Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-21 / 79. szám

2004. április 21,, szerda RÉGIÓ hfdlap ( INTERJÚ ) Kertvárosnak az a jó, ha a királyvároshoz kötődik Esztergom-Kertváros élete felpezsdült, a két évvel ezelőtt összeállt részönkormányzati csapat, majd a tavaly nyár ele­je óta új vezetőséggel működő Féja Géza Közösségi Ház felbolygatta a település életét. Jó értelemben. Kertváros­ban mégis paprikás a hangulat. A hónap elején született testületi határozatokról és a városrész idült betegségeiről kérdeztük Bajkó Sándort, a részönkormányzat elnökét.- Az Esztergom-kertvárosi Részönkormányzat a közelmúlt­ban tartotta testületi ülését, me­lyen több kényes téma felmerült. Milyen uitás kérdések szerepel­tek és milyen döntések születtek?-Az utóbbi időben felizzott Esztergom-Kertvárosban a hangulat, mivel a két évvel ez­előtt bezárt Hell József Szakkö­zépiskola magára hagyott épü­lete csak félig készült el, annak ellenére, hogy az elmúlt évben is komoly pénzeket szántunk rá. Az Arany János Általános Iskola viszont kész arra, hogy másik épületbe költözzön. Miu­tán bejártuk mind a két iskola épületét, a részönkormányzat úgy határozott, hogy szakér­tőkre bízza a vizsgálatot.- Az iskola vezetése és a rész­önkormányzat között eddig nem volt valami rózsás a vi­szony. Most rendeződtek ezek konfliktusok?- Ezúttal mindketten egyetér­tettünk mindenben. Segítsé­günkre volt Esztergom Város Képviselő-testülete, akik min­dig fontosnak tartották és tart­ják a véleményünket. Ez nem­csak a Fidesz-frakció részéről érvényes, az MDF helyi szerve­zete is teljes mellszélesseggel mellettünk áll. Dr. Jónás Lász­lóval, az MDF esztergomi szer­vezetének elnökével nemcsak egymás mellett ülünk a testüle­ti üléseken, de segítjük is egy­más munkáját. Amikor a kö­zépiskolát bezárták, én csak részönkormányzati képviselő voltam, és a döntés a megyei fennhatóság kompetenciája volt. Azonban az új felállásban is csak javaslattételi jogunk van, de most is azon vagyunk, hogy az épület ne álljon üresen.-A Palatinus-tó belépődíjá­nak kérdése is terítéken volt...-A belépődíj árát eddig 12 százalékos áfa terhelte, amelyet most a kormány 25 százalékra emelt. A strandot üzemeltető vállalkozó nem tett mást, mint az áfához és az infláció mértéké­hez igazította a tarifát. Még egy­szer mondom, ezt a kormány­nak köszönhetjük.-A Schmidt-villa kertjének rendbetétele is az új vezetés ne­véhez fűződik.- A Schmidt-villa kertje ször­nyű állapotban volt. Miután az udvart rendbe tettük, most a kerítés felhúzásán van a sor. Szerencsére nem kell minden kisebb segítségért írásban for­dulnunk az illetékesekhez, egy telefon és jönnek! Esztergom város vezetése mindenben mel­lettünk áll, és furcsának tartom, hogy az előző ciklusban ez nem így volt. Annak ellenére, hogy Kertváros lakosságának többsé­ge baloldali érzelmű, Meggyes Tamás polgármester úgy gon­dolja, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy itt is emberek élnek, és a problémáikat meg kell oldani. A május 17-i lakos­sági fórumunkra is ellátogat, hogy személyesen értesüljön az emberek gondjáról-bajáról.- A kertvárosi polgárok több­ségének nagy fájdalmára nyá­ron - a Palatinus-tó miatt - Esz­tergom és környékéről özönle­nek a turisták, ősszel és télen azonban méltatlanul háttérbe szorul a városrész.- A nemrégen átszervezett Féja Géza Közösségi Házban éppen ennek megoldásán dol­gozunk! A kertvárosi művelő­dési házban beindult az élet, és ezt a lendületet a jövőben is fo­kozni szeretnénk. Ahogy tavaly, úgy idén is két millió forintot kapott Esztergom-Kertváros kulturális programok szervezé­sére. A Közösségi Ház appará­tusa végre olyan emberekből áll, akikkel lehet együtt dolgoz­ni. Legalább ilyen kiváló és nél­külözhetetlen munkát végez a Strázsa-hegyi Kábeltévé, akik mindenhez adják magukat.-Az elmúlt években nagy port kavartak Kertváros önálló­sodási törekvései. Elsőként Do­roghoz csatlakozod volna szíve­sen, majd miután világossá vált, hogy ez az út nem járható, kü­lönálló, autonóm településként is kész lett volna érvényesülni. Rendeződtek ezek a gondok?- Úgy gondolom, az önállóso­dás kérdését a leghatározottab­ban el kell vetni. Teljes értelmet­len megvalósítani! De hadd kér­dezzek vissza! Mi a jobb Kertvá­rosnak? Önállónak íenni, tartoz­ni Doroghoz, vagy az ezeréves Esztergomhoz? Kertvárosnak minden szempontból az a jó, ha a királyi városhoz kötődik. A la­kosságnak erről megoszlik a vé­leménye, de mint a részönkor­mányzat elnöke, úgy érzem, kö­telességem az embereket a he­lyes út felé irányítani.- Ön két évvel ezelőtt függet­len, mindamellett a fejlődés mel­lett elkötelezett képviselőként in­dult, azonban az uniós választá­sok, vagy éppen a 2006-os meg­mérettetés közeledtével nem várják el Öntől a választópolgár­ok, hogy végre színt valljon?-A múlt rendszerben azért, mert templomban esküdtem, pillanatok alatt lesöpörtek a palettáról. Akkor azt mond­tam, hogy soha életemben nem lépek be semmilyen párt­ba. Az én pártom a nép, a ba­rátok, és a jelszavam - a vá­lasztásokon és most is - az, hogy szeressék egymást az em­berek. A függetlenségemet nem feltétlenül érzem hiánynak, sok­kal inkább a haladás és a fejlő­dés letéteményesének.- Két év múlva újra indul majd a választásokon?- Ha úgy érzem, hogy a be­tervezett dolgaimnak még nem értem a végére, akkor igen. Szalay Álmos Minden gyermek csak egyszer óvodás... Bemutatkozik Esztergom Város Zöld Óvodája A Zöld Óvoda Esztergom déli városrészén található, a Tabán híd lábánál, a Duna szomszédságában. Földrajzi helyzeténél fogva adottságai kiválóak: a körülbelül ötven méterre fekvő Prímás-sziget növényzete, hatalmas pla­tánfái friss, tiszta levegőt biztosítanak a környék számá­ra. Az óvoda 960 négyzetméteres zárt udvara távol esik a főútvonaltól, így a gyönyörű növények ritkán porosod­nak. Az óvoda udvarán és környékén a megszokott utcai zaj helyett madárcsicsergés töri meg a csendet. Napirenden a Vaszary Kolos Kórház Az intézmény egy régi, torná- cos családi házból, folyamatos bővítéssel nyerte el mai arcula­tát. A 2003 szeptemberében ép­pen 50. születésnapját ünneplő intézmény tekintélyes múltjáról az óvoda homlokzatán található emléktábla ad felvilágosítást. Az 1761 négyzetméteren, négy csoporttal működő óvoda 92 gyermek második otthona. A tá­gas (125 négyzetméteres), jól fel­szerelt tornaterem a biztosítéka, hogy a gyerekek rossz idő esetén is megfelelő testmozgásban, egészségnevelésben részesülje­nek. „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” című dokumen­tumban megfogalmazott óvodai nevelési célokat az intézmény el­sősorban a környezeti nevelésre ültetve valósítja meg (az 1997 óta hivatalos intézménynév is erre utal). A nevelőtestület a „Környe­zeti nevelés” címet viselő helyi nevelési program szerint dolgo­zik. Az óvodapedagógusok lehe­tőség szerint folyamatosan részt vesznek az akkreditált óvodai környezeti neveléssel foglakozó kurzusokon, tanfolyamokon. A helyi nevelési program válto­zatosabbá és specifikusabbá téte­le érdekében az intézmény szoros kapcsolatot tart fenn az esztergo­mi Környezetkultúra Egyesülettel, a Körlánc országos egyesülettel, valamint a Környezeti Nevelési Hálózat országos egyesülettel. Az óvoda hagyományai, jeles napjai között kiemelkedő figyelmet kap­nak az ún. Zöld napok. A Zöld Óvodába járó gyer­mekek az óvodáskor végére ké­pesek teljes motiváltsággal részt venni a visegrádi erdei ovis tá­borban, amely egész életre szó­ló élményt és tapasztalatot je­lent számukra. Az intézmény dolgozói a kiví­vott szakmai értékek megtartása mellett nagy figyelmet fordítanak azok állandó gyarapítására. Hamvas Gyuláné, az óvoda veze­tője elmondta: minden gyermek csak egyszer óvodás, ezért a leg­alapvetőbb feladatuk biztosítani számukra a boldog, kiegyensúlyo­zott, szeretetben és élményekben gazdag kisgyermekkort. „Nagyon meg kell gondolni, hogy mely te­vékenységekért érdemes felcse­rélni az óvodás gyermek számára mindennél fontosabb szabad játé­kot, a népmesét, a gyermekdalo­kat, vagy akár egy jóízű futkáro- zást a szabadban.”- mondta zár­szavában az intézményvezető, akinek nézeteivel azonosulva minden dolgozó egyaránt vallja Kölcsey Ferenc gondolatát: „Elszórt magvakból apródon- ként csírázik és nő fel a kor, mely változásokat hoz magával.” Esztergom Város Önkormány­zatának Képviselő-testülete hol­nap tartja soron következő ülé­sét. A napirendi pontok között több helyen szerepel valamilyen vonatkozásban a Vaszary Kolos Kórház. Meggyes Tamás polgár- mester előterjesztésében tárgyal­ják majd a kórház konszolidáci­ós szerződésének módosítását, címzett pályázatának támogatá­sát, valamint a kórház élelmezé­si normáinak meghatározásától Az Ister-Granum Eurorégió térképét tanulmányozva látható, hogy Szob tulajdonképpen a Dunakanyar bal parti tömegköz­lekedés csomópontja. Szobról vonattal Nagymaroson, Verőcén és Vácon át a budapesti Nyuga­ti pályaudvarra lehet eljutni. Szinte óránként közlekedik vo­nat a főváros és Szob között. Az Ister-Granum Eurorégió Ipoly- menti települései közül Szobról az északra lévő Bernecebaráti felé és vissza Ipolydamásdon át gyakori autóbuszjárat közleke­dik. Ugyancsak könnyen elérhe­tő Szobról Vác és Balassagyar­mat is, ahová Esztergom- Nyergesújfalu-Dorog városok­ban és környékén élők csak bu­dapesti átszállással juthatnak el autóbusszal, vagy vonattal. Az Ister-Granum Eurorégió térképét szemlélve látható hogy a Mária- Valéria hídon át Esztergom és Párkány között közlekedő nem­szóló rendelet módosítását. A képviselők foglalkoznak majd a 2003. évi önkormányzati költ­ségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettel. Több önkormányzati intézmény név- változtatása és alapító okiratai­nak módosítása is napirendre került. Ennek megfelelően tár­gyalják az Esztergomi Sport és Szabadidő Központ, a Kertváro­si Féja Gáza Közösségi Ház és a Szentgyörgymezői Olvasókör zetközi autóbuszjárat kibővítésé­vel az Esztergom-Párkány- Letkés-Szob útvonalon közleke­dő autóbuszjárattal megoldódna ez a közlekedési probléma. Remitzky Zoltánnak, Szob város polgármesterének tetszik a régi­ós közlekedésfejlesztési ötlet, hi­szen ezáltal a meglehetősen el­zárt helyzetben lévő Szob városa szorosabban kötődhetne az Ister-Granum Eurorégióhoz, és nyitottabbá válna Esztergom­névadását. Több ingatlan hasz­nosításáról is várhatóan hatá­rozat születik majd, többek kö­zött a régóta rendezetlen, elha­gyott állapotban lévő „Fürdő­szálló” tulajdonjoga is rende­ződhet. Ezenkívül tárgyalják még a Kis-Duna sétány Boty- tyán és Kossuth híd közötti sza­kaszának forgalomkorlátozását és döntenek az Esztergomi Ipa­ri Parkban történő infrastruktú­ra- és útépítésről. gk Nyergesújfalu térsége felé is. A Mária-Valéria hídon át a letkési határátkelő érintésével Eszter- gom-Párkány-Szob között köz­lekedő autóbuszjárat időjárástól függetlenül elérhetővé tenné a Duna jobb és bal parti települé­seket, valamint Szobon és a környékén élők számára közeli munkalehetőség is nyílna Esz­tergomban és Dorogon. A ki­rályvárosban valamint az egy­kori bányászvárosban és kör­nyékén élők - a fővárosiakhoz hasonlóan - gyorsan és köny- nyen utazhatnának a festői szépségű Börzsönybe. A cikkben felvetett ötletről várjuk olvasóink véleményét is. Kiss Emese Muzslai Ágnes Lehetne Esztergom-Párkány-Szob autóbuszjárat is A Duna bal partján az Ipoly torkolatában fekszik Szob vá­rosa. Esztergomtól alig húszpercnyire, de mégis távol. Eszter­gomból autóbusszal Pilismarót határáig, onnan egy kilomé­teres gyaloglás után a réven lehet átjutni a Dunán Szobra. Személygépkocsival a Mária-Valéria hídon át Párkányból az Ipolyszalka-Letkés határátkelő irányából is megközelíthető.

Next

/
Thumbnails
Contents