Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-15 / 75. szám
Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 15., csütörtök _____5. Va n esélye az MDF-nek egyedül? A Magyar Demokrata Fórum önálló erőként indul az európai uniós választásokon. A „mérsékelt közép” önállósodási törekvése viszont vitákat váltott ki a jobboldali szellemiségét képviselők között. Van, aki ezt az MDF nagy esélyének tartja, mások a döntés mögött az egység megbomlását látják. Áron (szőlész) Az MDF kínosan különbözni akar mindenki mástól, holott nincs kifejezett jellegzetessége. A szándékos, durcás távolodás belső feszültségeket okoz, Fidesz-ellenes felhanggal bír, ami végül a párt további morzsolódásához és eltűnéséhez vezethet. Az EU-s választási kudarcot egy még időben jött pofonként foghatják majd fel, máskülönben eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Bajkó Sándor (a részönkormányzat elnöke) Jómagam független képviselőként tevékenykedem, és nem tudok róla, hogy a kollégáim között lenne MDF-szim- patizáns. Esztergom-Kertvá- rosban és az egész országban összeszűkült a párt tábora. Üdvözlöm a szándékot, hogy önálló erőként, bátran megméressék magukat, de nem vagyok biztos ennek helyességében. Együtt a Fidesszel erősebbek lennének. Ricsi (régész hallgató) Nem vagyok elkötelezett egyik oldal felé sem, de az biztos, hogy a nagypártoknak van egy erős, markáns arculatuk. Ezzel ellentétben az MDF nem látszik a politika térképén, ezért nem értem, miért akarnak különváltan „mérkőzni”. A középutas, szélsőségektől mentes magatartás pozitív, de nem hiszem, hogy volna olyan erős bázisuk, amellyel egyedül is eredményt érhetnének el. Magdolna (nyugdíjas tanár) Kezdetben szimpatizáltam az MDF-fel, de ma már nem olyan, mint a rendszerváltás idejében volt. Amióta így megcsappant a létszám, nem találnak magukra. Tetszik az irányultságuk, a nyugodtságuk. Nem vetik el a sulykot, nem szélsőségesek. Ilyen középpártra szükség van, amely képviseli az értelmiséget. Valami gond mégis lehet velük, mert máskülönben nem lennének ennyire kevesen. Zalabai Zsigmond emlékezetére Döbbenten hallottuk a hírt 2003. karácsony másnapján, hogy Ipolypásztó szülötte, Zalabai Zsigmond tragikus körülmények közt elhunyt. Immár mindenekről számot adott Teremtőjének. A kozmikus egészben továbbélve „föntről” hallja a hazahívó harang szavát. Mint hallottuk „másfél évtizede küszködött menetrendszerűen ismétlődő lelki válságaival, s mindig győztese volt a küzdelemnek. A megrendült hit és a remény- vesztettség nehéz óráiban ezt a (sajnos utolsó) játszmát - mindannyiunk szomorúságára - elveszítette. Innentől kezdve csak az emléke, meg rendkívül gazdag, nagy gonddal megalkotott írói munkássága (kritikái, irodalmi tanulmányai, faluszociográfiája) és az általa szerkesztett gyűjteményes kötetek lehetnek a tanúi annak az életműnek, melyet az utókorra hagyott.” (Fonod Z. Irodalmi Szemle, 2004. 1. szám). írásaiban több mint három évtizede ismerhettük őt irodalomkritikusként, közíróként, szerkesztőként. Azt a „hagyományt” folytatta, amely a Szlovákiai magyar elbeszélők (a szálkái születésű Turczel Lajos szerkesztésében), majd a Szélkiáltó (Roncsol László Az Ipoly-táji hazából, a szülőföldről... szerk.), illetve az Egyszemű éjszaka (Tőzsér Árpád szerk.) és a Fekete szél (Duba Gyula szerk.) című kötetekkel indult útjára, hogy demonstrálja a kisebbségi magyar irodalom helyzetét és erejét itthon és határon túl is. Költőként kezdte 1968-ban, majd irodalomkritikusként folytatta. Rendkívül termékeny évek következtek. Egymást követték tanulmánykötetei: A vers túloldalán (1974), Mérlegpróba (1978), Tűnődés a trópusokon (1978). Verstörténés (1995) című kötete nemcsak nemzedékének tükre, hanem a három évtizedes irodalmi jelenlétének a bizonyítéka is volt. Falukrónikái - a Mindenekről számot adok (1984) és a Hazahív a harangszó (1985) Ipolypásztó történetét mutatják be az államalapítástól a második világháború végéig. Az akkori kultúrpolitikának köszönhetően a magyarüldözés korszaka kimaradt a kötetből. „Szorgos adósa vagyok hazámnak” (1993) című kötetében a múlt olyan jellegzetes személyiségei kerültek látószögébe, mint Szenczi Molnár Albert vagy Baráti Szabó Dávid a „Jer magyar lantom (1995)” című válogatott verseiben. Az anyanyelv iránti elkötelezettsége ösztönözte A hűség elve (1985), majd pedig a Koszorúk (1998) című kötetek megszerkesztésére, illetve megírására. Kölcsey Ferenccel együtt vallotta: „Nem merni azt, amit merni kell, gyalázat!”. Mit ér a nyelvünk, ha magyar? (1995) című kötetében felsorakoztatja a helységnevek és a magyar személynevek anyakönyvezése körüli szlovákiai magyar sajtódokumentumokat. A „nyelvében él a nemzet” gondolatát komolyan vette, nemzetisége, magyarsága megalázását nehezen tűrte. A korszerű irodalom érdekeit védte, a műközpontú irodalom érdekeit képviselte, s az értéket kérte számon kritikáiban. Az ő javaslatára kezdeményezték 1980-ban azt a felhívást, amely a szlovákiai magyar központi nemzetiségi könyvtár létrehozását szorgalmazta Somorján - ez a Bibliotheca Hungarica Alapítvány. A Pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszékén másfél évtizeden át adjunktusként, majd docensként oktatott, irodalomelméletet, stilisztikát, módszertant tanított. Zalabai Zsigmond váratlan távozása súlyos veszteség a magyarság számára. Ravatala fölött Roncsol László eképpen búcsúzott szellemi életünk nagy mindenesétől: „...Egy ilyen soktehetségű férfinak, amilyen Zalabai Zsigmond volt, több alakban kellene megszületnie, s az emberélet végső határáig kellene zavartalan jó egészségben, meg nem roppantható lelki-testi erőben munkálkodnia nemzete szellemi emelésén, megvilágításán... Siratjuk őt, őt siratjuk, Zsigát, mindnyájunk Zsigáját, s akkor eszünkbe jut, mit mondott a Názáreti a nagy sokaságnak, amely ja- jongva követte őt a Szent Város vesztőhelyére: <Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok... Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal? > - S immár kezdjük siratni önmagunkat.” Izrael Fodor Zsuzsanna, (Forrás: Irodalmi Szemle, 2004.01.01.) Színes világ A tengerek titkos világa címmel nyílt meg kedden Dombóvári Tibor Arany Búvár díjas fotós kiállítása a Duna Múzeum Galériájában. A tárlatot Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkára nyitotta meg. A fotókat május 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállított fotókat nézve rendkívül színes világ tárul elénk - kezdte megnyitó beszédét Haraszthy László. A Föld felszínének kétharmad részét víz borítja, e résznek a döntő többsége óceán és mindössze két százaléka tenger. Van azonban a tengervíznek egy speciális tulajdonsága - folytatta -, rendkívül gazdag és sokféle élővilággal rendelkezik. Ennek egyik oka, hogy amióta alakul az evolúció során az élővilág, tulajdonképpen a meleg tengerekben nem sok egyéb hatás érte, így hosszú évmilliók óta a törzsfejlődés szabadon szárnyalhatott. Ha hazánkban megnézünk egy statisztikát, arról hogy az emberek mi iránt érdeklőnek láthatjuk, hogy a természetről készült filmeket előszeretettel nézik. A Föld országainak csak töredéke nem rendelkezik tengerrel. Egy ország ipari berendezkedését, gazdaságát, az emberek gondolkodásmódját meghatározza ez a tény. A kiállítás unikuma, hogy egy tenger nélküli ország képviselője tud egy ilyen kiállítást Magyarországon bemutatni. Ha kimegyünk az udvarra, láthatunk fekete rigót, réti csigát, de nem tudjuk lefényképezni így. Ez a művészet. E szavakkal adta át a szót a helyettes államtitkár a művésznek, aki a következőképpen zárta a megnyitót: „Azt szoktam mondani, hogy azért tanultam meg fotózni, mert nem tudok beszélni, én így tudom magam kifejezni.” gk Ister-Granum Eurorégió Leépítés helyett fejlesztés Nyergesújfalu polgármestere, Miskolczi József soron kívüli közmeghallgatást tartott az Eternit városrészben. A lakossági összejövetelre azért volt szükség, mert az utóbbi időben több valótlan hírt lehetett hallani ezen a településrészen. A fórumon a polgármester kimerítő és mindenre kiterjedő beszámolójában megnyugtatta a lakosokat, hogy nem visszafejleszteni, hanem felújítani szeretnék az elöregedett városrészt. Miskolczi József elmondta, hogy folyamatos megbeszélések zajlanak egy új üzletsor létesítéséről, valamint már elkezdték a patakmeder rendbetételét. A polgármester hangsúlyozta, hogy nem tervezik sem az óvoda, sem az iskola megszüntetését az eterniti városrészben. ák. Forrás: Kék Duna Háló-találkozó Gután Április 17-én, szombaton a Városi Művelődési Központ körtermében kerül sor az I. Gútai (helyi és dunántúli régiós) Háló-találkozóra. A program fél tízkor kezdődik reggeli imával és a Háló bemutatásával, majd a schönstadti lelkiséghez tartozó Mészáros család előadását hallgathatják meg a résztvevők „Keresztény létforma a fogyasztói társadalomban” címmel, amit kiscsoportos beszélgetés követ. Délután Szentesi Csaba görög katolikus pap előadását hallgathatják meg, majd ismét kiscsoportos beszélgetés következik. A programot este fél hatkor szentmise zárja. A zenét a nagymegyeri Bárka közösség szolgáltatja. Részvételi díj 100 korona. -czA Prímás sziget „ Kristálypalotáj a” (folytatás az 1. oldalról) Tekintettel arra, hogy az esztergomi Vaszary kórházban van Komárom-Esztergom megye reumatológiai osztálya így a különböző térítési formájú gyógy- terápiás fürdőkezelések kiemelt helyet kapnak majd a szolgáltatások körében. A kórházi vezetés felkészül a betegek és kórház számára legmegfelelőbb gyó- gyterápiás szolgáltatások kialakítására. Tehát a betegek az egészségpénztári előírásoknak megfelelően vehetik majd igénybe térítésmentesen vagy részbeni térítéssel a gyógyászati fürdőszolgáltatást. Lapszemle Waldorf-óvoda indul Pilisszentlászlón Pilisszentlászló képviselő-testülete hozzájárult, hogy az ön- kormányzati egycsoportos óvoda mellett, annak megtartásával szeptembertől az óvoda épületében Waldorf-óvoda induljon - írja a pilisszentlászlói Falu-Lap. A képviselő-testületi döntés értelmében a jelenlegi szolgálati lakás területét is az óvoda használja majd. Az ötletgazdák nem tartanak attól, hogy nem lesz igény a sajátos pedagógiai módszerekkel működő óvodára, hiszen a szervezőknél máris tíz leendő óvodás szülei jelentkeztek. Mivel a községbe költözők között sok a kisgyermekes család, nem kell tartani az önkormányzati óvoda kiürülésétől. A falu vezetése feltehetően azért döntött a Waldorf-programmal működő óvoda beindítása mellett, mert korábban helyhiány miatt több kisgyermeket el kellett utasítani az önkormányzati óvodából. A jelenleg óriási sikerrel működő pilisszentlászlói Waldorf- iskola mindenképpen jó garancia az alternatív óvodát választó szülők számára. Városi múzeum nyílik Párkányban Párkányban éveken keresztül kihasználatlanul állt a volt Vám- ház-közi óvoda és iskola épülete, így - az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően - ebben az épületben kap elhelyezést a városi múzeum - írja a Párkány és Vidéke. Jelenleg a homlokzat helyreállításán dolgoznak a szakemberek, de hamarosan megkezdik a belső átalakítási-felújítási munkálatokat is. A múzeum „ötletgazdája” Halasi Tibor, a művelődési ház igazgatója volt, aki a havilapnak adott interjújában elmondta: a városi múzeum (a városi galériához hasonlóan) a kultúrház részeként fog működni. A múzeumlátogatók elsősorban Párkány helytörténetével, a városnak a Kárpát-medencében betöltött szerepével ismerkedhetnek majd. A múzeum egyik szobájában a Párkányt az ókortól napjainkig bemutató állandó kiállítás kap majd helyet, a második lesz a néprajzi szoba, a harmadik teremben pedig időszakos kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Az elképzelések szerint ez a szoba rendhagyó történelemórák helyszíne is lesz az iskolások számára. A nyitás tervezett időpontja: április 30. sem A kivitelező cég 2005. február 28-ára ígéri a műszaki átadást, reméljük nem lesz határidő eltolódás és a jövő évi Utazás kiállításon Esztergom már az élményfürdő kristálypalotájába invitálhatja a látogatókat. Muzslai Ágnes
