Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-29 / 85. szám

2 __2004. április 29., csütörtök BA L PART Fjfdlap SZLOVÁKIA Rendkívüli parlamenti ülést akar a Smer Rendkívüli parlamenti ülés összehívását szeretné kezdeményez­ni a Smer. Szerintük a T. Háznak meg kellene vitatni a közigazga­tási reformmal kapcsolatos, elengedhetetlenül szükséges változta­tásokat. Robert Fico, a Smer elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy a HZDS által is támogatott tervről már tájékoztatta Pavol Hrusovsky házelnököt is. Fico beszámolója szerint azért folyamodtak ehhez a lépéshez, mert a kormány eddig még semmilyen közigazgatási reformmal kapcsolatos tájékoztatást nem adott a parlamentnek, valamint nem ismertették annak szociális és anyagi vetületeit sem. Marad a képviselők 17 százalékos fizetésemelése A kormány nem fogadta el a köztisztviselők fizetésének befa­gyasztásáról szóló javaslatot. Korábban a Szabad Fórum azt ajánlotta, hogy a képviselők, miniszterek, bírák, ügyészek és a köztársasági elnök fizetése maradjon a 2002-2003-as szinten. Az ötlet megvalósításával szemben a Munkaügyi Minisztérium is fenntartásainak adott hangot. A koalíció véleménye az, hogy a Szabad Fórum és a hozzájuk csatlakozó egyes ellenzéki erők politikai tőkét próbálnak kovácsol­ni a javaslatukkal. A kormány álláspontját viszont a parlament fog­ja végleg megerősíteni vagy felülbírálni. A 17 százalékkal megemelt köztisztviselői fizetéséből korábban Rudolf Schuster államfő szeretett volna több mint 20 ezer koronát közhasznú célra felajánlani. Később Mikulás Dzurinda kormányfő is csatlakozott a kezdeményezéshez, és fizetéséből havonta több mint hétezer koronát ajánlott fel jótékony célra. Tegnap volt az MKP-Szabad Fórum egyeztetés A Szabad Fórum saját javaslatot terjesztett be a kormánykoalíció helyzetének megoldására. Az MKP-val tegnap tartott egyeztetésről Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke azt mondta, hogy a tervükről addig nem beszélnek, amíg azt meg nem vitatják az ANO és a KDH tagjaival is. Az elnökasszony annyit elárult, hogy a ter­vezetük úgy rendezné újra a koalíció belső viszonyait, hogy az ké­pes legyen kitölteni a 2006-ig szóló megbízatási idejét. Bugár Béla, az MKP elnöke sem beszélt az általuk beterjesztett és kézhez kapott javaslatokról. Azt mondta, hogy hétfőn, a párt el­nökségi ülése után fog bővebben nyilatkozni. -k­Nem volt nő a szlovákiai EU-s emberjogi bírák között Az Európa Tanács elutasította a szlovákiai, máltai és portugál bí­rákat, akik az Európai Emberjogi Bíróság választásán szerepeltek volna. Szlovákia és Málta esetében az elutasítást a tanács azzal in­dokolta, hogy a jelöltek nem szerepeltek a jelöltlistán, és a két or­szág nem vette figyelembe az Európa Tanács ajánlásait a jelöltek kiválasztásával kapcsolatban. A Szlovák Köztársaság kormánya február 12-ei rendkívüli ülésén fogadta el az Európai Emberjogi Bíróság bírójelöltjeit. A jelöltek személyéről ezt megelőzően a Bírósági Tanács döntött: Ján Drgonecet, Fekete Imrét és Ján Sikulát jelölték. Az Európai Tanács a napokban fogja ismét felszólítani Szlová­kiát, hogy nevezze meg az új jelölteket, mégpedig a tanács 2003- as ajánlása alapján. Hrusovsky az SDKLJ-t kéri, hogy döntsön Dzurinda sorsáról A kormánykoalíció pártjai egyre nagyobb nyomást gyakorol­nak Mikulás Dzurinda miniszterelnökre. Először Bugár Béla, az MKP elnöke tanácsolta a kormányfőnek, hogy mondjon le, most pedig Pavol Hrusovsky, a parlament és a KDH elnöke fejezte ki nemtetszését Dzurinda politizálásával kapcsolatban. Hrusovsky Dzurinda politikai stílusát tartja elfogadhatatlannak, amely sze­rinte Szlovákiának is árt. „A kormányfő stílusa, amelyet ráerőszakol a kormánykoalícióra, a KDH és az MKP számára elfogadhatatlan. Nemcsak a politikai pár­toknak, hanem az országnak is árthat, sőt bizonyos mértékben a parlamentáris demokráciát is gyengítheti” - jelentette ki Hrusovsky. Arra is emlékeztetett, hogy erre Dzurindát már régóta figyelmez­tetik. „Nem lenne jó, ha megszoknánk a politizálásnak ezt a mód­ját, és azt a következtetést vonnánk le, hogy a politikában minden lehetséges.” Végül felszólította Dzurindát, hogy foglalkozzon ezzel a problémával, és üljön le tárgyalni. „Ne úgy, hogy a többiek azt sem tudják, hogy kivel, mikor és miről tárgyal. Mi a nyitott politi­zálás hívei vagyunk” - tette hozzá. Hrusovsky nem szólítja fel a mi­niszterelnököt, hogy mondjon le, hanem az őt delegáló pártot ké­ri, döntsön Dzurinda visszahívásáról. rga Ha nagy leszek, hajcsár leszek... Az evezősök megjelenése a Kis-Dunán végleg pontot tett a „mikor lesz már tényleg ta­vasz” költői kérdés végére. Napok, sőt hetek óta lesel­kedtem már a sétányról, mi­kor bukkannak fel az első du­nai hajósok, és már-már ko­molyan kezdtem azt gondol­ni, hogy a pénteki lampionos felvonuláson találkozom majd idén először vállalkozó kedvű vízi emberekkel. Sze­rencsére sejtelmeim nem iga­zolódtak be, és tegnap dél­után megnyugodva sóhajtot­tam, hogy EHE; mármint, hogy az esztergomi hajós egylet előtt felbukkantak „ál­dozataim”. Éppen itt volt az Ideje, nem csak az evezés­nek, de a napozásnak is, amit leginkább a hajó orrá­ban elnyúló modern kori haj­csár, a hajó szeme élvezett leginkább, akit nem csupán jó dolgáért, hanem rendkívül csinos és szorgalmas rabszol­ganői miatt Is azonnal meg­irigyeltem. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Megkérdőjelezték a levelező tagozatos diplomák érvényességét Illusztráció Fennáll annak a veszélye, hogy a közeljövőben meg­kérdőjelezik néhány tízezer, levelező tagozaton végzett diplomás végzettségét. A törvény szerint ugyanis csu­pán az akkreditált főiskolá­kon és egyetemeken diplo­mázott diákok képesítése is­merhető el. Az említett diplomások jelen­tős része viszont magánintéz­ményekben, alapítványok vagy különböző szervezetek által fi­nanszírozott intézményekben végezte főiskolai tanulmányait és szerezte meg diplomáját. Az oktatási tárca szakemberei szerint az itt szerzett ismeretek nem felelnek meg a felsőoktatási képe­sítés követelményeinek. „Bizonyos értelemben ez a jogszabály hiá­nyosságának tekinthető” - véli az Oktatási Minisztérium egyik magát megnevezni nem kívánó alkalma­zottja. Martin Frone oktatási mi­niszter szerint az a főiskolai oktató, aki valamely, nem akkreditált ma­gánintézményben tanít, nem is ne­vezhető egyetemi tanárnak. „Úgy vélem, hogy a levelező tagozaton végzett személyek végzettségének megkérdőjelezé­sére felhozott érvek megfogható- ak” - nyilatkozta Ladislav Orosz alkotmányjogász. A problémát viszont a diákok szemszögéből is mérlegelni kell, akiknek alkot­mányos joguk van a továbbkép­zésre. Abban az esetben, ha az említett diplomákat vissza szeret­nék vonni, Orosz szerint az ilyen képzésben részt vevők körében heves ellenkezést váltana ki. „Számos, bonyolult bírósági perre lehetne számítani” - gon­dolja az alkotmányjogász. Éppen ezért Orosz szerint az oktatási tárcának felelősségtel­jesen és érzékenyen kellene ke­zelnie ezt a kérdést. Peter Kresák alkotmányjogász már óvatosabban nyilatkozik. A magánintézmények szerinte a törvénnyel összhangban jogo­san állítják ki a diplomákat és ezért nehezen lehetne ezeket megkérdőjelezni. Andrej Salner, a Megfelelően Menedzselt Társadalom Intézmé­nyének munkatársa arra hívta fel Az utóbbi időben növekszik az érdeklődés a levelező tagozatos továbbtanulási lehetőség iránt Ilyen módszerrel jelenleg 45 ezer diák folytatja tanulmánya­it, és ez meghaladja az elmúlt években jegyzett létszámot. A levelezős tanulmányok külö­nösen közkedvelt az egészség­ügyben dolgozó középiskolai végzettségű személyek köré­ben. A kötelező tandíj ellenére olcsóbban és egyszerűbben le­het főiskolai diplomához jutni. a figyelmet, hogy a levelező ta­gozaton, magánintézményekben tanuló személyek egyúttal a leg­több esetben valamely főiskola vagy egyetem diákjai. Martin Frone szerint az okta­tási tárca nem ellenőrizheti a magánintézményeket és alapít­ványokat. A tisztánlátás érdeké­ben viszont egyeztetni fog a jo­gászokkal. Megvizsgálják, hogy történt-e törvénysértés és indít- ható-e bűnvádi eljárás az emlí­tett intézmények ellen. (zc) A parlament is beleszólhatna az uniós ügyek rendezésébe Pavol Hrusovsky házelnök néhány képviselőtársával együtt előterjesztette a parlament és a kormány együtt­működését szabályozó alkotmánytörvény-tervezetet. Michal Dyttert, a parlament elnökének szóvivője hangsú­lyozta, hogy Hrusovsky ezt a javaslatot azért terjesztette elő, mert a parlament nem fogadta el az alkotmánynak ugyanezen tartalmú jogszabályát. A javaslatot az ANO, az MKP és a KDH képviselői is aláír­ták, sőt még néhány ellenzéki honatya is csatlakozott a kez­deményezéshez. Hrusovsky tárgyalni akar az alkotmány- tervezetről a többi párttal is. A házelnök szerint a kormány európai uniós politikája nem valósulhat meg a parlament ellenőrzése nélkül, és ezt az al­kotmányban kell szabályozni. A tervezet szerint a kormány­nak haladéktalanul át kell ad­nia a parlamentnek az uniós jogi és más jellegű ügyiratokat, és be kell számolnia a parla­mentnek a tagsággal kapcsola­tos ügyekről. Az uniós anyagok átadása után legkésőbb négy héttel a kormánynak fel kell vázolnia az álláspontját. A parlamentnek meg kell vi­tatnia ezeket a koncepciókat, és el kell fogadnia vagy vissza kell utasítania őket. A plénum dön­tése a kormány tagjai számára kötelező érvényű lenne. Amennyiben a parlament há­rom héten belül nem dönt ezekről a javaslatokról, illetve elutasítja őket, és nem fogadja el módosításokkal sem, abban az esetben a tervezet szerint a kormánytag ragaszkodhat a kormány álláspontjához. Az ál­lásfoglalástól csak különleges esetekben térhet el. Erről vi­szont köteles lenne azonnal tá­jékoztatni a parlamentet is. rga Az EU intézményei A Régiók Bizottsága A Régiók Bizottságát (Committee of the Regions) 1992-ben, a Maastrichti Szerződéssel egy időben hozták létre. Székhelye Brüsszel. A Régiók Bizottságát 222 tag alkotja, akiket a nemzeti kormányok joga alapján a regionális és helyi szervek képviselőiből választanak. Az elnök közülük kerül ki. Az elnök mandátuma 2 évre szól. A többi tag mandá­tuma 4 évenként jár le. A Régiók Bizottsága a működést 8 bizottságban és 4 albizottságban végzi az évenként öt alkalommal megtartott ülésein. Főbb hivatalai a Főtitkárság és az úgynevezett Büró, valamint a bizott­ság elnöke, akit 2 évre választanak. A Régiók Bizottsága az Európai Ta­nács és az Európai Bizottság felé tanácsadó szervként működik. Felada­ta a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régi­ókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben. Véleménye azon­ban nem kötelező érvényű. Adminisztrációs, humánpolitikai, gazdasági, jogi szolgálatot végez, tanácsadói, intézményközi ügyek és külkapcsolat- ok közötti kommunikációt végzi. Ezek mellett kapcsolatot tart a harma­dik világ országaival és az Európai Tanáccsal. Bizottságai révén fog­lakozik a mezőgazdaság, területfejlesztés és halászat kérdésével, a transzeurópai hálózatok, a közlekedéspolitika, az információs társa­dalom, a szociálpolitika, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a kutatás, a turizmus, a foglalkoztatás, a gazdaságpolitika, az egységes piac, az ipar, a kis- és középvállalkozások, valamint az oktatásügy, szakképzés, kultúra, ifjúság, sport és állampolgári jogok kérdéseivel. A tagok számát, a kibővítést figyelembe véve 350-re korlátozzák. A Nizzai Szerződés megköveteli, hogy a bizottság tagjait az általuk képviselt intézmény választás útján delegálja, és a küldöttek politi­kailag elszámoltathatok legyenek a delegáló intézmény által. Ma­gyarország a Régiók Bizottságába 12 tagot delegálhat.

Next

/
Thumbnails
Contents