Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-22 / 80. szám
ftfdlap JOBB PART Kerekasztal összehívását követeli az orvosi kamara Illusztráció Az egészségügyi reformról szóló törvénytervezet olyan súlyú változásokat helyez kilátásba, amelyekről csak nemzeti közmegegyezés útján hozható felelős döntés - jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Amióta Magyarországon szervezett egészségügyi ellátás van, azóta a kormány tervezetében szereplőhöz fogható változtatás, illetve változtatási szándék az egészségügyi szervezet ellátásában soha nem volt - mondta Eger István, hozzátéve, hogy a nemzeti köz- megegyezés fóruma lehetne a kamara által szorgalmazott nemzeti egészségügyi kerekasztal. Eger István úgy vélekedett, a törvénytervezetben nem lelhetők fel sem a betegjogi garanciák, sem az ellátók jogai. A kifogásolt tervek közé sorolta azt, hogy a kormány egészségügyi reformja szerint ellátásszervezők (!) határoznák meg, hogy egy adott területen milyen egészségügyi szolgáltatásokra van szükség, és ahhoz kinek a munkáját veszik igénybe. Vitatta azt is, hogy a tervezet szerint az ellátásszervező nem lehet egészségüggyel kapcsolatban lévő szerv vagy személy, hanem tőkeerős szervezet, bank vagy biztosító lehet, tehát „közgazdasági szemlélet mentén működő, valójában profitorientált intézmény”. Feltette a kérdést: hogyan gyakorolhatja majd az orvos gyógyításhoz való jogát és felelősségét szabadon, megfelelő szakmaisággal és lelkiismerettel, ha az ellátásszervező meghatározhatja, hogy milyen költséggel, milyen vizsgálati körülmények között dolgozhat. Eger István törvénysértőnek nevezte, hogy a MOK egyetlen munkanapra kapta meg a törvénytervezetet. Mint mondta, a dokumentumról egyáltalán nem esett szó azokon a tárgyalásokon, amelyeket február óta folytattak a tárcával az egészségügyet az uniós csatlakozás után érintő kérdésekről. Elmondása szerint ezek a tárgyalások nem vezettek érdemi eredményre. A sürgősségi ellátás és az egészségügy munkaerő gondjai tekintetében nem történik előrelépés, valamint a MOK véleménye a készülő jogszabályokban sem látható viszont - közölte Eger István. „Határozottan állítjuk, hogy ilyen - minden magyar ember sorsát alapvetően érintő - ügyben kizárólag nemzeti közmegegyezés útján hozható felelős döntés, amelynek megfelelő keretet kínál a MOK által kezdeményezett és folyamatosan szorgalmazott Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. Ennek összehívása tovább nem halasztható!” - tette hozzá a kamara elnöke. Epress József Schmitt Pál Tatabányán Erősödnek a régiós kapcsolatok Lezárult az igazságügyi rendszerváltozás Tegnap Tatabányán járt Schmitt Pál, a Fidesz alel- nöke. A nagyszámú érdeklődők előtt tartott előadását megelőzően tudósítónknak nyilatkozott. A tatabányai Modem Üzleti Tudományok Főiskolája impozáns, modern épületében ritkán telik meg így, zsúfolásig a nagyelőadó. Fiatalok és idősebbek egyaránt kíváncsiak voltak a Fidesz listavezetőjére, aki pártja programjáról, az unióbéli esélyeinkről, és a választási kampányról szólt. A fórum előtt sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva elmondta, hogy megyénkben is komoly érdeklődés mutatkozik a párt iránt, sokan jelzik belépési szándékukat. Külön kiemelte Tatabánya polgármesterének, a 14. éve sikeresen tevékenykedő Bencsik Jánosnak friss tagságát, akivel - mint mondta - nagyon sokat nyert a Szövetség. Tudósítónk kérdésére, hogy mit tud tenni a magyar képviselőcsoport az Európai Parlamentben az olyan határon átnyúló eurorégiókért, amilyen az Ister- Granum, Schmitt Pál elmondta; hogy az EU-parlamentben nemcsak magyarországi magyar képviselők foglalnak majd helyet, hanem ott ülnek a szlovákiai, szlovéniai delegáltak is, akik száma hamarosan tovább növekszik a romániai, horvátországi magyar nemzetiségű képviselőkkel. Terveik között szerepel olyan együttműködés a szomszédos országok küldötteivel, mely pontosan az ilyen, a határok felett átívelő, valódi gazdasági és kulturális kapcsolatok erősödését szolgálja. Ez az új, uniós együttműködés szerencsésen egybeesik a nemzetet egyesítő törekvésekkel. Száraz Róbert EU-Alapdokumentumok Római szerződés Az Európai Unió mai formájában több alapvető szerződés létrejötte, illetve egymásra épülése alapján működik. Az Európai Szén- és Acélközösség (ÉSZAK) tagállamai az 1955-ös messiani találkozón úgy döntöttek, hogy az integrációt további két területre terjesztik ki. Az elképzelés az ún. Spaak-jelentésen alapult, amely egy gazdasági közösség és az atomenergia békés hasznosítását megvalósító unió létrehozásával foglalkozott. A tárgyalások eredményeképpen a Hatok 1957 március 25-én írták alá a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az EGK-szerződés rögzítette többek között a közös piac létrehozásának szándékát: a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke áramlásának szabadságát. Létrehozták az integráció intézményeit: a döntéshozó Tanácsot, a végrehajtó szervezetet, a Bizottságot, továbbá az Európai Parlamentet (korábbi nevén Közgyűlés) és a szerződések betartását felügyelő Bíróságot. A Közösség jogi személyként jött létre, a Közösség céljainak végrehajtására közös költségvetéssel rendelkezik. A szerződés 195& január elsején lépett hatályba. A Római Szerződéssel egy napon írták alá az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződést, amely a nukleáris energia békés célú felhasználásának fejlesztését tűzte ki célul. 1967 július l-jén lépett életbe az a szerződés, amely egyesítette az ÉSZAK, az EGK és az Euratom intézményeit. Ettől kezdve az integráció elnevezése Európai Közösségek (EK) lett. A Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmányt (SEA) 1986-ban írták alá és 1987 január l-jén lépett hatályba. A SÉA az előirányzott négy szabadság érvényesülését segítő műszaki, jogi és pénzügyi feltételek átfogó fejlesztésére irányult, azzal a céllal, hogy az egységes, belső határok nélküli piac 1993-ban hatályba lépjea ... Bá rándy Péter igazságügy-miniszter tegnap este az esztergomi Várhegy Klub vendégeként arról szólt, hogy a jog az a terület, ahol befejeződött a rendszerváltozás. „Az igazságügyi tárcának nagyon fontos szerepe van abban, hogy a jog világa és az unió-kompatibili- tás megteremtése simán ment az országban.” A tárcavezető azonban kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy átláthatóbb lesz a törvénykezés, „hiszen Brüsszel vagy Luxemburg messze van”, ahová majd vitás ügyekben a magyar bíróságoknak is fordulniuk kell. Bárándy Péter hozzátette, hogy más országoknak lehetőségük volt arra, hogy a jogharmonizációt a belépés után befejezzék. „Ezzel szemben nekünk a vizsganapra már felkészülten kellett érkeznünk”. szó Medgyessy: reformok jönnek s Ader: tévúton járnak (folytatás az 1. oldalról) A nyugodt, békés, civilizált közélet megteremtését célul tűztük ki, és bizony ezen a területen nem történt meg az az előrehaladás, amit szerettünk volna” - mondta a kormányfő hangsúlyozva, hogy az ország csak ösz- szefogással tud boldogulni. A kormányfő közölte, hogy május elejétől a kormány változtatásokat tervez az egészségügyben, továbbá folytatja a közszolgálati, az oktatási és a haderőreformot. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: elégedett a kormány és a koalíció tevékenységével. Ugyanakkor megjegyezte: a jövőben „egyfajta politikai bátorság, határozottság kell jellemezze a kormányzatot”. A nagyobbik ellenzéki párt nem ennyire derűlátó, minta a koalíció. A kormány nem félúton, hanem tévúton jár - jelentette ki Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője, a kormányfő és a koalíciós frakció- vezetők sajtótájékoztatójára reagálva. Medgyessy Péter miniszterelnöknek semmi oka nincs az elégedettségre, az ünneplésre, az öntömjénezésre - közölte a politikus újságírókkal. Az elmúlt két évben ugyanis visszalépés történt 2002-höz képest - tette hozzá Áder János. (epress) Becsapta a gazdákat a kormány Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke tegnap Budapesten aláírta a 40 ezer tagot számláló szervezet csatlakozását a Fidesz költségvetési módosítást célzó petíciójához. Az ellenzéki párt a Munka, otthon, biztonság címet viselő programjával és a hozzá kapcsolódó aláírásgyűjtéssel a tartós gyógyszerár-csökkentést, a privatizáció leállítását, a lakás- támogatás korábbi rendszerének visszaállítását, valamint a gazdák nagyobb támogatását követeli, illetve azt, hogy az energiaár-emelés ne haladja meg az évi öt százalékot. A Magosz azért csatlakozott a petícióhoz, mert a kormány nem tartja be a gazdákkal a demonstrációsorozat után kötött megállapodást. A Magosz ugyan nem szervez több tüntetést, de a gazdatársadalom nem tud megbirkózni a nehézségekkel, kiszámítható jövőt szeretnének valamennyi magyar termelőnek - mondta Jakab István. mo 2004, április 22., csütörtök 3 MAGYARORSZÁG Brókerbizottsági búcsú Korábbi működéséhez híven, utolsó ülésén sem jutott a napirend elfogadásáig a K&H-botrány felderítésére létrehozott brókerbizottság. Demeter Ervin elnök napirendi javaslata saját jelentéstervezetének megtárgyalása volt, amelyhez Szijjártó Péter módosítása nyomán csatolták a szocialista Tóth Károly két héttel ezelőtt készült jelentés- tervezetének megvitatását is. A kompromisszumos javaslatot Tóth Károly obstrukciója miatt a bizottság elutasította. Az MSZP-s honatya indoklásában Demeter Ervin tervezetét tárgyalásra alkalmatlannak, és méltatlannak nevezte. A folyamatos munkát korábban is rendre megakadályozó politikus a Hír TV-ben elmondta: az ellenzék mindvégig politikai ügyet kívánt kreálni „egy tisztán gazdasági bűncselekményből”, így nehezítve, hogy azt a hatóságok földerítsék. Demeter Ervin ezzel szemben a műsorban kijelentette: a szocialisták igyekeztek elterelni a folyamatban lévő eljárás menetét, folyamatosan nyomás alatt tartva az ügyben nyomozó szerveket, és az ügyészséget. Finta József építész Budapestről Finta József a főváros lehetséges jövőbeli szerepéről beszélt a minap az új Budapest Központ megalakulásával kapcsolatban megrendezett fideszes rendezvényen. Az építész a régióban tapasztalható folyamatokkal kapcsolatban kijelentette: Bécs valószínűleg elviszi a Dunántúlt és Pozsonyt, míg Prága Közép-Európa kulturális fókuszává léphet elő. Minden bizonnyal Varsó lesz a térség gazdasági és pénzügyi központja, és utalások vannak arra is, hogy Pécs a Zágráb- Ljubljana-Trieszt tengely vonzásába kerül majd. A fennálló helyzetben meg kell találni Budapest lehetséges szerepét. Finta József szerint a főváros a jövőben leginkább a magyarság központjaként, a nemzet fókuszpontjaként képzelhető el. Az eseményen felszólaló Orbán Viktor is úgy véli: Budapest a magyarság szíve. Ha azonban a szív beteg - tette hozzá a volt miniszterelnök -, akkor nem lehet egészséges a nemzet egésze sem. A jelenlegi gondok orvoslásában kíván segíteni a Fidesz bábáskodása mellett létrehozott, ám függetlennek szánt szervezet, mely a fővárosi közélet felpezsdítésére törekszik majd. Szűrös Mátyás az EP-választásokról Szűrös Mátyás volt szocialista képviselő és ideiglenes államfő a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában kijelentette: az országnak az lenne jobb, ha a Fidesz szerezne több mandátumot az európai parlamenti választáson. Szűrös szerint a Fidesz várható győzelme nagyrészt az MSZP baklövéseinek (a Vatikán elleni kirohanásnak, az aktivisták eligazításáról kiszivárgott, nemigen menthető véleményeknek) is köszönhető. A politikus nem tartja szerencsés dolognak, hogy a kormánypárt háborút indított az uniós kampány keretében. Mindezek mellett az áremelések sem növelik az MSZP esélyeit. Szűrös Mátyás ismételten kijelentette: az MSZP nem szociáldemokrata tömörülés, mivel túl sok gazdag ember vezeti. Programja is inkább neoliberális, nem válaszol a globalizáció kihívásaira, a sorskérdésekre. Demján Sándor a csatlakozás hatásairól A magyar vállalkozók jelenleg nem versenyképesek az EU piacán- mondta Demján Sándor, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének (MVOSZ) elnöke egy budapesti rendezvényen. E problémára az egyik megoldás az adók - egyébként ígért - csökkentése lehetne. A másik viszont az oktatási rendszer átalakítása, hiszen az egyre több diplomás mellett alig képzünk szakmunkásokat - tette hozzá a neves üzletember. Demján úgy véli: a magyar fizikai munkásokat alkalmazni fogják az EU-ban, így távozásukkal hiány léphet fel az építőiparban. Az MVOSZ vezetője javasolta: a nyugatra távozók helyett fogadjunk a szomszédos országokból magyarul beszélő munkásokat. A veséken is spórol a kormány - leállt a transzplantáció? A kormányzat megszorító intézkedései miatt gyakorlatilag leálltak a veseátültetések az év első hónapjaiban - jelentették ki a Népszabadság tanúsága szerint a Magyar Szervátültetettek Szövetségének közelmúltbeli rendezvényén. A szövetség tagtoborzójaként meghirdetett összejövetelen Székely György elnök úgy fogalmazott: az Egészség- ügyi Minisztérium „csak csöpögteti” a működéshez szükséges pénzt az általa alapított Hungarotranszplant Kht.-nak, s nem írja alá a szervezettel a 2004-re érvényes közhasznúsági szerződést. Mivel a kht. forráshiányos, így nem tudja fizetni azokat az orvosokat, akik az egyes kórházakban gondoskodnak a vesék és más szervek kivételéről. Az év eleji visszaesés másik Koka Székely szerint a vészes orvoshiány, mégpedig éppen azokban a szakmákban, amelyek tagjai közvetlenül gondoskodnak a donorok észleléséről és a szervek kinyeréséről. Nincs elegendő altatóorvos, neurológus és intenzíves szakorvos- fogalmazott a baloldali napilap hasábjain a szervezet elnöke. Voksolásra buzdít a református egyház A Magyarországi Református Egyház a közeljövőben valószínűleg felhívást tesz közzé, amelyben részvételre buzdít majd az európai parlamenti választáson. Bölcskei Gusztáv református püspök a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta: „a keresztyén embernek minden választáson lehetősége és kötelessége, hogy tudjon felelősséggel véleményt nyilvánítani azokban a kérdésekben, amelyek mindannyiunkat érintenek”. A zsinat lelkészi elnöke szerint fontos elem az EU-alkotmány 51. paragrafusa, amely megemlíti az unió intézményei és az egyházak közti állandó és folyamatos dialógus fontosságát. Bölcskei úgy véli: ez lehetőséget teremthet arra, hogy az egyházak hallassák a hangjukat. Mindezt a református egyházfő az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) legutóbbi ülését követően jelentette ki Budapesten.