Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-29 / 85. szám

bfdlap RÉGIÓ 2004. április 29., csütörtök ___5 Az EU-ban többször találkozunk? Párkány és Esztergom polgárai emberemlékezet óta szívesen jártak át egymáshoz rokonlátogatás, vásárlás vagy egyszerűen hangulatos séta ürügyén. A Mária Valéria híd átadása után ez a hagyomány még több követőre talált. Felvidéki barátaink szívesen osztják meg a Hídlap olvasóival határátlépési szokásaikat és elképzeléseiket azzal kap­csolatban, hogy miként változtatja meg ezt szombati közös unióba lépésünk. Tibor (cégtulajdonos) Általában kocsival járok át a határon. Többnyire simán megy minden, eddig még nem volt gondom a vámon. Eszter­gomi látogatásaim oka: volt pesti üzlettársammal való ta­lálkozás, párkányi hiánycik­kek beszerzése, III. a lovarda, ahová a fiammal járunk át. Az EU-tól azt várom, hogy köny- nyebben lehessen importálni Magyarországról. Éva (tanuló) Heti rendszerességgel, több­nyire a Bazilika környékén te­szünk romantikus sétát a bará­tommal. Szüleim a piacra Jár­nak olyan élelmiszerért, ami nálunk nem kapható. A szlo­vák határőröket jól ismerem, probléma nélkül átengednek, magyar oldalról is természetes a rugalmasság. A csatlakozás után sűrűbben fogok átgyalo­golni Esztergomba. Gabi (munkanélküli) Helembai vagyok, egy héten általában egyszer átruccanok Esztergomba. Sétálni szoktam a barátnőimmel, beülni vala­hová egy kávéra vagy vásárol­gatni. Sok élelmiszer nem kapható nálunk és divatos ru­hákban is nagyobb a választék odaát. Sajnos autóval elég so­káig kell várni a határon, ezért örülök, hogy jövő héttől ez a gond megoldódik. Feri (személy- és csomagszállító) Általában vásárlási szándék indít a határon túlra. Érdekes megszokás ez: mi innen oda, az esztergomiak onnan ide, ta­lán csak a változatosság ked­véért. Az unióba lépés után üz­leti ügyeket is szeretnék bo­nyolítani Magyarországon. Re­mélem több lehetőségünk lesz. A határőrökkel nincs gond, a csatlakozás nem vál­toztat majd a szokásaimon. • • Ünnepelt az ipartestület Zenei ünnep a moziban A Dorogi Ipartestület ünnepi gyűlésén felavatták a testü­let új zászlaját. Ezután átadták az ipartestület számítástech- niaki eszközökkel felszerelt oktatási központját. Pécsi L. Dániel jelkép- és ar­culattervező ismertette a 14 mesterség címerét tartalmazó új zászlót, és reményét fejezte ki, hogy az elkészült zászló szimbo­lizálja a folyamatos megújulást, hangsúlyozza a tagok élni aka­rását és jövőbe vetet hitét. Szűcs György, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének el­nöke elmondta, hogy a Dorogi Ipartestületnek már 1935-ben is volt zászlaja. Kassai Róbert, az IPOSZ alelnö- ke arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparosok tevékenységének fenntartásához sürgős törvényi módosításra van szükség, mert az elfogadott törvény a pályázók kö­rét úgy módosította, hogy méltat­lanul hátrányos helyzetbe kerültek a pályázatok terén. A közgyűlés elfogadta a beszámolókat, átad­ták az IPOSZ, és a Dorogi Ipar­testület dijait és okleveleit. Kép és szöveg: Szegi János Balassi Bálint nyomában A Balassi Bálint emlékév rendezvényeinek keretén be­lül a Cathedralis Tours Uta­zási és Rendezvényszervező Iroda Kft. emléktúrát szervez a Felvidéken. A nagy érdek­lődésre való tekintettel az eredetileg tervezett egy túra helyett kettő valósul meg. A kétnapos program Eszter­gomból indul, majd Párkány­ban folytatódik, ahol buszokra szállva a résztvevőket elszállítják Garamkövesdre, innen indul a kirándulás, Balassi nyomában. Első napi túraútvonalában sze­repel többek között Szalka, Ipolyság, Szklabonya, ahol rö­vid látogatást tesznek a Mikszáth Emlékházban. Majd Kékkőn megtekintik a Balassák 13-18. századi várkastélyát. A túra Alsósztergován folytatódik, ahol a Madách Emlékmúzeumba is ellátogatnak. Az ebédidő előtt érkeznek Zólyomba, ahol meg­koszorúzzák Balassi Bálint em­léktábláját, mely Kő Pál szob­rászművész alkotása. A délután folyamán a túra Hibbére vezet, ahol meglátogatják a hibbei ka­tolikus templomot, Balassi Bá­lint nyughelyét. A szállást Csor­bán biztosítja az utazási iroda. Másnap az Alacsony-Tátrán át­kelve felkeresik Besztercebá­nyát, ahol a városnézés kereté­ben megtekintik a Thurzó- palotát, az Óratornyot és Mátyás király lakóházát. A túra utolsó állomása Selmecbányára vezet, majd Léva és Zselíz érintésével Párkányba érkeznek vissza a résztvevők. Az eredetileg csak május 22-23. között tervezett programon kívül még egy túrát szerveznek, május 15-16. között. Érdeklődni lehet személyesen az utazási irodában (Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 26.) vagy telefonon (+36/33/403- 603, +36/33/520-260, illetve +36/33/400-753). gk A negyedik Keep it Cool elnevezésű Underground fesztivált tartották a zselízi városi moziban, amelyet ezúttal a Blue Art polgári társulás szervezett. A ren­dezvény iránt nagyrészt olyan, alternatív zenét ked­velő közönség érdeklődött, amely a megelőző három évben is nyomon követte a rendezvényt. A fesztivál története 1996-ra nyúlik vissza, amikor Zselízen meg­alakult az Uchovajte v chlade (Hi­degen tartandó) zenekar. Egy idő után a zenekar szétvált, tagjai meg­alapították a Bláznov monológ (Az őrült monológja), a PMR Projekt és a between t and expression együtteseket. E csapatok részvéte­lével tartották meg 2000-ben az el­ső Uchovajte v chlade fesztivált, amely 2001-ben a második, 2003- ban Keep it Cool elnevezéssel a harmadik, idén pedig a negyedik alkalommal folytatódott. A rendez­vény utóbbi két évfolyama túllépte a zenei keretet, tavaly képzőművé­szeti kiállítás és mozgásszínház, idén pedig a régióból származó amatőr festők képeinek kiállítása színesítette a műsort. Az érdeklődők a koncertek előtt megtekinthették a lévai Polák Csilla, Ürge Ágnes és a zselízi Hován Roland képeit. A fesztivál zenei blokkjában elsőként a po­zsonyi Noise Cut zenekar lépett fel, amely elektronikus zenével igyekezett mozgásba lendíteni a közönséget. A haza between t. and expression együttes közel egy éve nem szerepelt nyilvánosan, s azóta a csapat háromtagúra fo­gyatkozott, ennek ellenére elvál­lalta a fellépést a fesztiválon, amelynek egyik elindítója és több évig motorja is volt. Az est sztárze­nekara a budapesti Másfél együt­tes folt, amely instrumentális ze­néjével lázba hozta a nézőteret. A résztvevők többsége által csak hanghordozóról, illetve hallomás­ból ismert csapat eleget tett a hoz­zá fűzött elvárásoknak, és hírne­véhez méltó módon ülte meg a zene ünnepét ezen az estén. Más­fél órás Másfél-zene után a csapat születésnapi örömzenéléssel bú­csúzott el a tömegtől, két tagjának születésnapja alkalmából kivéte­les ajándékot adva ezzel mind magának, mind a zselíziekhek. Adamcsek Csaba, a Blue Art pol­gári társulás elnöke és a between t. and expression volt oszlopos tagja ekképpen értékelte a feszti­vált: „Az élő művészet ereje ma este mindenkit levett a lábáról. Jó tudni, hogy van egy ilyen feszti­válja Zselíznek, jó lenne megtarta­ni a jövőben is. Az idei év min­denben felülmúlta az előzőeket, művészi és zenei élménnyel let­tünk gazdagabbak.” A koncert befejeztével hajnalig tartó „after- party” várta a résztvevőket a helyi V3Sk zenei klubban. (eic) Talentum-előadás a főiskolán Az Istergranárium rendez­vénysorozat keretében tar­tották meg a Bakarasznyi Tálentum című előadást a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola dísz­termében. A műsor házigaz­dája Erdős Ferenc, megál­modója Villányi Zsolt volt. Az 18 órakor kezdődő műso­ron nagyrészt Esztergom műked­velő közönsége jelent meg, de szép számmal mutatkoztak a főis­kola hallgatói is. Az rendezvényt Gyöngyösi Réka indította, aki Blaha Lujza, az Esztergomból in­duló legendás színművésznőnk gyermekkori dalával szórakoztat­ta a nagyérdeműt. Őt követte Rózsár Brigitta zongoraművész­nő könnyed Liszt Ferenc-menü- ettje, ezután Bakai Márton fiatal hegedűművésszel adott elő imp­rovizációt. Elek Csilla és Váradi Anett, az Esztergomi Klubszín­pad művészei, valamint Filemon Béla a TÁJ-KEP-SZÓ című anto­lógiából szavalt verseket - zené­vel egybekötve. A Párkányból érkező Szurcsík Ádám, a közel­múltban megrendezett orszá­gos Mátyás király Mesemondó Verseny győztesének előadását hallgathatta meg a publikum, őt követte városunk egyre na­gyobb sikerekkel büszkélkedhe­tő világzenei együttese, a Club Era előadása, majd ezzel egy­bekötve a táncház. sundy Ister-Granum Eurorégió MIÉP-rendezvény a Szabadidőközpontban 2004. április 27-én, 17 órától a MIÉP Esztergomi Szervezete meg­hívására Fördős Attila, a párt Pest megyei elnöke és Csurka Endre közgazdász, a Pest megyei Közgyűlés tagja „Kik árulták el Magyar- országot?” címmel politikai fórumot tartottak az európai uniós csat­lakozás várható következményeiről. Fördős Attila előadásában a nemzetközi politikai erőviszonyokat elemezte, s szólt a várható mig­rációs hullám következményeiről. Csurka Endre hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás feltételrendszere elégtelen, elsősorban az agrárium vonatkozásában, majd hozzátette: „Magyarország számá­ra 2004. május elseje gyásznap; semmint örömünnep a várható mérhetetlen nehézségek következtében.” sundy Jótékonysági koncert a templomi orgona felújításáért Gyöngyös Ferenc esperes-plébános köszönettel vette Schreck Ferenc zeneművész-tanár azon kérését, hogy koncertet rendezhes­senek Dorogon a Szent József plébániatemplomban. Ó viszont azt kérte, hogy csatlakozzanak ezzel jótékonysági rendezvényként az egyházközség templomi orgonájának felújításáért már folyamat­ban lévő gyűjtési akciójához. A nemes szándék április 25-én már ezzel a céllal valósult meg, és csatlakozott a kezdeményezőhöz Lőrincné Csizmadia Katalin és Both Lehel zeneművész-tanár. A hangversenyen Csizmadia Katalin fuvolán Mozart- és Bach-dara- bokat, Scherck Ferenc harsonán Gaporale csellóátiratokat adott elő, majd együtt is felléptek. A koncert végén Gyöngyös Ferenc megköszönte a művészek ajándékkoncertjét, és bejelentette, hogy a Richter Rt. és a Sanyo Hungary Kft. is jelentős összeg átutalásá­val támogatást nyújtott az orgona felújításához. Szegi János Bizonytalanság a zselízi gimnáziumban Múlt héten kellett volna a Nyitrai Kerületi Önkormányzatnak időpontot adnia arra vonatkozólag, hogy mikor indulhat meg az építkezés a zselízi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. A csütörtöki ülés azonban feloszlott, így továbbra is kérdéses, mikor kezdheti meg az intézmény az épület bővítését. A megyei önkormányzat már elfogadta a kérvényeket és 200 ezer koronát adott az iskolá­nak, hogy elkészítsék a tervdokumentációt, de az iskola számára sürgető lenne az időpont meghatározása. -ez­Lapszemle A római magyar lelkészség története Új Üzenet címmel jelenik meg Rómában az olaszországi magyar misszió havi katolikus értesítője, amelyben többek között helyet ka­pott a római magyar lelkészség történetéről szóló 14 részes sorozat. A Kupola arra vállalkozott, hogy rövid összefoglalók formájában fo­lyamatosan megjelenteti a sorozat fő gondolatait. A katolikus értesí­tő legfrissebb számából kiderül: Rómában a magyar lelkipásztorko­dást a II. világháború után Péterffy Gedeon, a Pápai Magyar Intézet 1947-ben kinevezett rektora indította el. Ebben az időszakban a ró­mai magyar közösség részére a szentmisék a Pápai Magyar Intézet kápolnájában voltak, természetesen latinul. A világháborút követően a milánói magyarok pasztorációja 1948 után indult újra, amikor a je­zsuita rend chieri rendházába befogadta a Magyarországról elüldö­zött testvéreket. A San Sepolcro templomban minden hónap első vasárnapján volt szentmise 1949-51 között P Borbély István SJ tar­tományfőnök volt a magyar lelkész. Amikor a menekült provincia át­tette székhelyét Kanadába, a magyar közösség vezetését PFábry An­tal SJ vette át. A kolónia száma 1956-ban volt a csúcson: a társadal­mi élet nívóját az irodalmi rendezvények, zenés összejövetelek adták. Tájékoztató a rászorulók támogatásáról A 2004-ben igényelhető támogatási formák, szociális segélyek összegéről, illetve azok igénylési módjáról ad részletes tájékozta­tást a Nyergesújfalui Hírmondó A közel egyoldalas összefoglaló elolvasásával időt takaríthatnak meg az emberek, hiszen nem kell sorban állniuk az információkért. A gyermekvédelmi- és a szociális támogatások jellemzői, és a jogosultság feltételei részle­tes lebontásban olvashatók a cikkben. A listán több olyan támo­gatási forma szerepel, amelyről a többség talán nem is tud (pl. lakásfenntartási támogatás, aktív korúak rendszeres szociális se­gélyezése), ezért nem árt alaposan átolvasni az anyagot. Az írás végén hasznos információk olvashatók a hivatal külön kéréseiről és a helyi rendelet esetleges specifikumairól. sem

Next

/
Thumbnails
Contents