Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-13 / 95. szám

5 RÉGIÓ 2004. május 13., csütörtök • HÍDLAP • Lassan kezdünk hozzászokni, hogy uniós tagságunkkal együtt járnak bizonyos külső', látható je­gyek is. Egyre több helyen jelenik meg a kék alapon sárga körcsilla­gos lógó. Láthatjuk reklámújsá­gokban, az új Volvo buszok olda­lán, közintézmények homlokzatán. Ezek mellett rendszerint elme­gyünk. De nem olyan régen meg­történt, hogy egy rendezvényen a szokásos megnyitón a konferáló hölgy arra szólított fel, éneklejük el Európa himnuszunkat. Arra vár­tam, hogy majd saját nemzeti himnuszunk is következik, de nem így lett. Beethoven Öröm­ódája kedvelt kis ének, még az is­kolában tanultam, de nem érzem sajátomnak. Azon is nehezen tér­tem napirendre, hogy elsőbbséget élvez az unió himnusza, de hogy teljesen elmarad a nemzeti, azon egyáltalán nem tudok túllépni. Az Örömóda nem rólunk, történel­münkről, szenvedéseinkről szól, éppen ezért nem szívből jövő ének és nem is lesz az soha. Mert legyen bármilyen jó az unió, him­nuszunk csak egy van, az Öröm­óda maradjon egy kedves dal. Európa himnuszunk Megoldáskeresés a Fürdő Szálló ügyében FUrdő Szálló Esztergom város központjában ár­válkodik Pétör mester egykori foga­dója, a legendás hírű Fürdő Szálló, amelyben 1848-ban megszállt Kos­suth Lajos is. Az évek óta gazdátla­nul álló lepusztult épület szomorú példázata a kilencvenes évek átgon­dolatlan privatizációs eljárásainak. A város önkormányzata éveken át tehetetlenül szemlélte a kézről kézre adott épület romlását. Csak Meggyes Tamás polgármestersége idején kez­dett foglalkozni a kusza tulajdoni és jogi rendezésének ügyével. Szóba ke­rült a kisajátítási eljárás is, mint a rendezés lehetséges eszköze. Ez év januárjától új törvényi lehe­tőség nyílt a Fürdő Szálló ügyének rendezésére. Az esztergomi Polgár- mesteri Hivatal Városszépítési Iro­dájának jogász munkatársai kidolgoz­ták az eljárás forgatókönyvét, és ve­lük egy időben a megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője, Tóthné Menczel Zsuzsa is javasolta Knapp János Pái alpolgármesternek, hogy a város éljen a januártól bevezetett jogi eljárás lehetőségeivel. Az úgyneve­zett vagyonrendezési eljárás jelent­het megoldást a fennálló problémára. A képviselő-testület áprilisi ülésén döntés született arról, hogy a kisajá­títás helyett vagyonrendezési eljárást kezdeményez az önkormányzat. Te­kintettel arra, hogy elfogadásra ke­rült a városközpont Fürdő Szállót és környékét érintő rendezési terve, amely meghatározza az épület funk­cióját is, a vagyonrendezési eljárás le­hetőséget ad arra is, hogy olyan szak­mai befektetőt találjanak, amelyik gondosan, szakszerűen és gazdaságo­san hasznosítja az épületet. Az önkormányzat mindenképpen belátható időn belül kíván megoldást találni a Fürdő Szálló épületének jogi rendezésére és az elfogadott rendezé­si terv alapján történő hasznosítására. Akárcsak a volt Medicor épületének esetében, ahol az elfogadott koncep­ció alapján az épület a Várhegyen ki­alakuló oktatási centrum része lesz. • MÁ Egészséges gyökerek - helyes életvitel Lelkinapok Nyíren Nepomuki Szent János Napokat tartottak Nyíren a hétvégén. A templombúcsú alkalmából megtar­tott háromnapos lelkigyakorlaton a meghívott előadók a szenvedés ér- telméről, a házasság és család, va­lamint a szeretet megvalósulásáról tartottak előadást. Galgóczi Rudolf, zselízi esperes­plébános, a lelkinapok szervezője elő­adásában a szenvedés értelméről és a megpróbáltatások békés elfogadásá­nak szükségességéről szólt.- Ezért kezdtük a lelkinapokat ezzel a témával, mert épp a betegek és a szenvedők igénylik leginkább a segít­séget - tette hozzá Galgóczi Rudolf. Arra intette a jelenlévőket, ne hagyják magukra a betegeket és az időseket szenvedéseikben. Az imád- ságos előadást követően Lépes Ló­ránt nagysallói plébános mondott szentmisét, amelynek keretében ki­szolgáltatták a betegek kenetét. A lelkinapokon a házastársaké és a családoké volt a fő szerep. Szalay And­rás ipolyszakállosi plébános előadásá­nak témája a boldogság keresése volt, amelyet a gyermek csak a családban ta­nul meg. Szalay András boncolgatta a vegyes házasságok és a szabadelvűség kérdését is a II. Vatikáni Zsinat szelle­mében. Elmondta, hogy az úgyneve­zett „vadházasságok” hamis boldog­ságképet alakítanak ki az emberben.- Ha az egyén egészséges gyöke­rekkel rendelkezik, helyes lesz az egész életvitele - hangoztatta. Az egyház a házasságot szentségi rangra emelte, ezért óriási szerepe van a há­zastársi kapcsolatban a sírig tartó hű­ségnek és az önzetlen önátadásnak. A lelkinapok ünnepi szentmisével zá­rultak. Kovács László szőgyéni esperes­plébános az evangéliumra támaszkodva a szeretet megvalósításáról szólt. Hang­súlyozta, hogy abban az esetben is meg kell találni a közös hangot a másikkal, ha az nem rokonszenves számunkra. A nyíriek vendégszeretetét bizo­nyítja a szívélyes fogadtatás és a szentmisét követő megvendégelés. • CZIGLER LAPSZEMLE Azok a híres búcsúk A búcsú)árások, a búcsújáró napok eredetéről és hangulatáról számol be a Szivárvány legutóbbi száma. A mára már csupán a falvakban fellelhető zenés-táncos-kipakolós vásárok teljesen más tartalommal bírnak, mint egy­kor - derül ki a történelmi tényeket felvonultató írásból. A „búcsú” szó egyházi értelemben vett jelentése: a bűnök megbocsátása a telje­sített elégtételek után. Ez is jelzi, hogy a századfordulón a búcsújárás lényege nem a kikapcsolódás volt, hanem a szigorú vezeklés, ami fizikailag és lelkileg egy­aránt igénybe vette a híveket. A legnépszerűbb búcsújáró helyek (Pózba, Telince, Márianosztra, Selmecbánya) többnyire a Mária-kultuszhoz kapcsolódtak. A bú­csúsok általában gyalogosan, hangosan imádkozva és énekelve érkeztek a falvakba, sok esetben még templomi zászlókat is vittek magukkal. A menet élén mindig ke­resztet vittek, és egy jó hangú férfi vagy nő volt az előénekes vagy az előimádko­zó. A hívők érkezését harangszó fogadta. Az istentisztelet után minden búcsújáró vezeklése célt ért: bűneik megbocsáttattak, ők maguk tehát megtisztultak. Szomszédoló tanári hangverseny A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola minden évben megrendezi a tanári hangversenyt, lehetőséget adva a pedagógusoknak, hogy megmutassák művészi és előadói tehetségüket diákjaik előtt, illetve, hogy az egyes művésze­ti iskolák tanárai is összevessék mesterségbeli jártasságukat. Az idei sikeres hangversenyről részletesen beszámol a Párkány és Vidéke, közszemlére téve az előadók névsorát, valamint az előadott zeneművek listáját. A tizenhét elő­adó szinte minden, a művészeti iskolák tanrendjében fellelhető hangszeren adott elő műveket. A hosszadalmas zenei összeállítás mégsem volt unalmas, hiszen a szervezők kiemelten ügyeltek a változatosságra. A hangverseny sajá­tosságát az adta, hogy a szervező intézmény képzőművészeti szakán oktató pedagógusok kiállították alkotásaikat - Faragó Zsuzsanna, Baranovics Róbert, Gora Katalin és Fodor Krisztina műveit a zenei előadás előtt és után csodál­hatta meg a közönség. A rendezvényt a párkányi önkormányzat támogatta. • SEM Nincs pénz az erdőtele­pítésre Verőcén Verőcén Szentesi Anikó főépítész tájékoztatta az önkormányzati testü­letet, hogy az Országos Főépítészi Iroda kifogásokkal élt a település- szerkezeti terv ellen. A kifogás keve­sellte a mezőgazdasági, illetve erdő­művelésű területek arányát a terüle­ten. A kifogásnak megfelelően mó­dosításra került a településszerkezeti terve. Ennek eredménye, hogy a Duna mező, ami az eredeti tervben tartalék lakóterületként volt megje­lölve, mezőgazdasági terület marad, valamint a Borbély-hegy és környé­ke továbbra is erdőterületként lesz megnevezve. Az Országos Főépítészi Iroda további erdőtelepítéseket tart szükségesnek. A fák telepítésével kapcsolatban Verőce polgármestere, Bethlen Farkas lapunknak elmondta, hogy nem tudják, ki és hogyan fogja az erdőtelepítést fedezni, de ennek ki­dolgozása még folyamatban van. Ha valamilyen hivatal előír valamit, akkor annak pénzforrását is nevezze meg. Egyelőre erre még nem került sor. • AKAREE Lovasterápia Piliscsabán Megnyitott Piliscsabán a Cser­készotthon - Ifjúsági és Lovasterá­pia központ. Az egyesület, amely az új intézmény fenntartója egészsé­ges és sérült, elsősorban értelmi fo­gyatékos és mozgássérült gyerekek­kel foglalkozik. Központjukat egy átalakított parasztházban rendezték be. A cserkészotthonban lehetőség van gyógytornára és néptáncokta­tásra is. A pincehelyiségben pedig olyan szórakozóhely kialakítását tervezik, amely a fiataloknak kultú­rált, dohányzás- és alkoholmentes szórakozásra ad alkalmat. A házhoz tartozó lovardában hat lóval végzik a terápiát egy magasan kvalifikált oktató segítségével. • GK Gyerekcsere-program a nyelvtanulás szolgálatában Nyergesújfalun A nyergesi gyerekek ismét lehető­séget kapnak német nyelvtudásuk tökéletesítésére. Tegnap este ugyanis Karlsdorf - Neuthard-ból, Nyergesújfalu németországi testvér- városából megérkezett egy csapatnyi felsőtagozatos két kísérőtanárral, hogy néhány napot eltöltsenek a Duna-parti kisvárosban. A diákokat a helyi Kernstok Károly Általános Iskola tanulóinál szállásolták el, ve­lük együtt vesznek részt a közös programokon is. A Sebastian Schule- ból érkezett gyerekek ma az általá­nos iskola tanóráin vesznek részt, ez­által ismerkednek az itteni oktatási rendszerrel, és válaszolnak magyar diáktársaik kíváncsi kérdéseire is. Pénteken Miskolczi József, a város polgármestere fogadja őket a Város­házán. A vendégeknek változatos programjuk lesz, hisz nemcsak isko­lai kirándulásokat, városnéző túrá­kat szerveztek nekik a környéken, a fogadó családok is azon igyekeznek, hogy ne unatkozzanak külföldi láto­gatóik. A gyerekek 19-én utaznak haza, és természetesen várják jövőre városukba a magyar diáktársakat. • MAGYAR

Next

/
Thumbnails
Contents