Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-11 / 93. szám

4 2004. MÁJUS 11., KEDD ÁLLASTREND NÉPSZABADSÁG Ne nézz vissza haraggal! A távozókat is interjúra kérik a cégek Amikor valaki már felhúzta a horgonyokat régi munkahelyén, szabadabban beszél arról, mi késztette távozásra, és mi az, ami visszatarthatta volna. A kilé­pőkkel - okulásul - mind több cég folytat alapos beszélgetést. Marosi Gergő 27 éves informatikus körül egyik napról a másikra meghűlt a levegő a cégnél - felmentési idejét töltötte. Kilé­pését azzal indokolta, hogy tanulni fog, de kiszivárgott, hogy egy másik céghez hívták. Főnökei nyomban feltételezték, „ellopja" a vállalat klienseit. Ha valaki leül vele két szót beszélni, kiderül, hogy az ügyfelei nem is tudnak a távozásáról. Ő pedig azért keresett másik állást, mert semmilyen esélyt nem látott az előrelé­pésre. A hazai vállalkozásoknál elvétve for­dul elő, az exit (kilépő) interjú, különösen egy pár száz embert foglalkoztató ma­gyar tulajdonú cégnél. Hiszen még a MÁV-nál is azt válaszolták kérdésünkre, most dolgozzák ki a módszereket, és be­vezetését a nyártól tervezik. Az emberi- erőforrás-gazdálkodásnak az exit interjú, ha nem is a legfontosabb, de igen haté­kony eszköze - állítja Mlecsenkov András, aki az Osztrák Gazdasági Kamara oktató­intézete, a WIFI Hungária tanácsadója­ként oktatja ennek módszereit. Amikor valaki már felhúzta a horgonyokat - bár vezérelheti harag vagy sértettség is - sza­badabban beszél arról, mi késztette távo­zásra, és mi az, ami visszatarthatta volna. Az exit interjúkat a cégek többnyire a kulcsemberekkel készítik - miként a Richter Gedeon Vegyészeti Rt.-nél is - hi­szen jelzés értékű, ha egy-egy értékes munkatárs felmond. Más vállalatoknál azonban mindenkit megkeresnek, aki önszántából távozik. - A magasabb po­zíciójú kollégákkal én beszélgetek el - magyarázza Bárány György, a HVB em­beri erőforrás (EF) részlegének vezetője -, a beosztott munkatársakkal a kiválasz­tási menedzser. Ha lehet személyesen, a vidéken dolgozókkal pedig telefonon. Hasonló a gyakorlat a Siemensnél, ahol négyszemközt beszélget el a távozóval a személyügyi referens, illetve a vezető be­osztásúkkal az EF-igazgató. Legalább egy órát szánunk az interjúra - teszi hoz­zá Ághné Csáki Ilona EF igazgató. A Matávnál nemcsak a távozók indo­kait próbálják feltérképezni, hanem kí­váncsiak a közvetlen főnöke véleményére is, hogy szerinte mi az oka a kilépésnek. - A telefontársaság három éve kezdte exit interjúk készítését, amelyeket kérdőívek­kel, anonim módon folytatunk - mondja Kozmer Margit, az EF-szolgáltatóközpont vezetője. A munkavégzés körülményeire, a szociális juttatásokkal, a fizetéssel, a ve­zetőkkel és a karrierlehetőségekre való elégedettségre vonatkozó kérdések zöme igennel vagy nemmel megválaszolható. Azt pedig pontozással értékelhetik a meg­kérdezettek, hogy a feltételek közül mi, milyen súllyal esett latba a távozásnál. A HVB banknál és a Siemensnél az interjút készítőt a beszélgetést irányító kérdőív se­gíti. Ezeknél a cégeknél is megpróbálják körbejárni nemcsak azt, hogy miért távo­zik valaki, hanem azt is, hogy mi az, ami­vel különösen elégedett volt, és milyen ja­vaslata van arra, hogy a cég megtartsa a jó munkaerőt.- Az alkalmazott módszerek mind­egyikének megvan az előnye és a hátrá­nya is - állapítja meg Mlecsenkov And­rás. A kérdőíves megoldás pozitívuma a személytelenség, hátránya viszont az, hogy nem derülnek ki belőle a személyes elfogultságok, ami megkérdőjelezi a vé­lemény tárgyilagosságát, illetve nem de­rülnek ki azok a gondolatok, amelyekre a kérdőív nem tér ki. A személyes beszél­getés viszont - ha haraggal távozott a ki­lépő - olyan érzelmi zsákutcába is juthat, amelyből nehéz kijönni, és így nem ad hasznosítható véleményt. Döntés kérdé­se, hogy az interjút belső vagy külső em­ber végezze. A szakértő szerint vállalati dolgozónál nagyobb a veszélye, hogy ér­zelmi síkra terelődik a beszélgetés, vi­szont jóval jobban ismeri a belső viszo­nyokat, mint egy külső tanácsadó. A megkérdezett cégek közül egyik sem említette, hogy külső embert kérnének fel az exit interjúk készítésére. A kilépési interjú értelme - állítják egyöntetűen a megkérdezettek -, hogy kitűnő információ forrás a cég gyenge pontjainak megismerésére. Miként Bá­rány György megfogalmazza, egyedüli esély a visszaszóló üzenetre - arra, hogy miként lehet a jó embereket megőrizni. Hiszen az önként távozók többnyire azok közé tartoznak, akikre kereslet van a munkaerőpiacon. A Siemens EF-veze- tője ehhez még hozzáteszi, hogy ezáltal is érzik a munkatársak, még eltávozó­ként is fontosak a cégnek, s ez jót tesz a cég imázsának. Kérdéses persze, vajon őszintén vála­szolnak-e az elmenők. A Matávnál a kér­dőívek 50-60 százalékát kapják vissza a kilépőktől, a vezetők számára kötelező a válaszadás, a Siemensnél tíz kilépőből hét vállalja az interjút. - Hogy mennyire őszinték az emberek? - gondolkozik el Kozmer Margit - nos, aki rászánja magát, hogy válaszoljon, az feltehetően őszintén teszi ezt. Bárány György szerint viszont érdemes azt is figyelni, mennyire befolyá­solják az érzelmek - félelem, sértettség és elégedetlenség - az interjúalanyt és meg­próbálni kiszűrni ezeket az indulatokat. Az EF-igazgatók egybehangzóan állít­ják, hogy a munkahely-változtatás indo­kaként az emberek a sokadik helyre te­szik a magasabb fizetést. Miközben a ve­zetők szerint - ahogy ez válaszaikból ki­derül, például a Matávnál - a legfőbb ok a magasabb jövedelem. -Hasonló beosz­tásba, mondjuk pénztárosnak, konku­rens pénzintézethez nem szoktak elmen­ni a munkatársak - jegyzi meg Bárány György. A váltás többnyire az előrelépés ígéretével történik. - A két leggyakoribb ok, hogy közelebb van a munkahely, il­letve a nagyobb szakmai kihívás - ösz- szegzi Ághné. Kozmer Margit elmondá­sa szerint, a távozó munkatársak a vár­ható nagyobb jövedelmet az okok közöt­ti rangsorban negyedik-ötödik helyre te­szik. A HVB-nél évente egyszer értékelik ezeket a beszélgetéseket, és ahol meg­oldhatónak látják az említett gondot, ott megpróbálják orvosolni azt. A Matávnál - éppen az exit interjúk hatására - ki­dolgoztak életpálya-menedzselési mód­szereket, hiszen az előremeneteli lehető­ség nem feltétlenül a ranglétrán való fel­jebb lépés, hanem más, új „horizontális" kihívás is lehet A Siemensnél minden esetben utánamennek a kapott informá­ciónak - bár a válaszokat ők is „kis fenntartással és súlyozva kezelik -, és az adott terület vezetőjével megbeszélik a jobbító intézkedéseket. Azon a területe­ken pedig, ahol egy időben többen mon­danak fel, meghúzzák a vészharangot. Ilyenkor az emberi erőforrás szakembe­rei a munkahelyi vezetővel együtt elem­zik a gondokat és ezek megoldásának módjait. Hámor Szilvia Jöttek, láttak, vállalkoztak Varga László, az egyesület vezetője, oldalán az új cégtulajdonosokkal. Pálmai Istvánnal és Gál Tiborral Hat nehéz helyzetű fiatal kö­szönheti cégét egy kísérleti kép­zési programnak, amelynek ke­retében a vállalkozások működ­tetéséhez szükséges ismereteket sajátíthatták el. Lezárult a Vargabetű Klub-Műhely Egyesület tavaly októberben indított programja, amely tizenkét fiatal mun­kanélküli vállalkozóvá válását segítette PHARE-támogatásból. Március végén öt vállalkozás jött létre az egyesület se­gítségével.- Mindig szerettünk volna olyan he­lyen dolgozni, ahol nincs főnök és a magunk urai vagyunk. A képzés során azonban rá kellett jönnünk, ha ismere­tek nélkül vágunk bele, rövid idő alatt csődöt jelenthetünk - mondja Gál Tibor, a Pömpix Bt. egyik alapító tagja. A cél az volt, hogy a szabadban dolgozzunk, szép helyen, vagy ha nem az, mi majd azzá tesszük - teszi hozzá Pálmai Ist­ván, a kertépítéssel és takarítással fog­lalkozó cég másik tulajdonosa. Egyi­kük sem kertes házban nőtt fel, talán ezért is tetszett meg nekik a kertépítés. A két gyerekkori barát egyedülálló le­hetőséget kapott, amikor beválasztot­ták őket a programba. Tibort munka- nélküliség fenyegette, István pedig sportkarrierjével volt elégedetlen. Ere­deti szakmájuk szerint szoftverüzemel­tetők, ez a piac azonban annyira telí­tett, hogy felsőfokú végzettség nélkül esélyük sem lett volna működőképes céget létrehozni. A program felvételi beszélgetésekor fel kellett vázolniuk, milyen vállalko­zást szeretnének indítani, milyen isme­reteik, előképzettségük van hozzá, mennyire ismerik leendő piacukat, és az anyagi helyzetüket is felmérték: ren- delkeznek-e a vállalkozás elindításához szükséges saját tőkével. A középiskola alatt néha besegítettek egy ismerősük kertépítő cégének, megtanulták a szak­ma alapjait és meg is szerették. Mint mondták, a legjobban az tetszett nekik, hogy kertépítés közben az ember - ter­mészetesen amennyire a megrendelő ízlése és pénztárcája engedi - kiélheti kreativitását, megvalósíthatja elképze­léseit. Az utóbbi években pedig mind többen bízzák szakemberre kertjük ki­alakítását. - Mivel a kertépítés szezoná­lis munka, jó esetben nyolc hónapig tart: a cég fennmaradása érdekében bő-‘ vitettük tevékenységünket a takarítás­sal - mondja Tibor. A program nyertesei március végén egyhetes franciaországi tanulmány­úton vehettek részt. A Vargabetű fran­cia partnere, a Calliope Egyesület a ki­rándulás alatt olyan cégek vezetőivel ismertette meg őket, akik hasonló prog­ram keretében lettek cégtulajdonosok, illetve akik ugyanabban az üzletágban tevékenykednek. így eleven példákon keresztül kaphattak képet az Európai Unió elvárásainak vállalkozásokra gya­korolt hatásairól. - Rengeteg tanácsot kaptunk a grenoble-i partnercég veze­tőjétől, általános tapasztalatunk az volt, hogy a franciák sokkal nyíltabban be­szélnek pénzügyeikről, tapasztalataik­ról - meséli István. Szokatlan volt, hogy az ottani vállalkozások mennyire össze­tartanak, sőt összedolgoznak, még ha egymás konkurensei is. A vizsga után a Pömpix létrehozását is támogatta az egyesület, szakmai ta­nácsokért pedig bármikor fordulhatnak hozzá az újdonsült vállalkozók. A már­cius óta működő cég több megbízást kapott mindkét üzletágában, fenntartá­si költségeiket már tudják fedezni. Ál­talában ismerősök ajánlása nyomán kapnak megbízást, ebben az esetben a megbízókat nem zavarja a két üzletem­ber ifjú kora, nem bizalmatlanok velük szemben. A hirdetésre jelentkezőket azonban még meg kell győzniük hozzá­értésükről. Egyelőre kétszemélyes a cég, de jövőre már szeretnének alkal­mazottakat felvenni: a kertépítést azon­ban nem engednék át másnak. A komo­lyabb szaktudást igénylő feladatokhoz pedig megtalálták a megfelelő szakem-, bért, akit alkalmanként szerződtethet­nek. Azt is tudják azonban, hogy a fejlő­déshez nélkülözhetetlen a továbbkép­zés: mindketten szeretnék erős közép­fokra javítani angoltudásukat, Tibor pe­dig az automata kerti öntözőrendszerek telepítését, működtetését ismertető tan­folyamon részt venni. - A program leg­nagyobb előnye, hogy életszagú volt, mindenki a saját leendő vállalkozása szempontjából értelmezhette a hallotta­kat, és szerencsére ebben a tanárok is partnerek voltak. Tanácsaik felbecsül­hetetlenek, minden pénznél többet ér­nek - tette hozzá Tibor. Kiss Melinda Katalin Öt hónapig tanultak A Vargabetű Klub-Műhely Egyesület kísérleti programjában nehéz helyzet­ben lévő fiatalok vehettek részt, akik önálló vállalkozás alapítását fontolgat­ták, kellő motivációval és kitartással rendelkeztek, de egyedül nem boldo­gultak. A tizenkét fiatal öt hónapos képzésben vett részt, ez idő alatt gya­korló cégvezetők, banki ügyintézők, könyvelők és ügyvédek okítatták őket jogi, gazdasági, üzletviteli, marketing- és reklám-alapismeretekre, emellett kommunikációs tréninget is szervez­tek számukra. A képzés végére a résztvevőknek saját cégük üzleti tervét kellett kidolgozniuk, amelyet március­ban szakmai zsűri értékelt. A legjobb hat tervet a program anyagilag és szakmailag is segített elindítani. Tá­mogatták a vállalkozások jogi létreho­zását. Az egyesület segítségével már megkezdte működését egy kreatív hobbibolt, egy egyedi technikával ké­szített ajándékokat kínáló bolt és egy nonprofit vállalkozás, amely sérültek számára kínál extrémsport lehetősé­geket. A hatodik nyertes résztvevő át­menetileg beszállt egy ábécé üzemel­tetésébe. Azok a fiatalok, akik nem kerültek be a hat közé, de rendelkez­tek a szükséges saját tőkével, szintén számíthattak az egyesület tanácsaira, segítségére - még ha a cégalapítás költségeihez már nem is tudott hoz­zájárulni. A többi résztvevő munka­erő-piaci képzésben részesült, és segí­tették őket az álláskeresésben - hár­man már el is helyezkedtek. A Varga­betű szeretné folytatni a képzési prog­ramot, jelenleg a megfelelő pályázati lehetőségeket, szponzorokat keresik. Hirdetések elhelyezése az Állástrend mellékletben: állás: Lázár Kriszta, telefon: 436-4462; Mészáros Gabriella, telefon: 436-4466 oktatás: Beke Mária, telefon: 436-4456

Next

/
Thumbnails
Contents