Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-22 / 102. szám
RÉGIÓ 4 • HÍDLAP • 2004. május 22., szombat I INTERJÚ A harc értékek és programok között folyik Interjú Tőkés Lászlóval Tőkés Lászlóra sokan emlékeznek a romániai rendszerváltás időszakából. Azóta is töretlenül képviseli az ottani magyarság érdekeit. Vendége és eló'adója volt a Párkányban és Esztergomban „Magyar közösségek Európája” elnevezésű konferenciának. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megosztottság és az autonómia jelenlegi állásáról beszélt lapunknak.-Régen hívták már össze a Magyar Állandó Értekezletet. A héten megtartott konferencián részt vettek a határon túli szervezetek képviselői is. Tekinthető- e ez a MÁÉRT alternatívájának?- Mondhatnánk, hogy ez egy nem hivatalos MÁÉRT. A szervezésében nem vettem részt, nem ismerem a szervezők konkrét, ezzel kapcsolatos szándékát, de kétségtelen, hogy rímel a MAÉRT-ra. Ezen kívül Bugár Béla jelenléte is beleillik ebbe a képbe. Úgy érzem eszmeileg ez a szövetség, találkozó teljes mértékben megegyezik az 1996-os magyar-magyar csúcs- találkozó szellemiségével. Az akkor elfogadott közös nyilatkozat legfontosabb eleme a nemzeti közösségek ön- rendelkezése volt, melyet annak idején valamennyi résztevó magyarországi politikai párt és határon túli szervezet is aláírásával vállalt és támogatott. Azóta némelyek kihátráltak az autonómia gondolata mögül, viszont itt, Esztergomban ismét megfogalmazódott egy nyilatkozatban.-Miért húzódik ilyen sokáig a MÁÉRT összehívása? Amennyiben összeül az értekezlet, jelen lesz-e az összes határon túli szervezet?- Úgy látom, hogy a határon túli magyarság kérdése veszített súlyából. A magyarországi hármas külpolitikai prioritás egyensúlya felborult a harmadik, a határon túli nemzetpolitika rovására. Feltételezésem szerint ennek konkrét oka az, hogy közelednek a magyarországi és egyes határon túli választások, és nem akarta a magyar kormány megzavarni a választásokra való előkészületek idejét. Ezzel ugyanis csak veszíthettek volna azok a szövetségesei, mint például az RMDSZ, amelyek hasonlóképpen eltértek az eredeti MÁÉRT, illetve a '96-os alapállásponttól. — Közeledik a választás Romániában, megosztott az ottani magyarság. Ón szerint mi lehet ennek az oka, illetve szerepet játszik-e benne Magyarország megosztottsága?- A megosztottság ebben az esetben természetes. 1989 óta folyamatosan vívja harcát a régi és az új rendszer, más szóval a rendszerváltozás nem ment simán. Tíz-tizenöt év alatt kialakultak a politikai frontvonalak. Tudomásul kell vennünk, hogy nem csupán a magyar társadalom megosztott a rendszerváltó és az utódkommunista erők viszonylatában, és nemcsak a román társadalom, hanem a romániai társadalmon belül a magyar kistársadalom is megosztott. Úgy ítélem, hogy nem személyi ellentétek körül folyik a harc, hanem értékek és programok, de mindenekelőtt a múlt és a rendszerváltó erők között. Ilyen szempontból természetesnek kell tartanunk egyfajta megosztottságot. Létezik azonban egy másik megosztottság is, amit árokásásnak nevez Medgyessy Péter. Vele ellentétben nekem az a véleményem, hogy nem azok ássák az árkot, akiket ő árokásóknak nevez, hanem például Romániában a román titkosszolgálat újjászerveződött ügynökhálózata. Tulajdonképpen a romániai magyarság teljesen egységes volt 1990-ben, ennek azóta már nyoma sincs. Az okot és az okozatot nem szabad ösz- szetéveszteni. Azt szokták mondani, hogy a reformáció megosztotta a katolikus egyházat. Ez nem igaz. A középkori katolikus egyház már akkor elérte romlásának évszázadát, az egység már nem létezett a megosztottság miatt. Esetünkben is arról van szó, hogy nem egyik vagy másik szervezet vagy a Magyar Polgári Szövetség osztja meg a társadalmat, hanem fordítva. Ezek a szerveződések választ próbálnak adni a megosztottságra, illetve meg akarják szüntetni a megosztottságot. Mi az egységet az autonómia kérdésében keresztény nemzeti értékek körül szeretnénk megvalósítani, a Szent István-i hagyományok szellemében.- A többségi román nemzet, a politikai elit, hogyan viszonyul az autonómia kérdéséhez?- Az erdélyi román politikai elit és a román értelmiség egy rétege mindig úgy érezte, hogy Bukarest elnyomja, kiszorítja ezt a régiót. Én magam azt mondanám, hogy gyarmatosítja, tehát egy kolonizációs politika áldozata Erdély. A románok úgy érzik, hogy Bukarest az adót lefölözi és a Buka- rest-központú román politikai elit háttérbe szorítja Erdélyt. Ennek következtében vannak olyan román értelmiségiek és olyan szerveződések, mint például az Erdély és Bánság Liga, akik és amelyek Erdély nagyfokú önállóságáért harcolnak. Azonban a román nacionalizmus mindig elriasztja az önrendelkezést és az önállóságot igénylő román értelmiséget, valamint a politikusokat a nemzeti egységre és szuverenitásra hivatkozva. Olyan ellenségképet faragnak, amely szerint a magyarok Románia egységét veszélyeztetik. Én viszont vallom, hogy ellenségkép helyett már ideje volna jövőképet kialakítani, és remélem, hogy ebben sikerül szót érteni a románokkal. • Gál Kata Hasznos volt-e az egészségügyi továbbképzés? Sövényi Ferencné, az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartásának vezetője Nagyon sok pozitívumot látok ezen a rendezvényen. Elsősorban azt, hogy az egészségügyi dolgozók, jelen esetben az ápolók egyre fontosabbnak tartják, hogy ne csak mindennapi munkájukat végezzék el, hanem továbbképezzék magukat. Már nemcsak szakiskolákat, hanem főiskolát és egyetemet is végeznek sokan, sőt doktoranduszok is lehetnek. Ez nagy előrelépés a hazai egészségügy életében. Békefi Dezsőné, megyei vezető ápolónő, Ápolás szakfelügyelő 0 Pozitív a benyomásom az egész konferenciáról. A kollégák teljesen modern és új eljárásokat szemléltetnek a kivetítő segítségével, ráadásul tökéletes precizitással. Ez arra világít rá, hogy nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is tökéletesen alkalmazzák ezeket. Az ápolás külön tudomány, az ápolók az orvosok mellett dolgoznak. Hangsúlyoznám a mellett szót! Az előadások bebizonyították számomra, hogy jó egy olyan kórházban betegnek lenni, ahol ilyen ápolók dolgoznak. Barnáné Susa Éva, a tatabányai Eurocare Dialízis központ munkatársa Az előadásokat sokrétűnek és szakszerűnek tartom. A táplálkozás jelentősége a dializált betegek életminőségében című témát tártam a kollégáim elé, de sok olyan témakörről is hallottam, amik eddig szinte ismeretlenek voltak számomra. Ez is a továbbképzésünket segíti, ezenkívül minden munkatársunk megtisztelőnek érzi, köztük én is, hogy kíváncsiak az előadásukra. Itt mindenki boncolgathatja azt a témakört, amiben dolgozik, és amiben valóban otthon érzi magát. Megújuló energiát használnak a Kacár-tanyán Hosszúhegy környékén csavargunk - 2. rész A hegyorom alatt intenzív andezit kőbányaművelés folyt. Innen is termeltek ki, és szállítottak követ a bazilika építéséhez. A bányaművelés következtében az omlásveszély miatt a Hideglelős keresztet többször kellett beljebb helyezni. A kőbányaművelés az 1960-as évek derekán szűnt meg. A kereszt alatti erdőrészen találjuk a Hidegforrást. Közel 80 évvel ezelőtt a Budapest Encián Turista Egylet tagjai végezték a fcf rás foglalatának kiépítését és környékének rendezését. A kifolyószint fölé félkör alakú síklapos falat emeltek. Sajnos napjainkban ez a forrás is igen elhanyagolt állapotban van. A Búbánat völgyének északi végén a régebbi időkben 100-110 m-es gát zárta el a völgyet. Zsilipje a gát nyugati harmadában lehetett. További gátak is voltak, melyek halastavak, illetve malmok duzzasztóművei lehettek. Az is lehetséges, hogy az ákospalotai érseki nyaralóval egy időben készültek. Az sem kizárt, hogy a gátak a török korban készültek és a rizstermelést szolgálták. A változó mélységű völgy azonban rizstermelésre nem volt alkalmas. Az egykori halastavak elmocsarasodtak, partjukat nádas nőtte be. A gátak tönkrementek. 1902. február 27-én az Esztergom és Vidéke írt arról, hogy a szentgyörgy- nrezői gazdák kezdeményezték a Búbánat völgyében elterülő Kerek-tó halastóvá alakítását. Az április 24-i számban már azt közölték, hogy a halastó ügyében tárgyalás folyt a község és Hirsch Adolf iharosi (Somogy megye) bérlő között. Május 4-én Hirsch Adolf így nyilatkozott: húsz évre bérbe venné halastó létesítésére a kerektói területet (120 hold) holdanként 16 korona bérleti díjért. Június 22-én a halastó ügyében nem született döntés, mert a gyűlés nem volt szavazóképes. A sok huzavona következtében a bérlő elállt bérleti szándékától, így akkor nem valósult meg a halastó. A II. világháború után került sor a Kerektó kitisztítására, kimélyítésére, a partját szegélyező nádas kiirtására és többlépcsős halas- és fürdőtó létesítésére. Felesleges vizét kis patak viszi a Dunába. Mielőtt a 11-es út alatt beton- csövön átfolyna, zsilipek szabályozzák. Nagyobb áradáskor a zsilip elzárásával akadályozzák meg, hogy a Duna vize visszafelé ömöljön a folyóba. A Búbánat völgye elején vendéglő működik, ahol véget ér utunk. Szentgyörgymező határában e kirándulás során nem minden kutat, forrást tudtunk felkeresni, mert egyrészt távolabb esnek a járható utaktól, másrészt nincsen különösebb adat, történet velük kapcsolatban, így többek között a Majális-forrás, a Vasvári forrás, a Hármas forrás, a Török-kút. Talán megemlíthetjük még a Kusztusi-dűlőben lévő Holop-kutat is. A forrás az évezred első felében mint Urkuta és mellette az azonos nevű Urkuta, Wrcutha, Vrkuta, úrkút, Urkuttya falu eredetileg királyi birtok volt, melyet I. Endre király fia, Dávid adományozott a tihanyi apátságnak. 1286-ban Lodomér érsek a Szt. Luca oltárt - az Esztergom melletti Vrkuta földdel együtt - az esztergomi őrkanonoksághoz (custos) csatolta. A falut a török pusztíthatta el 1543 táján. Többé nem is települt újra. A forrás 1869-ben már mint Csöcs-kút, Holop-kút fordul elő. • Bélay Iván A Kacár-tanya megújuló energiákat hasznosító villamosenergia-termelő rendszerének ünnepélyes átadására még áprilisban került sor. A Kacár-tanya a Börzsöny-hegység lábánál, Szokolya község mellett található. A tanya elsődlegesen a régi népi házak és életmód bemutatására rendezkedett be. A fennsíkon elhelyezkedő tanyán a magyarság népi kultúrájának megőrzése, újratanítása és a következő generációnak való továbbadása a cél. Építményei természetes alapanyagokból, sárból, fából, -szalmából, nádból és szénából készültek. Ilyen természeti és épített környezetben kerülnek bemutatásra a népi mesterségek, illetve a magyar népi állattartás hagyományai, hiszen a tulajdonos egész évben vendégül látja a családokat és csoportokat. 2003 nyarán az Energia Klub aktív közreműködést vállalt a tanya áramellátását segítő, napenergiát hasznosító rendszer kiépítésében és beüzemelésében. Lénárt István, a tulajdonos a minimális energiaszükségletet energiákat hasznosító villamosenergia-termelő rendszerrel szerette volna megoldani. Tavaly a tájba illesztett vízhúzó szélkereket szereltek fel. Az idei évben sikerült továbbfejleszteni a Kacár-tanya áramtermelő rendszerét. Az így elkészült komplett hibrid (fotovillamos-szélturbinás), szigetüzemű rendszer látja el a tanyán élőket és az odalátogató nagyszámú közönséget, mely tavaly elérte az ötezer főt. Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület 2004 áprilisában a Szent György napi rendezvényen adta át azt az oklevelet, mellyel elismerik Lénárt István szándékait. A rendszer egy 400 watt teljesítményű szélturbinából, 15 darab, egyenként 40 wattos napelemtáblából, továbbá az áram tárolását végző négy darab akkumulátorból és egy 1500 wattos inverterből áll, amely a napelemek által előállított egyenáramot alakítja át váltóárammá. A rendszer névleges összteljesítménye meghaladja az 1 kW-ot, amely képes előállítani a tanya világításához és hűtő- szekrényének működtetéséhez szükséges árammennyiséget. A melegvizet a szintén üzembe helyezett gravitációs szolár-szőnyegek szolgáltatják. A könnyen telepíthető, egyszerű rendszer tavasztól őszig a tanyát és a táborozókat látja el melegvízzel. • ÁK
