Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-18 / 98. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. május 18., kedd MAI TÉMA Fény Központ Esztergomban Drogprevenciós oázis az elveszetteknek A minket körülvevő világ arra sarkall bennünket, hogy vegyük fel a tempót; legyünk szépek, sikeresek, merészek. A nagy rohanásban azonban vannak néhányan, akik nem bírják az iramot - leginkább a tizenévesek. Ha túl szürke a külvilág, előfordul, hogy olyan tudatmódosító szerekhez nyúlnak, amelyek segítésével (elmondásuk szerint legalábbis) erősek lesznek, szebbek, könnyebben veszik az akadályokat. Ők a drogosok. Pedig (a felkapott tévépszichológus szavaival élve) nem mások, mint a „magukat és környezetüket leépítő pokol katonái”. Hentes Ildikó, az esztergomi Fény Központ vezetője a fentiekkel csak részben ért egyet.- Beszélgetni jönnek ide. Ez a legfontosabb állomása a drogprevenciós segítségnek. Az esztergomi Fény Központ 2001-ben alakult, azóta fogadja az alkohol és drogproblémában érintetteket és hozzátartozóikat. A választás minden esetben az ő kezükben van.- Teljesen megértem őket, amióta mindennap találkozom velük - mondja Ildikó -, rálátok az életre, amit élnek. Mindenhonnan elvárások zúdulnak rájuk. Otthonról, ahol helyt kell állniuk egy olyan környezetben, ahol szétestek a konvenciók, és a szülők felnőttként sem tudnak helyreállni. Az iskolában, ahol a teljesítmény lassan az életben maradás feltétele lesz, és természetesen a baráti társaságokban, ahol, a kortársak várnak el tőlük bizonyos dolgokat. Járjál márkás cuccokban, legyél menő, vagy ha arról van szó, igyál, füvezz, stb. Nem beszélve az otthoni áldatlan állapotokról. Hogy miért nem kérnek orvosi segítséget, „nagyon egyszerű”. Lenézik őket, állítja a prevenciós iroda vezetője. Pszichiátriai betegekként kezelik őket, pedig nem azok, csupán magukat és nekik megfelelő utat kereső fiatalok. Abban az egészségügyi környezetben, ahol bántják őket, oázisnak számít egy olyan segítő iroda, mint a Fény Központ.- Akár névtelenül is el lehet jönni, nem kell megadni semmilyen adatot. A tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbben mégis nyílt lapokkal játszanak. Nem vagyunk erőszakosak, és éppen ezért fogadják el a segítségünket. A közvetlen, segítő szándékú beszélgetésektől kezdve a komolyabb közreműködésig szinte mindenre számíthat a hozzánk érkező. Előfordul, hogy engem például az éjszaka közepén is felhívnak, és nem haragszom érte. Hatékonyságukat és sikerüket jól mutatja, hogy a kezdetektől fogva helyet kapnak a királyi város legrangosabb nyári multi-rendezvényén, a Fesztergomon. Sátrukban naponta akár háromezren is megfordultak. A hatékonyságot fokozandó külön teamek jöttek létre, mint a Zéró önsegítő csoport vagy a kortárssegítők, akik nagyrészt olyan középiskolásokból állnak, akik megfelelő képzés után akár diszkókban vagy egyéb akut (és nem éppen veszélytelen helyzetekben) is bevethetőek. Legalább ilyen hasznos lehet, ha a kortársak után a fiatalokkal legtöbbet érintkező szülők is kapnak felvilágosítást. Belőlük nőtte ki magát a Prevenciós Szülő csoport, olyan szülőknek, akik szeretnék megelőzni a gyermekük drogfogyasztását, korrekt és hiteles információkat várnak, az ideális szülő-gyerek kapcsolat megvalósítása érdekében önismereti tapasztalatok megszerzésére is hajlandók. Természetesen előfordul, hogy ennél komolyabb módszerekhez kell folyamodni. Ilyenkor a Fény Központ saját pszichiátert vagy ha szükséges, ügyvédet is felajánl az érintettnek. Hentes Ildikó egyedül azt fájlalja, azóta, hogy eljutottak a Szabadidőközpont 106-os termébe, ahol jelenleg is működnek, minimális támogatáson kívül idén ők is kiestek az önkormányzati keretből. Elmondása szerint hiába van ezekre külön minisztériumi keret, a civil szerveződéseknek mindig meg kell küzdeniük az anyagi problémákkal, persze vannak előnyei, hiszen korlátlan szabadságot élveznek. A (teljes nevén) Esztergomi Szent Jakab Alapítvány Prevenciós-Iroda Fény Központjának másik profilja az alkohol vagy más függőségi problémákkal küzdő szenvedélybetegek kezelése, számukra jött létre a ma már világszerte minden kisebb-nagyobb településen megtalálható AA csoport, vagyis az Anonim Alkoholisták önsegítő közössége. Végezetül arra is választ kapok, miért nem tartják A Fény Központban ezeket a fiatalokat a „pokol katonáinak”.- Nem azért fordulnak ezekhez a szerekhez, mert gonosz, aljas emberek lennének, hanem mert úgy érzik, nincsen más kiút. De meggyőzhetnek afelől, hogy ők is bekapcsolódhatnak a társadalom vérkeringésébe, és hasznosak lehetnek a társadalom számára. Másrészt; mi nem válogatunk. Hozzánk járnak olyanok, akik heroin-szintű szerekkel élnek, vagy aki egy házibulin füvezett, és most azt gondolja magáról, hogy drogos lett. Mindenkit szívesen látunk, és mindenkivel foglakozunk. Ez a legtöbb, amit tehetünk - fejezi be Hentes Ildikó. • SUNDY Veszélyesek-e a könnyű drogok? Jutka (főiskolai hallgató) Nem veszélyesebbek, mint az alkohol vagy a cigaretta, ráadásul szakemberek szerint a fű nem is okoz függőséget. Ésszerűbb lenne, ha ezeket legalizálnák, mert akkor nem nyúlnának a keményebb szerekhez. Enyhíteni kellene a drogtörvényt: nem a használót kellene büntetni, hanem a dealert. Sajnos hazánk mára cél- és elosztó országgá vált. Gergő (zenész) H Azok számára veszélyes, akik nincsenek tisztában azzal, hogy hová vezethet. Az a baj, hogy a fiatalok nem állnak meg, kipróbálják a komolyabbakat is. A fű csak a kezdő löket. Már csak azért sem kellene legalizálni, mert az ember mindig többet, mást akar. Ami szabad, az már nem is érdekes, és jöhetnek a durvább drogok. Gyula (nyugdíjas) Én nem tudom, hogy mi a könnyű vagy nehéz drog, de nagyon ellene vagyok ezeknek a dolgoknak. Semmilyen káros szenvedéllyel nem élek, de kénytelen vagyok beszívni a dohányfüstöt. Ha lehetne, azt is betiltatnám. A kábítószer használókat különösen szigorúan büntetném. Példát kell statuálni, mert a fiatalok minden rosszat kipróbálnak. Klára (őstermelő) Nagyon szomorú vagyok, hogy ennyit hallani a drogokról mostanában. Régen ilyen nem volt. Mindig figyelmeztetem az unokáimat, hogyha kínálják őket valamilyen kábítószerrel az iskolában, ne fogadják el. A törvénynek örülök és haragszom azokra, akik el akarják törölni. Tízéves jubileumát ünnepelte a nemzetközi rangú Piliscsabai Egyházzenei Napok a hét végén. A háromnapos rendezvénynek, melyen a hazai kórusok mellett több határon túli együttes is részt vett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont. Nagy Szent Gergely pápa, akinek a gregorián énekeket tulajdonítják, 1400 éves jubileumát ünnepli idén az egyház. Ezzel az évfordulóval esik egybe a Piliscsabai Egyházzenei Napok tízéves jubileuma is. Az évforduló alkalmából vándorkiállítás mutatja be az Egyházzenei Napok tízéves történetét, valamint az elmúlt évek hangversenyeiből készült dupla CD- t is kiadták erre az alkalomra. Az idei rendezvény, melyen tizenkét belföldi és hat külföldi énekkar lépett fel, május 14-én, pénteken vette kezdetét a Klotildligeti Plébániatemplomban. A vasárnapi zárónap koncertjeit megelőzően az egyetem Josephinum kollégiumának udvarán Kiss-Rigó László, esztergomi segédpüspök felszentelte Török Richárd Befejezetlen Madonna című szobrát. Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes-államtitkára, aki a szoboravató beszédet tartotta, elmondta: Török RiA Piliscsabai Egyházzenei Napok zárókoncertje a Pázmány Péter Egyetem Stephaneum épületében chárd fiatalon elhunyt szobrászművész utolsó alkotását láthatjuk. A befejezetlen mű gipsz formában készült csak el, ennek kőben történt megformálását Benke Zoltán végezte el. Török Richárd számos alkotását láthatjuk világszerte, így például az ausztráliai vagy a New york-i magyar nagykövetségen. A Befejezetlen Madonna elhelyezésénél szerepet játszott, hogy a szülők és a minisztérium is olyan helyet keresett, amely szakrális vonatkozású, ugyanakkor sok ember láthatja. A kollégium ezért ideális, mivel sok diák jár erre, és mindig újabb generációk találkozhatnak a Madonnával. A szoborszent telés után a Stephaneum nagytermében kezdetét vette a koncert. Csiky Gábor, a Klotildligeti Egyházközségért Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelent szerzetesrendek elöljáróit és egyházi méltóságokat, Baán Lászlót, a NKÖM munkatársát, valamint Manek Jánost, Piliscsaba polgármesterét. A fellépő együtteseket emlékplakettel és egy díszkiadású, millenneu- mi 2000 Ft-ossal ajándékozzák meg. • GK Újítják a római katolikus templomot Kürtön. A templomtorony külső tatarozását még a múlt héten megkezdték. A tervek szerint egy hónapon belül elkészülnek a munkálatokkal. A jelenlegi kürti római katolikus templom még az 1755-56-os években épült. 1891-ben állították fel az új toronyórát, a jelenlegi alakját pedig 1927-32 között nyerte el, amikor háromhajósra bővült a templom. Múlt héten megkezdődött a templomtorony külső tatarozása - tudtuk STRKKOV - KÜRT meg Kassa Sándor kürti plébánostól. A tatarozás munkálataihoz szükséges anyagi fedezetet, mintegy 700 ezer koronát a községháza és a helyi egyházközség biztosítja.-Átfestik a bádogtetőt és az egész tornyot. Lecserélik a toronyórát is, új számlapot és mutatókat szerelnek fel. Az óra digitális rendszerrel fog működni, tehát villanyáram fogja hajtani, ami biztosítja a pontosságot. Ez ugyanis rákapcsolódik a közép-európai időszámításra - mondta Kassa Sándor. A tatarozást végző komáromi céggel kötött megállapodás szerint valószínűleg csak egy hónapot vesznek igénybe a munkálatok. • CzM Önerőből újítják a templomtornyot Jubileumi Egyházzenei Napok