Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-14 / 96. szám

4 • HÍDLAP • 2004. május 14., péntek RÉGIÓ r MAI TÉMA Nem jobb az angliai nyugdíjasok helyzete sem Minden uniós tagállam saját ma­ga felelős nyugdíjrendszerének ki­alakításáért - mondta Thomad Glaster, az Európai Unió Magyaror­szági Képviseletének tanácsosa az Esztergomi Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Kulturális Egyesületének (ENÉKE) szervezésében megtartott fórumán. Előadásában a tanácsos példákkal illusztrálta a tagállamok nyugdíjellátásban megfigyelhető eltéréseket. Az Európai Bizottság nem tartja a kezében a társadalombiztosítást és a nyugdíjügyeket. Nem szabályozza, és nem alkot jogot ezzel kapcsolatban, csupán a koordinációt látja el. A tagál­lamok, így Magyarország is, a jövőben saját maguk felelősek a nyugdíjak és a társadalombiztosítási rendszerek kiala­kításáért. Az ország kultúrájától és be­rendezkedésétől függően jelentős elté­rések mutatkoznak az európai uniós tagállamokban, úgy a társadalombizto­sítás, mint az idősekről való gondosko­dás terén. Például Franciaországban a nyugdíjkorhatár 55 év, Dániában 67 év. A kulturális elkülönülést jól lehet érzé­keltetni, ha összehasonlítjuk a nyugdíj- rendszereket Észak- illetve Dél-Euró- pában. A dél-európai országokban a szociális háló szempontjából a családot tekintik a legfontosabb egységnek, míg az észak-európai országokban az alap- egységként az egyéneket veszik figye­lembe, ezért a nyugdíj mértéke és an­nak kiszámítási módja is teljesen elté­rő. A Skandináv országokban úgy gon­dolják: a nyugdíj arra szolgál, hogy va­laki ugyanúgy éljen és ugyanolyan ösz- szeget kapjon, mint korábban, mikor még aktívan dolgozott, tehát a nyugdíj úgy funkcionál mintegy fizetés. A dél­európai országokban, pontosan azért mert ott létezik egy védőháló, a nyug­díjat egyfajta jutalomnak, vagy a meg­takarításokat visszafizető szolgáltatás­nak tekintik. Hazánk nyugdíjrendszere Bár a földrajzi elhelyezkedése en­nek talán ellentmond, mégis Ma­gyarországot az észak-európai orszá­gokhoz lehet hasonlítani. Hiszen a nyugdíjasok ellátásához a család csak 1,7 százalékban járul hozzá. Az ösz- szes többi nyugdíjat generáló összeg vagy az állami vagy az öregségi nyugdíj ellátásból származik. A ma­gyarországi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az öregeket támogatják a gyerekeik, nem pedig fordítva. Demográfiai probléma Egész Európa demográfiai prob­lémákkal küzd, mivel mindenhol alacsony a születésszám. Jelen eset­ben ez abból a szempontból érde­kes, hogy az aktív keresők által megtermelt javakból, amit nyugdíj­ba kifizetnek, egyre kevesebb lesz a csökkenő aktív népesség miatt. A második világháború után nagyon magas születési arányok mutatkoz­tak szerte Európában. Akkor jelent majd ez igazán nagy problémát, mi­kor ők nyugdíjba mennek. Ugyanis jóval kevesebben lesznek azok a fia­talok, akiknek a munkájából őket el kell majd tartani. Európa minden országa saját maga dolgozza ki az új helyzetnek megfelelő nyugdíjrend­szerét. Három pillérre szeretnék a tagállamok alapozni a nyugdíjrend­szert: állami, privát vagy magán és az időskori nyugdíjra. Egyéb kedvezmények A nyugdíjakat az Európai Unió tagállamaiban nemcsak pénzben ki­Jobb lesz-e a nyugdíjasok helyzete az unióban fejezetten számolják, hanem mind­azokban a kedvezményekben vagy pótlékokban, amelyre a nyugdíja­sok jogosultak; például ingyenes utazás, kedvezményes bérletek, in­gyenes belépők, kedvezményes energiaár. Angliában ha egy nyug­díjas lakást bérel és nagyon ala­csony a fizetése, akkor az állam hoz­zájárul a lakbérhez, vagy a téli hó­napokban a fűtés kifizetésének megkönnyítésére pótlékot kapnak a rászorulók. Minden olyan kedvez­mény vonatkozik a külföldön járó magyar nyugdíjasokra, ami az adott országban élőkre is. Tehát ha ingye­nes az utazás Angliában bizonyos kor fölött, akkor a magyar nyugdí­jas is utazhat ingyen, ha igazolja ko­rát. A kórházi ellátás teljesen ingye­nes, amennyiben utazás előtt be­szerzi az úgynevezett E-111-es nyomtatványt. Sajnos a nyugdíjasok sokszor nin­csenek tisztában azzal az erővel és lehetőséggel, amely a kezükben van. Egy akkora klub, mint az ENÉKE, ha összefog képes érdekérvényesí­tésre. Például olcsóbb vagy kedvez­ményes utazást szervezhetnek ma­guknak, vagy biztosító társaságok­tól kérhet a klub egységesen ked­vezményesebb díjtételeket, így kel­lemesebbé tudják tenni az életüket. Úgy tűnhet, hogy egy angol nyug­díjas jobban él, mivel több a nyug­díja, az alapnyugdíj ugyanis egy személyre heti negyvenezer forint­nak felel meg, de ha az életfenntar­tási költségeit nézzük, sokszor rosz- szabbul jön ki, mint egy magyar nyugdíjas. Például Magyarországon ha egyfajta hús 1000 forintba kerül, ugyanez Angliában átszámítva 4000 forintnak fele meg. • GK Hajni (eladó) Az anyukám érintett. O harminc évet ledolgozott, és nagyon kevés nyugdíjat kap. Nem tudom, jobb lesz- e a helyzet az EU-ban, de az biztos, hogy egy magyar nyugdí­jasnak nincs pénze kijutni az unió országaiba, hogy ott élvezze a tagok által nyújtott (utazási, egészség- ügyi) kedvezményeket. Mária (nyugdíjas) m Nem hiszek abban, hogy nekünk jobb lenne az EU- ban. Belépésünk másnap­ján fölemelték a cukor árát. Most itt van a ben­zináremelés. Miért örüljek az uni­ónak? Siralmas a helyzet az or­szágban, és egyre rosszabb lesz. A nyugdíjasoknak pedig különösen nehéz a megélhetés. Élhető nyug­díjat akarunk! János (kereskedő) Minden kezdet nehéz. Eleinte mindenkinek ne­hezebb lesz, de ahogy a helyzet stabilizálódik, nor­málisabb életet élhetünk. Nagy előnyt jelentenek az unió­ban a nyugdíjasok kedvezményei. Fontosnak tartom, hogy a tagor­szágokban ingyenes a kórházi ellá­tás, mert az óriási pénzekbe kerül­ne az időseknek. Mónika (postai kézbesítő) Az unió nagyon friss fejle­mény, nem lehet róla reáli­san ítéletef mondani. Jelen­leg gyesen lévő anyuka va­gyok, tehát még ráérek azon gondolkodni, hogy mi lesz 30 év múlva. A környezetemben lévő idő­seknek elég nehéz beosztaniuk a nyugdíjat, amennyire látom, ők bi­zakodva várják a javulást. Gyalogtúra a Szamárhegy környékén Érettségik előtt és után A sétára legalkalmasabb időszak talán tavasz, ezért folytatódik utunk Szentgyörgymező határában. Ezúttal a Szamárhegy környékén bandukoltunk. A Szamárhegy alatt ágazik el az Ákospalotai és vele szemben a Hosz- szúhegy alatt a Római út. E két út kö­zött terül el a Búbánat völgye. Nevét onnan kapta, hogy a tatár és törökdú- lás idején e völgy nádasaiban és erdő­rengetegébe menekült Szentgyörgy­mező népe. A vad hordák gyakran rajtuk ütöttek, sokukat megölték, vagy rabbilincsre fűzve elhurcolták. Volt tehát ok a búra és bánatra. Az Ákospalotai út mellett magaso­dik a Szamárhegy, a Zamárdhegy, a Szólj már hegy. Neve igen változatos formában jelenik meg egykori levél­tári okmányokon, térképeken. A hegy nevéhez több változatban fű­ződik legenda. Az egyik szerint egy édesanya kereste erdőben eltévedt gyermekét, miközben hangos szóval rimánkodott: „Szólj már hegy!”. Egy másik változat szerint egy em­ber szamarával együtt tűnt el a ren­getegben. Felesége, keresés közben azt kiabálta: „Szólj már hegy, hol a férjem?” Hogy megtalálta-e, arról a hagyomány hallgat, de a hegy meg­kapta a „Szólj már hegy” nevet. Ér­dekes a harmadik változat is, amely szerint az esztergomi bég megérez- vén bukását, óriási szamarat faragta- tott, elrejtette benne kincseit, és a hegy ormára állíttatta. Amikor a vá­rat elfoglalta az ellenség, azt kérte, hogy a hegy ormán álló szamarat el- vihesse. Megengedték neki, így mentette meg kincseit. Mi az igaz­ság? Ma már nem lehet kideríteni, de a hegy viseli a szamár elnevezést. E legendaszerű magyarázatok mel­lett tudományosabb az alábbi: A hegy lábánál lévő néhány kisebb te­lepülés közül a Szamárd (Zamard) Zamarfelde nevű falut (közvetve) egy Szent László nevében készült (hamis?) oklevél említi először 1092- ben. Ez az irat a Tihanyi Bencés Apátság szabadalmait és birtokait erősíti meg. A falu megsemmisült a török időkben. Emlékét a hegy neve őrzi eltorzult hangalakban. Napja­inkban az út mellett hétvégi házak sora épült, valamint a Szerszámgép- gyár üdülője. A II. világháború utolsó hónapjai­ban ezen a környéken súlyos harcok folytak. A németek elvonultak, így a magyar katonák védték e helyen állá­saikat. A harcokban elesett magyar hősök emlékére a hegy nyergében 1992. március 21-én az Esztergomi Kulturális Egyesület emlékkeresztet állíttatott. Azóta minden év márciu­sában emlékünnepséget rendeznek a keresztnél és megkoszorúzzák azt. A Búbánat völgyében a Szamár­hegy és a kialakított halastó és fürdő­tó között húzódik tovább az Ákospalotai út, és ér véget a fürdőtó felső végénél. Ezzel a hetedik séta- utunknak is a végéhez értünk. • Bélay Iván (folytatás az 1. oldalról) A párkányi Papíripari Szakközépis­kolában „vegyes” a kép: a szlovák osz­tály ezen a héten, míg a magyar osz­tály a jövő héten érettségizik, a vizs­gáztatási rendszer azonban a gimnázi­umokhoz hasonlóan idén még itt is a korábbi formában zajlik. A szlovák osztályok szlovák nyelvből, szaktan- tárgyakból és egy szabadon választha­tó tárgyból, míg a magyar tannyelvű osztályok magyar és szlovák nyelvből, valamint szaktantárgyakból vizsgáz­nak - remélhetőleg sikerrel. A környék 1992 óta működő magán­iskolájában, a Kereskedelmi Akadémi­án a negyedik évi számonkérés rendsze­re eltér a többi intézményben megszo­kottól. A szóbeli záróvizsgák ugyan csak május végén kezdődnek az intézmény­ben, de a diákok tulajdonképpen már az év elejétől a záróvizsgával foglalkoznak. Ahhoz, hogy szóbeli vizsgát tehesse­nek, el kell készíteniük előbb egy záró­munkát, amely például egy kit. meg­szervezésének, működtetésének teljes körű kidolgozását foglalja magába. Ezt követően kerül sor egy informatikai és gazdasági levelezésből álló gyakorlati munka elkészítésére, amelyre öt óra állt a diákok rendelkezésére. Ezzel még ko­rántsem értek véget az akadémia végző­seinek megpróbáltatásai, hiszen márci­us végén került sor a dolgozatok megvé­désére, majd az írásbeli vizsgákra, és csak ezt követően következhetnek má­jus végén a szóbeli megmérettetések'. Ennek keretén belül a végzősök szlovák, illetve magyar nyelvből, szaktárgyakból (makro- és mikroekonómia, könyvelés), valamint egy idegen nyelvből vizsgáz­nak — avatott be minket az iskola igazga­tója, Mokos András az intézmény vég­zőseinek megpróbáltatásaiba. Hozzá­fűzte, hogy az intézményből sokan, kö­rülbelül a tanulók 80 százaléka jelentke­zett továbbtanulásra különböző, első­sorban gazdasági irányultságú felsőok­tatási intézménybe. • Bukovics Krisztián Hétfőtől a párkányi gimnázium diákjainak is a zöld asztal előtt kell bizonyítaniuk

Next

/
Thumbnails
Contents