Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-18 / 98. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. május 18., kedd MAI TÉMA Fény Központ Esztergomban Drogprevenciós oázis az elveszetteknek A minket körülvevő világ arra sarkall bennünket, hogy vegyük fel a tempót; legyünk szépek, sikeresek, merészek. A nagy rohanásban azon­ban vannak néhányan, akik nem bírják az iramot - leginkább a tizenéve­sek. Ha túl szürke a külvilág, előfordul, hogy olyan tudatmódosító sze­rekhez nyúlnak, amelyek segítésével (elmondásuk szerint legalábbis) erősek lesznek, szebbek, könnyebben veszik az akadályokat. Ők a drogo­sok. Pedig (a felkapott tévépszichológus szavaival élve) nem mások, mint a „magukat és környezetüket leépítő pokol katonái”. Hentes Ildikó, az esztergomi Fény Központ vezetője a fentiekkel csak részben ért egyet.- Beszélgetni jönnek ide. Ez a leg­fontosabb állomása a drogprevenciós segítségnek. Az esztergomi Fény Központ 2001-ben alakult, azóta fogadja az al­kohol és drogproblémában érintette­ket és hozzátartozóikat. A választás minden esetben az ő kezükben van.- Teljesen megértem őket, amióta mindennap találkozom velük - mondja Ildikó -, rálátok az életre, amit élnek. Mindenhonnan elvárások zúdulnak rájuk. Otthonról, ahol helyt kell állniuk egy olyan környe­zetben, ahol szétestek a konvenciók, és a szülők felnőttként sem tudnak helyreállni. Az iskolában, ahol a tel­jesítmény lassan az életben maradás feltétele lesz, és természetesen a ba­ráti társaságokban, ahol, a kortársak várnak el tőlük bizonyos dolgokat. Járjál márkás cuccokban, legyél me­nő, vagy ha arról van szó, igyál, fü­vezz, stb. Nem beszélve az otthoni ál­datlan állapotokról. Hogy miért nem kérnek orvosi se­gítséget, „nagyon egyszerű”. Lenézik őket, állítja a prevenciós iroda veze­tője. Pszichiátriai betegekként keze­lik őket, pedig nem azok, csupán ma­gukat és nekik megfelelő utat kereső fiatalok. Abban az egészségügyi kör­nyezetben, ahol bántják őket, oázis­nak számít egy olyan segítő iroda, mint a Fény Központ.- Akár névtelenül is el lehet jönni, nem kell megadni semmilyen ada­tot. A tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbben mégis nyílt lapokkal ját­szanak. Nem vagyunk erőszakosak, és éppen ezért fogadják el a segítsé­günket. A közvetlen, segítő szándé­kú beszélgetésektől kezdve a komo­lyabb közreműködésig szinte min­denre számíthat a hozzánk érkező. Előfordul, hogy engem például az éjszaka közepén is felhívnak, és nem haragszom érte. Hatékonyságukat és sikerüket jól mutatja, hogy a kezdetektől fogva helyet kapnak a királyi város leg­rangosabb nyári multi-ren­dezvényén, a Fesztergomon. Sát­rukban naponta akár háromezren is megfordultak. A hatékonyságot fo­kozandó külön teamek jöttek létre, mint a Zéró önsegítő csoport vagy a kortárssegítők, akik nagyrészt olyan középiskolásokból állnak, akik megfelelő képzés után akár diszkókban vagy egyéb akut (és nem éppen veszélytelen helyzetek­ben) is bevethetőek. Legalább ilyen hasznos lehet, ha a kortársak után a fiatalokkal legtöbbet érintkező szü­lők is kapnak felvilágosítást. Belő­lük nőtte ki magát a Prevenciós Szülő csoport, olyan szülőknek, akik szeretnék megelőzni a gyerme­kük drogfogyasztását, korrekt és hi­teles információkat várnak, az ideá­lis szülő-gyerek kapcsolat megvaló­sítása érdekében önismereti tapasz­talatok megszerzésére is hajlandók. Természetesen előfordul, hogy ennél komolyabb módszerekhez kell folyamodni. Ilyenkor a Fény Köz­pont saját pszichiátert vagy ha szük­séges, ügyvédet is felajánl az érin­tettnek. Hentes Ildikó egyedül azt fájlalja, azóta, hogy eljutottak a Sza­badidőközpont 106-os termébe, ahol jelenleg is működnek, minimális tá­mogatáson kívül idén ők is kiestek az önkormányzati keretből. Elmon­dása szerint hiába van ezekre külön minisztériumi keret, a civil szerve­ződéseknek mindig meg kell küzde­niük az anyagi problémákkal, persze vannak előnyei, hiszen korlátlan szabadságot élveznek. A (teljes nevén) Esztergomi Szent Jakab Alapítvány Prevenciós-Iroda Fény Központjának másik profilja az alkohol vagy más függőségi problé­mákkal küzdő szenvedélybetegek ke­zelése, számukra jött létre a ma már világszerte minden kisebb-nagyobb településen megtalálható AA cso­port, vagyis az Anonim Alkoholisták önsegítő közössége. Végezetül arra is választ kapok, miért nem tartják A Fény Központban ezeket a fiatalokat a „pokol katonáinak”.- Nem azért fordulnak ezekhez a szerekhez, mert gonosz, aljas embe­rek lennének, hanem mert úgy ér­zik, nincsen más kiút. De meggyőz­hetnek afelől, hogy ők is bekapcso­lódhatnak a társadalom vérkeringé­sébe, és hasznosak lehetnek a társa­dalom számára. Másrészt; mi nem válogatunk. Hozzánk járnak olya­nok, akik heroin-szintű szerekkel él­nek, vagy aki egy házibulin füvezett, és most azt gondolja magáról, hogy drogos lett. Mindenkit szívesen lá­tunk, és mindenkivel foglakozunk. Ez a legtöbb, amit tehetünk - fejezi be Hentes Ildikó. • SUNDY Veszélyesek-e a könnyű drogok? Jutka (főiskolai hallgató) Nem veszélyesebbek, mint az alkohol vagy a cigaret­ta, ráadásul szakemberek szerint a fű nem is okoz függőséget. Ésszerűbb lenne, ha ezeket legalizál­nák, mert akkor nem nyúlnának a keményebb szerekhez. Enyhíteni kellene a drogtörvényt: nem a használót kellene büntetni, hanem a dealert. Sajnos hazánk mára cél- és elosztó országgá vált. Gergő (zenész) H Azok számára veszélyes, akik nincsenek tisztában azzal, hogy hová vezethet. Az a baj, hogy a fiatalok nem állnak meg, kipróbál­ják a komolyabbakat is. A fű csak a kezdő löket. Már csak azért sem kellene legalizálni, mert az ember mindig többet, mást akar. Ami szabad, az már nem is érdekes, és jöhetnek a durvább drogok. Gyula (nyugdíjas) Én nem tudom, hogy mi a könnyű vagy nehéz drog, de nagyon ellene vagyok ezeknek a dolgoknak. Semmilyen káros szenve­déllyel nem élek, de kény­telen vagyok beszívni a dohány­füstöt. Ha lehetne, azt is betiltat­nám. A kábítószer használókat kü­lönösen szigorúan büntetném. Példát kell statuálni, mert a fiata­lok minden rosszat kipróbálnak. Klára (őstermelő) Nagyon szomorú vagyok, hogy ennyit hallani a dro­gokról mostanában. Régen ilyen nem volt. Mindig fi­gyelmeztetem az unokái­mat, hogyha kínálják őket valamilyen kábítószerrel az iskolá­ban, ne fogadják el. A törvénynek örülök és haragszom azokra, akik el akarják törölni. Tízéves jubileumát ünnepelte a nemzetközi rangú Piliscsabai Egy­házzenei Napok a hét végén. A há­romnapos rendezvénynek, melyen a hazai kórusok mellett több hatá­ron túli együttes is részt vett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont. Nagy Szent Gergely pápa, akinek a gregorián énekeket tulajdonítják, 1400 éves jubileumát ünnepli idén az egyház. Ezzel az évfordulóval esik egybe a Piliscsabai Egyházzenei Na­pok tízéves jubileuma is. Az évfordu­ló alkalmából vándorkiállítás mutatja be az Egyházzenei Napok tízéves történetét, valamint az elmúlt évek hangversenyeiből készült dupla CD- t is kiadták erre az alkalomra. Az idei rendezvény, melyen tizenkét belföldi és hat külföldi énekkar lépett fel, má­jus 14-én, pénteken vette kezdetét a Klotildligeti Plébániatemplomban. A vasárnapi zárónap koncertjeit megelőzően az egyetem Josephinum kollégiumának udvarán Kiss-Rigó László, esztergomi segédpüspök fel­szentelte Török Richárd Befejezet­len Madonna című szobrát. Baán László, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának helyettes-ál­lamtitkára, aki a szoboravató beszé­det tartotta, elmondta: Török Ri­A Piliscsabai Egyházzenei Napok zárókoncertje a Pázmány Péter Egyetem Stephaneum épületében chárd fiatalon elhunyt szobrászmű­vész utolsó alkotását láthatjuk. A be­fejezetlen mű gipsz formában ké­szült csak el, ennek kőben történt megformálását Benke Zoltán végezte el. Török Richárd számos alkotását láthatjuk világszerte, így például az ausztráliai vagy a New york-i ma­gyar nagykövetségen. A Befejezetlen Madonna elhelyezésénél szerepet játszott, hogy a szülők és a miniszté­rium is olyan helyet keresett, amely szakrális vonatkozású, ugyanakkor sok ember láthatja. A kollégium ezért ideális, mivel sok diák jár erre, és mindig újabb generációk találkoz­hatnak a Madonnával. A szoborszen­t telés után a Stephaneum nagytermé­ben kezdetét vette a koncert. Csiky Gábor, a Klotildligeti Egyházköz­ségért Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelent szerzetesrendek elöljáró­it és egyházi méltóságokat, Baán Lászlót, a NKÖM munkatársát, va­lamint Manek Jánost, Piliscsaba pol­gármesterét. A fellépő együtteseket emlékpla­kettel és egy díszkiadású, millenneu- mi 2000 Ft-ossal ajándékozzák meg. • GK Újítják a római katolikus templo­mot Kürtön. A templomtorony kül­ső tatarozását még a múlt héten megkezdték. A tervek szerint egy hónapon belül elkészülnek a mun­kálatokkal. A jelenlegi kürti római katolikus templom még az 1755-56-os években épült. 1891-ben állították fel az új to­ronyórát, a jelenlegi alakját pedig 1927-32 között nyerte el, amikor há­romhajósra bővült a templom. Múlt héten megkezdődött a temp­lomtorony külső tatarozása - tudtuk STRKKOV - KÜRT meg Kassa Sándor kürti plébánostól. A tatarozás munkálataihoz szükséges anyagi fedezetet, mintegy 700 ezer koronát a községháza és a helyi egy­házközség biztosítja.-Átfestik a bádogtetőt és az egész tornyot. Lecserélik a toronyórát is, új számlapot és mutatókat szerelnek fel. Az óra digitális rendszerrel fog mű­ködni, tehát villanyáram fogja hajtani, ami biztosítja a pontosságot. Ez ugyan­is rákapcsolódik a közép-európai idő­számításra - mondta Kassa Sándor. A tatarozást végző komáromi cég­gel kötött megállapodás szerint való­színűleg csak egy hónapot vesznek igénybe a munkálatok. • CzM Önerőből újítják a templomtornyot Jubileumi Egyházzenei Napok

Next

/
Thumbnails
Contents