Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-15 / 97. szám
12 HÍDLAP • 2004. május 15., szombat s z L 0 V Á K I A Brüsszel elzárkózott Linden kijelentéseitől Eric van der Linden, az Európai Unió szlovákiai nagykövete tegnap-, tói nem nyilatkozik a két nappal ezelőtt tett, a roma gyerekek kollégiumi nevelésével kapcsolatos ötletéről. Az unió szégyelletesnek és szerencsétlennek nevezte a nagykövet csütörtöki kijelentéseit. Az Európai Bizottság (EB) tegnap megtárgyalta az esetet és arra a következtetésre jutott, hogy nem osztja a nagykövet véleményét, amelyet később maga Linden is megváltoztatott. Reijo Kemppinen, az EB szóvivője azt mondta, hogy Brüsszel politikája nem támogatja a roma gyerekek családjuktól történő elszakítását azért, hogy őket különválasztva neveljék. Törleszthetnek az iskolák Az oktatásügyi tárca tegnap 200 millió koronát utalt át az alap- és középiskolát tavalyi adósságainak törlesztésére - tájékoztatott Martin Frone oktatási miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón, aki azt mondta: a címzettek a pénzt legkésőbb a jövő hét folyamán fogják megkapni. A minisztérium csak az után folyósíthatta az intézmények által igényelt összegeket, hogy leellenőrizte azok indokoltságát. Elfogadták az alkotmánymódosítást A parlament a tegnapi ülésén elfogadta a Szlovák Alkotmány módosítását. Az ellenzékben 14 HZDS- honatya tartózkodott a szavazáson. Az alkotmánymódosítás ellen csupán Ivan Hopta, a KSS képviselője emelte fel a szavát. A kibővített alkotmány össze- egyeztethetetlenné teszi a nemzeti parlamenti- és az európai parlamenti (EP) képviselői tisztségeket, valamint felhatalmazza az Alkotmánybíróságot, hogy döntsön az EP- választások jogszerűségéről. A módosított alaptörvény június elsején, a képviselői tisztségek ösz- szeegyeztethetetlensége július 20-án lép hatályba. Másik fővárost javasolnak Szlovákiának Ján Králik, Besztercebánya polgármestere úgy gondolja, hogy egy lehetséges új fővárost kellene kiépíteni Szlovákiában. Elképzelése szerint ennek helye Zólyom és Besztercebánya lehetne. A polgármester azt állítja, hogy Pozsony az uniós csatlakozás után egyre inkább el fogja veszíteni jelentőségét, és csak Bécs árnyékában működne tovább. Lubomír Petrák, az SDL elnöke szerint van logikája a metropolisz áthelyezésének, de szerinte arra a következő húsz évben nem fog sor kerülni. Személyi igazolvánnyal Horvátországba Június 1-jétől a szlovák állampolgárok az útlevél mellett személyi igazolvány felmutatásával is utazhatnak Horvátországba - áll a hor- vát kormány tegnap közzé tett nyilatkozatában. Az utasoknak viszont napi 100 euró felmutatását is kötelezővé teszik. Az összeg fele is elég lesz, akkor, ha az utazók előre lefoglalt szállással rendelkeznek. • -KÚjra elfogadták a választási törvényt Nem vették figyelembe Rudolf Schuster javaslatait A képviselők csütörtök este elfogadták a parlamenti választásokról szóló törvényt, amelyet először Rudolf Schuster köztársasági elnök visszautasított. Nem fogadták el az államfő kifogásait a politikai pártok a választásokon szavazatokért kapott juttatásának emelésével és a választási kaucióval kapcsolatban. Schuster az javasolta, hogy a szavazónként! juttatás mértéke, amelyet azok a politikai pártok kapnak meg, amelyek a választásokon a szavazatok több mint 3 százalékát megszerzik, maradjon 60 korona, és ne emeljék 140 koronára. A köztársasági elnök szerint a választási kaució pedig alkotmányellenes, ugyanis a törvény 500 ezer korona letétet tesz kötelezővé, amelyet Rudolf Schuster nem támogatta a törvényjavaslatot minden politikai pártnak a választások előtt 105 nappal kell befizetnie a Belügyminisztérium számlájára. A parlamenti választásokról szóló törvény Tibor Cabaj (HZDS) képviselő javaslatára október 1-jén lép hatályba. A törvény szerint Szlovákiában egy választási körzet lesz, a parlamenti választások egy napig, szombaton reggel 7 órától este 10-ig fognak tartani. A választási kampány a választások előtt 21 nappal kezdődik. A választás napján nem lehet nyilvánosságra hozni a választási eredményeket. A parlamentbe az 5 százalékos küszöböt túllépő párt kerülhet. A két vagy három pártból álló koalíciónak 7 százalékot, négy vagy több pártból álló koalíciónak pedig 10 százalékot kell elérnie. A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok a posta segítségével szavazhassanak. • RGA Tovább húzódik a magyar-szlovák tokaji vita A kormány mm ért egyet az agrártáca elképzeléseivel Szlovákiának még mindig nem sikerült megegyeznie Magyarországgal a szlovák tokaji bortermő vidék elismeréséről. A szlovák kormány nem hagyta jóvá Simon Zsolt szlovák és Németh Imre magyar földművelésügyi miniszter április 28-ai megállapodását. Az éveken át tartó vita lezárása csak a következő év második félévében várható, csak ezután kezdődhet el a szlovák tokaji borok exportálása az EU-országokba. Eduard Kukán külügyminiszter elmondta, a kormány megváltoztatta a Mezőgazdasági Minisztérium által előterjesztett egyezmény szövegét, ugyanis a megállapodás irreális feladatok elé állította volna Szlovákiát. Szlovákia a gyártási technológia megőrzése érdekében csak arra vállal kötelezettséget, hogy a jövőben nem állít elő kétputtonyos tokaji bort. Marián Radosovsky, a Mezőgazda- sági Minisztérium politikai államtitkára szerint a módosított egyezmény nem foglalkozik a szlovákiai tokaji bortermő vidék (a javaslat szerint 565,2 hektáros) nagyságával, csak a tokaji szőlő termesztésének természeti feltételeit veszi sorra. A terület nagyságának meghatározása a két ország közötti megállapodás legérzékenyebb pontja, hiszen Szlovákia régebbi törvényekre hivatkozva 908 hektár termőterületről beszél, míg Magyarország ennél jóval kevesebbet, 170 hektárt akar elismerni. Simon Zsolt, szlovák mezőgazdasági miniszter szerint az 565 hektár egy reális kompromisz- szumnak mondható, hiszen ma már csak 375 hektáron termesztik Szlovákiában a tokaji szőlőket. Ezt az évekig húzódó vitákkal magyarázza, ugyanis a szlovák tokaji borvidék elismerésének hiányában a termesztők nem akartak a szőlészetbe befektetni. Egy hektár szőlő kiültetése ugyanis megközelítőleg egymillió koronába kerül. • RGA A keleti országrészben lopják leginkább az áramot A kelet-szlovákiai áramszolgáltató hadjáratot indított a törvénytelen villanyfogyasztók ellen. Az ellenőrök 2004. január í-jétől 149 ilyen tettest lepleztek le. 2003-ban 401 villanylopásra derült fény, a szolgáltatónak okozott kár több millió korona volt. Anna Pancurová, a Kelet-szlovákiai Villanyművek (VSE) szóvivője szerint a tolvajok között egyaránt megtaláljuk a magánszemélyeket és a vállalatokat is. Ez idáig a legkirívóbb esettel a Kassa- környéki járásban találkoztak, ahol a kár meghaladta a kétmillió koronát. A legtöbb gondot a háztartások okozzák, mert az illegális lopások 95 százaléka a magánszemélyek rovására írható. Ok a szolgáltatónak összességében nagyobb kárt okoznak, mint a vállalatok. Jana Demjanovicová, a rendőrség kassai kerületi igazgatóságának szóvivője szerint nehéz megítélni, hogy a lefüleltek milyen büntetésre számíthatnak. Az olyan eset, amelyekben az okozott kár nem haladja meg a hatezer koronát, csak kihágásnak minősül. A Tőketerebesi járás statisztikáját elsősorban a tiszacsernyőiek rontják. Az év elejétől a rendőrök itt 40 villanylopást leplezetek le. Juraj Solák, a Lakáskezelő Vállalat igazgatója közlése szerint miután a nem fizetőknek lekötik az áramot, az érintettek rendszerint veszélyes módon, a lakóház közös elosztó szekrényéjére próbálnak rácsatlakozni. „Például az egyik lakótömbben a közös áramfogyasztás 90 ezer koronával megugrott” - mondta Solák. „Bár az ellen- , őrök lefülelték a bűnösöket, az okozott kárt viszont nehéz lesz behajtani. Ha figyelembe vesszük a 200-250 ezer koronára rúgó lakbérhátralékukat, nehezen elképzelhető, hogy az érintettek a szolgáltatónak kifizetik a törvénytelen villanyfogyasztásból eredő kárt” - fogalmazott az igazgató, aki azt mondta, főként romákról van szó, akiknek zöme munkanélküli. Tibor Dűlik, Tiszacsernyő polgár- mestere úgy véli, hogy a villanylopást részben a rossz szociális helyzet váltja ki. Pancurová is alátámasztja, hogy a villanylopásokat többnyire a szociális szempontból hátrányos családok követik el. Azonban nem minden esetben csak roma elkövetőkről beszélhetünk. A közelmúltban a rendőrök egy 54 éves Snina járásbeli férfi esetét tárták fel, aki fél éven át lopta az áramot. A VSE vállalatnak csaknem 30 ezer korona kárt okozott, amelyet a leleplezése után kénytelen volt megtéríteni. • (zc) BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN jegyzete Szoboravatás - magyar módra Olvasom az újsághírt: „Az eredeti tervektől eltérően a szobor avatására nem március 15-én, hanem május 29-én, azon a napon kerül majd sor, amikor Petőfit Rimaszombatban táblabíróvá választották. Ez a nap egyben a szobrot megalkotó Izsó Miklós halálának az évfordulója is.” Olvasom, és észbe kapok: Európa szoboravató népe lettünk. Aradon egy régit, Rimaszombaton egy újat. Igen, Petőfinek szándékoznak szobrot állítani a felvidékiek. Úgy hírlik, Csáky Pál miniszterelnökhelyettes jóvoltából a szoborbizottság számláján már megjelent az a hatszázezer koronás támogatás, amellyel a szlovák kormányhivatal járul hozzá a felállításra váró Petőfi-szobor költségeihez. Bár ez nem kevés, de ennyi nem elegendő ahhoz, hogy az emlékművet talapzatra állítsák. Értesüléseink szerint számtalan csoportos és egyéni hozzájárulást, megajánlást is figyelembe kell venniük az illetékeseknek, így Rimaszombat százezer koronás támogatását és közel hetvenezer koronányi adományát is, amennyi magánszemélyek adakozásából jó palócok küszöbén, utcasarkok kövein, iskolapadokban és templomi szószékeken gyűlt össze. Nemzeti költőnk szobrának ottani léte - a többször megcsonkított pozsonyi Petőfi-szoborhoz hasonlóan - meghatározó. Magyarországról is folyamatosan érkeznek a szobor felállítását támogató hozzájárulások (jelentkezett Borsod- Abaúj-Zemplén megye és Felsőzsolca), és érkezett már támogatás Pápáról, Gödöllőről, Kazincbarcikáról. E sorok írójának tudomása van róla, Erdélyben is rakosgatják élükre az eurókat, hogy a felvidéki szoborállítók megtámogatására siethessenek. Nem kétséges, Székelykeresztúron és Fehéregyházán, Tordán és Kolozsváron még élnek néhányan, akik tudják: az ő egykori Petőfi-emlékmű- állításuk összefogás nélkül a román politikusok előtti (Rimaszombatra hangolva) „rimánko- dás” szintjén maradt volna. A „világ legszebb Petőfi-szobrának” öntőmintája (Izsó Miklós egykor Budapestre tervezett alkotása) Győrfi Lajos szobrászművész és a karcagi Varga Imre bronzöntő mester jóvoltából már elkészült. És sorsára vár: elhalasztott leleplezésére vajon nem kell majd ismételten elhalasztani? Mert jaj nekünk, ha elnök- és országgyűlési választások tologatják ide-oda szobraink talapzatát. Egyik zeneszerző barátom, aki épp mostanság zenésíti meg Petőfi gyönyörű versét, a Szabadság, szerelem címűt, minap rám telefonált: az aradi Szabadság-szobor után a rimaszombatit nevezzük el Szerelem-szobornak. Elneveztük! Késedelem nélkül. Inkább mi, mint a politikusok. H í DLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbcsítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.