Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-02 / 66. szám

játóTap RÉGIÓ 2004. április 2., péntek 5 Az „egyméteres emberek” sorsfordulója Gyermekeink törékeny, érzékeny lelkét minden változás megviseli. A legnagyobb törés az életükben, ha egy intéz­ményre bízzák őket szüleik az önállósodás, elszakadás startpontjára állítva. Az óvoda legfőbb feladata közösségi em­berré nevelni a kicsiket, fölkészíteni őket az igazi megrázkódtatásra, az iskolára. Felelős döntés terhel minden anyát és apát, amikor meghatározza a gyerkőcök óvodáskori sorsát. Kata (nyelvtanár) Már utánajártunk az oviknak, az egyikben ismerős óvónő dolgozik, bár nem valószínű, hogy ez fog dönteni. Kislá­nyom, Kamilla már 2 éves, ragaszkodó, kötődik az em­berekhez, mégis könnyen el­szakad, ismerkedik, nagyon magabiztos és önálló. Sze­retném, ha közösségben len­ne, a kézügyességét fejleszte­nék, mozgásigényét kielégí­tenék és sok időt töltene sza­bad levegőn. Irén (vállalkozó) Az óvodaválasztást a lakóhely határozta meg. Dorogon a KÖGYÓ-hoz tartozott egy jó hírű ovi, a közelben laktunk. Nem néztünk körül, nem so­kat érdeklődtünk, mert köztu­dott volt, hogy akkoriban a környék legjobb óvodája volt. Szerencsénkre a sógornőm ott volt dada, a nagymama jredig a konyhán dolgozott, így aztán családias hangulat­ban történt az Iskolára való célirányos felkészítés. Cili (vállalkozó) Eddig még nem gondolkodtam ezen, mert sok időm van a vá­lasztásig. Érdeklődni fogok, hogy az óvodák mit ajánlanak. Mérvadó a döntésben, hogy milyen óvó nénik lesznek a ki­csivel. Először őket ismerném meg. Lényeges még, hogy kö­zel legyen az ovi a lakó- és munkahelyemhez. Minimális elvárásom, hogy készítse fel a gyermeket az iskolára, és mi­nél színesebb programokkal fejlesszék a készségeit. Maya (virágkötő) Egy dorogi oviban kezdtünk, mert játékos, angol nyelvű fejlesztésre is lehetőség volt, és nagy hangsúlyt helyeztek a közösségfejlesztésre. Később Esztergomba költöztünk, és átírattuk a kicsit a Honvéd ut­cai óvodába. Ezzel Is teljesen meg voltam elégedve. Csalá­dias hangulat, kedves óvónők és a lakóhelyhez való közel­ség - ezeket a tényezőket mérlegeltük a választásban. Gál Kata írása Mindig csak azt halljuk, hogy a kisebbség így, a kisebbség úgy, de aki nem oda tartozik, talán még soha nem érezte, mit jelent kisebbségben lenni. Azt hiszem, mindenki tudja, melyik kisebbségről beszélek. Talán még soha nem éltem meg annyira ellentétes érzelmeket, mint azon az estén, mikor részt vettem egy cigányesten. Direkt nem romát írtam, mert ők magukat nevezték így. Egy kis pinceszerű „szórakozóhelyen” lépett föl a zenekar. A barátaim már hallották őket korábban is, és alig várták, hogy elkezdjenek játszani. Kezdetben még csak páran voltunk, ekkor még nem volt túl nagy számbeli eltérés a kisebbségiek és közöt­tünk, az idő előrehaladtával azonban megtelt a pince romákkal, odaül- | tek az asztalunkhoz is. Próbáltam a zenére figyelni, ami valóban fan­tasztikus volt, de valami mégis zavart. Igen, kényelmetlenül éreztem magam, mert én voltam kisebbségben. Pedig nem volt okom arra, hogy feszélyezve erezzem magam. Megdőlt ugyanis minden érv, ami az előí­téletet táplálta ellenük. Teljesen kulturáltan szórakoztak, a zenekar tag­jai hihetetlenül nagy zenei tudása lenyűgözött. De mégsem tudtam fel­oldódni, a belém ivódott előítélet időről időre feltört. Fura, de amíg ro­mák is ültek az asztalunknál jobban éreztem magam, mint mikor felálU | tak és átültek máshova. Ekkor éreztem igazán, mit jelent kisebbségben élni. De ők engem, minket, nem közösítettek ki, nem néztek ki. Akkor | este együtt mulatott roma és nem roma. Láttam, hogy ők mennyire ösz- szetartók, jó barátként viszonyultak egymáshoz. Azon gondolkodtam, I hogy mi „magyarok” voltunk-e valaha ennyire barátok. Néha még ak- I kor is kinéznek egy helyről, ha nem a legdivatosabb cuccokat viselem, I és meg sem fordulna a fejemben, hogy leüljek a „plázacicák” asztala- hoz. Miért is nézzük le őket, mikor mi magunk sokkal jobban széthú- l 1 zunk, mint ők. El kéne kezdeni a barátkozást lépésről lépésre. Először : | tanuljuk meg mi egymás nyelvét, majd vetkőzzük le közösen előítélete- 1 inket. Ha a demográfiai mutatók nem változnak, egy idő után mi le­szünk kisebbségben, és addig jó lenne, ha elfogadnánk a romákat. Reálisan kell mérlegelni a lehetőségeket A 700 lelket számláló Kéty község polgármestere Mikus Irén már a negyedik választási ciklusát tölti a község élén. Tapasztalatai révén reálisan mérlegeli a lehetőségeket, és nem tűz maga elé megvalósíthatat­lan célokat. A 2004-es tervekről szólva el­mondta: „Költségvetésünk sajnos csak a túlélésre elég - a községi épületek fenntartására, a hivatal és a község életének működ­tetésére. Ebben az évben minden­képpen befejezzük a vízvezetékek lefektetését, és elvégezzük a sze­méttelep rekultivációját. A pályá­zati lehetőségek némi reménnyel kecsegtetnek, hogy beruházásos terveink némelyike is megvalósul­hat, bár még a pályázat készítésé­ért kifizetendő összeget is nehezen tudjuk kiszorítani a költségveté­sünkből. Jelenleg a kultúrház re­konstrukciójára dolgoztatunk ki pályázatot. E lapos tetős épületre tetőt szeretnénk tenni és a tetőte­ret beépíteni. így tudnánk a könyvtár helyiségeit bővíteni és egy előadótermet kialakítani. Az építési tervek készen vannak, az építkezési engedély intézése folya­matban van. Sajnos az önrészt is csak hitelből tudjuk biztosítani.”- Mi/yen a községben a fog­lalkoztatottság?-A munkanélküliség közel 30 százalékos. A környék legna­gyobb munkáltatói vagy csökken­tették munkásaik létszámát, vagy megszűntek. A középkorosztály az, aki ma nem tud elhelyezkedni. Február végével beindultak a köz­munkák - 38 személyt tudtunk így alkalmazni, akik közül ketten a munkát szervezik.-Az autóbusz-közlekedéssel elégedettek a lakosok?-Sajnos a tömegközlekedés­sel is gondok vannak. Gyakorta kénytelenek utazni az emberek, mivel orvos, gyógyszertár nincs a faluban, többen eljárnak dol­gozni a községből, ezért sokan sűrűbb járatokat szeretnének. Az autóbuszokat üzemeltető vállalat azonban egyre csökkenti a jára­tok számát. Arra hivatkozik, hogy ha mi a veszteséget megfi­zetjük, akkor esetleg tudnak biz­tosítani egy-egy járatot. Egy álla­mi vállalatnak azonban a nyere­séges vonalakból kell a vesztesé­geseket pótolnia. Nem lehet mindent a községektől követelni.- Az utak és járdák felújítása is tervben van?- Elsődleges a közművesítés, addig nincs értelme az utak és jár­dák rendbetételének. Most tervez­zük egy szennyvíztisztító megépí­tését. Egyelőre ráhordással üze­meltetnénk, és később építenénk ki hozzá a csatornázást. Erre pá­lyázni fogunk, mivel önerőből nem tudjuk megvalósítani, de ha sikeres lesz a pályázat, nekifogunk.-Említette a szeméttelep re­kultivációját. Hogy oldják meg a háztartási hulladék elhelyezését?-Már több mint négy éve gyűjtjük az osztályozott hulladé­kot - papírt, műanyagot, üveget és textíliát. Ezt havonta egyszer egy sárói vállalat szállítja el a községből. A háztartási hulladé­kot pedig a szőgyéniek szeme­teskocsija szállítja a koltai telepre.-Van a községnek vállalko­zói részlege?- Igen. 27 hektár saját földön gazdálkodunk, és magángaz­dálkodókkal műveltetjük meg ezeket a földeket. Ráfizetésünk még nem volt, de azért a ha­szon se túl nagy. Ezért szeret­nénk ezt a tevékenységünket ki­bővíteni, bérbe venni további földterületeket és kft-t alakítani.- Melyek azok a szerveze­tek, intézmények amelyek el­sőbbséget élveznek a támoga­tások terén?- Kultúra, sporttevékenység, iskola - ezeket a területeket ebben az évben is kiemelten fogja támogatni az önkor­mányzat. Községünkben élénk kulturális élet folyik, és min­den évben megrendezésre ke­rül a falunap. Nagy gondot for­dítunk a testvértelepülési kap­csolatok ápolására is.- Osztönzik-e valamilyen módon maradásra a fiatalokat?- Úgy 8-10 éve már bevezet­tük az ifjú házasok kölcsönét, amit ház- vagy lakberendezés vásárlására fordíthatnak. Évente 100 ezer koronát lehet erre a célra szétosztani. 20 ezer koronát így minden fiatal pár­nak tudunk adni. Felvételének feltétele az, hogy legalább egyi­kük kétyi lakos legyen, és a fel­vétel után 5 évig a községben lakjanak. A legoptimálisabb az lenne, ha itt végleg le is teleped­nének. Anyagi lehetőségeink sokszor ingadozóak, ezért az utóbbi időben késik ezeknek a kölcsönöknek a kifizetése, -bök­Espoói küldöttség érkezett Esztergomba Újjáépülhet a kisvasút Nagybörzsöny és Szob között (folytatás az 1. oldalról) Szombaton délelőtt a régi Vármegyeháza dísztermében jubileumi ünnepség keretében, a finn nagykövetség tanácso­sának jelenlétében írja alá Kristina Wikberg, Espoo alpol­gármester asszonya és Megy- gyes Tamás, Esztergom pol­gármestere a kapcsolatok megerősítésének szándékáról szóló nyilatkozatot. Ezt követő­en kerül sor a Boldog Gizella- díjak átadására, és szintén az ünnepségen, a tapiolai vegyes kar és az Ars Musica Ének- együttes műsorát is tartalmazó kulturális program keretében adják át a Magyar-Finn Baráti' Társaság által nemrégiben finn szépirodalmi, mű- és nép- költészeti alkotásokból rende­zett szavalóverseny díjait is. A finn vendégek szombaton este a Vízivárosi templomban meghallgatják a városi Szimfo­nikus Zenekar húsvéti hangver­senyét, ezt követően Esztergom búcsúvacsorát ad tiszteletükre; Elutazásuk előtt a Dunakanyar­ral ismerkednek vendégeink, majd délután ünnepélyesen búcsúznak tőlük Szent István városának vezetői. sem (folytatás az 1. oldalról) Esőként az 1999-es árvízben mégrongálódott kisirtási hidakat építették át, majd talpfa- és síncse­rékkel folytatták. A munkákkal 2002 augusztusára lettek kész. 2003-ra szeretnék elkészíteni a Nagyirtástól Márianosztráig tartó szakasz újjáépítését. Berki Zoltán kezdeményezésére megalakult a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisva­sútért Közalapítvány. Az üzem új­bóli megindításától a kisvasút tu­lajdonosa, az Ipoly Erdő Rt. elzár­kózott, azonban 1998. március 16- án átadta a kisvasút tulajdonjogát Nagybörzsöny önkormányzatá­nak. Ekkor úgy tűnt, hogy hama­rosan újraindulhat az alvó vasút, azonban egy dolog nagyon hiány­zott ehhez: a pénz. Remitzky Zol­tán, Szob polgármestere elmond­ta, hogy megvalósulás közelébe ju­tott a szobi és nagybörzsönyi kis­vasutak újjáépítése. Sikeres pályá­zatot nyertek a Szob és Nagybör­zsöny közötti kisvasút újbóli mű­ködtetésére. Jelenleg a tendercso­portok készülnek. A pénzforrás megteremtése reményt ad arra, hogy ismét járhatnak majd az er­dei kisvonatok a Börzsöny erdei­ben Szob és Nagybörzsöny tele­püléseket is Összekötve. Muzslal . Nyugdíjas-összejövetel és nagytakarítás Kismaroson Tegnap a Nyugdíjasklubbal közös összejövetel volt Kismaroson a Teleházban. Az idősebb korúak egészséges életmódjáról, a szív­ás érrendszeri betegségek megelőzéséről dr. Károlyi György, a SOTE Közegészségtani Intézetének gerontológiával foglalkozó professzora beszélt. A szakember az előadás után és közben a je­lenlévők kérdéseire adott választ. A kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesülete tavaszi nagyta­karítást tart a hétvégén. A település összképét szépítő szemétszedő akciót a Börzsönyligetiek Érdekvédelmi Egyesülete, az Üdülőterü­leti Polgárőr Egyesület, a Vilcsek Gyula Általános Iskola és a Má­tyásfa Környezetvédő Egyesület szervezi. Az akcióra nem hirdettek meg sem napot, sem időpontot. Azok, akik ki szeretnék venni a ré­szüket a szemétgyűjtésből és a nagytakarításból a gyűjtőzsákokat és kesztyűket a kismarosi Korgó-Morgó büfénél és az iskolaudva­ron vehetik át. A gyűjtőkonténert a Morgó parkolóba helyezik el. Az akció szervezőinek elsődleges célja, hogy a patakot és az útmenti árkokat és növényzetet megszabadítsák a szeméttől. ák, (forrás: Dunakanyar Rádió) Május elsején Párkányban lépnek fel a Favágók A párkányi Művelődési Ház áprilisban megrendezésre kerülő programjairól Halasi Tibor, a kultúrház igazgatója tájékoztatta a Hídlapot. Április elsején Hazatalálás címmel a magyarok történel­mét bemutató őstörténeti előadás-sorozat várja az érdeklődőket. 18-án este 18 órakor a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jöjjenek a lagziba! c. műsora kerül bemutatásra a nagyteremben. Április 30-án és május elsején kerül sor a harmadik Tavaszi Városi Napok rendezvénysorozatra, amely ebben az évben az uniós csatlakozással függ össze. Érdekes programok várnak mindenkit: bemutatók, táncmulatság, tűzijáték, a Favágók kon­certje Vágó Istvánnal az élen. Látható lesz még az Extelsior ze­nekar Miskolcról és a Szextit zenekar Szlovákiából. A Városi Galériában a pozsonyiak részvételével az ARTTEX tex­tilművészek munkáiból nyílik kiállítás. A textíliákból készült képek április 7-től 25-ig tekinthető meg. Terveznek egy lengyel fotókiállí­tást is, amely reményeik szerint április 28-tól május 16-ig lesz lát­ható, szintén a párkányi Városi Galériában. Kovács Ági Kéméndi diáklány kapott nívódíjat A Palócország-Meseország V Palóc Mesemondó Verseny döntő­jének nívódíjas győztesei találkoztak március 30-án a Komárom­hoz közeli Nemesócsán. Az ünnepséget a rozsnyói Szövetség a Kö­zös Célokért szervezte meg a múlt év decemberében Balassagyar­maton megtartott palóc mesemondó-verseny győztesei számára. A nemesócsai ünnepség résztvevője volt Szelecki Mónika, a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola hatodik osztályos tanulója is. Az iskola méltán lehet büszke tanítványára. Tarr Boldizsártól, az isko­la igazgatójától megtudtuk, hogy Szeleczki Mónika az Ipolyságon megrendezett országos elődöntőből került tovább, és a december­ben Balassagyarmaton megrendezett versenyen táltos-nívódíjat ka­pott. Ennek köszönhetően vehetett részt kedden a nemesócsai ün­nepségen, ahová a nívódíjas győztesek kaptak meghívást. -ez-

Next

/
Thumbnails
Contents