Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-12 / 94. szám
HÍDLAP • 2004. május 12., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Hajózhatóvá kellene tenni a Mosoni-Dunát Pilismaróton, Visegrádon, Baján végig a Duna mentén a turisztikai fejlesztési tervek között jacht kikötő is szerepel. Esztergomba a Prímás szigeten álló Hotel Esztergom jacht kikötőjébe időnként érkeznek Ausztriából és Németországból tapasztalt és bátor hajósok, akik elmondásuk szerint a bősi zsiliprendszerben a nagy tengerjáró folyami hajókkal együtt zsilipéinek át. Megbirkóznak a 32 kilométeres üzemvíz szakasszal is, amely nem más, mint egy hatalmas betonteknő, az uralkodó szélirány szerint tájolva. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb szél is méteres hullámokat kelt a vízen, amely a betonfalról visszaverődik. A könnyű jachtok csak teljes szélcsendes időben mernek nekivágni a bősi átkelésnek. Ilyen körülmények között a Dunán többnyire csak a hazai hajósok élvezHadházy Sándor hetik a vízi turizmus örömeit. Hadházy Sándor Visegrád polgár- mestere, parlamenti képviselő a nemzetközi dunai jacht turizmus kibontakozásának akadályát látja abban, hogy a Mosoni-Duna nem hajózható. — A dunai jacht turizmusnál problémát jelent, hogy a bősi vízi erőműnél hatalmas hajóvontákat szállító zsiliprendszer működik. Ez balesetveszélyes a kis jachtok számára, mert olyan nagy vízlengések vannak a zsiliprendszerben, hogy a kisebb hajók könnyen megsérülhetnek. Emiatt nem tudják használni, és ezért Pozsonynál megáll a Nyu- gat-Európából érkező jacht forgalom. Az összes osztrák, német, francia jacht tulajdonos csupán Pozso- nyig jön le, a magyar Duna szakaszra már nem merészkednek. — Mi lenne a megoldás erre a problémára? — A Mosoni- Dunát kellene hajózhatóvá tenni a jachtok számára. Mindezen kívül egy rekonstrukciós program erre a Duna szakaszra is ráférne. A Parlamentben számos alkalommal tettünk erre javaslatot képviselő társaimmal együtt. Sajnos azonban eddig nem volt eredménye, de mindenképpen fontosnak tartjuk országos szinten is, mert ezáltal az egész magyarországi dunai szakasz hajózhatóvá válna. A térségben Komárom, Esztergom, Visegrád, Szentendre, Budapest, Százhalombatta, Dunaújváros, Baja komolyan profitálhatna a nemzetközi jacht turizmusból. A hágai tárgyaláshoz 1999-ben készült Kiegyezési Terv a Hágai BíróKIEGYEZESI TERV (Felszámolja úgy a mederzárakat, mint a tározókat, s 3-nemzeti természervédelmi parkot teremt) tWRJA C) A Po**<Wy-8wl*p*#ti Xhma li hajózható aaoroaok épülnek, 2) helyreállít^** a telei ví, 3) helyreállítják * "lőttet©#“ »»érkézét«t és tározó nélkül, ceek « medren belül emelik a vfaesi&tet. D) X tározók üresen tartásival oóvekazik az irvíthizfconaági 5.ABRA A) A bósí áre»taraselaa Srlnvákiit illeti. Ä hajózási oldeloae toros, ki# víz idejáo állóváxü. B) Dunaki lit inéi a aaikláaított »estérség** szoros falait éa {«»ekét, erótiólló, kódarabokkal töltött fémketrecek Upttik. melyekbe bekóltóaik a* élővilág. X a toros feistosifcj* kieví# idején, a if aláalceatornában a vlxeaiatet. GSegy-ví* idején a túlfolyást « duoekilitii sail szabályozza, atg a zsilip a dunai hajózást szolgálja.} A szoroz átengedi a hordalékot, fehérvizez kenuzás1 lehetőséget ad és az ónt i zz titánhoz szükséget: oxigénnel dúsítja a vizet. Ka Dunakilitinél a jövőben ár&aot texsaelaek, az »agyar tulajdosí le»*. ' MAGVARORS/A'G 2000? ság döntésével teljes összhangban, felszámolja a dunacsúni mederzárat és a dunakiliti fenékgátat is, és ezt a Duna szakaszt 100 százalékban visz- szatereli a folyó természetes medrébe. így a Hágai Bíróság által jogerősnek nyilvánított 1977-es szerződésnek megfelelően a „Duna csapja” visszakerül magyar felségterületre. Mivel a bíróság egyrészt semmilyen új erőmű építését nem rendelte el, másrészt viszont nemcsak a Duna elterelésének a kivitelezését nyilvánította illegálisnak, hanem megállapította a C- változat okozta természeti károkat is, ezért a Kiegyezési Terv teljes mértékben ezen a döntésen alapul. A Kiegyezési Terv prioritásai között egyenértékűként szeGénmanipulált élelmiszerek Mire jók a radikális beavatkozások? A génmanipulált élelmiszerek ellen a kezdetektől fogva tiltakoznak a környezetvédők. A génmanipuláció lényege, hogy egy fajba egy másik, akár teljesen különböző faj génjeit ültetik át, valamilyen átlagon felüli eredmény reményében. A génmódosítás nem egyszerűen növénynemesítés: az új technológia esetében például összekeverhetik az állati és növényi géneket, azaz az évezredes evolúció során kialakult génkészletet radikális beavatkozásnak teszik ki. A környezetvédők félelme, hogy a génkészlet módosítása előreláthatatlan és kiszámíthatatlan kockázatok forrása lehet, nem lehet ugyanis tudni, hogy milyen károkat okoz a természetes faj- gazdagságban. A génmódosított termékek fogyasztása pedig ismeretlen mértékű kockázatokat rejthet az emberi egészség számára. A környezetvédők szerint a génmanipulált termékek korlátozzák a fogyasztók szabad választáshoz való jogát, a gazdákat az (elsősorban amerikai) óriáscégektől teszik függővé, ezenkívül aláássák a fejlődő országokban az . JF élelmiszerbiztonságot. Etikai, erkölcsi szempontok A közvélemény-kutatások fi szerint az Európai Unióban a > lakosság legnagyobb része nem elsősorban az egészségre való káros hatása miatt, hanem erkölcsi-filozófiai okokból ítéli el a génmanipulációt. Az a tény, hogy ennek ellenére az erkölcsi, etikai és szociális szempontok világszerte a legteljesebb mértékben hiányoznak a géntechnikát szabályozó törvényekből és gyakorlatilag szóba sem kerülnek a témával foglalkozó konferenciákon, jól tükrözi a demokrácia alapelveinek hiányát a géntechnika szabályozásának területén. Nem tilthatók be a génmanipulált élelmiszerek A magyar környezetvédők sokáig reménykedtek a kemény EU-szabá- lyozásban, sajnos hiába. 2003 nyarán kiderült: az i Európai Unióban nem k lesznek olyan nagy kiterje- lü désű agrárrégiók, ahol megtiltanák, hogy genetikailag módosított élelmiszereket termeljenek. I „Mivel nincs tudomá- I nyos bizonyíték arra, 1 hogy a genetikailag módosított élelmiszer akár az egészségre, akár a környezetre veszélyt jelentene, semmi sem indokolja, hogy vele kapcsolatban egy EU-régió az egész uniótól eltérő megközelítést alkalmazzon” - áll az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatalának közleményében. Az Európai Parlament döntésével még tavaly év végén feloldották azt az ötéves moratóriumot, amely tiltotta az EU-ban a génmanipulált termékek forgalmazását, ám a tagállamok maguk dönthetnek arról, miként szavatolják, hogy a biogazdaságok védettek maradjanak e termékektől. Az Európai Parlament egy évvel ezelőtt döntött arról is, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni, ha az áru tartalmaz - akár csak egészen kis mennyiségben is - génmanipulált alkotórészt. A fogyasztó ennek ismeretében maga dönti el, hitelt ad-e a kutatók álláspontjának, miszerint a gén- manipuláció ártalmatlan vagy sem. Az Egyesült Államokat nem nyugtatta meg az EU lépése, ők ugyanis a címkézést a piacvédelem burkolt formájának tartják. A szabályozás a tagországok hatáskörébe utalja annak a problémának a megoldását, hogy a génmanipulált gabonák ne „fertőzzék meg” például a biogazdaságok földjét. Az EP zöld képviselői felszólították George Bush amerikai elnököt, hogy ő is rendelje el a kötelező címkézést, mert közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 93 százaléka az EU Tart-e ön a génmanipulált élelmiszerektől? repel az ivóvízkészlet és a természet védelme, illetve az árvízvédelem és hajózás szempontjai, míg az energiatermelés az előbbieknek alárendelt szempont. Amint az ábrán látható a Kiegyezési Terv Dunakilitinél mederzár nélkül (a medret nyitva hagyó mesterséges szorossal) emeli meg a bősi felvízcsatorna szintjére a folyómederben a vízszintet. Tározót nem hoz létre, mert csak a meder partján emeli magasabbra a gátakat. így az 1977-es szerződésben lefektetett működése a bősi oldalcsatornának változatlan marad, míg a dunakiliti hajózsilip biztosítja a párhuzamos hajózást a Duna természetes medrében. • MUZSLAI Szilveszter (nyugdíjas tanár) A génmanipuláció üzletileg előnyös szempont által vezérelt valami, amiben bizonyos érdekcsoportok lobbiznak. Ebben a közönség nem lehet érdekelt, degenerálódik ezáltal az emberiség. Korszakunk sajnos a gazdasági szempontok nemzetközi méretű eluralkodásának jegyében él. A fiatalság pedig minden új után kapva kap. Mária (gyógyszertári szakasz- szisztens) Az egész család tudatosan válogatja, hogy mit eszik. A lányom biopiacon vásárol. Sajnos néha azért a rohanó élet rákényszerít, hogy pl. zacskós levest egyek. A génmanipulált ételek olcsóbbak, ezért sokan veszik. A szervezetre gyakorolt káros hatásuk viszont még kérdéses, kockázatos újdonság. Ágnes (közgazdász) Ha úgy akarunk vásárolni, hogy magyar-e, génmanipulált-e, tartósítószerekkel terhelt-e az étel, háromszor annyi időbe és pénzbe kerül. Kiakasztó, hogy az utolsó apró betűs sorban tüntetik csak föl a lényeget. A címke önmagában nem nyújt védettséget. Ilona (gyesen lévő anyuka) Nem tudok sokat a káros hatásokról, de tartok tőlük. Nem igazán ennék olyan ételt — még akkor sem, ha olcsóbb, mint a hagyományos -, amiről kiderül, hogy génmanipulált. A két ikerlányom egészségéért is aggódom, ezért jobban odafigyelek arra, hogy mit veszek. A kicsik négyéves unokatestvérén most jött ki egy komoly tejallergia. I S megoldásához hasonlót akar, és 52 százalékuk nincs meggyőződve arról, hogy a genetikailag módosított élelmiszer az egészségre ártalmatlan. Bush a mai napig nem reagált a képviselők felszólítására, ami a demokrácia egyik legfőbb hirdetőjétől kissé meglepő, de nem szokatlan magatartás. A génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak, vagyis nincs megnyugtató válasz veszélytelenségüket illetően. Az elmúlt évtizedben több vegyi anyaggal és gyógyszerrel is megtörtént, hogy a minden kétséget kizáró tesztelés előtt hozták őket forgalomba, és csak akkor derült fény egészségkárosító hatásukra, amikor több millió ember vásárolta ezeket a piacon. Ajánlatos tehát utánajárni, mit teszünk a bevásárlókosárba, legyen szó paradicsomról, felvágottról vagy gyógyszerről. És jó dolog, ha a mutatós zöldségnek vagy gyümölcsnek íze is van. Anyák napja a régióban Szőgyénben kultúrműsorral kedveskedtek az alapiskola tanulói az édesanyáknak. A kétórás műsorban minden osztály fellépett. A gyerekek elmondták, nem a naptári dátum indította őket a megemlékezésre, hanem az édesanyjuk iránti szeretet. A program végén átnyújtották nekik a saját kezűleg készített piros szívecskéket. A nagyölvedi diákok is sok örömet szereztek az édesanyáknak szavalatokkal, énekekkel, jelenetekkel, táncokkal. A több mint kétórás kultúrműsor után a gyerekek mézeskalácsot ajándékoztak anyukájuknak. Érsekkétyen az egyházi iskola diákjai színes műsorral lepték meg édesanyjukat, majd átadták nekik üvegre festett alkotásaikat. Kétyen már egy héttel ezelőtt is megemlékeztek anyák napjáról a római katolikus templomban , ahol Vorák Ferenc pedagógus szedte csokorba a gyerekeket, hogy Istennek hálát adva köszönthessék édesanyjukat.
