Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-11 / 93. szám

2004. MÁJUS 11., KEDD ALLÁSTREND NÉPSZABADSÁG Fejesugrás a nagyvállalati ranglétra tetejéről Nem kell hatkor kelni és fél nyolcra beérni az irodába. A rossz döntés következményét azonnal érzi, de övé a jó lépése­ket követő minden sikerélmény - mondja Csík Klára, aki vállala­ti karrierje csúcsán határozott úgy, önálló vállalkozásba kezd. A terrakotta színű falakon francia fotó­művész képei, a berendezés szolid cse­resznyebútor, az ablakon túl már zöldell­nek a Margit-sziget fái - iroda a Grand Hotel felső emeletén. Nem rossz egy jó­formán kezdő vállalkozótól. - Ha olyan a helyzet, hogy változtatni kell, akkor az ember ne habozzon, hanem bármit is, de döntsön - kínál hellyel az InDeed Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa Csík Klára, akit még a legnagyobb magyarországi fo- gyasztásicikk-forgalmazó cég, az Unilever kereskedelmi igazgatójaként is­mertem meg. Igaz, az ő életében nem ez volt az első váltás. Akár rutinos pályamó­dosítónak is tekinthető. Egyszerű, „kétkezi" vállalkozóvá vál­ni a nagyvállalati ranglétra tetejéről lelép­ve, a hatalomról és pozícióról való le­mondást is jelenti. Pedig vagy huszonöt éven keresztül ez kijárt az InDeed mai ve­zetőjének. Alig huszonnyolc évesen az akkor megnyíló kőbányai Centrum Áru­ház igazgatója, száz ember főnöke. Har­mincnégy éves, amikor először vált - igaz, addig két gyerek világrahozatalá- val, doktori disszertációja megírásával és egy német nyelvvizsga megszerzésével is el volt foglalva -, a Skála vezérigazgatójá­nak tanácsadója lesz, és nem sokkal ké­sőbb a Skála Metró kereskedelmi igazga­tója. A rendszerváltás idején 37 éves.- A miénk volt az utolsó korosztály, amelynek még esélye volt erre a vonatra felkapaszkodni - véli. Azután kilenc hónapig bírta az éppen privatizált Ápisz vezérigazgatójaként, hogy naponta meg kellett győznie a tulaj­donost, bízhat benne. Amikor a fejva­dászok megszagolták, hogy nem érzi jól magát, megint jöttek garmadával az aján­latok. Egy német háztartás-vegyipari konszernhez szegődött el végül. Másfél év után azonban egyik napról a másikra lecserélődött a teljes anyaországi me­nedzsment. Amikor első látogatásra megérkezett az új regionális igazgató - egy amerikás lengyel -, meglátni és meg­utálni egymást egy pillanat kérdése volt. Csík Klára még egy kicsit húzta, és azután felmondott, jóllehet - akkor még szokatlan módon - légüres térbe lépett ki. Tizenhét céggel tárgyalt, mielőtt kimond­ta volna - hosszú időre jónak bizonyuló - döntését, és az Unilever Magyarország­hoz szegődött. Öt év után, Angliában be­lekóstolt az idegenlégiósok életébe. Ami­kor hazajött, az összevont vegyi, élelmi- szer-ipari és kozmetikai üzletág vezetője lett. Újabb három év után régiós koordi­nációs igazgatóvá avanzsált, ami jól csen­Csík Klára gő címet, de kis hatáskört, még kevesebb sikerélményt, viszont rengeteg utazást je­lentett. Megint dönteni kellett, megpró­bál újra életet lehelni a megfáradt kapcso­latba, vagy továbblép. Ám éppen nem volt olyan cég az országban, amely vonzó perspektívát kínált volna. Egy korábbi - képzésekkel foglalkozó - angol partnere nyomban jelentkezett üzlettársnak, amikor megtudta, hogy az önállósodást fontolgatja. Biztos munkák ígéretében, tisztes végkielégítéssel lépett ki. És mégis... - Ha alkalmazott vagy egy nagy cégnél, tudod, másnap is lesz mun­kád, és attól még nem megy csődbe a vál­lalkozás, ha van egy-egy rosszabb napod. Vezetőként ott van mögötted az infra­struktúra, nem kell adminisztrációval foglalkoznod, vagy azzal, hogy elromlik a kocsid. Ha egy személyben te vagy az ügyvezető, a pénzügyes és a munka­ügyes, akkor magadnak kell naprakészen követned a pénzforgalmat, hogy holnap is tudd fizetni az embereket, akiket fel­vettél, és hajtanod az üzletet, hogy folya­matos legyen a bevétel - érzékelteti a kü­lönbséget egy multi vezető emberének és egy kezdő vállalkozás ügyvezetőjének a pozíciója között. Az önálló vállalkozás ráadásul olyan, mint a hullámvasút. - A cég profiljából - konferenciák szervezése, tréningek tartá­sa, néha egy kis fejvadászat - kedvenc te­rülete a mentoring és a coaching. Üzleti pszichológus - próbálja magyarra fordíta­ni a kifejezéseket. A mentorálás kicsit szü­lői szerep olyan tehetséges fiatal mene­dzserek mellett, akik jó szakértelmük okán lettek vezetők, ám gyakorlatuk, élet- tapasztalatuk még hiányzik. A coachingot már befutott vezetők veszik igénybe, akiknek szintén szükségük van arra, hogy valaki kívülállóval megbeszéljék, mire riadnak fel álmukból éjszakánként. Az elmúlt másfél évben előfordult már, hogy arra gondolt: hagyni kéne az egészet, visszamenni a biztos terepre. És akkor általában jött az újabb - felfelé ve­zető - kanyar. - Ma már nem szívesen lennék újra alkalmazott, bár lehet, hogy egy „szuper kihívás" esetén másképp lát­nám a dolgot. A vállalkozás - minden kockázatával együtt - korábban soha nem tapasztalt lelki és fizikai szabadsá­got ad. Nem muszáj minden reggel hat­kor kelni, hogy fél nyolcra az irodában le­gyek, a rossz döntés következményét azonnal érzem, de enyém a jó döntés ad­ta sikerélmény is - összegzi az egykori nagyvállalati menedzser. Hámor Szilvia Az American Express a világ legnagyobb nemzetkö­zi utazási irodahálózata és pénzügyi szolgáltató vál­lalata. Több mint 150 éve, mintegy 120 országban nyújt kiemelkedő színvonalú szolgáltatást ügyfelei­nek. Magyarországi leányvállalata, az American Express Magyarország Pénzügyi Szolgáltatások Rt. budapesti és vidéki munkatársakat keres Értékesítési menedzser munkakörbe. Feladatkör: Vállalati kártya értékesítése alapvetően közép- és nagyvállalati körben A kártyaszolgáltatás implementációja a szerződött ügyfeleknél Elvárásaink: Üzleti orientáltság, vállalati kapcsolatok megléte Határozott fellépés Jó tárgyalókészség Problémamegoldó képesség Angolnyelv-tudás előnyt jelent Ajánlatunk: Versenyképes, teljesítményfüggő juttatás Tapasztalatszerzés egy multinacionális társaságnál Fejlődési lehetőség A pályázatokat angol és magyar nyelvű önéletrajzzal, a megjelenéstől számított egy héten belül, a területi illetőség megjelölésével kérjük a 235-4303 faxszámra vagy az amexhungary@aexp.com e-mail címre elküldeni. Mehet, aki bátor Az orvosokat, gyógytornászokat várják Angliában Sokan tartanak attól, hogy a jól képzett magyar egészségügyi szak­emberek elvándorolnak Nyugat-Európába. A tapasztalatok szerint azonban korántsem egyszerű külföldön helytállni: a munkaadók válogatósak, kiváló nyelvtudás, alkalmazkodóképesség, elszántság nélkül nem megy.- Az egészségügyben nem lesz akkora a migráció a csatlakozás miatt, mint ami­től a közvélemény tart: felmérésünk szerint a nagyjából 34 ezres magyar or­vostársadalom mindössze 12 százaléka gondolkodott el komolyabban a külföl­di munkavállalás lehetőségén. Sokakat visszariaszt azonban az adminisztráció, a családtól való kényszerű távoliét, a nyelvi vagy a letelepedési nehézségek - mondja Aszalós Zoltán, a Metaforum Karrierfejlesztő és Mobilitás Központ igazgatója. A cég főként orvosok, gyógyszerészek, gyógytornászok és szociális munkások felkészítésére és közvetítésére specializálta magát, egy­előre az Egyesült Királyságba és Ír­országba, hamarosan pedig Hollan­diába is - miként honlapjukon (www.myjob.hu) olvasható. Felméré­sek szerint a brit egészségügyi rend­szerben mintegy 30 százalékos a mun­kaerőhiány, és a jelenlegi alkalmazottak csaknem 40 százaléka külföldi. A legna­gyobb kereslet a nővérek, altatóorvo­sok, onkológusok, radiológusok és he­matológusok iránt mutatkozik. A cég felmérései szerint a magyar or­vosok ötödé fontolgatta már a kiuta­zást, de alig több mint felük tájékozó­dott a konkrét feltételekről. A régiónk többi országához képest ez az arány magas, hiszen Csehországban az orvo­sok hét, Lengyelországban mindössze négy százaléka tervez hasonlót. Igaz, a magyarok kevesebbet keresnek. A vá­laszadók 73 százaléka a magasabb java­dalmazást, 47 a jobb életminőséget, 45 százaléka pedig a jobb munkafeltéte­leket jelölte meg a külföldi munkavál­lalás legfőbb előnyei között. A munkaközvetítő cég tapasztalata szerint bár az egészségügyből sokan ér­deklődnek a külföldi munkalehetősé­gek iránt, csaknem egynegyedüket el­rettentik a fogadó ország által támasz­tott adminisztrációs követelmények. A közvetítés a munkavállalónak mindig ingyenes, a pluszszolgáltatásokért - például orvosi szaknyelvi tréningért - azonban kérhetnek pénzt a cégek. A külföldi munkáltatók, kórházak felé a közvetítőcégek garanciát vállalnak a je­löltek szakmai felkészültségére - erre szükség is van, mivel Nagy-Britanniá- ban jelentős összegű kártérítési perektől kell tartaniuk a hibát vétő orvosoknak, kórházaknak. Ezért a Metaforum és angliai partnercégei a közvetítés előtt minden esetben felmérik a jelentkezők alkalmasságát szakmai és egyéb szem­pontokból is: van, aki minden elszántsá­ga ellenére sem tud idegen környezet­ben élni, dolgozni. Általában nagyobb eséllyel pályáznak azok az orvosok, akik idegen nyelven - angolul vagy né­metül - is publikálnak, és kiemelkedően jók valamely szakterületen. Az általá­nos orvosi diploma mellett a szakmai gyakorlat is feltétel. A külföldön munkát kereső orvos­nak, gyógytornásznak, szociális mun­kásnak elsősorban azt kell eldöntenie, pontosan miért is szeretne a határokon túl dolgozni: pénzügyi okok miatt, vagy a szakmai fejlődését tartja első­sorban szem előtt, hiszen ez alapvető­en befolyásolhatja, hol, meddig és mennyiért fog dolgozni - mondja Aszalós Zoltán. Az a fogorvos, aki is­meretbővítés céljából dolgozna kint, nem biztos, hogy jól érezné magát - akár igen magas fizetésért is - például egy szigorúan őrzött börtön orvosa­ként, hacsak nincs benne olthatatlan kalandvágy. A külföldi munkavállalás nem jelenti automatikusan azt, hogy évekig el kell szakadni itthonról: a Metaforum Karri­erfejlesztő Központ a locumrendszerrel is foglalkozik, melynek lényege, hogy az egészségügyi alkalmazottak és szo­ciális munkások néhány hónapra is vál­lalhatnak külföldi munkát, miközben hazai állásuktól sem kell megválniuk. Arra is van lehetőség, hogy egy brit or­vos szabadsága alatt, helyettesíteni menjen ki az érdeklődő. Ez a rendszer jó ideje működik, sok orvos, professzor járt ki ,ily módon Németországba, Ausztriába egy-egy speciális esetet ke­zelni, vagy különleges műtétek kedvé­ért, és az osztrák határ menti városok orvosai hasonló rendszerben tartanak kölcsönösen magánrendeléseket a má­sik oldalon. A csatlakozást követően várhatóan a betegek vándorlása is erő­södni fog: a közép-európai magánren­delők, kórházak kezelései, szolgáltatá­sai sokszor társadalombiztosítási térítés nélkül is olcsóbbak, mint az egyes tag­államokban a támogatott ellátás önkölt­ségi része. Bár a diplomákat uniós tagságunk miatt különbözeti vizsgák nélkül elfo­gadják, a Nagy-Britanniát, Írországot megcélzóknak nem árt felkészülniük a szigorú nyelvi, szakmai követelmé­nyekre. A munkaadók nem kérhetnek nyelvtudást igazoló papírokat, azonban a telefonos, majd személyes felvételi el­beszélgetések során pillanatok alatt fel­mérik az álláskeresők felkészültségét. Gyakorlat nélkül a felsőfokú nyelvis­meret sem elég: az orvos-beteg közti kommunikációban, a konzultációkon, a munkahelyi beszélgetéseknél vagy egy­szerűen a mindennapi ügyintézésben a finomabb utalások vagy tréfák megér­téséhez elengedhetetlen a kiváló nyelv­tudás. Ezért szervez a cég a jelentkezők számára tájékoztató, felkészítő előadá­sokat, szükség esetén nyelvoktatást is. A résztvevőket tájékoztatják az adott országban hatályos munkajogi, társa­dalombiztosítási, adózási szabályokról, a megélhetési költségekről - a lakbérek­ről, a gyerekek iskoláztatási költségei­ről -, a munkahelyi érintkezés finomsá­gairól, az eltérő munkakultúrák miatt néha előforduló problémákról. Meg kell tanítani a jelentkezőknek azt is, hogyan adják el magukat: itthon az orvosok az egészségügyi rendszer sajátosságaiból adódóan nincsenek iga­zi versenyhelyzetben egy állás betölté­sekor - mondja Aszalós Zoltán. Felké­szítik őket az angol nyelvű telefonos in­terjúkra, a felvételi elbeszélgetések so­rán előforduló konfliktusok, csapdák elkerülésére. Arra is fel kell hívni aZ érintettek fi­gyelmét, hogy nem mindenki számára éri meg a kiutazás, és nem is minden beosztásba, mivel Angliában a bérek magasak ugyan, de a megélhetési költ­ségek szintén azok. A kezdő nővérek fi­zetése évi 13 ezer font körül alakul, a szociális munkások, pszichológusok 20 ezret, a gyógyszerészek 30 ezer fontot kapnak. A kezdő orvosok 25 ezer, a ma­gasabb beosztásúak pedig 50-60 ezer font éves fizetéssel számolhatnak. Ez természetesen a bruttó bér, évi kétezer font alatt tíz százalék a személyi jöve­delemadó-kulcs, a 20-30 ezer közötti fi­zetések a 22 százalékos, a 30 ezer font fölöttiek pedig a 44 százalékos adósáv­ba esnek. Ha a családban csak egy kere­ső van, és valaki házastárssal, gyere­kekkel települne ki, ezt csak abban az esetben érdemes megtennie, ha magas beosztást ajánlanak neki, évi 40-50 ezer font fizetéssel. Optimális esetben, gyors ügyintézéssel - Nagy-Britanniában re­gisztrációköteles az egészségügyi dol­gozók munkavállalása - egy jó nyelvtu­dással bíró munkavállaló négy hónap alatt tud elhelyezkedni - tette hozzá Aszalós Zoltán. Kiss Melinda Katalin Az altatóorvosok könnyen találnak munkahelyet Angliában A lengyel fiatalok már útra keltek Lengyel fiatalok nagy számban kelnek útra Nagy-Britanniába és Írországba - amelyek semmilyen korlátozást nem tartanak fenn az új EU-tagországok munkavállalóival szemben hogy ott munkát találjanak maguknak. A Zycie Warszawy című fővárosi napilap azt írta, hogy a londoni buszjáratokra egy hétre előre elkeltek a jegyek, any- nyian készülnek a brit szigetekre utazni. A lap munkatársának mini közvélemény-ku­tatása szerint sokan vaktában vágnak neki a nagy útnak, abban a reményben, hogy csak találnak majd valamilyen munkát. Az ifjú lengyel munkakeresők kedvenc helye a londoni Hammersmith metrómegálló, amely mellett egy üzletben a brit munkaadók kifüggesztik álláshirdetéseiket. Olcsó bérlakásokról vagy szállodákról is találhatók ott információk, bár ezekből az utóbbi időben hiány van. A lengyel fiatalok az angliai lengyel szervezeteknél is kopogtatnak, segítséget kérve tőlük az állásszerzésben. A körültekintőbbek még Varsóban, a kiutazás előtt igyekeznek maguknak előre mun­kát szerezni. Egyre több munkaközvetítő hirdet a lengyel lapokban, segítséget ígérve a munkaszerzésben az EU-tagországokban. A lengyel gazdasági minisztérium inter­netes honlapján külön megemlíti az ilyen tevékenységet törvényesen végző irodákat. A Work4You cég szerdán vásárt rendezett a varsói Kultúra és Tudomány Palotájában, amelyet két nap leforgása alatt másfél ezren kerestek fel - pedig a cégnek csak 300 munkaajánlata van. Az első szerencsések már jövő hétfőn útra kelhetnek. A Zycie Warszawy szerint nem csak a pénzkeresés motiválja a külföldre készülő len­gyel fiatalokat: elhatározásukban a nyelvtanulás, a világlátás és a kalandvágy is szere­pet játszik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents