Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-14 / 96. szám

LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2004. május 14., péntek BONIFÁC Szt. Bonifác és Gyöngyi napja II. évfolyam, 96. szám Euró 2010-től Draskovics szerint 2008-ra terem­tődnének meg a feltételek ahhoz, hogy 2010-től az euró legyen a fi­zetőeszköz Magyarországon. ................................. .......3. OLDAL Na pi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Hatvan év lemaradást hozott be Kertváros Bajkó Sándort, a két éve megvá­lasztott kertvárosi részönkormány­zat elnökét kérdeztük. ........................................5. OLDAL Pá rkányi siker Hazai pályán aratott 1-0-s sikert a párkányi labdarúgócsa­pat a szlovák kupában, de ez nem volt elég a továbbjutáshoz. ............................................8. oldaL fe nntartása érdekében össze kellett vonni a falu vezekényi részén lévő óvodát a szlovák iskolával, ami két állás megszűnésével járt. A jövő­ben meglehet, hogy további össze­vonások is várhatóak.- Az óvoda és az iskola összevonása nem jelentett nagy megtakarítást, hi­szen a vezekényi óvoda kis épület, éves viszonylatban nem voltak maga­sak az üzemeltetési költségek. Az a gond, hogy országos szinten túl sok a pedagógus és kevés a gyerek. Sajnos ezt az állapotot mi is örököltük, ráadá­sul az ezzel járó „piszkos munkát” is nekünk kellett elvégeznünk — mondta Lekér polgármestere, Béres Lajos. A faluban valószínűleg további összevonásokra kell majd számítani, de a polgármester szerint ez a közel­jövőben még nem fog megtörténni.- Az iskolák működtetésére a pénz elegendő, de a konyhák és a napközik működtetésénél hiányosságok jelent­keznek. Három helyen főzünk alig 60 személyre. Ez luxusnak számít. Szep­tembertől két helyen főzünk, azután pedig már csak egy konyha lesz. Az ételt széthordjuk, viszont teljesíteni kell az egészségügyi előírásokat. A magyar iskolát kevesebb gyerek látogatja, mint a szlovákot. Az okta­tás szempontjából előnyösebb kevés gyerekkel foglalkozni, de anyagilag nem kifizetődő.- Gond, hogy a szülők inkább a szomszédos településekre járatják a gyerekeket. A tavalyi évhez viszonyít­va több mint félmillió koronára lenne szükség, hogy a jelenlegi formában fenn tudjuk tartani az intézményeket. Ahhoz, hogy mindkét fél jól jár­jon, a polgármester szerint kompro­misszumos megoldást kell keresni.- Az egyik oldalon racionalizálnunk kell a működtetést, a másikon viszont az államtól is más hozzáállást várnánk. Azért kell már most lépnünk, hogy fenn tudjuk tartani a kisiskolákat a há­roméves átmeneti időszak után is, ami­kor már kizárólag fejkvóta alapján fog működni az iskolák finanszírozása - tá­jékoztatott a polgármester. • CzM Megoldást kell keresni a lekéri oktatás ügyében Lekéren a kisiskolák és óvodák Érettségik előtt és után a Duna bal partján ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A szlovákiai középiskolákban is megkezdődtek a héten az érettsé­gik. A magyarországi rendszertől eltérően az iskolák és a diákok há­rom vizsgahét közül választhattak. A régió középiskoláiban ennek meg­felelően több szakaszban zajlanak az érettségi vizsgák, amelyek idén még a korábbi években megszokott, hagyo­mányos formában történnek, míg jö­vőre valószínűleg már a kétszintes érettségi rendszerben kell teljesíteni­ük a végzősöknek. A párkányi gimná­zium diákjai még a nagy megmérette­tés előtt állnak, a végzősök a hét végét valószínűleg a tételek fölött görnyedve fogják tölteni, hiszen hétfőtől (május 17-től) kell számot adniuk tudásukról. A két tannyelvű intézményben idén összesen négy osztály - két szlovák és két magyar - diákjai érettségiznek négy tantárgyból. A szlovák osztályok tanulói kötelezően szlovák nyelvből és irodalomból vizsgáznak, ehhez kell még három egyéb tárgyat választani­uk, illetve ezen túl lehetőségük van egy szabadon választható tárgyból érettségi vizsgát tenniük. A magyar tannyelvű osztályok szlovák és magyar nyelvből, valamint két szabadon vá­lasztható tárgyból vizsgáznak, és ter­mészetesen ők is még további egy tár­gyat választhatnak a kötelezőek mellé. Közülük sokan lesznek olyanok, akik három nyelvből is érettségiznek, hi­szen a szabadon választható tárgyak közül idén az angol nyelv a legnépsze­rűbb a gimnázium végzősei között. Az Ister-Granum Eurorégió szlová­kiai részének másik magyar nyelvű gimnáziumában Zselízen már sokkal nyugodtabbak a diákok, hiszen túl vannak a vizsgákon, méghozzá vala­mennyien sikerrel. A tegnap véget ért érettségi két osztályban összesen 32 tanulót érintett - tájékoztatta lapunkat Tóth Mária igazgatóhelyettes. A szlo­vák és magyar nyelv mellett itt is to­vábbi két tárgyból adtak számot tudá­sukról a diákok. A szabadon választott tárgyak meglehetősen színes palettát adnak: a legnépszerűbb a történelem volt, de ezen kívül akadtak jelentkezők angolból, informatikából, németből, földrajzból, biológiából, fizikából és matematikából is. Az igazgatóhelyet­tes tájékoztatásából kiderült, hogy az intézmény diákjai és tanárai egyaránt büszkék lehetnek közösen elvégzett munkájukra, hiszen huszonhármán kiváló, hárman jeles, míg hatan megfe­lelő minősítést értek el. A kiváló ered­mények után nem meglepő, hogy ma­gas az egyetemre/főiskolára készülők aránya is: a frissen végzettek több mint 80 százaléka adta be jelentkezé­sét valamilyen felsőoktatási intéz­ménybe, az utóbbi éveknek állandósu­ló tendenciának megfelelően Magyar- országra és Szlovákiába egyaránt. (folytatás a 4. oldalon) Aktív települési vezetőkre van szükség SZLOVÁKIA Miközben az Európai Tanács nem fogadta el a számunkra nagy jelen­tőségű észak-déli autópálya megépítésére kiszemelt, Párkányt érintő nyomvonalat, kiderült, hogy az érintett országok politikai erőinek sincs egységes elképzelése az ügyben. Duka Zólyomi Árpádot, az MKP elnökhe­lyettesét a régió fellendítésének lehetőségeiről kérdeztük.- Az MKP melyik útvonalat tartja reá­lisnak az említett autópálya megépítésére?- Azt az útvonalat kell megtalálni, ami a leghatékonyabb. Ezt szakembe­reknek kell meghatározni. Pillanat­nyilag forgalmasabb vonal a komáro­mi. A párkányi híd ugyan megvan, de hiányoznak a további irányvonalak. Ezt előbb szakmailag kell megítélni, aztán következhet a politikai döntés.- A Gazdasági Minisztérium jelentős összeget különített el a falusi turizmus fellendítése érdekében. Várható, hogy eb­ből a pénzből jut a Garam és az Ipoly menti falvaknak is?-A falusi turizmushoz sok pénz kell és nagyon rugalmas, aktív polgár- mesterek és önkormányzatok. Ha ré­szükről van kezdeményezés, vannak elképzeléseik, és emellett az infrast­ruktúrát is ki tudják építeni, akkor van jövője a turizmusnak. Vannak gyönyörű vidékek, mint például a Gömör, Rozsnyó vidéke, és az Ipoly mente, ahol fel lehet lendíteni az ide­genforgalmat, de a kezdeményezé­seknek „alulról” kell jönnie. Mi, kép­viselők és kormánytagok abban tu­dunk segíteni, hogyha jönnek a javas­latok és tervezetek, ezt kezeljük. Ha ui j £ i > _j Ui u­ÖÖ i 03 «< Ct o * I Duka Zólyomi Árpád lesznek elkülönített pénzek, akkor biztosan tudunk arra is áldozni.-A Duna partján elterülő községek keresik a kapcsolatot a túloldalon. A pol­gármesterek és önkormányzatok részéről van kezdeményezés, de egyhangúan a po­litikai akaratot hiányolják, ami gátolja őket a céljaik elérésében?- Egy egész más világ kezdődött a csatlakozással. Elfelejthetjük a hatá­rokat, természetes térségeket fogunk fejleszteni, természetes régiók fog­nak együttműködni. (folytatás a 2. oldalon) ^ Szeptembertől kötelező hit­oktatás Szlovákiában (SK) „Kötelezően választható” tantárgy lesz a hittan a szlovákiai általános is­kolák alsó tagozatán ősztől. Az ateista tanulók hitoktatás helyett etikai neve­lésben részesülnek. Az erről szóló do­kumentumot a Szlovákiában elismert tizenegy egyház képviselői, az állam részéről Rudolf Schuster elnök, Mi­kulás Dzurinda kormányfő és a parla­ment házelnöke, Pavol Hrusovsky ír­ták alá tegnap Pozsonyban. Szlovákiában eddig csak az alapis­kolák és középiskolák első és máso­dik osztályában volt „kötelezően vá­lasztható” a két tantárgy egyike. • -index­Júliusban folyósítják a nyugdíj-kiegészítést (SK) Minden nyugdíjas még ebben az évben megkapja az ezerkoronás nyugdíj-kiegészítést - határozott szerdán a parlament. A nyugdíj faj­tájától függetlenül minden nyugdíj­ra jogosult állampolgár megkapja ezt a kiegészítést.. Azok az állampol­gárok, akik a Szociális Biztosító ha­tározata alapján július elsején lépnek nyugdíjba, az első nyugdíj kifizeté­sénél kapják meg a kiegészítést. Ludovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter hangsúlyoz­ta, az ezerkoronás kiegészítéssel a nyugdíjasok szociális helyzetén akarnak javítani. Ezt az egyszeri jut­tatást nem számítják bele a létmini­mumba. Edita Angyalová (Smer) el­mondta: pártja támogatja ezt a ja­vaslatot, ámbár populistának tartja. Arra is figyelmeztetett, hogy az első olvasat szerint a pénzt az is megkap­ja, akinek 20 ezer koronás nyugdíja van. Jozef Burian (Smer) még azt is hozzátette, hogy meg kell akadá­lyozni a nyugdíjak reálértékének a csökkenését. Az ezer korona egy év­re lebontva annyit jelent, hogy min­den nyugdíjas egy nap egy kiflivel tud többet vásárolni. • RGA Az unió vízummentességet kért Amerikától a most csat- lakozottak számára Az Európai Unió felszólította az Egyesült Államok kormányzatát, hogy járuljon hozzá a május 1-gyel csatlakozott új tagországok polgárai­nak vízummentes beutazásához. Az Unió és az Egyesült Államok közt érvényben van úgynevezett ví­zum nélküli program, amely lehető­vé teszi a régi tagállamok polgárai­nak a beutazási engedély nélküli be­lépést. Az ügyben még a héten vár­ható tárgyalás Washingtonban. Uniós diplomaták szerint ugyan­akkor Washington nem lesz hajlandó hozzájárulni a kéréshez, mivel úgy véli: az újonnan csatlakozó, többnyi­re posztkommunista országok polgá­rai a kedvezmény birtokában töme­gesen igyekeznének illegálisan mun­kát szerezni az államokban. ' ________________________’ (MR)

Next

/
Thumbnails
Contents