Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-21 / 101. szám
4 HÍDLAP • 2004. május 21., péntek RÉGIÓ MAI TÉMA Megéri-e befektetni a mezőgazdaságba? Még megél a szőlőből a szövetkezet « A tervekről a kürti szövetkezet elnökét kérdeztük A kürti mezőgazdasági szövetkezet tagjai októberben úgy döntöttek: vezetőség-váltásra van szükség. Erre egyrészt azért került sor, hogy kilábaljanak a tavalyi szárazság okozta nehézségekből. Növelni szeretnék továbbá a szövetkezet munkájának hatékonyságát, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal az unióban. Az új tervekről Kasnyik Tamást, a szövetkezet új elnökét kérdeztük. — Tavaly októberben a mintegy 300 tag döntött úgy, hogy szükség van a változásokra. Amellett, hogy megmaradt a szövetkezet két oszlopos tagja, bekerültek új tagok is. Esélyt adtak az új generációnak, hogy a tavalyi rossz időjárásból adódó nehézségeket felszámoljuk, és versenyképes szinten fenntartsuk a szövetkezetét. Nem titkolt szándékunk, hogy ezt a szintet jóval magasabbra helyezzük. A fiatal csapat a tapasztalt szakemberek mellett remélhetőleg sokkal nagyobb esélyekkel fog harcba indulni. A termékeket el kell tudni adni. A fiatal csapat másként tekint a megbővült piacra. A változásokra azért is szükség lenne, mert jelenleg a hazai szövetkezetek nincsenek olyan helyzetben, hogy versenybe tudjanak szállni a külföldi befektetőkkel, amennyiben megindulna a kereslet az itteni földek iránt. A kürti szövetkezet mintegy 1700 hektáron gazdálkodik. Ebből 1505 hektár szántóterület, 191 hektár pedig szőlőterület. Minden szinten várható új befektetés. Erre a szövetkezet a strukturális alapokból szeretne meríteni. — 50 százalékos támogatást nyújtanak az új gépekhez. Talán ez az egyetlen esélyünk arra, hogy felújítsuk a gépparkot - teszi hozzá a szövetkezet elnöke. A szövetkezet klasszikus formában működik, négy fő részre; növénytermesztésre, állattenyésztésre, szőlészetre és gépesítésre oszlik.-Az állattenyésztésen belül működik a tehenészet és a sertéstenyésztés. 250 fejős tehenünk van, tehát egyértelműen ráálltunk a tejtermelésre. Két éve több mint 20 millió koronát fektettünk az ágazatba. Már akkor megmutatkozott ennek szükségessége, ha meg akarunk felelni az uniós követelményeknek. Átépítettük a telepet, az addigi kötött tartásból áttértünk a szabad tartásba, a helyben fejés helyett pedig a fejőházban fejünk. Annak ellenére, hogy a tejipari termelésben most nehézségek mutatkoznak, úgy gondoljuk, hogy érdemes volt befektetni az ágazatba. Remélhetőleg a költségek idővel megtérülnek - mondta Kasnyik. A leginstabilabb helyzet a sertéstenyésztésben mutatkozik. Az utóbbi időben csak ráfizetéssel működött az ágazat. Ezzel kapcsolatban Kasnyik Tamás elmondta, hogy előbb megvárják, mit hoz az Európai Unió. Fél év múlva eldöntik, hogy tovább fog- lalkoznak-e vele. A legstabilabb ágazatnak viszont évek óta a szőlészet mutatkozik. Tíz hektáron állítanak elő alanyt, a többi területen különféle fajtájú szőlőket termesztenek. Évek óta együttműködnek a pozsonyi kutatóintézettel. Az ágazatot Korpás András mérnök vezeti, aki Szlovákia-szerte elismert szakember.- Korpás mérnök úr 20-30 éves munkájának köszönhetően két új asztali-szőlőfajtát és két új borfajtát regisztráltak. A szőlészet eddig minden évben komoly nyereséggel zárta az évet, annak ellenére, hogy elmaradtak azok a befektetések, amelyeknek már régen meg kellett volna történniük. Korpás András ezzel kapcsolatban elmondta; elsőszámú feladatuk a szőlő felújítása.- Művelünk még 34 éves szőlőket is. Tudvalevő, hogy a nagyüzemi termelésben a szőlő 25 évig tud hatékonyan teljesíteni. 40 hektár területet kellene sürgősen felújítani. Emellett azonban vannak nagy teljesítményképességű szőlőink is. 60 százaléka a területnek ilyen ültetvény. A gépesítés fejlesztése szintén elmarad a rendszerváltást követően. Jelenleg sürgős gépparki újításra lenne szükség, hogy rentábilis legyen a szőlő- termesztés. Mindezek ellenére képes a szőlő arra, hogy „eltartsa” a szövetkezetét. Bízunk az új vezetésben, de majd meglátjuk, mit hoznak az új gazdasági viszonyok. Kasnyik Tamás a tervekkel kapcsolatban továbbá elmondta, hogy nem szeretnék felaprózni a szövetkezetét, bár elhangoztak ilyen javaslatok is.- Úgy tapasztaltam, hogy az unióban is megpróbálnak a gazdák valamilyen szinten tömörülni. A mai technológia mellett a kistermelők így jobban járnak. Megpróbálunk három olyan irányvonalat kiválasztani, ahol a szövetkezet erősíteni tud. Elsősorban szeretnénk jobban odafigyelni a tejtermelésre. A növénytermesztésben szűkíteni szeretnénk a kört, mert túl sok termékkel foglalkozunk. A takarmánynövények mellett jelenleg szemes és olajos növényeket is termesztünk. A legnagyobb újítást a szőlészetben tervezzük. Szeretnénk a feltételeket úgy alakítani, hogy mindent megadjunk a szőlőnek, amit kíván. Előnyös helyzetünkből adódóan fokozatosan kiépítenénk egy olyan üzemet, ahol fel tudjuk dolgozni a szőlőt. így szeretnénk elfogadtatni a kürti hegyvidék nevét a piaccal. • Czigler Mónika Gyula (üzletvezető) Van egy barátom, aki a mezőgazdaságban dolgozik, mint őstermelő. O már több éve veszteséggel zárja az évet. Azon gondolkodik, hogy feladja az egészet, mert egyszerűen nem tudja előteremteni a géppark felújításához szükséges anyagiakat. A kisembereknek nem éri meg, csak a tőkeerős, nagyobb földterülettel rendelkezők járnak jól. Gellért (mérnök) A nemzet földjének megtartása fontosabb, mint az anyagi jólét. Hiába a magyar zöldség-gyümölcs a legegészségesebb, legfinomabb a világon, a nyugati lobbik annyira tőkeerősek, hogy a silányabb minőséget jóval olcsóbban tudják értékesíteni. Sajnos a legtöbb ember csak azt nézi, hogy mi mennyibe kerül, a minőség nem számít. irma (nyugdíjas) Nem értek hozzá, városban nőttem föl. Nem emlékszem arra, hogy mikor hallottam jót róla utoljára. A mezőgazdaság körül állandóan problémák vannak, mindig a sztrájkról hallani, arról, hogy nem érdemes csinálni, csődbe mennek a vidéki családok. Ebből arra következtetek, hogy nem érdemes befektetni. Márta (jogász) A jelenlegi kormányzat egyetlen célja, hogy ösz- szeroppantsa a mezőgazdaságot, mert így a nyugati termékek özöne áraszthatja el országunkat. Régen szovjet-, most nyugatbarátok. A játék ugyanaz, csak a partner változott. Teljes koncepcióváltásra van szükség, és egy új kormányra: velük újra nagy lehet a magyar mezőgazdaság. Három év múlva közelítik meg az árak a nyugati ingatlanokét Hosszúhegy környékén csavargunk - 1. rész (folytatás az 1. oldalról) A külföldiek nem képesek áremelkedést generálni, mivel nekik eddig is volt lehetőségük a vásárlásra. A csatlakozással gyakorlatilag semmi nem változott. Az unióból érkezők rohamára azért sem kell számítani, mert a magyarországi ingatlanvásárlás lehetősége már csaknem egy évtizede adott. Magyarország a csadakozás után még öt éven át tarthatja fenn eddigi nemzeti szabályozását mindazokkal szemben, akik második lakóhelyet kívánnak az országban vásárolni. Ez a gyakorlatban a helyi hatóságok engedélyezését jelenti. Az előrejelzések szerint a magyar árak csak három év múlva kezdik megközelíSí (/) U > O => CG Ö o teni a nyugati ingatlanokét, ami azonban a fizetőképes kereslet megjelenésének következménye. A mezőgazdasági művelésre alkalmas földek vásárlásánál a magyar delegáció a tárgyalásokon elérte, hogy ez az uniós polgárok számára csak a taggá válást követő tizedik év után váljon lehetségessé. Az egyéni vállalkozónak minősülő gazdáknál ez any- nyiban módosul, hogy ha már három éve folyamatos, bejelentett magyarországi lakhellyel rendelkeznek, és ez idő alatt igazolhatóan agrártevékenységet folytattak, úgy azután mentesülhetnek a korlátozás hatálya alól. Mindenki másnak ki kell várnia a tíz évet. • ÁK A Szamárheggyel átellenben húzódik a Hosszúhegy, nyolcadik sétautunk a hegy erdőborította aljában vezet a Római úton. A Hosszúhegy az egyik legszebb hegycsúcs Pilismarót és Esztergom között. Valósággal beleszalad a Dunába. Lábánál alig fér el a budapest- esztergomi 11-es országút. Csúcsáról egyszerre látszik a Garam és Ipoly torkolata. Ezt látta 1700 esztendővel ezelőtt a római légionárus is, aki innen figyelte, hogy átlépik-e valahol a felvidéki germán törzsek a birodalom határát (limes), a féltve őrzött Dunát. A rómaiak ezt a csodálatos hegyet erőddé építették ki. Egyik centruma volt a felső-dunai határvédő burgus rendszernek. Valentinianus császár idejében katonai tábor (castrum) volt a hegy tetején. A IX-XI. század körüli időkben már lakatlan romként szerepel, egy-két téglamaradvány még itt-ott fellelhető. 1784-ben Nagy Mihály szentgyör- gymezői gazda a Hosszúhegynek Dunára kinyúló sziklaormára hálából egy fakeresztet állíttatott, mert családját elkerülte egy dühöngő járvány. Olcsóbb jegyek a királyréti vasúton Két új menetdíj-kedvezményt vezettek be a Királyréti Állami Erdei Vasúton 2004. május 1-jétől. A menettérti jegyet váltók kevesebbet kell, hogy fizessenek ahhoz képest, mintha oda- és visszautazáskor külön-külön menetjegyet váltottak volna. A felnőtteknek az eddigi 600 forint helyett 550 Ft-ot, a kedvezményes menetjegy váltására jogosultaknak 400 Ft helyett 350 Ft-ot. Amennyiben két felnőttel legalább két gyermek utazik együtt, a felnőttek is jogosultak kedvezményes menettérti jegy váltására, azaz összesen 200 Ft menetdíj-kedvezményt kapnak. • ÁK Kézműves „Ki mit tud” Dorogon A Dorogi Ipartestület Kézműves Szakosztálya 6. alkalommal rendezi meg az Ifjú Kézművesek Ki mit tudját a dorogi Eötvös iskolában. Ez a rendezvény az óvodások és az általános iskolások kézműves munkáinak a versenye. 2004-ben a határokon túl, Párkányban is meghirdették, amit a híd túlsó oldalán örömmel vettek, és jelezték részvételi szándékukat. A dorogi és a környező települések iskolái is nagy létszámmal jelentkeztek, ami remélhetőleg azt jelenti, hogy a kézműves tevékenység méltó helyére kerül. • Kovács Ági o o Li_ • Ezért ezt a keresztet lázkeresztnek is nevezték. A fakeresztet az időjárás tönkre tette, ennek helyébe Simor János hercegprímás Bécsben egy magas vaskeresztet készíttetett, melyet 1871 május 3-án szentelt fel. Minden év májusában körmenet vonult a kereszthez. Mire a hívek felértek a kereszthez, nagyon megizzadtak, a Duna felől fújó hideg szélben meghűltek, másnap lázasak lettek, hideglelést kaptak. A szentgyörgymezőiek ezért Hideglelős keresztnek nevezték el. • Bélay IvAn
