Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-30 / 86. szám

4 2004. április 30., péntek _________________RÉGIÓ____________________ MA I TÉMA ; ...az a leghatalmasabb, aki embert szül a világra Az édesanya minden felnőtt és gyermek szívében kü­lönleges helyet foglal el. Ó az, akihez örömünkben, bánatunkban először fordu­lunk, ő az, aki számára mindig mi, gyerekek vagyunk a legfontosabbak. Jelenléte, munkája életünk része. Gyak­ran észre sem vesszük, mennyit fárad, hogy az asztalon legyen kedvenc süteményünk, hogy mindig legyen tiszta ruhánk, meleg otthonunk. Május első vasárnapján az édesanyákat, a nagymamákat és a dédnagymamákat ünnepeljük. E szívmelengető ünnepen köszönjük meg nekik mindazt a szeretetet és gondoskodást, amellyel születésünk óta elhalmoztak bennünket. Anyák napján a férjem is kedvesebb A történelem során mindvégig volt olyan ünnep, amellyel az édesanyáknak tisztelegtünk. Már az ókori Görögországban is tar­tottak Rhea, az istenek anyja tisz­teletére ünnepségeket, minden év tavaszán (ez az évszak a görö­göknél a termékenység jelképe). A XVII. századi Angliában az édesanyákat az Anya-vasárna­pon köszöntötték, ami nagyböjt negyedik hétvégéjére esett. Ezen a jeles napon azok a cselédek, akik a családjuktól messze, vala­ki más otthonában dolgoztak, szabadnapot és egyben enge­délyt kaptak, hogy ezt a napot édesanyjukkal tölthessék. Az ün­nep különlegességét hangsúlyoz­ta, hogy az Anya-vasárnapon nem az anyukák sütöttek: külön erre a nápra kitalált, úgynevezett „anyák süteményét” volt szokás készíteni az édesanyák számára. Az Egyesült Államokban Julia Ward Howe vetette fel először az anyák napja gondolatát, 1872- ben úgy vélte, ezt az ünnepet a béke jegyében lehetne tölteni. Hivatalos megtartásának vég­hezvitelét a Philadelphiában élő Anna Jarvisnak tulajdonítják. Jarvis ezt az ügyet az édesanyjá­ra való megemlékezésnek szán­ta, aki 1905-ben hunyt el, miu­tán élete nagy részét az anyák közti barátság napjának létreho­zására áldozta. Két Nyugat-Virginia államban ünne­pelték az anyák napját, egy évvel később már szinte minden állam jegyezte ezt a napot. 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalo­san is bejelentette, hogy az anyák napját nemzeti ünnep­ként, minden év májusának má­sodik vasárnapján fogják tartani. Áz amerikaiakkal egy napon, május második vasárnap­ján ünnepük az édesanyákat Dáni­ában, Finnország­ban, Olaszország­ban, Törökország­ban, Ausztráliában és Belgiumban is. Jarvis kezdemé­nyezésének sikere nemsokára a visz- szájára fordult: az egyik összejövetelen az asszo­nyok fehér szegfűt árultak, hogy így gyűjtsenek pénzt. Nem ezt akartam - mondta Jarvis, aki egyébként a fehér szegfűt válasz­totta az anyák szimbólumának. A szép érzelmek napját akartam lét­rehozni, nem predig a haszonszer­zését -jelentette ki. Jarvist annyi­ra felbőszítette az ünnep üzletté válása, hogy 1923-ban kereset benyújtásával próbálta elérni: ál­lítsák le az Anyák napi fesztivált. Jarvis asszony 1948-ban, teljesen visszás helyzetbe kerülve halt meg. Gyermeke soha nem szüle­tett, mert egész életét arra áldoz­ta, hogy megakadályozza az álta­la alapított ünnep üzletté válását. Halála előtt úgy nyilatkozott: saj­nálja, hogy valaha is belefogott az Anyák napja létrehozásába. Magyarországon az anyák ünnepének gondolatát a húszas években karolta fel a Magyar If­júsági Vöröskereszt. Az első anyák napi ünnepséget 1925- ben tartották, három évvel ké­A közelgő ünnep kaprosán la­punk felkereste Székely Józsefné esztergomi lakost, aki férjével együtt öt gyermeket nevel. A kis­sé gátlásos, de mosolygós höl­gyet arról kérdeztük, ők hogyan ünnepük május első vasárnapját.- A vasárnap nálunk egyéb­ként is ünnep, egyrészt a szentmise miatt, másrészt, mert a férjem általában csak ilyenkor van itthon. Anyák napján általában nagy a sus­torgás, a férjem egy esztergo­sőbb egy hivatalos miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ün­nepek közé sorolta ezt a napot. Az anyák napja itthon sokkal inkább spirituáÜs, semmint kom­merciális tartalommal töltődött fel az idők során. 1945 után a fo­mi kertészetből szokott csere­pes virágokat rendelni. Amíg ebédet főzök, a gyerekek a szobájukban készülnek, a ki­sebbek játszanak. Az ebéd előtti virágátadásnál a közép­ső kislány mindig mond ver­set, majd előkerülnek a raj­zok, könyvjelzők, mindig va­lami más. Ezen a napon a fér­jem is kedvesebb, mosolygó- sabb. Remélem, a gyerekeink magukkal viszik majd az ün­nep hangulatát. sem galom kiüresedett és a napi poli­tika eszközévé vált. A rendszer- változás körüli években úgy tűnt, hogy az ünnep - mint egy­fajta szocialista-kommunista be­rögződés - eltűnik a süllyesztő­ben, de nem ez történt. sem Virágbokréták jelképrendszere Virágaink sokszor hatalmas malomkeréknyi csokrok, amik a rá nem érő, ám befutott embert jelképezik vagy szerény parkból lopott orgo­nák, amik a buzgó, kispénzű diákra vallanak. A cserepes virágok a gyökértelen ember földhöz való ragaszkodá­sát, kapaszkodás vágyát szimbolizálják. A vörös virágok szeretetői, a fehérek őszinteségről árulkodnak. A rózsaszínű virág bizonytalanságot mutat, míg a sárga színű képmutatást, irigységet jelenthet A gyöngyvi­rág és az orgona tadidonális anyák napi virág, akárcsak a tulipán. A gyöngyvirág a kincset, az érzést jelenti, az orgona komoly érzelmekre utal. A tulipán az egyszerű őszinteséget jelenti. Bármit ajándékozzunk is, ne feledjük: az ünnep attól szép, hogy felöltöztetjük a szívünket Az ünnep olyan, amilyennek megéljük, amilyenné varázsoljuk évvel anyja halála után Jarvis tartott egy, az elhunyt tisz­teletének szóló ce­remóniát. Ez any- nyira megindította, hogy hozzáfogott egy kampányhoz, amelyben az anyák tiszteletére szánt hi­vatalos hétvégét kí­vánt kineveztetni. Esőként 1910-ben, „Nem az a leghatalmasabb, aki ország-világ ura. Nem az a leghatalmasabb, akt szelek, tengerek fölött uralkodik. Nem az a leghatalmasabb, akinek a legtöbb öldöklő fegyvere van, az sem, akinek legnagyobb a kincse, gazdagsága, hanem az a leghatalmasabb, áld embert szül a világra.” Kertvárosban a felzárkóztatásé a főszerep Bemutatkozik Esztergom Város Kertvárosi Óvodája Vámay Zseni sorait vá­lasztotta mottójául a kert­városi óvoda, ami a király­város sajátos arculattal rendelkező városrészének rejtett gyöngyszeme. A 62 éves múltra visszatekintő intézmény számos kertvá­rosi kisgyermek második otthona volt, a szó igazi ér­telmében. „Kisgyermekem, csak nézzél szerteszét, éretted van itt minden, ami szép.” Az óvoda 1942 óta nagy utat tett meg: az egykori kis bányász­házból gyönyörű, korszerű, ösz- szetett feladatokat ellátó intéz­ménnyé fejlődött. A folyamatos bővítéshez, korszerűsítéshez ter­mészetesen szükség volt a neve­lőtestület áldozatos munkájára, nagymértékű társadalmi össze­fogásra, a pályázati lehetőségek felkutatására, valamint a csalá­dok, szülők támogatására. Az intézményben hat tágas, esztétikus csoportszoba, torna­szoba, korszerű ebédlő, árnyas, jól felszerelt udvar, egy gyönyö­rű „sószoba” és egy „családi szoba” adja a gyermekek óvodai nevelésének, fejlesztésének hely­színét. Az idejáró óvodások egészséges étkeztetéséről saját, jól felszerelt főzőkonyha segítsé­gével gondoskodnak. Az óvoda helyi nevelési prog­ramja a Lépésről Lépésre Ovo- dafejlesztő Programra épül, és a szülőkkel, családokkal kialakult jó minőségű, szoros kapcsolat megtartására törekszik. „A gyermekközpontúság, a gyermekek elfogadó szeretete, a másság toleranciája, a felzárkóz­tatás az alapja az intézményben folyó nevelésnek. A szeretetteljes, biztonságos, az egyéniséget tiszte­letben tartó légkör által minden gyermek esélyt kap saját erőssé­geinek felismerésére, fejlesztésé­re” - mondta el Buzásné Pusztai Judit, az intézmény vezetője A gyermekek egyéniségére szabott óvodai tevékenységek a termé­szetes kíváncsiságra, a csodaér­zékre, az érzékelésen alapuló ta­pasztalás élményére, a felfedező- és kísérletező kedvre építenek, miközben ösztönzik a gyerekeket, hogy kifejezzék érzéseiket, kifejt­sék elképzeléseiket, s a világ felfe­dezésében teljes személyiségükkel legyenek jelen. Az óvoda nevelő­testülete kiemelkedően fontosnak tartja, hogy már kisgyermekkor­ban fejlesszék azokat a képessé­geket, készségeket, amelyek szük­ségesek az egész életen át tartó ta­nulás igényeinek kialakulásához. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kertvárosi szülők szeretik az in­tézményt - ezt az állandó túlje­lentkezésen kívül a különböző programokon való magas rész­vételi arány is bizonyítja. A jó hangulatú „Kerti nap, Családi nap”, a „Tekergő nap”, a közös ünnepek, kirándulások szívesen látott programjai az óvodának. A Csiribiri néptánc- csoport, a kézműves-, zenés-, mozgáskultúrát fejlesztő foglako­zások a gyermekek kedvelt tevé­kenységei. Az óvodapedagógu­sok „Hétszínvirág” bábcsoport­jának előadásai nem csupán a kertvárosi, hanem a környékbeli gyermekeknek is gyakran szerez­nek felejthetetlen pillanatokat. Külön öröm a nevelőtestület számára, hogy a szülőkön, a gyerekeken, a közeli intézmé­nyeken és a helyi szervezeteken túl az intézmény fenntartója is elismeri az itt zajló munkát. Esz­tergom Város Képviselő-testüle- te egyszer Esztergomért Emlék­plakettel, egyszer pedig Eszter­gomért Oklevéllel tüntette ki a Kertvárosi Óvodát. sem Ünnep vízen, hídon, régióban Ma este ismét a hagyo­mányos lampionos hajós felvonulás kerül az eszter­gomiak érdeklődésének kö­zéppontjába. A város az egyik legnagyobb figyelem­mel követett eseménye ez­úttal az eddig megszokot­takhoz képest több minden­ben is változott - előnyére. Elsődleges különlegessége az idei rendezvénynek, hogy a ma es­ti felvonulás tulajdonképpen egy kétnapos ünnepség kezdete, amelynek középpontjában ugyan mindvégig a víz, a Duna áll, de ezenfelül rendkívül széles prog­rammal szolgálnak a szervezők. A rendezvény főszervezője Stiglmayer Gábor szerint fő céljuk az volt, hogy fergeteges hangulatot teremtsenek minél több résztvevő­vel Ez sikerült is, hiszen a lampio­nos felvonuláson mintegy 70 hajó 400 tagú legénysége vesz majd részt, ami - óvatos becslések alap­ján is - mintegy háromszorosa a tavalyinak. „Külön öröm, hogy 11 iskola is benevezett a felvonulásra, és karneváli hajókkal indulnak. A pénteki és szombati nap szervesen kapcsolódik egymáshoz, és folya­matossá teszi a kétnapos ünnepsé­get. A mai nap a felvonulás ered­ményhirdetésével és a Veraqruz zenekar utcabáljával a híd melletti parkolóban zárul, szombaton pe­dig ugyanezen a helyszínen folyta­tódik a jacht- és motorcsónak-fel­vonulás, amelyre az Ister-Granum Eurorégión kívülről is érkeznek résztvevők. Ezenkívül lesz rene­szánsz hadihajó, római gálya, illet­ve egy kiállítás is megtekinthető a szárazföldön, ahol a legkülönfé­lébb vízi alkalmatosságokat lehet majd közelről megismerni.” A többnapos rendezvények szerve­zésében rutinosnak nevezhető fő­szervező elmondta, hogy a koráb­bi hasonló programokhoz viszo­nyítva a mostani még számára is tartogatott meglepetéseket. „A ha­jósok bevonása egy külön, szá­momra eddig ismeretlen feladat volt, de jól sikerült csakúgy, mint az Ister-Granum régió települései­nek bevonása a rendezvénybe Az emberek szerencsére fogékonyak voltak minderre, több vegyes, test­vérvárosi csapat is jelezte részvéte­li szándékát, mint például Lábatlan-Karva, Dunamocs- Nyergesújfalu, Muzsla-Mogyorós- bánya, Garamkövesd-Pilismarót vagy éppen Esztergom-Párkány”. A „vízi ünnepségen” kívül a szombati nap különlegessége lesz a 150 profi kerékpárossal raj­toló nemzetközi kerékpáros-kör­verseny, melynek során a kere­kesek a Mária Valéria hídon át­hajtva a túloldalon folytatják a viadalt, de nem hiányoznak majd a valóban gazdag kínálat­ból a különböző vetélkedők, elő­adások és koncertek sem. -bk­Éjfél előtt lezárják a Mária Valéra hidat Pénteken éjjel fél tizenkettő és szombat hajnali negyed egy között lezárják a forgalom elől a Má­ria Valéria hidat. Ennek oka a Párkányba érkező neves szlovákiai delegáció, amelynek tagjai részt vesznek az éjféli uniós csatlakozási rendezvényem A delegáció tagja lesz dr. Daróczi Ferenc dandár­tábornok, a szlovák kirendeltség vezetője, vala­mint Jozef Gönczöl szlovák vámigazgató. A ven­dégek éjfél előtt fél órával zenés kísérettel indul­nak a hídra, majd mindketten beszédet monda­nak. Az éjféli harangszó elhangzása közben a ve­zetők közösen meggyújtják az EU-gyertyát, majd a szlovák és a magyar himnuszok elhangzása alatt felvonják a két ország zászlaját. Negyed egytől a két város lakossága rövid tűzijátékot láthat. Az autósok éjjel fél tizenkettőtől körülbelül há­romnegyed órán keresztül nem hajthatnak a híd­ra, és a gyalogosokat is csupán 20 méteres sáv­ban engedik fel ebben az idősávban. ák Új irodába költözik a szobi Gyámhiva­tal és Családsegítő Szolgálat A szobi Polgármesteri Hivatal részben pályáza­ti forrásból új irodákkal bővítteti épületét. Remitzky Zoltán polgármester elmondta, hogy május elsejétől a teljesen új épületszámyba köl­töznek a térségi hatósági feladatokat ellátó hiva­tali egységek. Az első ütemben a Gyámhivatal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és az Okmányiroda kerül az új épületszámyba, ahol mozgássérültek fogadására alkalmas helyiséget is kialakítottak. így a mozgásukban korlátozott pol­gárok ügyeivel ebben a hivatali helyiségben fog­lalkoznak majd a hivatal dolgozói. Az önkor­mányzati intézmények közül pályázati forrásból és mintegy 800 ezer forintos önerőből felújítják az Erdy János Könyvtárat és Információs Köz­pontot is. Ez utóbbinál a belső felújítási munkála­tok már befejeződtek és most az épület homlok­zati részén folytatják a munkát. mó

Next

/
Thumbnails
Contents