Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-11 / 93. szám

4 HÍDLAP • 2004. május 11., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Híd a magyar és a szlovák hívők között A XV. Komáromi Hálaadó Imanapra több mint ezer hívő látogatott el va­sárnap délután, ahol az ünnepi szentmisét Orosch János, a múlt héten fel­szentelt pozsony-nagyszombati segédpüspök celebrálta. A magyar pap­ság és a hívek igénye eredetileg az volt, hogy magyar püspököt szentel­jenek, de nagy reményeket fűznek Orosch János megválasztásához is. Keresztút a komáromi imanapon Az 1989-es társadalmi átalakulások egyházi vonalon is új lehetőségeket nyitottak meg. Az addig üres püspök­ségeket sorra betöltötték, sőt mind­egyik püspökségben a megyéspüspö­kön kívül még legalább egy segéd­püspök is tevékenykedett. A Szlová­kiában élő magyar nemzetiségű kato­likus papság és világi hívek egyaránt reménykedtek abban, hogy lesz ma­gyar anyanyelvű főpásztor, aki a ma­gyar hívek lelki gondozásával lesz megbízva. E reményüket fejezték ki a hívek az 1990-ben megkezdett Komá­romi Imanapokkal, amely idén XV alkalommal került megrendezésre. Ezen kívül állandó kéréssel fordultak a helyi egyházmegye főpásztorához, Ján Sokol érsekhez, Frantisek Tondrához, a Szlovák Püspöki Kar elnökéhez, valamint a Szentatyához, II. János Pál pápához. 1995-ben a va­tikáni látogatásra két autóbusznyi hí­vősereg indult útra, hogy több mint 53 ezer aláírást nyújtson át a Szent­atyának a magyar anyanyelvű főpász­tor kinevezését illetőleg. 2001-ben memorandummal for­dult a Jópásztor Társulat a Szlovák Püspöki Kar elnökéhez, valamint Szlovákia minden püspökéhez a Szlovákiában élő magyar papok ké­rését tolmácsolva. Ez a memoran­dum a gondokra kívánt rávilágítani, és megoldási javaslatokat vázolt fel a II. Vatikáni Zsinat szellemében. A dokumentum kérte, hogy a Szlovák Püspöki Karnak legyen magyar anyanyelvű tagja, aki bírja a szlová­kiai magyar katolikus hívek és pa­pok bizalmát, s aki olyan jogkörök­kel rendelkezik, hogy képes lesz a szlovákiai magyar katolikus közös­ség gondjait megoldani... A Kassai Főegyházmegyében és a Rozsnyói Egyházmegyében élő katolikus ma­gyar hívek lelki gondozásának le­gyen magyar püspöki helynök fele­lőse. A Szentszék az új egyházme­gyék létrehozatalakor ne aprózza fel a Szlovákiában egy tömbben élő ka­tolikus magyarságot. A Szlovák Püs­pöki Kar a hatékonyabb lelkipász­torkodás érdekében az egyes szakbi­zottságok mellett hozzon létre ma­gyar szekciókat is. A teológiai kép­zés során a magyar anyanyelvű kis- papok megfelelő szervezeti formák segítségével anyanyelvükön is kap­hassanak képzést. Kérjük lehetővé tenni a Magyarországon tanuló kis- papok, illetve az ott működő papok visszatértét szülőföldjükre. Meg kell oldani a szlovákiai magyar katolikus hitoktatók képzését és a hitoktatók státusának elismerését. Az immár XV imanapi ren­dezvényeken részt vettek az MKP parlamenti képviselői is. Az idei há­laadó szentmise volt, hiszen ha nem is magyar anyanyelvű, de anyanyelvi szinten magyarul beszélő püspök tartotta a szentmisét. Lénár Károly, a Jópásztor Társulat elnöke elmondta: a kilencedik alkalommal bízott ab­ban, hogy a következő már hálaadó imanap lesz. Örömét fejezte ki, hogy bár néhány éves késéssel, de idáig is eljutottak. Megköszönte a segédpüs­pök biztató és megnyugtató szavait. Amikor egész Európa az egységért imádkozik, úgy gondolom, itt egység­ben és szeretetben vagyunk magyarok és szlovákok, hiszen több szlovák hivő érkezett Párkányból és máshonnan is - mondta szentbeszédében a segédpüs­pök. Kitért arra is, hogy személyében építő jellegű kompromisszum szüle­tett, és megígérte, hogy főpásztorként gyakran megfordul majd a déli, vegye­sen lakott vidékeken.- A híd, a közvetítő szerepét szeret­ném betölteni. A párkányiak jól tud­ják, milyen fontos szerepe van a híd­nak az emberek életében, jó lenne, ha a jövőben sikerülne a lelki hidakat is fel­építeni. A szentmise végén szlovákul is köszöntötte a híveket. Május 15-től Orosch János átveszi Tóth Domonkos püspök feladatát. „Az általános helynök feladata a perszonális ügyek intézése, ami a papokat, egyházközségeket illeti, valamint betölteni az üres helyeket. Ha esetleg a hívek nincsenek meg­elégedve a pappal, a gondokat ne­kem kell megoldanom. Továbbá be kell terveznem a többi püspök prog­ramját” - mondta. A magyar papság részéről negatív megnyilvánulások is hallhatóak vol­tak, ám a többség úgy gondolja: meg­előlegezhető a bizalom az új püspök személyével kapcsolatban.- Eredetileg nem ez volt a kívánsá­gunk, de első lépésként nagyon jó eredménynek mondható. Rómából is kapott bíztatást, hogy törődjön a ma­gyarokkal. A püspök úr papként is megpróbált őszinte szeretettel híd lenni a szlovák és magyar hívők kö­zött és bízunk benne, hogy továbbra is ezt teszi, amikor magyarul szól a hívekhez. Persze nagyon vigyáznia kell a szlovákok érzékenységére is. Azt kértem tőle, hogy a vegyesen la­kott vidékekre olyan szlovák papokat helyezzenek, akik nem tartják meg­alázónak vagy büntetésnek az ott tartózkodásukat - mondta Burián László, ebedi esperes-plébános. • Czigler Mónika Ez az érettségi is jól kezdó'dik? Norbi (Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzKI és SzMKI) a Petőfit választottam, mert ez volt a legkönnyebb, ezt tanultam meg a háromból. Kosztolányit nálunk nem választotta senki. A fölké­szülésnél Arany, Balassi és Jókai jött szóba. Egyik sem jött be. Szá­momra a magyar érettségi a kö­zépkategóriába tartozik, nem tar­tottam tőle. A matekra már nem tanultam, pihentem. Marietta (Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzKI és SzMKI) Petőfit választottam, mert róla lehetett a legtöbbet ír­ni. Számítottam rá, mert ta­valy évfordulós volt, még­sem adták föl témaként. Nagyon örültem, amikor kihirdették a címeket. Már 1040-kor leadtam a dolgozatot. Hat oldalt írtam, úgy ér­zem jól sikerült, elégedett vagyok. Túl vagyok a nehezén. Bernadett (Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzKI és SzMKI) A magyar írásbelitől féltem a legjobban. Reggel még egyben volt a gyomrom, annyira izgultam. Ráadásul Arany Jánost vág)’ Madách- ot vártam. Petőfi kortársuk volt, leve­lezett Arannyal, így aztán róla is so­kat tudtam írni, öt oldal lett a dolgo­zatom. Túl vagyok a nehezén, most már nem tartok semmitől. Barbara (Szent István Gimnázium) Nálunk Mikszáth volt a leg­kedveltebb választás, magam is mellette döntöttem. Bár SST” ncm v0^ '’átható, Madáchra ” számítottam de nemrég is­mételtük át Mikszáth novelláit, ezért viszonylag könnyen elemeztem. A magyar sosem volt az erősségem. Most már jó kedvem van, hiszen túl vagyok a nehezén. / Madárvédelem a Börzsönyben Az általános természetvédelem leghatékonyabb eszköze a szemlé­letformálás - vallja a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egye­sület börzsönyi helyi csoportja. Ki­rályréten a hétvégén több generá­ció kapott ízelítőt nemcsak általá­nosan a természet, hanem szűkeb­ben a madarak és fák védelméből. A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület börzsönyi helyi csoportja a Madarak és fák napja alkalmából egésznapos ren­dezvényt tartott. Vetélkedővel ösz- szekötött természetvédelmi séták, madártani és madárvédelmi szakta­nácsadás és vásár, diavetítés és ma- dárgyűrűzés várta az érdeklődőket. Az időjárás is megkegyelmezett a szabadtéri rendezvénynek, és körül­belül 40-60 résztvevő mellett szá­mos érdeklődője volt a programok­nak. A börzsönyi csoport kapcsola­tot tart a Duna-Ipoly Nemzeti Park­kal, az erdészetekkel, az iskolákkal és a környezetvédő társszervezetek­kel. Minden évben megünneplik a természetvédelem szempontjából jeles napokat, a Föld napját, a Ma­darak és fák napját, a Nemzetközi madármegfigyelő napot. Ezeken a napokon különféle akciókat (madár- gyűrűzés, szemétszedés, madár­számlálás, kirándulások) szervez­nek. Havonta előadást tartanak a kismarosi Teleházzal közösen. Az évközi munka nagy része a ragado­zómadár- és feketególya-védelem. Régi hagyománya van a sólyomőr­zésnek. Folyamatos programja a cso­portnak a parlagi sas, az uhu, a kere­csen-, a vándorsólyom, a gyöngyba­goly és feketególya védelme. A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület börzsönyi helyi csoportját és annak rendezvé­nyét a Környezetvédelmi Alap Cél- előirányzata, a Pest Megyei Köz­gyűlés Hivatala és a Kreatív Moziműhely Kft. támogatta. • ÁrpAsi Dorog díszpolgára lett Erdő Péter Dorog város díszpolgára lett Er­dő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek. Az elismerés átadására ünnepi rendezvénysoro­zat keretében került sor a Megbé­kélés napján. Az egész napos ünnepi program ró­mai katolikus szentmisével vette kez­detét, amelyet Erdő Péter celebrált a Szent József plébániatemplomban a háborúkban elhunyt áldozatokért. Ezt ünnepi megemlékezés követett a Hősök terén. Megnyitó beszédében Tittmann János polgármester felele­venítette a napot, mikor Dorog városi rangot kapott, illetve szólt a városépí­tés aktuális feladatairól. Hangsúlyoz­ta, várost építeni nemcsak területgaz­dálkodás, építészet vagy közszolgálta­tás, célja az egyéni, közösségi, emberi szükségletek kielégítése mellett a kel­lemes feltételek megteremtése is. A polgármester köszöntője után Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter mondott beszé­det, melyben a megbékélést az erő­sek gesztusának nevezte, és reményét fejezte ki, hogy a dorogi kezdemé­nyezéshez, a Megbékélés napjához csatlakozik tágabb értelemben a világ többi része is. Emlékeztetett, a meg­békélés gondolatából jött létre az eu­rópai egység, az Európai Unió. Az ünnepség kiemelt eseménye­ként a polgármester átadta Erdő Pé­ternek a képviselő-testület által ala­pított Dorog város díszpolgára cí­met, a dorogi papi szolgálattól Ma­gyarország legmagasabb egyházi méltóságáig vezető életút megbecsü­lése jeleként. Az esztergom- budapesti érsek megköszönve az elis­merést kiemelte, a hívő közösségek hite és optimizmusa hozzájárul a tá­gabb közösség életéhez, jövőbe vetett hitéhez, optimizmusához is. El­mondta, a hívő közösségeken belüli azonosság valódi érték, mert toleran­cia csak identitás, belső tartalom mellett lehetséges. Dorog új díszpol­gárát a Zrínyi Ilona Általános Iskola Cantilena kórusa köszöntötte éneké­vel, amit a kegyeleti koszorúzás köve­tett az áldozatok emlékművénél. Az ünnepségsorozat folytatásaként Erdő Péter és Tittmann János átad­ták a Szent Borbála plébániatemp­lom felújított tornyát. Az érsek ígé­retet tett, az egyházmegye támoga­tást nyújt a templom teljes felújításá­hoz, így a munkálatok a Dorogi Bá­nyásznapokig befejeződhetnek. Ünnepi képviselő-testületi ülés keretében a József Attila Művelődé­si Házban került sor a Dorogiak Dorogért Alapítvány díjának átadá­sára, melyet idén Csuha József jo­gász, a várossá nyilvánítás folyama­tában játszott szerepéért, illetve Dávid Anna gyermekorvos, kiemel­kedő orvosi és közéleti tevékenysé­géért vehette át. • N.M.

Next

/
Thumbnails
Contents