Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-29 / 85. szám
2 __2004. április 29., csütörtök BA L PART Fjfdlap SZLOVÁKIA Rendkívüli parlamenti ülést akar a Smer Rendkívüli parlamenti ülés összehívását szeretné kezdeményezni a Smer. Szerintük a T. Háznak meg kellene vitatni a közigazgatási reformmal kapcsolatos, elengedhetetlenül szükséges változtatásokat. Robert Fico, a Smer elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a HZDS által is támogatott tervről már tájékoztatta Pavol Hrusovsky házelnököt is. Fico beszámolója szerint azért folyamodtak ehhez a lépéshez, mert a kormány eddig még semmilyen közigazgatási reformmal kapcsolatos tájékoztatást nem adott a parlamentnek, valamint nem ismertették annak szociális és anyagi vetületeit sem. Marad a képviselők 17 százalékos fizetésemelése A kormány nem fogadta el a köztisztviselők fizetésének befagyasztásáról szóló javaslatot. Korábban a Szabad Fórum azt ajánlotta, hogy a képviselők, miniszterek, bírák, ügyészek és a köztársasági elnök fizetése maradjon a 2002-2003-as szinten. Az ötlet megvalósításával szemben a Munkaügyi Minisztérium is fenntartásainak adott hangot. A koalíció véleménye az, hogy a Szabad Fórum és a hozzájuk csatlakozó egyes ellenzéki erők politikai tőkét próbálnak kovácsolni a javaslatukkal. A kormány álláspontját viszont a parlament fogja végleg megerősíteni vagy felülbírálni. A 17 százalékkal megemelt köztisztviselői fizetéséből korábban Rudolf Schuster államfő szeretett volna több mint 20 ezer koronát közhasznú célra felajánlani. Később Mikulás Dzurinda kormányfő is csatlakozott a kezdeményezéshez, és fizetéséből havonta több mint hétezer koronát ajánlott fel jótékony célra. Tegnap volt az MKP-Szabad Fórum egyeztetés A Szabad Fórum saját javaslatot terjesztett be a kormánykoalíció helyzetének megoldására. Az MKP-val tegnap tartott egyeztetésről Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke azt mondta, hogy a tervükről addig nem beszélnek, amíg azt meg nem vitatják az ANO és a KDH tagjaival is. Az elnökasszony annyit elárult, hogy a tervezetük úgy rendezné újra a koalíció belső viszonyait, hogy az képes legyen kitölteni a 2006-ig szóló megbízatási idejét. Bugár Béla, az MKP elnöke sem beszélt az általuk beterjesztett és kézhez kapott javaslatokról. Azt mondta, hogy hétfőn, a párt elnökségi ülése után fog bővebben nyilatkozni. -kNem volt nő a szlovákiai EU-s emberjogi bírák között Az Európa Tanács elutasította a szlovákiai, máltai és portugál bírákat, akik az Európai Emberjogi Bíróság választásán szerepeltek volna. Szlovákia és Málta esetében az elutasítást a tanács azzal indokolta, hogy a jelöltek nem szerepeltek a jelöltlistán, és a két ország nem vette figyelembe az Európa Tanács ajánlásait a jelöltek kiválasztásával kapcsolatban. A Szlovák Köztársaság kormánya február 12-ei rendkívüli ülésén fogadta el az Európai Emberjogi Bíróság bírójelöltjeit. A jelöltek személyéről ezt megelőzően a Bírósági Tanács döntött: Ján Drgonecet, Fekete Imrét és Ján Sikulát jelölték. Az Európai Tanács a napokban fogja ismét felszólítani Szlovákiát, hogy nevezze meg az új jelölteket, mégpedig a tanács 2003- as ajánlása alapján. Hrusovsky az SDKLJ-t kéri, hogy döntsön Dzurinda sorsáról A kormánykoalíció pártjai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Mikulás Dzurinda miniszterelnökre. Először Bugár Béla, az MKP elnöke tanácsolta a kormányfőnek, hogy mondjon le, most pedig Pavol Hrusovsky, a parlament és a KDH elnöke fejezte ki nemtetszését Dzurinda politizálásával kapcsolatban. Hrusovsky Dzurinda politikai stílusát tartja elfogadhatatlannak, amely szerinte Szlovákiának is árt. „A kormányfő stílusa, amelyet ráerőszakol a kormánykoalícióra, a KDH és az MKP számára elfogadhatatlan. Nemcsak a politikai pártoknak, hanem az országnak is árthat, sőt bizonyos mértékben a parlamentáris demokráciát is gyengítheti” - jelentette ki Hrusovsky. Arra is emlékeztetett, hogy erre Dzurindát már régóta figyelmeztetik. „Nem lenne jó, ha megszoknánk a politizálásnak ezt a módját, és azt a következtetést vonnánk le, hogy a politikában minden lehetséges.” Végül felszólította Dzurindát, hogy foglalkozzon ezzel a problémával, és üljön le tárgyalni. „Ne úgy, hogy a többiek azt sem tudják, hogy kivel, mikor és miről tárgyal. Mi a nyitott politizálás hívei vagyunk” - tette hozzá. Hrusovsky nem szólítja fel a miniszterelnököt, hogy mondjon le, hanem az őt delegáló pártot kéri, döntsön Dzurinda visszahívásáról. rga Ha nagy leszek, hajcsár leszek... Az evezősök megjelenése a Kis-Dunán végleg pontot tett a „mikor lesz már tényleg tavasz” költői kérdés végére. Napok, sőt hetek óta leselkedtem már a sétányról, mikor bukkannak fel az első dunai hajósok, és már-már komolyan kezdtem azt gondolni, hogy a pénteki lampionos felvonuláson találkozom majd idén először vállalkozó kedvű vízi emberekkel. Szerencsére sejtelmeim nem igazolódtak be, és tegnap délután megnyugodva sóhajtottam, hogy EHE; mármint, hogy az esztergomi hajós egylet előtt felbukkantak „áldozataim”. Éppen itt volt az Ideje, nem csak az evezésnek, de a napozásnak is, amit leginkább a hajó orrában elnyúló modern kori hajcsár, a hajó szeme élvezett leginkább, akit nem csupán jó dolgáért, hanem rendkívül csinos és szorgalmas rabszolganői miatt Is azonnal megirigyeltem. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Megkérdőjelezték a levelező tagozatos diplomák érvényességét Illusztráció Fennáll annak a veszélye, hogy a közeljövőben megkérdőjelezik néhány tízezer, levelező tagozaton végzett diplomás végzettségét. A törvény szerint ugyanis csupán az akkreditált főiskolákon és egyetemeken diplomázott diákok képesítése ismerhető el. Az említett diplomások jelentős része viszont magánintézményekben, alapítványok vagy különböző szervezetek által finanszírozott intézményekben végezte főiskolai tanulmányait és szerezte meg diplomáját. Az oktatási tárca szakemberei szerint az itt szerzett ismeretek nem felelnek meg a felsőoktatási képesítés követelményeinek. „Bizonyos értelemben ez a jogszabály hiányosságának tekinthető” - véli az Oktatási Minisztérium egyik magát megnevezni nem kívánó alkalmazottja. Martin Frone oktatási miniszter szerint az a főiskolai oktató, aki valamely, nem akkreditált magánintézményben tanít, nem is nevezhető egyetemi tanárnak. „Úgy vélem, hogy a levelező tagozaton végzett személyek végzettségének megkérdőjelezésére felhozott érvek megfogható- ak” - nyilatkozta Ladislav Orosz alkotmányjogász. A problémát viszont a diákok szemszögéből is mérlegelni kell, akiknek alkotmányos joguk van a továbbképzésre. Abban az esetben, ha az említett diplomákat vissza szeretnék vonni, Orosz szerint az ilyen képzésben részt vevők körében heves ellenkezést váltana ki. „Számos, bonyolult bírósági perre lehetne számítani” - gondolja az alkotmányjogász. Éppen ezért Orosz szerint az oktatási tárcának felelősségteljesen és érzékenyen kellene kezelnie ezt a kérdést. Peter Kresák alkotmányjogász már óvatosabban nyilatkozik. A magánintézmények szerinte a törvénnyel összhangban jogosan állítják ki a diplomákat és ezért nehezen lehetne ezeket megkérdőjelezni. Andrej Salner, a Megfelelően Menedzselt Társadalom Intézményének munkatársa arra hívta fel Az utóbbi időben növekszik az érdeklődés a levelező tagozatos továbbtanulási lehetőség iránt Ilyen módszerrel jelenleg 45 ezer diák folytatja tanulmányait, és ez meghaladja az elmúlt években jegyzett létszámot. A levelezős tanulmányok különösen közkedvelt az egészségügyben dolgozó középiskolai végzettségű személyek körében. A kötelező tandíj ellenére olcsóbban és egyszerűbben lehet főiskolai diplomához jutni. a figyelmet, hogy a levelező tagozaton, magánintézményekben tanuló személyek egyúttal a legtöbb esetben valamely főiskola vagy egyetem diákjai. Martin Frone szerint az oktatási tárca nem ellenőrizheti a magánintézményeket és alapítványokat. A tisztánlátás érdekében viszont egyeztetni fog a jogászokkal. Megvizsgálják, hogy történt-e törvénysértés és indít- ható-e bűnvádi eljárás az említett intézmények ellen. (zc) A parlament is beleszólhatna az uniós ügyek rendezésébe Pavol Hrusovsky házelnök néhány képviselőtársával együtt előterjesztette a parlament és a kormány együttműködését szabályozó alkotmánytörvény-tervezetet. Michal Dyttert, a parlament elnökének szóvivője hangsúlyozta, hogy Hrusovsky ezt a javaslatot azért terjesztette elő, mert a parlament nem fogadta el az alkotmánynak ugyanezen tartalmú jogszabályát. A javaslatot az ANO, az MKP és a KDH képviselői is aláírták, sőt még néhány ellenzéki honatya is csatlakozott a kezdeményezéshez. Hrusovsky tárgyalni akar az alkotmány- tervezetről a többi párttal is. A házelnök szerint a kormány európai uniós politikája nem valósulhat meg a parlament ellenőrzése nélkül, és ezt az alkotmányban kell szabályozni. A tervezet szerint a kormánynak haladéktalanul át kell adnia a parlamentnek az uniós jogi és más jellegű ügyiratokat, és be kell számolnia a parlamentnek a tagsággal kapcsolatos ügyekről. Az uniós anyagok átadása után legkésőbb négy héttel a kormánynak fel kell vázolnia az álláspontját. A parlamentnek meg kell vitatnia ezeket a koncepciókat, és el kell fogadnia vagy vissza kell utasítania őket. A plénum döntése a kormány tagjai számára kötelező érvényű lenne. Amennyiben a parlament három héten belül nem dönt ezekről a javaslatokról, illetve elutasítja őket, és nem fogadja el módosításokkal sem, abban az esetben a tervezet szerint a kormánytag ragaszkodhat a kormány álláspontjához. Az állásfoglalástól csak különleges esetekben térhet el. Erről viszont köteles lenne azonnal tájékoztatni a parlamentet is. rga Az EU intézményei A Régiók Bizottsága A Régiók Bizottságát (Committee of the Regions) 1992-ben, a Maastrichti Szerződéssel egy időben hozták létre. Székhelye Brüsszel. A Régiók Bizottságát 222 tag alkotja, akiket a nemzeti kormányok joga alapján a regionális és helyi szervek képviselőiből választanak. Az elnök közülük kerül ki. Az elnök mandátuma 2 évre szól. A többi tag mandátuma 4 évenként jár le. A Régiók Bizottsága a működést 8 bizottságban és 4 albizottságban végzi az évenként öt alkalommal megtartott ülésein. Főbb hivatalai a Főtitkárság és az úgynevezett Büró, valamint a bizottság elnöke, akit 2 évre választanak. A Régiók Bizottsága az Európai Tanács és az Európai Bizottság felé tanácsadó szervként működik. Feladata a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben. Véleménye azonban nem kötelező érvényű. Adminisztrációs, humánpolitikai, gazdasági, jogi szolgálatot végez, tanácsadói, intézményközi ügyek és külkapcsolat- ok közötti kommunikációt végzi. Ezek mellett kapcsolatot tart a harmadik világ országaival és az Európai Tanáccsal. Bizottságai révén foglakozik a mezőgazdaság, területfejlesztés és halászat kérdésével, a transzeurópai hálózatok, a közlekedéspolitika, az információs társadalom, a szociálpolitika, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a kutatás, a turizmus, a foglalkoztatás, a gazdaságpolitika, az egységes piac, az ipar, a kis- és középvállalkozások, valamint az oktatásügy, szakképzés, kultúra, ifjúság, sport és állampolgári jogok kérdéseivel. A tagok számát, a kibővítést figyelembe véve 350-re korlátozzák. A Nizzai Szerződés megköveteli, hogy a bizottság tagjait az általuk képviselt intézmény választás útján delegálja, és a küldöttek politikailag elszámoltathatok legyenek a delegáló intézmény által. Magyarország a Régiók Bizottságába 12 tagot delegálhat.