Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-07 / 91. szám

4 HÍDLAP • 2004. május 7, péntek RÉGIÓ [ INTERJÚ Megéri-e Szlovákiá­ban tankolni? Fontos a térségen belüli együttműködés Megmarad a megyei intézményirányítás A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlést is komoly feladatok elé állít­ja a csatlakozás. Az Esztergomban és környékén élők úgy érzik, hogy a megye perifériájára kerültek, és félő, hogy ez nem fog változni. A fejlődéshez elengedhetetlen, hogy az egyes települések, és az ezeket tömörítő kistérségek, megyék és eurorégiók komplexen kezeljék a térség fejlődését. Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke lapunknak a megye céljairól beszélt.- Milyen terveket szövöget a Komárom- Esztergom Megyei Közgyűlés az unióban?- A megyei közgyűlés nem bontot­ta munkáját olyan szakaszokra, ami az EU-belépéshez kapcsolódik. Van egy négy évig tartó folyamatos progra­munk, ennek megfelelően kiegyensú­lyozott gazdálkodással és intézmény- fejlesztéssel dolgozunk. Úgy műkö­dünk, hogy gazdaságilag stabilak le­gyünk, és el tudjuk látni a feladatokat. Tizenhárom évi gazdálkodási kény­szer után olyan helyzetbe került az önkormányzat, hogy bizonyos va­gyontárgyait fel tudja szabadítani, melyek bevételeiből az intézmény-há­lózat fejlesztéséhez szükséges infra­struktúrabővítés megvalósítható. Itt elsősorban az épületinfrastruktúrára gondolok, másrészt a működésre is többet tudunk fordítani. Terv, hogy. erős ^megyévé váljunk a régióban ” Jelenleg 38 intézményünk van, de hamarosan jelentősen megnő a szá­muk. Visszatérve a csatlakozáshoz természetesen az önkormányzat is fo­lyamatosan eleget tesz az EU-harmo- nizációs követelményeknek. Terv, hogy egy olyan erős megyévé váljunk a régióban, amely kihagyhatatlan, te­hát decentralizált a különböző állami feladatok végrehajtásában. Szem előtt tartom Esztergomnak azt a regionális törekvését, hogy a főváros környéké­hez tartozzon. Ez az Esztergom- Nyergesújfalui kistérségnek és a Do­rogi kistérségnek is előnyös lenne, hi­szen gazdasági, társadalmi értelem­ben is kötődnek a fővároshoz. Térség- és területfejlesztési övezet létrehozásán dolgozunk Volt olyan elképzelés, hogy me­gyénk a Közép-dunavölgyi régióba tartozzon Pest és Nógrád megyével, ám jelenleg nem ebbe a régióba sorol­ták be térségünket, végleges döntés azonban még nem született. Ha nem jön létre a Közép-Dunavölgyi régió, akkor a Dunakanyarban az érintett térségeknek kiemelt térség- és terület- fejlesztési társulási övezetet kell létre­hozniuk. Segíteni fogom ezeknek a kistérségeknek a törekvését és fejlesz­tését. Az ehhez kapcsolódó elképzelé­seket Pest és Komárom-Esztergom megye is jóváhagyta, már csak végre kell hajtani. Ez az egyik megközelítés. A másik sokkal nagyobb: a Vág- Duna-Ipoly Eurorégió munkájának segítése, amely szintén hatással van az Ister-Granum és a Duna Eurorégióra is, hiszen ezek részei a Vág-Duna- Ipoly Eurorégiónak. Együtt szeret­nénk működni mindenkivel a térség­ben, teljesen mindegy, hogy a Duna mely partján élnek. Ezen kapcsola­toknak egy szándékuk van és lehet: a közös célok elérésében való kooperá­ció területfejlesztési-, társadalmi-, gazdasági-, munkaerő-piaci- vagy akár adóügyi szempontból. Ehhez a keretet folyamatosan próbálja megte­remteni a közgyűlés. \ Agócs István- Hogyan gondolkodik a megyei köz­gyűlés az V/C közlekedési folyosóról, a Helsinki korridorról?- A megyei önkormányzat ragaszko­dik a régi elképzeléshez, vagyis hogy Esztergomnál lépje át a Dunát az V/C folyosó, tárja fel a Zsámbéki-medencét, és így csatlakozzon a hatos úthoz.- Brüsszel ezt a kezdeményezést nem­rég visszautasította.- Én inkább úgy mondanám, hogy egyeztetési folyamatban van.- Régiók kontra megyék. Megszűnnek- e a megyék? Közigazgatási okok, vagy más vezérelv alapján jönnek majd létre a több megyét összegfogó régiók?- Helyes dolognak tartom, hogy a politikai típusú döntéseket regionális szinten, tehát körülbelül egy millió ember lakhelyéül szolgáló területen hozzák, a közvetlenül a térséget illető­eket pedig a lehető „legközelebb” a problémához, vagyis a kistérségek maguk dönthessenek benne. Ennek ellenére megmarad a közigazgatásnak jó néhány eleme, valamint a megyei intézményirányítás is a megyékben. A Közép-dunántúli régióban egyéb­ként 26 kistérség van és 3 megye.-A szlovákiai Nyitra megyei önkor­mányzattal vannak távlati tervei a Ko­márom-Esztergom Megyei Közgyűlésnek?- Nyitra megyével testvérmegyei kapcsolatunk van. Más állam, de ugyanúgy uniós ország, mint mi, még ha más közigazgatással is dol­goznak. Náluk például most alakult ki a megyerendszer. Hosszú ideig motorja le­szünk a kapcsolatnak Együttműködünk elsősorban vona­las létesítményekben, útban, hídban, gázközműben, elektromos energiá­ban, de élő a kapcsolat a munkaerőpi­acon, a kultúra, az oktatás és a sport területén is, valamint kedvező fogadó- készséget látok a hivatalos politikai együttműködésben is. Persze nem minden területen zökkenőmentes a munka, úgy érzem, hosszú ideig még mi leszünk a motorja a kapcsolatnak, ám szerintem ez így helyes. Sokat tet­tünk és teszünk a partneri viszony ki­alakításáért, tartalommal pedig meg­töltik és már meg is tették a civilek és az intézmények. Hiszen mi csak egy keretet adtunk a hivatalos aláírással a már amúgy is meglévő és ápolt lakos­sági és egyéb kapcsolatoknak.-Mit üzen a megyében lakó és már uniós állampolgároknak?-Azzal, hogy Európai Uniós tagál­lam lettünk, rögtön élhetünk egy uni­ós állampolgári jogunkkal: 24 képvise­lőt küldhetünk az Európai Parlament­be. Ezt úgy tudjuk legjobban megten­ni, ha minél többen elmegyünk vá­lasztani. Üzenem az első választók­nak, hogy éljenek jogaikkal, hogy ne mi legyünk az az ország, amelyik a legalacsonyabb részvételi számot pro­dukálja, hanem a legmagasabbat. • ÁRPÁSI Balázs (vállalkozó) r ■* Mivel ismét emelkedtek az üzemanyagárak Magyaror­szágon, újra ki fogok járni Párkányba tankolni. Koráb­ban is átjártam, de aztán ki­egyenlítődtek az árak és nem volt akkora az árkülönbség, hogy megér­je, így aztán országhatárokon belül oldottam meg a dolgot. Ekkora ár­különbségnél azonban már egyértel­mű, hogy kihasználom, hogy ilyen közel lakom Párkányhoz. Balázs (grafikus) Mióta a Mária Valéria híd elkészült, átjárok tankolni a túloldalra. Szerintem eddig is megérte, a benzin ár­emelés után természetesen még inkább. A jó idő megérkezté­vel azonban biciklivel járok dolgoz­ni. Ez jóval inkább környezet- és pénztárcabarát, mint mindenhova autóval járni. Eszter (szabadidő-szervező) Nincs autóm, de ha volna, valószínűleg Szlovákiában tankolnék. A szüleim való­színűleg át fognak járni ez­után, hisz mindketten nyugdíjasok, nem mindegy, men­nyit fizetnek a benzinért. Felhábo­rítónak tartom az újabb üzemanyag áremelést, mert túl nagy mértékű­nek tartom. Marika (eladó) Időnként átjárunk a túlol­dalra, főként vásárolni, ilyenkor természetesen tankolunk is. Az utóbbi időben nem túl sűrűn, mert szinte mindegy volt, a ben­zinárak itt is hasonló szinten vol­tak. Az újabb áremeléssel azonban ismét megéri, hogy a szlovák olda­lon tankoljunk. Sajnálatos, hogy megint emelkednek az árak. Fejleszteni kell a Duna­kanyar közlekedését Szlovákiában még mindig olcsóbb az üzemanyag A Budapest-Közép-Dunavidék Regionális Idegenforgalmi Bizott­ság visegrádi tanácskozásán a Du­nakanyar településeinek polgár- mesterei a turizmusfejlesztés leg­fontosabb lépésének a programkí­nálat összehangolását és a közle­kedés fejlesztését tartották. Az összefogásra mutatott szép példát Pongrácz János, Kemence polgármes­tere, aki bemutatta a szobi kistérségbe tartozó Ipolymente 13 községe által kö­zösen készített kiadványt. A színes prospektus bemutatja a térség arculatát és vendégcsalogató programkínálatát. Az 1100 lakosú Kemence községben 300 szálláshely van, amelynek három­negyede egész évben kihasznált. A Duanakanyarban azonban idegenfor­galmi szempontból igen nagy a kü­lönbség a Duna bal és jobb partján fek­vő települések között, az utóbbi javára. Jelentős közlekedésfejlesztés szükséges, hogy Esztergom és a főváros felől egy­aránt megközelíthetőek legyenek a Du­na bal partján lévő települések Szobtól Vácig egyaránt. Hiányzik a Dunán át­vezető híd Esztergom és Budapest kö­zött. Vác önkormányzata mindent megtesz, hogy híd épüljön Vácnál a Dunán, bekapcsolva a várost és kör­nyékét a közép-magyarországi régióba. Hadházy Sándor, Visegrád polgármes­tere, országgyűlési képviselő a közleke­dési problémák megoldására, az MO-ás körgyűrű és a hozzá kapcsolódó utak megépítését halaszthatatlannak tartja. Miakich Gábor, Szentendre polgár- mestere pedig a túlzsúfolt 11-es út for­galmát elvezető utak megépítését szor­galmazta. Kempf Gyula, Nagybör­zsöny polgármestere felvetette, hogy Esztergomot Nagybörzsöny községtől csupán 20 percnyi út választja el, még­is nehéz a kapcsolattartás a közlekedési problémák miatt. A Mária Valéria hí­don át Párkányon keresztül a letkési határátkelőn már személyigazolvány- nyal lehet átlépni az országhatárt, azon­ban a letkési határátkelő reggel nyolctól este nyolcig tartó nyitvatartása jelenleg még akadályozza a szabad közlekedést. Visegrádot a szemben lévő Nagyma­rossal rév köti össze. A két város ön- kormányzata között jó kapcsolat van, és egyes térségi feladatok ellátásában is együttműködnek - mondta el Edöcsény András, Nagymaros pol­gármestere. Most éled újra a város, hogy természeti értékeit kínálva ide­genforgalmát fellendítse. Közlekedés- fejlesztéssel, összehangolt programkí­nálattal, turizmusfejlesztéssel és jó marketinggel a Dunakanyar, mint önálló régió az uniós országok polgá­rainak kedvelt üdülőhelyévé válhat. • MUZSLAI Szerdától Szlovákiában is egy koronával drágább lett az üzem­anyag ára, azonban még mindig közel harminc forinttal olcsóbban jut az autós egy liter benzinhez, mint Magyarországon. Abban az esetben, ha valaki spó­rolni akar az üzemanyagon, könnye­dén megteheti, hiszen szombat óta akár személyi igazolvánnyal is át le­het lépni az uniós országhatárt. A motorbenzin literenként hat, a gázolaj három forinttal drágult szerdá­tól Magyarországon, ezt pedig a MÓL Rt. azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban a nemzetközi piacokon je­lentősen nőttek a kőolajárak. A 95-ös ólmozatlan benzin így literenként 248.5 forintba, a 98-as 257,5, a 91-es 245,5, a gázolaj pedig 218 forintba kerül. (Az egyes Mol-töltőállomásokon és más olajtársaságok kútjainál ettől az ártól kis mértékben eltérhetnek.) A kőolajárak nemzetközi változá­sára Szlovákiában is reagált a piac: szerdától egy koronával (körülbelül 6.5 forinttal) emelkedett egy liter benzin ára. Ezzel a lépéssel ugyan a két országban kapható literenkénti benzinár-különbség megmaradt, de még így is csaknem harminc forint­tal olcsóbb az üzemanyag ott, mint Magyarországon. Ötven liter benzin tankolásával 1500 forintot nyerhet minden magyar autós. Eddig többen egy forduló alkalmával kannában is hoztak át benzint, megspórolva a kö­vetkező utat, azt azonban nagyon fontos tudni, hogy május 1-jétől már csak 40 liternyi motorbenzin az en­gedélyezett. A pozsonyi NATO- csúcs miatt, amelyet május 28. és jú­nius 3. között rendeznek, szigorítot­ták a határellenőrzéseket. Mivel mos­tantól valóban szigorúbb az ellenőr­zés, nem érdemes próbálkozni azzal, hogy egy körben az autó teletankolá- sa mellett esetleg egy 40 liternél na­gyobb kannányi benzint is át kíván­nánk hozni a határon. Szlovákiából motorbenzin eseté­ben a gépjármű tankjának teletöltése mellett 40 liter, de gázolaj és biodízel esetében 100 liter alatt van a legális a behozatal határa. Nem érdemes tehát túllépni a meg­engedett határt, mert a fokozott ellen­őrzés miatt nagy a lebukás veszélye. • ÁK Csak negyven liter benzint lehet a határon áthozni

Next

/
Thumbnails
Contents