuster köztársasági elnök tegnap feleségével Prágába utazott, hogy megkezdje kétnapos csehorszá­gi munkalátogatását. Schuster többek között azért is utazott Csehországba, hogy megbízatásának lejártával elbú­csúzzon a legfőbb közjogi méltósá­goktól. Először a Prága melletti Lány várában Václav Klaus-szal, Csehor­Csáky Pál Benjamin Franklin vetette fel 1784- ben. A jelenlegi változtatásnak csu­pán gazdasági okai vannak. Országa­inkban először a téli és nyári időszá­mítást az első világháború alatt 1915 és 1916-ban vezették be, majd 1940- ben és 1949-ben. 1979-től rendszere­sen minden évben sor kerül az óraát­állításra. 1995-ig hat hónapig tartott a nyári időszámítás, 1996-tól hét hó­napra módosították. • RGA szág köztársasági elnökével találko­zott. Schuster találkozott még Lubomír Zaorálekkel, az országgyű­lés elnökével és Vladimír Spidla cseh miniszterelnökkel. Rajtuk kívül Václav Havel, egykori csehszlovák és cseh köztársasági elnökkel is folyta­tott megbeszéléseket. • RGA Megszüntetnék a nyári időszámítást Schuster búcsúlátogatása Közös gyakorlóreptér a V4-ek pilótáinak A Visegrádi Négyek hadseregei­nek főparancsnokságából kialakított munkabizottság 2004 októberéig fog­ja eldönteni, hogy létrehozzanak-e a cseh, lengyel, szlovák és magyar szu­perszonikus vadászgépek pilótáinak egy közös gyakorló repülőteret. Erről egyeztek meg a V4 országok honvédelmi miniszterei, amikor ta­lálkoztak a Prága melletti Komorny Hrádok-on. Juraj Liska szlovák hon­védelmi miniszter elmondta, még nem döntötték el, hogy a létesít­mény hol fog megépülni. Miroslav Kostelka cseh és Juraj Liska szlovák honvédelmi miniszter aláírta az úgynevezett „tapolcsányi brigád” munkájának befejezéséről szóló egyezményt, amely Szlovákia NATO-csatlakozását segítette. Kostelka hangsúlyozta, a brigád száz százalékig teljesítette a kitűzött fel­adatokat, elérte a célját. Jerzy Szajdzinski lengyel honvé­delmi miniszter az iraki helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, a kato­nai jelenlétre továbbra is szükség van a térségekben, ám egyúttal or­vosolni kell a kialakult politikai helyzetet, és foglalkozni kell a szó­ban forgó országok gazdasági és tár­sadalmi helyzetével is. • RGA Mindig hétvégén romlik el az időjárás Szakértők szerint csak véletlenről van szó Egymás után már hatodszor tör­tént, hogy a hét végén kellemetlen idő köszöntött ránk. E hét kivételé­vel munkanapokon a napsütéssel párosult kellemes hőmérséklet csá­bítja a természetbarátokat, szom­baton és vasárnap viszont esővel járó lehűlés, felhőátvonulások és zivatarok rontják közérzetünket. Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy véletlen műve-e, vagy az ember a munkanapokon termelt nagyobb légszennyezéssel a hétvégére menet­rendszerűen rontja-e el az időjárást? Pavel Matejovic, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet pozso­nyi szakértője azt mondja: az időjá­rás alapjában véve változó és számos esetben nem követi a naptárt. Sze­rinte a hétvégeken bekövetkezett hir­telen időjárás változásra érzékenyeb­ben reagálunk és jobban számon tartjuk, mint a munkanapokon. A szakember úgy véli, hogy abban az esetben, ha a klímaváltozás egymás után csak néhány hétvégénket rontja el, a véletlennek kell tulajdoníta­nunk. Nincs ebben semmi matemati­kai, vagy fizikai törvényszerűség - mondta Matejovic. Szerinte az emberiség által kivál­tott klímaváltozásokat évtizedekben, nem hetekben mérik. Az időjárást befolyásoló jelenségek az óriási kiter­jedésű légkörünkben játszódnak le és, ezért például egy-egy erőteljesebb közlekedési tevékenység egy konkrét időben nem lehet erre kihatással. Más a helyzet a helyi történések­kel. Például forró nyári napokon a városokban hőgócok alakulnak ki. Ősszel és télen viszont a hosszantar­tó inverzióknál - amikor a felsőbb lékköri rétegek melegebbek, mint az alsók - a levegőben megnövekszik a szennyezőanyagok koncentrációja. Matejovic szerint kérdéses, hogy egy-egy meteorológiai jelenséget az időjárás romlásának lehet-e nevezni. A májusi időjárás minden szem­pontból az évszaknak megfelelő. Az előző évhez képest az idei március, április és május valamivel hűvösebb, de egyáltalán nem számít rendha­gyónak - állítja a szakember. • (zc) Paizs Tibor jegyzete Megmaradásunk fizikája Egy nemzeti sorskérdésekkel fog­lalkozó tanácskozáson vettem részt a közelmúltban. Tisztünk a ma­gyarság megmaradásának felelős gondolatát ápolni s ennek gyakor­lati megvalósítását építeni. A résztvevők a közéletben talán el­lenfelek, részletkérdésekben talán más-más véleményen vannak, de az egészet illetően azonos a gond­juk. Legyenek bár a Nagy Folyó - a nemzet - jobb vagy bal partján, a sodrás egyként mossa avagy épí­ti őket. Part s meder nélkül folyó sincs, de mit ér folyó nélkül a part s a meder? A folyó sorskérdése a partok sorskérdése is. Ok fogják közre, ők fogják össze, ha van, s ha kiszikkadt, elapadt, ez egyben a partok értelmetlenségét is jelenti. Változik földünk klímája, meleg­szik, folyók apadnak el, partok válnak értelmetlenné. Mintha megzavarodott volna a természet. A magyar föld klímája is változó, forró itt is a hangulat, itt is érezni a megzavarodottság jeleit. Ennek egyike, hogy mintha - még létező medrei között - visszafelé folyna a magyar élet, miközben szemmel láthatóan apad. Mennyisége fogy, minősége romlik. Mostanság sokan mindegyre Eu­rópát emlegetnek, folyton csak a tengerről beszélnek, de nem isme­rik fel a törvényszerűséget, hogy tudniillik kiapadt folyónak nincs deltája. Kiapadt folyó nem érkezik meg a tengerbe. A partok értelme a vizek léte. Ápolni és erősíteni kell tehát a partokat és tisztítani a medret. A fizikából tudjuk, hogy a meny- nyiségek két nagy csoportba oszt­hatók. Egy részüket pusztán nagy­ságukkal lehet jellemezni - ilyen például az idő. Más részüknek vi­szont fontos jellemzője az iránya is - ilyen például a sebesség vagy az erő. A magyarság útja történel­mileg rövid idő alatt nagy sebes­séggel haladt - visszafelé. Ezt az irányt kell megváltoztatni - az akarat erejével, mihamarabb. A magyarság „elméleti fizikusai” , például e találkozó résztvevői is, megmaradásunk elveinek kidolgozá­sát tartották feladatuknak. A ma­gyarság megmaradásának elvét, hogy el ne vesszen, s át se alakuljon. « H1DLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, F'press József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászbcrényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: 4-36 (33) 500-750, telefax: 4-36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: 4-36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: 4-36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. F'.lőfizethctő a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents