Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-22 / 102. szám

HÍDLAP • 2004. május 22., szombat SZLOVÁKIA Júliustól emelkedik a létminimum Júliustól újra megemelkedik a lét­minimum mértéke. Az összeg 4210- ről 4510 koronára emelkedik - derül ki a munkaügyi tárca a létminimum mértékének megváltoztatását célzó javaslatából. A létminimum minden év júliusá­ban emelkedik, tekintettel a kisjöve­delmű háztartások megnövekedett költségeire. A Statisztikai Hivatal felmérései szerint ezen háztartások önfenntartási költségei 2004 első negyedévében közel kilenc százalék­kal emelkedtek meg. Ennek fényé­ben a létminimum most 7 százalék­kal lesz magasabb. Nehéz teljesíteni a pedagógusok követeléseit Martin Frone oktatási miniszter nem tudja garantálni, hogy mara­déktalanul teljesíteni tudja a pedagó­gusok érdekvédelmi szövetségének követeléseit. Bár a tárcavezető egyet­ért azzal, hogy jövőre több pénzt kell szánni az oktatásra, az iskolák előző évi tartozástörlesztésének kérdésé­ben viszont még a pénzügyminiszté­riummal is egyeztetnie kell. Frone azt mondta, hogy a kérdésben kiala­kult végső álláspontját május 30-án fogja ismertetni. A miniszter viszont általánosan úgy tájékoztatott, hogy az oktatási intézmények támogatásá­nak növelését szeretné elérni. SIS: van is veszély, meg nincs is A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tavaly kevesebb telefonlehall­gatást végzett, mint egy éVvel ko­rábban. Amíg 2002-ben több mint 600 esetben használták fel ezt a módszert értesülések szerzésére, 2003-ban csupán 316 alkalommal hallgattak bele mások beszélgetései­be - derült ki Ladislav Pittner, a SIS igazgatójának beszámolójából. Ezt követően az igazgató nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kér­déseire. Arra, hogy az állampolgá­rok biztonságban érezhetik-e magu­kat, azt mondta: az viszonylagos, igen is, meg nem is. Schuster végleg távozik a politikából Rudolf Schuster köztársasági el­nök egy hónappal mandátumának lejárta előtt azt nyilatkozta, hogy so­ha többé nem tér vissza a politikába. Mivel Schuster a köztársaságielnök­választások óta egyetlen szlovák saj­tóorgánumnak sem hajlandó nyilat­kozni, ezt a kijelentését is a cseh hír- ügynökségnek tette. Mielőtt az elnök végleg kiköltözik a Grassalkovich palotából, még el szeretne látogatni Csehországba. Nyugdíjba vonulás után pedig utaz­ni készül - mondta. Megvolt az első kisebbségi eröpróba A mai nappal túljutottunk a ki­sebbségi kormányzás első vizsgáján - jelentette ki Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke a parlament szerdai ülése után. A képviselők a bírósági reformról szavaztak. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter eredetileg ti­zenhárom bíróság megszüntetésével számolt, a képviselők viszont nyol­cat fogadtak el. Dél-Szlovákiában két bírósággal lesz kevesebb: a vágsellyeit Galántához, a nagyrőceit Rozsnyóhoz csatolták. Nem veszik elég komolyan a romakérdést Európában Bauer Edittel, a Magyar Koalíció Pártja listavezető európai uniós parlamenti képviselőjelöltjével, az MKP szociális és foglalkoztatottsá­gi tanácsának elnökével beszélget­tünk arról, hogy milyen feladat vár­hat az MKP képviselőire az európai politikában, és, hogy milyen előre­lépés várható a romakérdés szociá­lis kérdéseinek megoldása terén.- Az MKP listavezetőjeként milyen célkitűzésekkel indulna az Európai Par­lamentbe?- Ez attól is függ, hogy hány képvi­selő jut be. Természetesen a pártnak vannak prioritásai, amelyeket a szlo­vákiai magyar közösség érdekeihez kell igazítani. Nem mindegy, hogy milyen bizottságokban tevékenyked­hetünk. Teljesen egyértelmű, hogy az MKP prioritása a kisebbségi jogok képviselete és a regionális politika olyan irányba történő terelése lesz, hogy a határon átnyúló együttműkö­dés minél szabadabban és minél gyor­sabban gyökeret eresszen. Azokban a határmenti régiókban, ahol a magyar­ság nagy számban él, ez létszükséglet. Szeretnénk hozzájárulni a jószom­szédsági politika alakításához. Van tennivalónk Ukrajna vonatko­zásában is. Úgy érezzük, hogy az ott élő magyar közösségek érdekében tudnánk tenni a kisebbségi jogok kapcsán, mivel az Európai Parla­mentben közös bizottságok működ­nek a csatlakozó országok parlament­jeivel. Úgy gondolom, pozitívan tud­nánk befolyásolni Románia csatlako­zási folyamatát is, különös tekintettel az erdélyi magyar kisebbségre. Több éve foglalkozom szociálpolitikával. Ebből kifolyólag úgy gondolom, vol­na lehetőség olyan megoldásokat ke­resni, ami az emberek mindennapja­it megkönnyíti. Itt például az egész­ségügyi ellátásra gondolok. Ez a ha­tár mentén rendkívül fontos, mert sok esetben a határon túl lévő kórház sokkal közelebb van, mint a hazai. Kiemelném még a tudomány- és fej­lesztéspolitikát. Jelenleg ez is az egyik európai prioritás. A szlovákiai magyar közösség ilyen típusú poten­ciálja rendkívül kicsi.- Brüsszel részéről komoly kritika hangzott el Eric van den Linden kijelen­tésével kapcsolatban. A roma szervezetek viszont egyetértenek Linden ötletével. Mi a véleménye erről?- Ez egy nagyon összetett kérdés, ahol a hazai és az uniós politikának is van mit tenni. A romakérdés nem annyira kisebbségi, mint inkább szo­ciális gond. Nyilván itt nem egy dél­koreai modellre kell gondolni,* ami­kor a gyerekeket elveszik szüleiktől, hogy ne is ismerjék őket. Inkább ar­ra, hogy az alapiskolák felső tagoza­tán, illetve középiskolás szinten kell kialakítani olyan lehetőségeket, hogy egy kicsit felgyorsítsuk a folyamatot, hogy legyen elegendő roma értelmi­ségi, aki a saját közösségével akar foglalkozni. Az iskolázottsági szint­jük ugyanis nagyon rossz. Egyre in­kább terjed az írástudatlanság. A fel­sőoktatási végzettségűek száma szin­te megmérhetetlen. Ha nem nevelő­dik ki olyan roma értelmiség, amely­nek elképzelése lesz, hogy a roma kö­zösséget hogyan lehetne integrálni, akkor ez nagyon súlyos gondokat fog okozni. Nyilvánvaló, hogy olyan mennyiségű szakképzetlen munka­erőre, amennyi közülük kikerülhet, nem lesz szükség.- Az utóbbi időben megnőtt a poprádi származású romák érdeklődése régiónk néhány községe iránt. Természetes folya­matnak tekinthető ez?- A személyek szabad áramlása kö­vetkeztében elindulhat egy vagy több migrációs hullám is. Erre véle­ményem szerint Európa sincs jól fel­készülve. Tehát európai programra is szükség van. Ez nem csak Szlovákia vagy Magyarország gondja. Ez a gond súlyosbodhat például Románia csatlakozásával is. Nem vagyok meg­győződve arról, hogy uniós szinten ezt a kérdést elég komolyan vették.- Az Európai Parlamentben lát együttműködési lehetőségeket a szlovák ellenzékből kikerülő EU-parlamenti kép­viselőkkel?- Azt hiszem, hogy minden eset­ben meg kell próbálni szövetségeseket keresni. Az Európai Parlamentben a legnagyobb számú kisebbségi képvi­selet is csak egy töredéke az Európai Parlament képviseletének. Nem tar­tom kizártnak azt sem, hogy szövetsé­gest keresve bizonyos kérdésekben az ellenzéket is meg lehet szólítani. • CzM A betegek nem fognak többet fizetni Az ellenzéknek más a véleménye „Az egészségügyi reform a betegek pénztárcáját nem fogja érinteni, az ál­lampolgárok az egészségügyi ellátásért nem fognak többet fizetni, mint most. Ezek után azok az egészségügyi szolgál­tatók fognak akadályba ütközni, akik a jelenlegi átláthatatlan helyzetből hasz­not húznak” - jelentette ki Rudolf Zajac egészségügyi miniszter csütörtökön a Markíza televízió Rosta című vitaműso­rában. A miniszter szerint senkinek sem kell tartania a kórházak és egész­ségügyi biztosítók részvénytársasággá történő átalakításától. Hangsúlyozta, nem a tulajdonos személye, hanem a birtoklás jogi formája fog megváltozni. Az egészségügyi intézményeket az újonnan létrehozott Egészségügyi Ellá­tást Felügyelő Hivatal fogja rendszere­sen ellenőrizni, amely az orvosok és egészségügyi dolgozók érdekeit is véde­ni fogja. Zajac bízik abban, hogy a par­lament elfogadja a törvényeket. Viliam Sobona (HZDS) egykori egészségügyi miniszter elmondta, párt­ja Zajac reformját közvetve sem kívánja támogatni, például nem vesznek részt a parlament ülésén. Nem ért egyet azzal, hogy a reform célja a profitszerzés. Eb­ből kifolyólag nem azt fogják az orvo­sok gyógyítani, ami szükséges, hanem ami hasznot is hoz. Szerinte a közpén­zeket vállalkozásra használják fel, amelyből az egészségügyi intézmények részvényesei fognak hasznot húzni. „El­képzelhetetlen, hogy az orvosok min­denkiről egyformán fognak gondoskod­ni” - tette hozzá Sobona. Ma mutatkoznak be az MKP EU-jelöltjei A párt két magyar EU-parlamenti képviselő megválasztására számít A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a ma Pozsonyban sorra kerülő orszá­gos tanácsán mutatja be a júniusi eu­rópai parlamenti választások képvi­selőjelöltjeit. A tizenegy tagú jelölt­listát Bauer Edit képviselő vezeti, őt Berényi József, a Külügyminisztéri­um politikai államtitkára követi, har­madikként pedig Duka Zólyomi Ár­pád képviselő, az MKP elnökhelyet­tese szerepel. A MKP az európai parlamenti vá­lasztások kampányára egymillió ko­ronát kíván fordítani. Legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a kam­pány során minél többször találkoz­zanak a dél-szlovákiai állampolgárok­kal, ezenkívül a sajtóban és szórólap­okon akarják a jelöltjeiket népszerű­síteni. Komlósy Zsolt, az MKP PR- vezetője még elmondta, óriásplakáto­kon és az elektronikus médiában nem terveznek megjelenni. Duka Zólyomi meg van győződve arról, hogy pártja az Európai Parla­mentben két helyet is el fog foglalni. „Amennyiben a választóink nagy számban fognak részt venni a válasz­tásokon, lehetséges, hogy ezen kívül még egy jelöltünk bekerül az Euró­pai Parlamentbe. A párt célja, hogy segítse és ösztö­nözze a gazdaság fejlődését és fejleszté- sét, amely a szolidaritáson és az új mun­kalehetőségek kialakításán alapszik. Az Európai Néppárt frakcióján keresztül akarnak bekapcsolódni az európai poli­tikába. Nem feledkezünk meg az embe­ri jogokról és a nemzeti kisebbségek jog­állásáról sem, amelyekkel kapcsolatban még sok a hiányosság - állítják. Száraz Róbert jegyzete Férfiak hónapja Egy felmérés szerint a férfiember egyre többet vesz részt a házimun­kában, s immáron az eddigi negy­venegy percről felkúszott negy­venkilencre az átlagosan naponta elvégzett otthoni munka . Az esélyegyenlőségi (só)hivatalban az ötletembereknek azonnal tüzet fo­gott az agyuk, és rögvest meg is hirdették a Férfiak Hónapját. És valóban. Ahogy így elgondo­lom a napomat szépen, sorjában, én is (úgymint családapa) mintha tényleg többet tennék-vennék. Mi­után az autóval ugyebár én járok, én viszem reggelente a kölköt is­kolába. Én vagyok az is, aki dél­utánonként bevásárol, még mindig a kocsi miatt, és igen, én főzöm reggelente a kávét is. Lám csak mennyi minden!- De jól is van ez így. Férfiember racionálisabban vásárol, fejből tudja, mire van szüksége, csak megy, és teszi a kosárba. Ennyi az egész - mondtam minap egy cim­borának, akivel aztán még vagy fél óráig politizáltunk a tejespul­tok mellett. Ha nem fázunk annyi­ra, még most is ott beszélgetnénk. O is szeret bevásárolni, ahogy mondta, mert neki nem tart annyi ideig, mint az asszonynak. Amikor elváltunk, még vissza kellett men­nie az üzlet elejébe, mert elfelej­tette megnézni a papírt, amire fel voltak írva a vennivalók. Elgondoltam, hogy mire is lehetne használni a férfiak hónapját. Kap­hatnánk mondjuk egy láda sört, csak úgy. Hozná a posta, vagy mit tudom én, kis szelvénykét kellene aláírni, aminek a hátoldalán elol­vashatnánk milyen remek intézke­dés is volt ez a hónap dolog, és hogy a mi vezetőink szeretnek bennünket, férfiakat is. Egyik kezemben a sörrel, a másik­kal porszívózva, gyermekkorom kedvencét üvöltetve a magnóban aztán felidézném azokat a rémes időket, amikor még nem volt hó­napunk, Nem értem, mi ebben a nehéz. A feleségem szokott pa­naszkodni, hogy órákig porszívó­zott. Nem is tudom, hogyan lehet órákig porszívózni. Csak toli- gatom, sitty-sutty. Mondjuk az asztal alatt úgyse látszik. Azért nyomathatnák kicsit jobban is ezt a dolgot. Tulajdonképpen nem is érzek semmit. Mármint, hogy hónapunk lenne. Egyébként is abbahagyhatná már az asszony ezt a hülye zúgatását a mosógép­nek. Nem hallom a tévét... Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Szára/. Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage R Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents