Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-15 / 97. szám

12 HÍDLAP • 2004. május 15., szombat s z L 0 V Á K I A Brüsszel elzárkózott Linden kijelentéseitől Eric van der Linden, az Európai Unió szlovákiai nagykövete tegnap-, tói nem nyilatkozik a két nappal ez­előtt tett, a roma gyerekek kollégiu­mi nevelésével kapcsolatos ötletéről. Az unió szégyelletesnek és szeren­csétlennek nevezte a nagykövet csü­törtöki kijelentéseit. Az Európai Bizottság (EB) tegnap megtárgyalta az esetet és arra a követ­keztetésre jutott, hogy nem osztja a nagykövet véleményét, amelyet ké­sőbb maga Linden is megváltoztatott. Reijo Kemppinen, az EB szóvivője azt mondta, hogy Brüsszel politikája nem támogatja a roma gyerekek csa­ládjuktól történő elszakítását azért, hogy őket különválasztva neveljék. Törleszthetnek az iskolák Az oktatásügyi tárca tegnap 200 millió koronát utalt át az alap- és középiskolát tavalyi adósságainak törlesztésére - tájékoztatott Martin Frone oktatási miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón, aki azt mondta: a címzettek a pénzt legkésőbb a jövő hét folyamán fogják megkapni. A minisztérium csak az után fo­lyósíthatta az intézmények által igé­nyelt összegeket, hogy leellenőrizte azok indokoltságát. Elfogadták az alkotmánymódosítást A parlament a tegnapi ülésén el­fogadta a Szlovák Alkotmány módo­sítását. Az ellenzékben 14 HZDS- honatya tartózkodott a szavazáson. Az alkotmánymódosítás ellen csu­pán Ivan Hopta, a KSS képviselője emelte fel a szavát. A kibővített alkotmány össze- egyeztethetetlenné teszi a nemzeti parlamenti- és az európai parlamen­ti (EP) képviselői tisztségeket, vala­mint felhatalmazza az Alkotmánybí­róságot, hogy döntsön az EP- választások jogszerűségéről. A módosított alaptörvény június elsején, a képviselői tisztségek ösz- szeegyeztethetetlensége július 20-án lép hatályba. Másik fővárost javasolnak Szlovákiának Ján Králik, Besztercebánya pol­gármestere úgy gondolja, hogy egy lehetséges új fővárost kellene kiépí­teni Szlovákiában. Elképzelése sze­rint ennek helye Zólyom és Beszter­cebánya lehetne. A polgármester azt állítja, hogy Pozsony az uniós csatlakozás után egyre inkább el fogja veszíteni jelen­tőségét, és csak Bécs árnyékában működne tovább. Lubomír Petrák, az SDL elnöke szerint van logikája a metropolisz áthelyezésének, de sze­rinte arra a következő húsz évben nem fog sor kerülni. Személyi igazolvánnyal Horvátországba Június 1-jétől a szlovák állampol­gárok az útlevél mellett személyi igazolvány felmutatásával is utaz­hatnak Horvátországba - áll a hor- vát kormány tegnap közzé tett nyi­latkozatában. Az utasoknak viszont napi 100 euró felmutatását is kötelezővé te­szik. Az összeg fele is elég lesz, ak­kor, ha az utazók előre lefoglalt szál­lással rendelkeznek. • -K­Újra elfogadták a választási törvényt Nem vették figyelembe Rudolf Schuster javaslatait A képviselők csütörtök este elfo­gadták a parlamenti választásokról szóló törvényt, amelyet először Ru­dolf Schuster köztársasági elnök visszautasított. Nem fogadták el az államfő kifogásait a politikai pártok a választásokon szavazatokért ka­pott juttatásának emelésével és a választási kaucióval kapcsolatban. Schuster az javasolta, hogy a szava­zónként! juttatás mértéke, amelyet azok a politikai pártok kapnak meg, amelyek a választásokon a szavazatok több mint 3 százalékát megszerzik, maradjon 60 korona, és ne emeljék 140 koronára. A köztársasági elnök szerint a vá­lasztási kaució pedig alkotmányelle­nes, ugyanis a törvény 500 ezer koro­na letétet tesz kötelezővé, amelyet Rudolf Schuster nem támogatta a tör­vényjavaslatot minden politikai pártnak a választá­sok előtt 105 nappal kell befizetnie a Belügyminisztérium számlájára. A parlamenti választásokról szóló törvény Tibor Cabaj (HZDS) képvi­selő javaslatára október 1-jén lép ha­tályba. A törvény szerint Szlovákiá­ban egy választási körzet lesz, a parla­menti választások egy napig, szomba­ton reggel 7 órától este 10-ig fognak tartani. A választási kampány a válasz­tások előtt 21 nappal kezdődik. A vá­lasztás napján nem lehet nyilvános­ságra hozni a választási eredményeket. A parlamentbe az 5 százalékos küszö­böt túllépő párt kerülhet. A két vagy három pártból álló koalíciónak 7 szá­zalékot, négy vagy több pártból álló koalíciónak pedig 10 százalékot kell el­érnie. A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok a posta segítségével szavazhassanak. • RGA Tovább húzódik a magyar-szlovák tokaji vita A kormány mm ért egyet az agrártáca elképzeléseivel Szlovákiának még mindig nem sikerült megegyeznie Magyaror­szággal a szlovák tokaji bortermő vidék elismeréséről. A szlovák kor­mány nem hagyta jóvá Simon Zsolt szlovák és Németh Imre magyar földművelésügyi miniszter április 28-ai megállapodását. Az éveken át tartó vita lezárása csak a következő év második félév­ében várható, csak ezután kezdődhet el a szlovák tokaji borok exportálása az EU-országokba. Eduard Kukán külügyminiszter elmondta, a kormány megváltoztatta a Mezőgazdasági Minisztérium által előterjesztett egyezmény szövegét, ugyanis a megállapodás irreális fel­adatok elé állította volna Szlovákiát. Szlovákia a gyártási technológia megőrzése érdekében csak arra vállal kötelezettséget, hogy a jövőben nem állít elő kétputtonyos tokaji bort. Marián Radosovsky, a Mezőgazda- sági Minisztérium politikai államtit­kára szerint a módosított egyezmény nem foglalkozik a szlovákiai tokaji bortermő vidék (a javaslat szerint 565,2 hektáros) nagyságával, csak a to­kaji szőlő termesztésének természeti feltételeit veszi sorra. A terület nagy­ságának meghatározása a két ország közötti megállapodás legérzékenyebb pontja, hiszen Szlovákia régebbi tör­vényekre hivatkozva 908 hektár ter­mőterületről beszél, míg Magyaror­szág ennél jóval kevesebbet, 170 hek­tárt akar elismerni. Simon Zsolt, szlo­vák mezőgazdasági miniszter szerint az 565 hektár egy reális kompromisz- szumnak mondható, hiszen ma már csak 375 hektáron termesztik Szlová­kiában a tokaji szőlőket. Ezt az évekig húzódó vitákkal magyarázza, ugyanis a szlovák tokaji borvidék elismerésé­nek hiányában a termesztők nem akartak a szőlészetbe befektetni. Egy hektár szőlő kiültetése ugyanis meg­közelítőleg egymillió koronába kerül. • RGA A keleti országrészben lopják leginkább az áramot A kelet-szlovákiai áramszolgálta­tó hadjáratot indított a törvénytelen villanyfogyasztók ellen. Az ellen­őrök 2004. január í-jétől 149 ilyen tettest lepleztek le. 2003-ban 401 villanylopásra derült fény, a szol­gáltatónak okozott kár több millió korona volt. Anna Pancurová, a Kelet-szlovákiai Villanyművek (VSE) szóvivője szerint a tolvajok között egyaránt megtaláljuk a magánszemélyeket és a vállalatokat is. Ez idáig a legkirívóbb esettel a Kassa- környéki járásban találkoztak, ahol a kár meghaladta a kétmillió koronát. A legtöbb gondot a háztartások okozzák, mert az illegális lopások 95 százaléka a magánszemélyek rovására írható. Ok a szolgáltatónak összességében nagyobb kárt okoznak, mint a vállalatok. Jana Demjanovicová, a rendőrség kassai kerületi igazgatóságának szóvi­vője szerint nehéz megítélni, hogy a lefüleltek milyen büntetésre számít­hatnak. Az olyan eset, amelyekben az okozott kár nem haladja meg a hatezer koronát, csak kihágásnak minősül. A Tőketerebesi járás statisztikáját elsősorban a tiszacsernyőiek rontják. Az év elejétől a rendőrök itt 40 vil­lanylopást leplezetek le. Juraj Solák, a Lakáskezelő Vállalat igazgatója közlése szerint miután a nem fize­tőknek lekötik az áramot, az érintet­tek rendszerint veszélyes módon, a lakóház közös elosztó szekrényéjére próbálnak rácsatlakozni. „Például az egyik lakótömbben a közös áramfo­gyasztás 90 ezer koronával megug­rott” - mondta Solák. „Bár az ellen- , őrök lefülelték a bűnösöket, az oko­zott kárt viszont nehéz lesz behajta­ni. Ha figyelembe vesszük a 200-250 ezer koronára rúgó lakbérhátraléku­kat, nehezen elképzelhető, hogy az érintettek a szolgáltatónak kifizetik a törvénytelen villanyfogyasztásból eredő kárt” - fogalmazott az igazga­tó, aki azt mondta, főként romákról van szó, akiknek zöme munkanélküli. Tibor Dűlik, Tiszacsernyő polgár- mestere úgy véli, hogy a villanylopást részben a rossz szociális helyzet váltja ki. Pancurová is alátámasztja, hogy a villanylopásokat többnyire a szociális szempontból hátrányos családok kö­vetik el. Azonban nem minden eset­ben csak roma elkövetőkről beszélhe­tünk. A közelmúltban a rendőrök egy 54 éves Snina járásbeli férfi esetét tár­ták fel, aki fél éven át lopta az áramot. A VSE vállalatnak csaknem 30 ezer korona kárt okozott, amelyet a leleple­zése után kénytelen volt megtéríteni. • (zc) BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN jegyzete Szoboravatás - magyar módra Olvasom az újsághírt: „Az eredeti tervektől eltérően a szobor avatá­sára nem március 15-én, hanem május 29-én, azon a napon kerül majd sor, amikor Petőfit Rima­szombatban táblabíróvá választot­ták. Ez a nap egyben a szobrot megalkotó Izsó Miklós halálának az évfordulója is.” Olvasom, és észbe kapok: Európa szoboravató népe lettünk. Aradon egy régit, Rimaszombaton egy újat. Igen, Petőfinek szándékoznak szobrot állítani a felvidékiek. Úgy hírlik, Csáky Pál miniszterelnök­helyettes jóvoltából a szoborbi­zottság számláján már megjelent az a hatszázezer koronás támoga­tás, amellyel a szlovák kormányhi­vatal járul hozzá a felállításra váró Petőfi-szobor költségeihez. Bár ez nem kevés, de ennyi nem elegen­dő ahhoz, hogy az emlékművet talapzatra állítsák. Értesüléseink szerint számtalan csoportos és egyéni hozzájárulást, megajánlást is figyelembe kell venniük az ille­tékeseknek, így Rimaszombat százezer koronás támogatását és közel hetvenezer koronányi ado­mányát is, amennyi magánszemé­lyek adakozásából jó palócok kü­szöbén, utcasarkok kövein, iskola­padokban és templomi szószéke­ken gyűlt össze. Nemzeti költőnk szobrának ottani léte - a többször megcsonkított pozsonyi Petőfi-szoborhoz hason­lóan - meghatározó. Magyaror­szágról is folyamatosan érkeznek a szobor felállítását támogató hoz­zájárulások (jelentkezett Borsod- Abaúj-Zemplén megye és Felsőzsolca), és érkezett már tá­mogatás Pápáról, Gödöllőről, Ka­zincbarcikáról. E sorok írójának tudomása van róla, Erdélyben is rakosgatják élükre az eurókat, hogy a felvidéki szoborállítók megtámogatására siethessenek. Nem kétséges, Székelykeresztúron és Fehéregy­házán, Tordán és Kolozsváron még élnek néhányan, akik tudják: az ő egykori Petőfi-emlékmű- állításuk összefogás nélkül a ro­mán politikusok előtti (Rima­szombatra hangolva) „rimánko- dás” szintjén maradt volna. A „vi­lág legszebb Petőfi-szobrának” öntőmintája (Izsó Miklós egykor Budapestre tervezett alkotása) Győrfi Lajos szobrászművész és a karcagi Varga Imre bronzöntő mester jóvoltából már elkészült. És sorsára vár: elhalasztott lelep­lezésére vajon nem kell majd is­mételten elhalasztani? Mert jaj nekünk, ha elnök- és országgyűlé­si választások tologatják ide-oda szobraink talapzatát. Egyik zeneszerző barátom, aki épp mostanság zenésíti meg Pető­fi gyönyörű versét, a Szabadság, szerelem címűt, minap rám tele­fonált: az aradi Szabadság-szobor után a rimaszombatit nevezzük el Szerelem-szobornak. Elneveztük! Késedelem nélkül. Inkább mi, mint a politikusok. H í DLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbcsítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents