Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-20 / 78. szám
2 ____2004. április 20., kedd BAL PART SZLOVÁKIA Az Európai Bizottság bízik az új államfőben „A választások eredménye a szlovák választópolgárok demokratikus döntését tükrözi. Meg vagyok győződve arról, hogy az 1998-ban elkezdett reformtörekvések Szlovákiában folytatódni fognak.” - kommentálta a köztársaságielnök-választás eredményét Eric van der Linden nagykövet, az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetője. Úgy véli, Szlovákiának jó a nemzetközi megítélése, a kedvező politikai változásokat értékelik külföldön. Reméli, hogy Ivan Gasparovic, akinek külön gratulál a győzelemhez, támogatni fogja a szlovák társadalom átalakulását. „Hiszem, hogy Gasparovic úr leendő politikai tapasztalatait köz- társasági elnökként arra fogja felhasználni, hogy helyes úton vezesse országát” - tette hozzá Linden. Néhány politikus választások előtti megnyilvánulásáról, illetve egyes politikai pártok felhívásáról, hogy az állampolgárok ne menjenek el szavazni vagy senkit se jelöljenek be a szavazólapon, Linden nem kívánt nyilatkozni. Bugár: A választók nem Gasparovic mellett, hanem Meciar ellen szavaztak Bugár Béla, az MKP elnöke szerint a köztársaságielnök-választás második fordulójában a Vladimír Meciartól való félelem győzedelmeskedett. „Az állampolgárok nagy része valószínűleg őt tartotta a nagyobbik rossznak, és ebből kifolyólag választotta Ivan Gasparovicot”- mondta Bugár. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban a járásokban mentek el a legkevesebben szavazni, ahol az MKP nagy támogatottsággal rendelkezik. „A választóinkra bíztuk a döntést, és jól döntöttek, mert egyik jelöltet sem támogatták” - tette hozzá az MKP elnöke. Bugár úgy véli, csakis Gasparovicon múlik, hogy a Szlovák Köztársaság valamennyi állampolgárának lesz-e az elnöke. „Ha erre fog törekedni, az nagyon jó dolog lesz.” - állapította meg Bugár, aki még végül azt is megjegyezte: „Gasparovic lehetőséget kapott, hogy bebizonyítsa, nem elkötelezettje sem Ficónak, sem Slotának.” Bugár szerint az alkotmány szabályozza a közjogi méltóságok közötti viszonyokat és kapcsolatokat. „Nem az embernek, hanem a köztársasági elnöki funkciónak kell megadnia a tiszteletet” - hangsúlyozta. Bugár azt gondolja, nem az a fontos, hogy a leendő köztársasági elnök mit fog tenni egy lehetséges kormányválságkor vagy Mikulás Dzurinda lemondásakor, hanem az a lényeges, hogy ki fogja megszerezni a többséget a parlamentben. rga Veszélyben a szlovák főiskolák A felsőoktatási intézmények vezetői aggódnak a főiskolák anyagi helyzete és a nekik folyósított elégtelen állami támogatás miatt. Erre a megállapításra jutott a Szlovákiai Dékánok Klubja a nyugattátrai Rackova dolinában tartott ülésén. „Ha nem változik meg a felsőoktatási intézmények állami támogatásának rendszere, az intézmények összeomolhatnak, és előfordulhat, hogy néhány helyen nem kezdődik meg a 2004/2005-ös tanév”- tájékoztatott Mikulás Lasecka, a szervezet elnöke. Egyben kérik az illetékes szerveket, hogy értékeljék át a jelenleg alkalmazott támogatási rendszerüket annak érdekében, hogy az iskolák továbbra is a megszokott körülmények között tudjanak működni. -kA jövőben több pénz kell a kultúrára „Mindenkinek az az érzése, hogy a kultúra már a végét járja, hiszen ezt bizonyítja a kulturális intézményekre szánt egyre csökkenő állami támogatás” - fejtette ki véleményét a múlt héten Marcela Krsková, a zólyomi Jozef Gregor Tajovsky Színház igazgatónője, aki a kulturális szervezetek képviselőivel együtt aláírta a Szlovák Kulturális és Társadalmi Szervezetek Szakszervezeti Tanácsának (S0ZKS0) felhívását. A kulturális intézmények és szakszervezeteik felszólítják a kormányt, hogy támogassa a kultúrát. A kormánytól azt kérik, hogy a kultúra támogatására a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát szánja. Mária Kristoficová, a SOZKSO elnöke szerint a kultúrára szánt állami támogatás éves növekedésének 2007-ig fokozatosan el kell érnie a bruttó hazai össztermék 1 százalékát, ezzel Szlovákia megközelítené az Európai Unió színvonalát. A kultúra képviselői és szakemberei nem értenek egyet azzal, hogy az állam csökkenteni akarja a kultúrára szánt támogatás mértékét. Kristoficová a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a kultúra idei támogatása a GDP 0,26 százalékát teszi ki, a jövő évben számításai szerint nem fogja meghaladni a GDP 0,22 százalékát, sőt 2007-ben a GDP 0,19 százalékát fogja csak kitenni. A kultúrára fordítható anyagi lehetőségek évről évre szegényebbek, ami a gyakorlatban a fejlődés lelassulását idézi elő. A kultúra képviselői és a szakszervezetek feltételezik, hogy a szlovák kormány megtartja az ígéreteit, és megnöveli a kultúra finanszírozását. A kormányprogramban „a társadalom erkölcsi, szociális és gazdasági fejlődésének” részeként szerepel a kulturális örökség, művészeti alkotások és a kultúra védelme és fejlődése. A kulturális és társadalmi szakszervezetek képviselői szerint ez nincs így. Állításukat a 20052007-re elkészített előzetes költségvetés is bizonyítja, amely csak csekély mértékben számol a kultúra finanszírozásával. „A kultúra (azon belül is a művészeti alkotások, kulturális műemlékek, a kulturális intézmények munkája) tesz minket láthatóvá az Európai Unióban” - vallják a kulturális szervezetek és intézmények képviselői. rga Példamutatás (?) Az új esztendőben mást sem hall az ember, mint az ilyen meg olyan jellegű, mértékű és természetesen halaszthatatlan fontosságú (eleddig úgy tűnik nem volt ilyen égető) költségcsökkentéseket. Megtakarítunk itt, megtakarítunk ott, és ezzel elérjük, hogy ha jobb nem Is, de állítólag rosszabb sem lesz. Mindenestre örömmel tölti el az embert, ha a prédikátorok tettel is megerősítik magvas elképzeléseiket. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter (képünkön Nagy Máriával, Piliscsév polgár- mester asszonyával) úgy tűnik, ezek közé tartozik, és saját derékszíja jelképes szorosabbra húzásával támogatja a takarékossági programot. Persze az is lehet - lévén, hogy éppen ebédidő előtt történt az eset -, hogy az üres gyomor kényszeríttette e cselekedetre a minisztert. Azt mindenesetre remélem, hogy átvitt értelemben már „Jóllaktak" politikusaink. Kép és szöveg: Bukovícs Krisztián Milliókba kerülhetnek a személycserék az elnöki palotában Az eddigi tizenötéves gyakorlat szerint a kormányváltás, de a köztársasági elnök kinevezése is számos személycserével járt. Mind Michal Kovác, mind Rudolf Schuster megtalálta a módját, hogy az elnöki hivatalban saját embereivel vegye körül magát. Miután Rudolf Schuster elfoglalta a Grassalkovich-palotát és lecserélte az elnöki hivatal alkalmazottjait, ezek végkielégítése megközelítőleg négymillió koronára rúgott. Egyébként az állami alkalmazottakat törvény védi és a köztársasági elnök cseréje nem ok az ő leváltásukra is. A politikai funkciókra viszont sajátos jogi norma vonatkozik, amely az elnöknek lehetőséget nyújt a beosztottjai menesztésére. Az ilyen, politikai funkcióban leváltott személy háromhavi fizetésének megfelelő végkielégítést kaphat. Más beosztású egyének csak akkor juthatnak lelépőhöz, ha a funkciójukat megszüntetik. Rudolf Schuster jelenlegi köz- társasági elnöknek nem jár vég- kielégítés. Peter Húska, a munkaügyi tárca szóvivője szerint a neki járó hivatalos nyugdíj mellett (a Národná Obroda napilap 24 ezer koronát említ) havi 30 ezer koronát fognak folyósítani. A volt cseh köztársasági elnökhöz képest - akinek havi járandósága 122 ezer korona - Rudolf Schuster kénytelen lesz megelégedni 54 ezer koronával. A munkaügyi tárca még az év elején elkészített egy törvénytervezetet, amely megerősítette volna a volt köztársasági elnök pozícióját. Eszerint többek között 50 százalékkal megemelték volna a 30 ezer korona havi járandóságát. Az elnöki hivatal állásfoglalásában kevesellte e módosítást, Rudolf Schuster később nem ragaszkodott a hivatal állásfoglalásához. „Megelégszem az egyszerű nyugdíjjal” - nyilatkozta a sajtó előtt. A Národná Obroda munkatársa akkor megkérdezte: az elnök nyilatkozata vajon úgy értelmezhető-e, hogy visszautasítja a havi járandóságát? Az elnök szóvivője csak annyit mondott, hogy a kérdés megválaszolása június 15-én vagy öt év múlva lesz időszerű. Az említett jogszabályt végül is nem fogadta el a kormány mellett működő, törvényhozásért felelős tanács. A Munka- Szociális és Családügyi Minisztérium azóta nem foglalkozott a jogszabály módosításával. Az aránylag magas költségek ellenére a Grassalkovich-palo- tában nyilván jelentős személy- cserékre lehet számítani. Az új köztársasági elnök a posztok zömét a számára megbízható kiszolgálói között fogja elosztani. Annak idején a cseh Václav Klaus is ígéretet tett, hogy nem nyúl a Václav Havel után „megörökölt” személyzethez. Kezdetben csak az elnöki hivatal vezetőjét menesztette, majd röviddel utána a vezető beosztású személyek közül csupán Havel protokollfőnöke maradt a helyén. Jelenleg már ő sem tartozik Klaus csapatához. m A szlovák agrártárca megelőzte a magyar törvényhozást Szlovákia 18 hónap alatt behozta a mezőgazdasági rendszerének addigi lemaradásait - nyilatkozta Faludi Sándor, a Fidesz gazdatagozatának elnöke hétvégén, a felvidéki Ipolyvarbón a 12. Szentiványi Ferenc országnapokon tartott beszédében. Az elnök szerint Szlovákia 2004 és 2006 közötti agrárpolitikai tervezetében olyan elképzeléseket valósított meg, amelyekről Magyarországon egyelőre csak a szándék született meg. Ezzel szemben a szlovák tervekre már a parlament is rábólintott, így megkezdhették annak megvalósítását. Faludi Sándor elmondta, hogy a kormány már kifizette a szlovák gazdáknak a területalapú támogatásnak azt a hányadát, amely a nemzeti támogatásból áll. Elismerte a szlovák törvényhozást azért, mert olyan terveket vittek véghez, amelyeket magyar kollégáiknak még nem sikerült átültetni a gyakorlatba. Simon Zsolt A gazdatagozat elnöke arról is beszélt Simon Zsolt szlovák mezőgazdasági miniszterrel, hogy a szlovák kormány szeretné megtalálni közel 600 ezer hektár nevesítetlen földterület tulajdonosait, amelyhez Magyarországon is szeretnének segítséget nyújtani. Faludi azt is hozzátette, hogy a két ország és a tárcák közötti kapcsolat a továbbiakban sem zárni le. Elmondta, hogy szeretné felhívni a magyar kormány figyelmét a szlovákiai eredményekre és ösztönözni őket az intenzívebb együttműködésre. Forrás: Magyar Rádió Az EU intézményei Az Európai Ombudsman Az Európai Ombudsman intézményét a Maastrichti Szerződés hozta létre. Tevékenysége szoros kapcsolatban áll az Európai Parlamenttel, mivel az választja meg és nevezi ki. A mandátuma egybeesik a parlamenti képviselőkével, és székhelye is Strasbourgban található. Az ombudsman a hozzá benyújtott egyéni panaszok nyomán jár eL Panasszal élhet nála az Európai Unió bármely állampolgára, vagy az unió területén bejegyzett irodával rendelkező vállalkozás vagy szervezet, ha megítélése szerint valamelyik közösségi intézmény jogszerűtlenül vagy helytelenül járt el vele szemben. Ez azt is jelentheti, hogy az adott intézmény nem tett meg valamit, amit meg kellett volna tennie, esetleg helytelenül cselekedett, olyat tett, amit jogköréből adódóan nem lett volna szabad megtennie. Ilyen esetek körébe tartozik minden hátrányos megkülönböztetés, eljárási szabálysértés, tisztességtelen eljárás, hatalommal való visszaélés, az információ hiánya, vagy információ- közlés megtagadása és a méltánytalan késedelem. Az ügyek teljes körű felderítését az Európai Ombudsman széles körű vizsgálati jogosultságai segítik. Minden uniós szervnek, intézménynek, testületnek és állampolgárnak az eljárás során kötelessége az információszolgáltatás az ombudsman részére. Hatásköre egyedül az Európai Bíróság tevékenységének vizsgálatára, valamint a már jogerősen lezárt, vagy jogvita tárgyát képező esetekre nem terjed ki. Ha egy panaszjogosnak bizonyult és az ügyben a jogsértést sikerült felderíteni, akkor az ombudsman megegyezéses megoldást keres. Ha ez sikertelen, akkor ajánlásokat fogalmaz meg az intézmény számára, ha pedig ez sem vezet eredményre, az Európai Parlament elé tárja az esetet.
