Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-13 / 95. szám

2 HÍDLAP • 2004. május 13., csütörtök SZLOVÁKIA 40 milliót hozott az STV-nek a hoki vb A Szlovák Televízió (STV) jégko­rong-világbajnokságból származó reklámbevételei elérhetik a 40 millió koronát. A statisztikák szerint a vi­lágbajnokság legfontosabb mérkőzé­seit Szlovákia minden második ál­lampolgára figyelemmel kísérte. A meccsek közben sugárzott reklámbe­játszások legalacsonyabb ára 100 ezer korona volt, a végső mérőzések során viszont elérte a 200 ezer koronát. Ezek értelmében sikerült túltelje­síteni a tavalyi világbajnokságból befolyt 30 milliós bevételt is. Az STV a többlethasznot a veszteséges műsoraik finanszírozására, például a nyári olimpia közvetítésére fogja fel­használni. 29 százalékos EP-választási részvétel Ha az európai parlamenti válasz­tásokat áprilisban tartották volna, azokon a lakosság 29 százaléka vett volna részt. A Medián közvélemény- kutató-intézet 804 személy megkér­dezésével arra a következtetésre ju­tott, hogy a potenciális választók mintegy 26 százaléka az ellenzéki Smer jelöltjére adná le szavazatát. A második helyen a HZDS áll 24 szá­zalékos támogatottsággal. Őket az SDKÚ (13,7 %), a KDH (10,6%) és az MKP (10,2%) követi. A második olvasatban van az Alkotmánymódosítás A parlament tegnap a második ol­vasatba juttatta az Alkotmány módo­sításáról szóló javaslatot, az európai parlamenti választásokról és az Al­kotmánybíróságról szóló törvényt. Az alkotmánymódosítás összeegyez- tethetetlenné teszi a nemzeti és az eu­rópai parlamenti képviselői tisztsége­ket, és lehetővé teszi, hogy az Alkot­mánybíróság döntsön az európai par­lamenti választások törvényességéről. Szlovákiában június 13-án tartanak először EU-parlamenti választásokat. Dusán Kovácik lett a különleges ügyész Tegnap titkos szavazással válasz­tották meg Dusán Kovácikot a kü­lönleges ügyészi posztra. A parla­mentben jelen levő 138 képviselő kö­zül 118 szavazott bizalmat a jelölt­nek. Hét honatya Kovácik kinevezé­se ellen szavazott, tízen tartózkod­tak, és három törvényhozó érvény­telen szavazócédulát adott le. Kovácikot Dobroslav Trnka leg­főbb ügyész javasolta a posztra. Ugyanezért a tisztségért összesen négyen versengtek. Nem vírus bénította meg a parlamenti szavazógépet Hardverhiba okozta a parlamenti szavazógép keddi meghibásodását. Az előzetes hírek még vírustámadásról szóltak, amelyet egy múlt hét óta az interneten terjedő vírusra alapoztak. Később aztán kiderült, hogy egysze­rűen a szavazógép kijelzőjét vezérlő számítógép hibásodott meg, amely­nek cseréje után kedden délután foly­tatódhatott a parlamenti munka. Kedden délelőtt, rögtön az ország- gyűlés 26. ülésének kezdete után ko­ra délutánig tartó szünetet rendeltek el. A munkát aztán folytatni tudták, de további nehézségek miatt délután négy óráig ismét megszakították a T. Ház munkáját. • -K­Az EU-ban változik a nyugdíjfolyósítás rendje Szlovákia EU-csatlakozása után változott az öregségi nyugdíj folyó­sítása. Ez a változás elsősorban az EU tagországaiban dolgozó szlová­kiai munkavállalókat érinti. A havi nyugdíjra ugyanis csupán azok jogosultak, akik egy bizonyos ideig fizették a nyugdíjbiztosítást. Szlovákiában ez az időtartam legalább tíz év. Ebbe az időtartamba beszámít­ják az uniós országban ledolgozott éveket is. Például, ha valaki Szlovákiá­ban hét, Ausztriában 15 éven át dolgo­zott, igényelheti a hazai nyugdíj folyó­sítását. A Szociális Biztosító azonban csak a hét éven át fizetett biztosításnak megfelelő összeget veszi figyelembe. Az említett munkavállaló Ausztriában ledolgozott 15 évéért járó nyugdíját a nyugati szomszédunktól igényelheti. A részleges nyugdíjra bárki jogo­sult, aki az EU valamelyik tagorszá­gában több mint egy évet dolgozott. „Minden egyes uniós ország a saját előírásai szerint folyósítja a penziót. Ennek összegét pedig a ledolgozott évek, illetve ez alatt fizetett nyugdíj- biztosítás összegéből számítják ki” ­mondja Frantisek Halmes, a Szlovák Biztosító Igazgatótanácsának elnöke. Abban az esetben, ha az adott sze­mély külföldön egy évnél kevesebb ideig fizette a nyugdíjbiztosítást, ezt az időtartamot abban az érintett uni­ós tagországban veszik figyelembe, ahol a nyugdíját igényli. Ha az érin­tett történetesen több tagországban dolgozott, az egyes ledolgozott idő­tartamokat összesítik. Megtörténhet, hogy valaki élete al­konyán öreg éveit valamelyik uniós tagországban szeretné leélni. Ebben az esetben a biztosító az illetőnek hason­lóan, mint a hazai idős embereknek fo­lyósítja az őt megillető nyugdíját. Az átmeneti időszakban (májustól ez év végéig) viszont csupán utólag, három hónapos csúszással kapja kézhez a neki járó összeget. Kivételt képeznek a Vi­segrádi Négyekhez tartozó államok - Csehországban, Lengyelországban vagy Magyarországon egy havi késés­sel folyósítják az illető öregkori járan­dóságát. A nyugdíj folyósításával kap­csolatban Halmes szerint 2005 január­jától az összes uniós tagországra egy­forma szabályok fognak vonatkozni. • (zc) Lesöpörték az asztalról az iraki katonák ügyét Az ellenzék és a KDH is javasol­ni akarta a parlamentnek, hogy vi­tassák meg az Irakban tartózkodó szlovák katonák helyzetét és eset­lege hazahívását, ám kedden a parlament elutasította a javaslatot. „Meglepett a HZDS-képviselők szavazása, akik eredetileg támogatták ezt a lépést. Ez a kiszámíthatatlanság jellemző az egész parlamentre. Kí­váncsi vagyok, mit fognak szólni a képviselők, ha valamelyik katonánk életét veszti Irakban” - mondta Robert Kalinák (Smer). Pavol Minárik (KDH) számára is felfogha­tatlan, hogy a képviselőket nem ér­dekli a szlovák katonák iraki tartóz­kodása. Szerinte felesleges a Koalíci­ós Tanácson foglalkozni ezzel a té­mával. O inkább azon lesz, hogy a parlamentben ismét napirendre ke­rüljön a probléma, ugyanis felelőssé­get érez a katonákért. Karol Ondriás (KSS) úgy véli, hogy a koalíciós képviselők félnek az igazságtól, nem merik kijelenteni, amit már mindenki tud, hogy az iraki háború igazságtalan. Viliam Veteska (HZDS) szerint meg kell várni az ENSZ Védelmi Tanácsának állás­pontját az iraki helyzetről. Emlékezte­tett, hogy a parlament nem régen sza­vazta meg a katonák kiküldését Irakba, sőt azóta már Szlovákia be is lépett a NATO-ba. „Nem változtathatjuk meg az álláspontunkat az egyik napról a másikra” - jelentette ki Veteska. • RGA Terjeszkedik a Magor Mozgalom Céljuk a magyar értékek megóvása A Magyarországon életre hívott Magor Mozgalom azt tűzte ki céljá­ul, hogy non-profit kezdeménye­zésként felkarolják a magyar ter­mékeket, ápolják a magyar kultú­rát A honi készítmények terjeszté­sét rövid időn belül a Felvidéken is el szeretnék kezdeni. Dömötör Pál, a mozgalom elindítója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy je­lenleg tárgyalások folynak olyan-felvi­déki termelőkkel és vállalkozókkal, akik csatlakoznának a hozzájuk. Egyelőre viszont nem lehet tudni, hogy kik lehetnek a magyar ter­mékek felvidéki terjesztői. Dömötör elmondása szerint viszont a tár­gyalások lezárulása, és a mozgalom szlovákiai jogi kereteinek megte­remtése után szeptem­berben már Szlovákiában is találunk olyan boltokat, amelyek a Magor tagjaként járulnak hozzá a magyar termékek terjeszté­séhez. „Szeretnénk száz Magor vendéglőt csatasorba állíta­ni, itt magyar nyersanya­got használnának föl, magyar fűszereket, és magyar receptek sze­rint, a magyar ízlésnek megfelelő ételeket állíta­nának elő” - mondta Dö­mötör Pál a Magyar Rádió­nak adott nyilatkozatában. Egy korszakot zártak le tegnap a Visegrádi Négyek A Visegrádi Négyek az unión be­lül is folytatják regionális együttmű­ködésüket. Erről állapodott meg a négy ország kormányfője szerdán a morvaországi Kromeriz egykori püskpöki palotájában. A csehországi Kromerizben tartott csúcsértekezleten a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök megelégedéssel állapította meg, hogy az 1991-ben alapított Visegrádi Négyek eredeti célkitűzése, a NATO és az uniós tagság már megvalósult. Mostantól a regionális kapcsolatok megerősítésére helyezik a hangsúlyt többek közt az infrastruktúra fejlesz­tésében, a kultúra, az oktatás, a kör­nyezetvédelem területén és a terro­rizmus elleni harcban. A kormányfők országaik teljes jo­gú uniós tagsága óta első ízben talál­koztak, hogy a közép-európai együtt­működés jövőjéről tanácskozzanak. Medgyessy Pétert, a miniszterel­nöknek újonc lengyel Marek Belkát és a szlovák Mikulás Dzurindát a vi­segrádi találkozók hagyományainak megfelelően kellőképpen elragadó helyre hívta Vladimir Spidla cseh kormányfő. A morvaországi Kromeriz és egykori püspöki palotá­ja, az őt körülvevő barokk kertépítés remekeivel és a történelmi óvárossal együtt a világörökség része. • (MR) Árpási Károly jegyzete Vár a Börzsöny A budapesti polgárok a rohanó hétköznapok után vágynak a hét­végi kikapcsolódásra. Legyen bármilyen évszak, mindig van va­lamilyen apropója a családi ki­rándulásoknak. Az elsődleges cél­pontok között minden bizonnyal szerepel a természetanya minden ajándékával megáldott Börzsöny. Az Ipoly völgyén át Bernecebaráti, Kemence, Vámosmikola, Ipoly tölgyes, Letkés, Ipolydamásd települések mellett olyan helyekre is el lehet jutni, mint Perőcsény, Nagybör­zsöny, Királyrét, vagy Szokolya. A Börzsöny szerencsére nem az autós turisták paradicsoma. Szépségének, zártságának, érin­tetlenségének éppen az az oka, hogy autóutak a Magas- Bör­zsönyben nem épültek és a remé­nyek szerint nem is fognak. A hegyvidék legszebb pontjai csak gyalogosan közelíthetőek meg. A hegység ilyen módon történő bejárása éppen fő vonzerejét je­lenti. Magyarországon 1935 óta lé­tezik intézményes természetvé­delem, csak a 70-es évektől kezd­tek nemzeti parkokat létrehozni. A Börzsöny esetleges nemzeti parkká nyilvánítása a természet- védelem és a környezetkímélő fejlesztések kompromisszumára adhat lehetőséget. Az erdőgaz­dálkodás és a motorizációs ven­déglátás igényeivel, útépítési el­várásaival szemben a természet- védelem és az értékőrzés fontos­ságára is hangsúlyt kell fektetni. A hegység gyalogtúra-kiinduló­pontjai gépkocsival megközelít­hetők. Innen a „Szállj ki és gya­logolj!” jelszóval hosszú gyalog­túrákat lehet tenni a hegység bel­seje felé. A börzsönyi élet egye­diségét jelentik azok a több kilo­méter hosszan gyűrűző kisvasút­vonalak, melyekre egyre nagyobb figyelmet fordítanak a települé­sek. Az évtizedekig elhanyagolt kisvasút lassan kezd feléledni ré­gi álmából Nagybörzsöny, Királyrét-Szokolya, Kemence és a többi érdekelt település felelő­sen gondolkodó polgárainak jó­voltából, hogy aztán békésen pö­fögje végig a háborítatlan tájat. Ezeknek az értékeknek a megőr­zése nemcsak a helyiek és a pol­gármesterek célja kell hogy le­gyen, hanem az oda látogató tu­ristáké is, akik nem hagyják hátra a szemetet, nem rongálják meg az ott található kincseket. Vi­gyázni kell rá, mert a következő kirándulás alkalmával is szeret­nénk kikapcsolódni, nem pedig mások - esetleg saját - tetteinek eredményével találkozni. sastHíni AP KCHORMhO ]LjJ Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 510-040 Felelős kiadó: Kipkc Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents