Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-21 / 101. szám

2 HÍDLAP • 2004. május 21., péntek SZLOVÁKIA Cáfolja Slota vádjait az MKP Az MKP cáfolja Ján Slota nemzeti vezető azon kijelentéseit, amelyben megvádolta az MKP politikusait, hogy azok kapcsolatot tartanak fenn a magyar titkosszolgálattal. Köteles László és Farkas Iván, a parlament Szlovák Információs Szolgálatot (SIS) ellenőrző bizottságának tagjai visszautasították Slota vádjait. Köteles hazugnak nevezte Slotát, és úgy gondolja, hogy a szélsőjobbb politikus ezekkel a vádakkal próbál politikai tőkét kovácsolni magának. Farkas Ivánnak hasonló véleménye van az esetről. Szerinte az állítások nem igazak. A képviselők később döntenek arról, hogy Slota tegnapi kijelentései miatt jogi eljárást is kezdeményeznek-e. Fico népszerűsége töretlen Az állampolgárok legnagyobb ré­sze a Smer elnökében bízik legin­kább. A lista elején álló Robert Fico a megkérdezettek kicsivel több, mint 22 százalékának bizalmát élvezi. Öt Vladimír Meciar, a HZDS elnöke követi (15,9%), a harmadik helyen pedig Ivan Gasparovic leendő állam­fő áll 13,5 százalékkal. A Statisztikai Hivatal felmérése sze­rint Bugár Béla MKP-elnökben Szlová­kia lakosainak közel 11 százaléka bízik. A ranglista további helyeit sorrendben Eduard Kukán, Pavol Hrusovsky, Pavol Rusko, Monika Benová és Mikulás Dzurinda foglalják el. 2009-ben lehet euró Szlovákiában Elemzők szerint Szlovákiának, Lengyelországnak, Magyarország­nak és Csehországnak 2010-ig kell várnia az euró bevezetésével. A vá­rakozások szerint Szlovákia és Len­gyelország gazdasága már egy évvel korábban, 2009-ben is készen állhat a közös fizetőeszköz fogadására. Ezzel szemben például Szlovénia már kevesebb, mint öt éven belül csatlakozhat az eurozónához. A most csatlakozott országok szá­mára az jelenti a legnagyobb kihí­vást, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartsák. Félnek a szlovák tejtermelők Veszélyben van a szlovák tejipar - állítják a tejtermelők, akik az euró­pai uniós csatlakozás után az ország­ba beáramló külföldi tejtermékek beáramlásától tartanak. Ügy gondol­ják, hogy a hazainál olcsóbb külföldi termékek azért jöhetnek az ország piacára alacsonyabb áron, mert az érintett államokban jobban támogat­ták a termelőket. A Szlovák Tejtermelők Szövetsége (SMZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehországban ez év elején egymilliárd koronával támogatták a tejipart. Ezzel szemben Szlovákiá­ban 100 millió koronát fordítottak erre a célra, amit márciusban továb­bi 154 millió koronával pótoltak ki. Terjed az illegális szeszfőzés Az unióban magas adó sújtja az alkoholos italokat Bár az EU-csatlakozás után beve­zetett szigorúbb ellenőrzésnek kö­szönhetően a vámosok sikerrel vet­ték fel a harcot az adótörvényeket kijátszók, az alkoholcsempészek ellen, a törvényes utat választó al­kohol importó'rök állítják, hogy Szlovákiában jelentős a házilag, fe­ketén főzött pálinka mennyisége. A pálinkafőzdék tulajdonosai sze­rint a háztartásokban főzött szesz el­terjedését az alkoholra kivetett arány­lag nagy adó ösztönözheti. Az otthon főzött pálinkához szükséges befekte­tés ugyanis alig éri el a törvényes úton előállított szilva- vagy almapá­linka költségeinek 50 százalékát. Amíg az uniós csatlakozás előtt az érintettek az első 18 liter 100 százalé­kos alkohol után 83,30 koronát adóz­tak, jelenleg az első 30 literért 125 ko­ronát fizetnek. Ondrej Gallo, a Rozs­nyó járásbeli Rostár Földműves Szö­vetkezet elnöke meg van róla győ­ződve, hogy a fekete pálinkafőzés el­terjedése valós veszélyt jelent. Attól nem tart, hogy az említett adóemelés a szövetkezet pálinkafőzdéjének létét fenyegetné, az ügyfeleik száma vi­szont csökkenhet. Kelet-Szlovákiában az elmúlt öt évben a Kertészek Szövetségének hét pálinkát gyártó kisüzeme szűnt meg. „Közismert, hogy Szlovákiában ezer űzött foglalatosság. Azoknak a vállal­kozóknak viszont, akiknek az alko­holgyártás a megélhetést jelenti, a májusi adóemelés megkeserítheti életét. Úgy véli, hogy az átfogóbb el­lenőrzés és a drákói szigor a fekete pálinkafőzést visszaszoríthatná. „Az és ezer helyen főzik feketén a pálin­kát” - mondta Ladislav Hudecek, aki Kassa Myslava nevű városrészében üzemeltet egy szeszlepárlót. A csőd­től nem tart, mert nyugdíjas és a pá­linkafőzés számára csak kedvtelésből Kedden egyes kereskedelmi egysé­gek ellenőrzése során több mint 650 ezer liter hamis zárjeggyel ellá­tott szeszt foglaltak le a vámható­ságok az ország területén. Ha ezen az árun a kereskedőknek sikerült volna túladniuk, akkor az állam vesztesége több mint 40 millió ko­rona lett volna. A Szlovák Köztársa­ság Vámigazgatósága szerint a vámhatóságok az ellenőrzést még nem fejezték be, így a végleges adatok módosulhatnak. 50-es években ez sikerült. Akkor a le- bukottak fél évi bérüknek megfelelő büntetésre, vagy fél évig terjedő bör­tönbüntetésre számíthattak” - állítja Ladislav Hudecek. Például egy késmárki élelmiszer- és alkoholraktárban 20 ezer liter kü­lönböző fajta alkoholt foglaltak le. A tulajdonos nem tudta igazolni az italok eredetét, amelyek után több mint 1,5 millió korona forgalmi adót kellett volna fizetnie. Egy nagymegyeri cég somorjai kiren­deltségén 25 kamionrakományra való hamis zárjeggyel ellátott sze­szesitalt találtak, amelynek forga­lomba kerülésekor 39 millió korona kárt érte volna az államot. • rga • (zc) Magyar Igazolvány­nyal utazni Az ír miniszterelnök meghallgatta Dzurindát Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerdán találkozott Bertie Ahern ír miniszterelnökkel, az Európai Unió soros elnökével, aki egynapos munkalátogatásra utazott Szlováki­ába. Dzurinda ismertette Ahernnel országa álláspontját az EU alkot­mánytervezetéről. A szlovák miniszterelnök fontos­nak tartotta, hogy minden tagállam­nak egy-egy biztosa legyen, hogy az adózás, szociális ügyek, védelmi és külpolitika terén vétójoggal rendel­kezhessenek. „Tárgyaltunk az euró­pai alkotmány bevezetőjéről is, amelynek kapcsán szorgalmaztam a keresztény hagyomány és értékek rögzítését.” - tájékoztatott Dzurinda. Ahern reméli, hogy Brüsszelben június 17. és 18-ai csúcson a tagor­szágok a vitás részekre megoldást találnak. „A tagországoknak együtt kell működniük ezekben a kérdések­ben” - tette hozzá. Szó esett még az EU 2007-2013-ra vonatkozó pénz­ügyi elképzeléseiről és az unió to­vábbi bővítéséről is. Dzurinda végül megköszönte az ír miniszterelnöknek, hogy Írország nem korlátozza a munkaerő beáram­lását az új tagországokból. Méltatta az ír EU elnök jelenlegi munkáját és eredményeit. Ösztönző példának tartotta, hogy egy kis lélekszámú or­szág is meghatározó szerepet játsz­hat az Európai Unióban. • RGA (folytatás az 1. oldalról) Az értesüléshez Kasza József azt fűzte hozzá, hogy az oda-visszautat a Magyar Igazolvány ugyanazon, és nem külön álló mezőjébe kell rögzíteni. Vonattal Magyar Igazolvány nélkül is olcsóbb' A busztársaságokhoz hasonlóan a ma­gyar vasútvonalakon is ugyanúgy igény­be vehető a 90 százalékos kedvezmény Géber Gyöngyi, a MÁV munkatársa la­punk megkeresésére elmondta, hogy Magyarországon péntek délelőtt 10 órá­tól vasárnap éjfélig minden 26 évnél fia­talabb európai uniós állampolgár 33 szá­zalékos mérséklésű jeggyel utazhat. Ha az érintettek tanulmányozzák a le­hetőségeket, nem fordulhat elő az, hogy a közlekedési társaságok alkalmazottai véletlenül tévesen tájékoztatják őket. • Koller Péter Elfogadták a diszkriminációellenes törvényt A parlament tegnap elfogadta a diszkriminációellenes törvényt, amely mindenki számára jog- és esélyegyen­lőséget biztosít. Az elnök viszont csak később dönt, hogy a törvényt aláírja-e. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter pedig azt fontolgatja, hogy az ügyben Alkotmánybírósághoz fordul. A törvény július 1-jén léphet hatály­ba, amely nem foglalkozik a homosze­xuális partnerek közötti házasság és gyermekek örökbefogadásának problé­májával, azonban tiltja a szexuális irá­nyultság miatti megkülönböztetést. A törvény pontos meghatározást ad a közvetett és közvetlen diszkrimináció fogalmáról, valamint foglalkozik a jog- egyenlőséggel és az esélyegyenlőséggel a munkahelyeken, a szociális-, az egészségügyi ellátás és az oktatás te­rén. A törvénybe bele került a pozitív diszkrimináció is, ezenkívül szó esik még arról, hogy mikor és hol fogadha­tó el a megkülönböztetett bánásmód. A jogszabály meghatározza a Szlo­vák Nemzeti Emberjogi Központ fel­adatait is, amely a törvénysértésekkel fog foglalkozni és az esélyegyenlőség betartását fogja vizsgálni. A képviselők elfogadták Ludmila Musková (HZDS) módosító javaslatát, amely megtiltja az oktatási intézményekben a szexuális beállítottság befolyásolását, továbbá a faji és etnikai gyűlöletkeltést, a vallási és nemzeti megkülönböztetést. • RGA Tárgyalmi akarnak a roma iskolákról Új elnököt kap a PSNS? A Slota-féle Valódi Nemzeti Párt (PSNS) vezetői tegnap a Belügymi­nisztériumhoz fordultak, hogy beje­gyezzék a párt új székhelyét és Ru­dolf Pucík, a szombaton kinevezett új elnök nevét. Az új elnök bízik benne, hogy semmilyen akadálya nincs a ké­relmük pozitív elbírálásának. • -K­Ladislav Fizik, a Roma Parlament el­nöke tegnapi pozsonyi sajtótájékoztató­ján kijelentette, tárgyalni akarnak a kor­mánnyal azokról a bentlakásos iskolák­ról, amelyeket roma gyerekek számára nyitnának meg. Szerinte az lenne a leg­jobb, ha hamarosan működtethetnének egy ilyen iskolát, amely által meggyő­ződhetnének, hogy hatékony-e a felve­tett nevelési forma. „Ügy gondolom, a bentlakásos iskolák működtetése nem a megoldás, hanem csupán a romahely­zet orvoslásának egyik lehetséges mód­ja” - állapította meg Fizik. A sajtótájékoztatón a Roma Parla­ment elnöke szólt arról, hogy „a ro­mák helyzete Szlovákiában valóban nagyon keserves képet mutat: az em­berek eladósodtak, nem fizetik a köl­csönöket, a roma gyerekek nem járnak iskolába, ugyanis a szülők nem tudják fizetni az útiköltségeket.” Szerinte a minisztérium intézkedései hatástala­nok. „A romák eladják házaikat, a vá­rosokból falvakba költöznek, ahol még kevesebb a munkalehetőség.” • RGA Magyar Eszter jegyzete Játszót - „játszók Gyerekek indulnak egy kis sétára. Az esztergomi menetrendszerinti buszról szálltak le az óvónőkkel, akik próbálják rendezni soraikat. Kevés sikerrel... Mert milyen egy gyerek? Galambokat kerget, po­csolyában tocsog, képtelen egy­helyben állni és persze locsog, ka- rattyol, kérdez! Gyerekek otthon, az én városom­ban. Sétálnak, egymás kezét fog­ják. Egy fiú, egy kislány. A fejük gyorsabban jár, mint a radar, néha bukdácsolnak, de ez nem tudja megzavarni őket. Folyamatosan beszélnek. Miről? Mindenről. „Rajtad miért gumicsizma van?”- kérdi egyikük. „Anyukám azt mondta, ebben beleléphetek a po­csolyába. Ez játszós.”- válaszolja nagy komolyan a kisfiú. Bele is gázol az első útjába eső tócsába. A következő téma a testvér-kérdés. A mosoly egész nap az arcomon ra­gad: „...én megmondtam apáék- nak, hogy szeretnék egy bátyót, de nem tudják elintézni nekem!”. Ahogy összeráncolja apró kis orrát... bűbájos. Gyerekek a ballagáson. Gyerekek? Mikor én ballagtam, mennyire vol­tam még az? Emlékszem arra a szeles napra, ahogy belebakizok a búcsúbeszédembe, ahogy nézem a többieket, ahogy érzem, hogy vala­minek vége és várom azt a valamit, talán a felnőttséget, hogy bekopog­jon, eljöjjön értem. De, ha jól em­lékszem, nem jött. Még jó pár évig a közelembe se. Azt hiszem, ma is csak átjáró vendég nálam. Ok itt a gimnázium udvarán még kölykök, érzem éretlen viselkedé­sükben, tétova tehetetlenségükben, ahogy a túlsúlyos virágcsokrok alatt meg-megremeg a kezük, és elhitetik velünk, hogy ők vidáman, gondtalanul, meghatottság nélkül állnak előttünk. Persze azért néhá- nyan sírnak. A bátrabbak. A szü­lők néhol közönyösek, olykor tü­relmetlenül toporognak, hogy mi­kor lesz már vége ennek a cécó- nak? Hát vége lett. Ám akadnak jó példák is: pityergő anyukák, fiukat szégyenlősen magukhoz ölelő apák. A gyerek („hivatalosan”) utoljára hagyja, hogy gyerekként kezeljék. Vége a varázslatnak. Aztán a minap hosszú cikket ol­vastam arról, hogy milyen magas az abortuszok száma. A 25 és 29 év közötti nők (vagyis a potenciá­lis anyuka korosztály) közül éven­te 14 ezren döntenek úgy, hogy megválnak magzatuktól. Hová lesznek a gyerekek? És hova lesz­nek a szülők? Az igaziak. Mert a valódi szülő akarja a gyereket, sze­reti, óvja, felneveli. És elengedi, hogy ő is jó szülője legyen majd egyszer valakinek. Hová lettek a felelősségteljes asszonyok? „O asz- szonyom, te balga, te bolond, ját- szót-játszó, ostoba, semmi játék!” József Attilánál én sem tudok töb­bet mondani... EJ 1 KüKiJ&HjlCi ili Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly. Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balagc P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.a 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents