Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-16 / 76. szám
4 2004. április 16., péntek RÉGIÓ MAI TÉMA Még néhány hét, és megint támad a parlagfű Ismét visszatért a kellemes tavaszias idő, és sajnos újra erőteljesen támadja az allergiások szervezetét a pollen. A pollenallergia egyre súlyosabb, egészséget veszélyeztető tényezővé vált hazánkban. Ebben a kellemetlen betegségben szenvedők száma a becslések szerint Magyarországon elérheti a kétmilliót. Régiónk a parlagfű pollenszórását tekintve a nagyon erősen fertőzött területek közé tartozik. Utánanéztünk az allergiának, mint betegségnek, a parlagfűnek, és adunk a pollenallergiában szenvedőknek egy-két jó tanácsot. Mitől tüsszögünk? Az allergia a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek a kóros túlműködése. A betegség lényege, hogy az embert körülvevő szokványos anyagokkal szemben is támadásba indul a szervezet immunrendszere. A megbetegedést több tényező váltja ki egyszerre. Ezek lehetnek az allergiára való hajlam öröklődése, táplálkozás, gyógyszerek, műanyagok, a szennyezett levegő, illetve a helytelen életmód vagy a beteg pszichés állapota. A különböző anyagokkal szembeni érzékenység kialakulásához idő kell. Az allergiát kiváltó anyagok közé tartoznak a különféle virágporok is, amelyek közül az egyik legag- resszívabb hatású a parlagfű pollenje. A megbetegedés leghatásosabb megelőzési módja, illetve a betegség súlyosságának csökkentési lehetősége az allergiát okozó növényállomány elterjedésének visszaszorítása. Erre az egyes városok napjainkban már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A tünetek Az allergiás tünetek sokfélék lehetnek. Megjelenhetnek a bőrön csalánkiütések vagy sömör, ha az allergén anyaggal érintkezünk. A szemben kötőhártyája- gyulladás alakulhat ki, ami viszketéssel és könnyezéssel jár. Az orrnyálkahártya túlérzékenysége tüsszögéssel, orrfolyással járó szénanátha. A legsúlyosabb megnyilvánulása az allergiának a légutakban a nagy- és kishör- gők túlérzékenysége, amely a súlyos asztmát válthatja ki. Ha valamilyen pollenre allergiás valaki, az a tavaszi és nyári időszakban tapasztalhatja magán a már felsorolt tüneteket. Tanácsos orvoshoz fordulni, hiszen ha nem kezelik, a tünetek rosz- szabbodhatnak, és asztma is kialakulhat. Az allergia típusát, a bőrpróba vagy a RAST teszt segítheti azonosítani. Az allergia kialakulását öröklés esetében nem lehet megakadályozni. Az allergiás reakció akkor fejlődik ki, ha kapcsolatba kerül az illető az allergénnel, ezért tanácsos az allergénnel való találkozást is elkerülni. Az allergia könnyen kezelhető gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Bizonyos formáira az orvos immunterápiát írhat elő. A kezelés során az allergén kivonatát kell felszedni növekvő dózisokban. A kezelés célja, hogy a test ellenálló képességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor. Egyes esetekben elég a szem- csepp, orrspray, kalciumtabletta alkalmazása is. A rendszeres gyógyszerszedéssel (zyrtek, clari- tine) kiegészíthető a tüneti kezelés, de ezt csak orvosi utasítás mellett lehet alkalmazni. Ezeknek a szedését azonban még tavasz- szal, az allergiát okozó növény megjelenése előtt el kell kezdeni. Hasznos tanácsok Aki a fűfélékre allergiás, ne napozzon, ne kertészkedjen frissen vágott fűben. Akinek a pollenallergiája nagyon erős, akár minden este mosson hajat. Kerülni kell az erdőket, főleg száraz időben. Ha valaki tisztában van vele, hogy mire allergiás, akkor annak a növénynek a csúcsvirágzásakor tartózkodjon a lehető legtöbbet zárt helyen. Fontos, hogy gépkocsiban csak felhúzott ablakkal, és inkább éjjel utazzon. Kerülni kell azokat a teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek az allergiás rohamot kiváltó növény kivonatát tartalmazzák (pl.: kamilla, csalán). Nem szabad vegyes mézet fogyasztani, hiszen az allergén növény pora is benne lehet. A parlagfű A legkártékonyabb allergizáló gyomnövény a parlagfű, amely közelítő becslések szerint 300 ezer hektáron nő hazánkban. Az országban ilyen nagy területen virágzik szabadon a parlagfű, így hazánk Európa legszennyezettebb területe. A parlagfüvet Európába az 1800-as években hurcolták be. Agresszíven terjed. A parlagfű csírázási és növekedési ideje áprilisban kezdődik meg. Június végétől, július elejétől egészen az első fagyokig virágzik. Irtása a tavaszi megjelenésétől kezdve gyomlálással a leghatékonyabb. A növények elleni védekezést érdemes már májusban elkezdeni. A szél a virág porát több száz kilométeres távolságra is eljuttatja. Igénytelenségére jellemző, hogy bárhol, még a járdák repedéseiben is meg tud élni. Egyetlen viAz ANTSZ tájékoztatása szerint egyelőre még nincs a legveszélyesebb allergiát okozó növénynek, a parlagfűnek az ideje, de már csak néhány könnyű hetük van az erre allergiásoknak. A lassú melegedés hatására a tavaszi fák virágzása elkezdődött. A korán virágzók közül megszűnőben van az éger és a mogyoró pollenszórása. Az egész ország területén megkezdődött az allergiások körében gyakran tüneteket okozó nyírfák virágzása. Szórja pollenjét a gyakori allergén kőrisfa is. Esztergom közterületein az önkormányzat végzi a parlagfű irtását, de ennek folyamatáról még nem tudtak felvilágosítást adni Jelenleg is folyik az irtás menetének kidolgozása, de any- nyit már előre lehet tudni, hogy a háztulajdonosok mind a belterületeken mind a hozzájuk tartozó külterületeken kötelesek lesznek elvégezni a parlagfű irtását. Azok, akik nem tesznek eleget kötelezettségüknek, büntetésre számíthatnak. Magyarországon évről évre nagyobb szerepet kap a parlagfüvekkel borított területek megtisztítása. rágban 8 milliárd virágpor (pollen) termelődik. Már 30-40 pollen/m3 levegő elegendő az allergiás reakció kiváltásához. akaree A VI. sétaút - 2. rész A GRAN ÁFÉSZ A Barátkút közelében a „Kis Palota és Nagy Palota” erdőrészen arra lehet következtetni, hogy az évezred elején ott palota állhatott. Levéltári adatok és ásatási leletek nyomán feltételezhetjük a palota létezését. 1892-ben a palotadombi ásatások alkalmával ugyanis egy Árpád-kori templom kváderfalai és közelében nagyobb téglalap alakzatú kastélynak romjai kerültek elő. A kastély először 1288-ban tűnik fel „palacium Akus” néven Urkuta határjárásban. 1292-ben az a Baranya föld, amelyen Ákospalota állt, Szamárd és Urkuta szomszédja. 1325-ben a Szentkirályi Keresztesek egyik oklevelüket „iusta pallacium Akus prope Strigonium” állítják ki. Ez bizonyítja, hogy a palota eredetileg az Ákos nemzetség birtoka. 1418- ban a Boldogságos Szűz kápolna igazgatóját iktatják Ákos palota birtokába. 1484-ben már a Szent Miklós-oltár tulajdonaként szerepel. Nemsokára ezután Bakócz Tamás érsek visszaszerzi és jelentékeny építkezéseket végez a kastélynál. Valószínű ekkor készült a vízlépcső, valamint a vadaskert, ahol 1526-ban még bölényt is tartottak. Az Árpád-kori palota 1543 táján végleg a török pusztítás áldozata lett. Emlékét egy 1769-es térképen a Kis-palota, Nagy-palota és Árkus-hegy elnevezések tartották fenn. A Csenke patak a dombok aljától völgyben folytatja útját. Mellette találjuk a „Fűzfás” kutat. A patak szittyós, nádszegélyezett partján a fűzfák alatt volt a kút, mellette a pásztorkunyhó. Itt találkoztak a csőszök, hegyipásztorok és pihentek meg. A területet Mexikónak nevezték. A szó eredeti értelme „megszökő”, mivel olyan messze esett a várostól, hogy az itteni erdészházban élő fiatal erdészek szerettek volna innen megszökni. Az erdészház mellett voltak a dézsmaházak. A tized latinul decima szóból alakult ki a magyar dézsma szavunk. Régente egyházi birtok volt ez a terület, itt szedték a tizedet, a dézsmát. Napjainkban az épületek nagy részét lebontották, anyagát széthordták. A töltések közötti dűlőben a Csenke-patak összeszűkülő völgyét ez 60-70 m hosszú, kh 3 m magas gát zárta el, melynek zsilipje a gát nyugati harmadán volt, valószínű középkori halastó duzzasztóművé lehetett. Ettől a gáttól cca. 150 m-re másik 50-60 m hosszú, kb. 3 m magas halastógát zárta el a Csenke patak erősen összeszűkülő völgyét. Zsilipje a gát északkeleti harmadánál lehetett. Napjainkban már csak kevés nyoma van a gátnak. Nemrég rendbe hozták az egyik halastavat, és idejárnak a város pihenni és horgászni vágyó lakosai. Ezután a Bíró-réten keresztül folyik a patak. AII. világháború előtt a Bíró-rét területét a patak mellett alkalmassá tették konyhakerti növények termesztésére. Szép paprika, paradicsom és egyéb zöldségféléket termeltek. Ezután a patak egy nagy ívet tesz meg, melynek közelében áll egy kőkereszt. Neumann András szentgyör- gymezői lakos 1812-es évben a rétek mellett egy fakeresztet állíttatott. Ennek helyébe 1885- ben kőkereszt került felállításra, rajta a felirat: „Alapította Neumann András”, Szent- györgymezőn mint vöröskeresztet ismerik. A kis akácerdő mellett a patak melletti úton a Duna felé átmegyünk a 11-es főúton, majd a kerékpárutat átlépve érkezünk a Dunához, hatodik sétautunk végére. Bélay Iván Emlékezetes ünnep Karván Húsvéti ünnepek alkalmából április 10-én a kar- vai kultúrházban és annak környékén nagy sürgés-forgást tapasztalhattak az odalátogatók. Az eseményt már az előző hetekben szórólapok és plakátok hirdették. Fő támogatója és szervezője a rendezvénynek a KORÁVÁ Klutúrális és Vidékfejlesztési Társulás volt. Ezen az ünnepváró délutánon, mindenekelőtt az ifjúságnak, a gyerekeknek igyekeztek feleleveníteni a húsvéti ünnepek sokoldalúságát, szépségét és hagyományainak megőrzését. Sok kisgyerek érkezett helyből és a közeli községekből, Muzsláról, Bátorkesziről, Búcsról, Szőgyénből, sőt voltak látogatók Párkányból és Komáromból is. Nagy érdeklődéssel figyelték a felnőtteket, anyukákat, szakmai előadókat, akik szívesen és nagy türelemmel mutatták be a díszítések és festések különböző fortélyait, tojásokon, asztali díszeken, gipszből öntött figurákon, üvegen, drótból, csuhéból és makramés technikával készült tárgyakon. Az ünnepváró délután hangulatát messzemenőkig hangsúlyozta a terem közepén elhelyezett kerek kosárban szerényen megbújó élő nyuszika, amely békésen fogadta a kíváncsiskodók si- mogatását. Akik jelen voltak, láthatták, milyen csodákat lehet művelni gazdag fantáziával, kézügyességgel, tehetséggel. Az ünnepi asztalra kerülő díszeket, húsvéti tojásokat, sokfajta technikával szebbnél szebbé lehet megformálni, elkészíteni. A hagyomány- őrzés rejtelmeibe Mészáros Éva, Zsíros Mária, Tóth Szidónia, Tóth Tibor, Tücsök Angelika, Csollár Petronella, Török Erzsébet és Tímea, Szendi Éva, Kubica Hana, Zsíros Alica, Vince Zsuzsanna avatták be a kis alkotókat, valamint Müller Milo, aki a locsolkod- ni készülő fiúcskákkal szorgosan fonta a húsvéti virgácsokat. Többségük oszlopos tagja az említett Korává társulásnak, és rendszeres szakmai előadói a hagyományos nyári képzőművészeti és kézműves tábornak. E rendezvény megszervezésében továbbá segítettek Duka Gábor, Terényi Katalin, valamint községünk polgármestere, Tóth Tibor. Elégedett gyermekarcok hagyták el a kultúrház nagytermét, örömmel hazacipelve a délután folyamán elkészített díszeket, festett tojásokat és üvegeket. Szántó Márta megőrzi vagyonát Az ÁFÉSZ fogyasztási szövetkezetek tevékenysége majd négy évtizedes múltra tekinthet vissza. A szűkebb környezetünkben működő GRAN ÁFÉSZ az elmúlt évben 1760 szövetkezeti tagot számlált. 2003-ban a „valós taglétszám” megállapítása céljából háromezer forintról hatezer forintra emelte a tagsághoz kötődő alaprészjegy összegét. Törvényes határidőn belül 573 tag egészítette ki az alaprészjegyét, így ez képezi jelenlegi taglétszámát. A szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága összevont részközgyűléseken, mintegy tíz településen ezekben a napokban számol be az elmúlt évben végzett munkájáról és a gazdálkodásról. Dorogon az Eötvös József Általános Iskolában, ahol Leányvárral összevont részközgyűlésre került sor. Újvári György társadalmi elnök, Balogh Zoltán felügyelő bizottsági tag és Kéri István, a helyi intéző bizottság elnöke „családi környezetben” a megjelent néhány tag előtt, második részközgyűlés összehívásaként tartotta meg beszámolóját. A dorogi tagság létszáma a tagrevízió eredményeként 235-ről 52 főre csökkent. A meghívóval együtt írásban minden tag részére postáztak igazgatósági és felügyelő bizottsági beszámolót, melyhez személyesen fűztek kiegészítéseket. Tagi kérdésre Újvári György közölte, a jelenlegi igazgatóság erkölcsi és presztízskérdésnek tekinti a vagyon megőrzését és az állagmegÚjvári György óvást. Sikerült a vagyonvesztést megállítani, - három éve nem értékesítettek ingatlant - a GRAN ÁFÉSZ jelenlegi vagyona eszközökben és ingatlanokban 182 millió forint. Hitetlenkedő kérdésre megerősítette, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai egyaránt társadalmi tisztségként, javadalmazás nélkül végzik munkájukat. A szövetkezet 2003. évi gazdálkodási eredménye több mint hat millió forint nyereséggel zárult, minden tag 1500.-Ft értékű vásárlási utalványt kapott. Sajnálattal tapasztalták a tagok érdeklődésének hiányát, mert a jó döntésekhez nélkülözhetetlennek tartják a minél szélesebb körű tagság véleményét és javaslatait. A továbbfejlődéshez nélkülözhetetlennek ítélik a hatályos szövetkezeti törvény korszerűsítését, a jelenleg érvényes - kockázatvállalástól független - „egy tag, egy szavazat” gyakorlat piacgazdálkodáshoz illő módosítását. A részközgyűlés az alapszabály módosításinak elfogadásával zárult. Kép és szöveg: Szegi János
