Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-16 / 11. szám
4 2004. január. 16., péntek RÉGIÓ--------------------< INTERJÚ )=*--------Fa lusi turizmusban gondolkodnak Interjú Helemba polgármesterével Helemba polgármesterét, Kosznovszki Henriettát először választották meg a legutóbbi választások alkalmával. Az önkormányzat is a fiatalabb generációból tevődik össze, egészében véve a fiatalos lendület jellemző a jelenlegi vezetésre. Ha a terveknek megfelelő anyagi összeg állna a falu rendelkezésére, ki tudja, hol lenne a határ...- Az újonnan választott ön- kormányzat fiatalokból tevődik össze. Tavaly tavasszal készítettünk egy közvélemény-kutatást, amelyben egy kérdőív segítségével felmértük, hogy mit tartanak fontosnak a lakosok, milyen igényeik vannak. Ennek alapján készítettünk el egy falufejlesztési tervet, amit már az új önkormányzat dolgozott ki. Főleg a földgáz bevezetését emelték ki, de sokan támogatták a táj ház kialakítását és szálláslehetőségekkel bővítését is. Volt olyan javaslat is, hogy a helyi könyvtárban internetes hozzáférést biztosítsunk. Többen támogatták a futballpálya kibővítését más sportolási lehetőségekkel. Erre nyújtottunk be egy pályázatot a múlt év végén. A község területén vannak elhagyatott halastavak, amelyekre vonatkozólag olyan javaslat hangzott el, hogy tegyük lehetővé a sporthorgászatot. Ha más lehetőség nem adódik, akkor a területet bérbe adjuk egy beruházó részére. Elhangzottak továbbá olyan javaslatok, hogy campig- tábort létesítsen a község. Sokan támogatták a Helemba és Bajta között lévő erdei út járhatóvá tételét, valamint azt, hogy a halottasház fölött egy fedett részt építsünk ki.- A község nagyon szép környezetben található. Mennyire lehet az ebből adódó lehetőségeket kihasználni?- Köztudott tény, hogy a községek nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak. Annak ellenére, hogy a községünk nagyon attraktív környezetbe épül be, kicsit hátrányos fekvésű, mert innen nem vezet tovább út. Talán ezért nem került sor arra, hogy eddig még nem vezették be a gázfűtést nálunk. Garamkövesdig eljutott a gázhálózat, de a falunk a földrajzi elhelyezkedésből adódóan nem tudták tovább húzni a vezetéket. Nem került sor eddig a község szennyvízhálózatának a kiépítésére sem. De jelenleg már ki vannak dolgozva az erre vonatkozó tervek. Erre találnunk kell támogatást, mert önköltségből ezt nem tudjuk megvalósítani. Olyan megoldást találtak erre a problémára az Ipoly menti községek, hogy a folyó mentén hét kisközségbe lenne bevezetve Ipolyszalkáról a gázhálózat. Ez így gazdaságosabb, hiszen Kövesd felől úgysem tudják tovább húzni a vezetéket, mert a Kovács- pataki-hegység, ami környezetvédelmi terület, a Duna, valamint a vasút akadályt jelent. A kovácspataki üdülőközpontból ugyan származik némi bevétele a falunak, de kiadások is vannak. Nagy előnye a községnek, hogy működik az üdülőközpont, hiszen már évek óta több ezer turista látogat el ide. Télen „pihen” a falu, és csak az ünnepek alkalmával éled fel pár napra, amikor idelátogatnak a turisták. Terveztük a borospincék felújítását, amelyre pályázatot is benyújtottunk, hiszen vannak olyan pincék, amelyeknek az állaga már nagyon rossz. Sajnos a tavalyi pályázaton nem nyertünk, de újra fogunk próbálkozni.- Mit sikerült eddig megvalósítani a tervekből?- Nemrégiben felújítottuk a templom előtti területet, formázott kövekkel raktuk ki, keresztet szenteltünk tavaly mindenszentekkor a helyi temetőben. Nagy János akadémiai szobrász, községünk lakosa egy faragott fakeresztet készített el. Védőkorlátot is építettünk a temetőtől a templomig vezető úton, valamint egy új buszmegállót is építettünk a falu végén. A nagyobb beruházásra viszont nincs pénze a falunak.- A község tisztaságára is nagyon ügyelnek...- Szeretnénk a zöldövezeteket kibővíteni, parkokat létesíteni, tervezzük az osztályozott hulladék bevezetését is. Itt 95 százalékos támogatást nyújtanak. Azzal indokolnánk kérvényünket, hogy Kovácspatak természetvédelmi terület, és a nyaralóknál fontos lenne ennek bevezetése. Van egy patakmeder a falu elején, amelynek tavaly megkezdtük a kitisztítását. Valamikor vízelvezető volt, a közeli hegyekből lefolyó vizet gyűjtötte össze. Nagyon rendezetlen volt a környéke, pedig nagyon szép hely lehetne. Sok illegális szemétlerakat volt itt, ezt a közhasznú munkások segítségével felszámoltuk. Sokan javasolták a főutca arculatának szebbé tételét, tehát tervben van a zöldövezet kialakítása is. A felmérések alkalmával megkérdeztük a lakosokat, hogy támogatnák-e a falusi turizmust. A lakosok 78 százaléka igennel szavazott. Ebben látunk lehetőségeket. Ezért szeretnénk szebbé, esztétikusabbá, meghitté, családiassá, vonzóvá varázsolni a falut.- Milyen nagy a falu munka- nélkülisége?- Helemba munkanélküliségének aránya 34 százalék körül mozog. Helyben sajnos nincs munkalehetőség, csak a szezonmunkák idején csökken ez a szám. De nem sokat segít az sem, ha beindul Kovácspatakon a szezon. A kiutat a túloldal jelenti, hiszen január közepétől még többen járnak majd Dorogra.- A kulturális rendezvényekről mit lehet tudni?- A kultúra területén új dolgozónk van, Peck Otília, aki főleg a gyermekeket karolja fel. Tavaly nagyon sok programot szerveztünk részükre, gyermeknapot, bakancsos túrát a közeli hegyekben. Alpolgármesterünk, Rományik György erdész és vadász bemutatta a gyermekeknek az állat- és növényvilágot, valamint beszélt az erdővédelemről. Kerékpártúrát is szerveztünk az Ipoly mentén Lelédre, aminek nagy sikere volt. Ellátogattuk útközben a lelédi idősek otthonába a volt helembai lakosokhoz. Nagyon megörültek nekünk. Volt nyárzáró disco és kolbászsütés tábortűz mellett. Decemberben pedig karácsonyi kétórás kultúrműsort szerveztünk, amelynek keretében jelenetekkel, énekkel, tánccal szórakoztattuk a közönséget. Szeretnénk, ha beindulna idén községünkben a nyugdíjasotthon. Decemberben volt karácsonyi nyugdíjas találkozó, 148 nyugdíjas vett rajta részt. A találkozón kultúrműsorral szórakoztatták a gyermekek a résztvevőket. Ezt az alkalmat kihasználva kérdeztem rá, hogy szeretnének- e nyugdíjasklubot létesíteni. A válasz pozitív volt, ezért felkerestem a pákányi nyugdíjasklub igazgatóját, aki megígérte, hogy segít beindítani a klubot.- A falu lakosainak száma sok községgel ellentétben emelkedő tendenciát mutat.- Az óvodába mintegy húsz gyermek jár, de sokan jelezték letelepedési szándékukat. Nagy János szobrászművész is visszatért falunkba. Fiával, Nagy Mátyással szeretne itt létrehozni Magyarországon őshonos állatfajtákból farmot. Ez egy turistalátványosság lenne. Szeretnének továbbá nyári táborokat szervezni, régi magyar mesterségekre megtanítani a gyermekeket. Terveztünk falumúzeumot vagy emlékszobát is berendezni, és szeretnénk itt a művész úr részére is egy tárlatot biztosítani. Nemrégiben jelentkezett be községünkbe Nagy László fényképész, aki szintén itt szeretne letelepedni. 0 bemutatkozó fényképkiállítást szervezett Luca napján, ezzel szeretett volna közelebb kerülni a falu lakosaihoz. A régi iskola épületének egyik helyiségében szeretnénk fényképkiállításának is állandó helyet biztosítani. Czigler Mónika Búcs, a honfoglalók letelepedésének helye Búcs község a Mátyusföld legdélebbi részén található, Karva, Muzsla és Bátorkeszi ölelésében. Az egyik legszebb falu a Duna közelében. Az 1247 lakost számláló község büszke elnevezésére, hiszen Bulcsú vezér nevét őrzi. A falu dombos, lankás vidéken terül el. A község déli részén rendkívül értékes természeti terület található, amely Búcsi szikes néven ismert. Geomorfológi- ailag nagyon jellegzetes síkságról van szó. Szlovákiában itt található a magyarpálka (Acorellus pannonicus) egyetlen lelőhelye, továbbá a védett kúszózelle (Helosciadum repeus) is. A község délnyugati részén államilag védett jegenyesor húzódik, Karva irányában pedig eljutunk arra az ugarra, amit hasonlósága miatt Hortobágynak neveztek el. A község nyugati részében halastó található. A régészeti ásatások egyértelműen igazolták, hogy a község a honfoglaló magyarok letelepedésének helye volt. Első említése 1208-ban történik, mint az esztergomi vármegye birtoka. Egészen 1848-ig tartozott az esztergomi érsekség birtokai közé. Már a XIII. században fontos településnek számított. 1208-ban már említés történik az itt álló románkori templomról, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Itt állt egy Benedek rendi kolostor is. Ekkor a község Bulsou néven szerepelt. A későbbiekben Bulchu-nak nevezték, majd a Biuch változattal találkozunk. A XIV század elején sokat szenvedett a település, mert Csák Máté hívei az esztergomi vármegyéhez tartozó birtokokon töltötték ki bosszújukat. A pusztítások sora tovább folytatódott a török hódoltság idején, és csak a protestáns vallás felvétele hozott néhány pozitívumot. A faluban azóta is a református vallás hívei vannak többségben. Az 1696-os közgyűlésen a vármegye megszervezte a vármegyei „rendőrséget”, a paraszt vármegyét abból a célból, hogy Búcs, Mocs, Kisújfalu, Bény, Szőgyén, Libád, Muzsla székhellyel közbiztonsági kerületeket alakított ki. Élén Búcson a parasztkapitány állt. A község klasszicista stílusú református temploma 1784-ben épült. 1791-ben toronnyal bővítették ki, 1817-ben meghosszabbították hajóját, és 1911-ben kiszélesítették a nyugati részét. A templom alaprajza görög kereszt, kupolás mennyezettel. Belső díszítése 1800-ból származik. A templomban vörösmárványból készült keresztelő medence és úrasztala látható. A XIX. században, a falu történetében nyugalom volt. Ez megteremtette a szellemi gyarapodás feltételeit, amelyet Katona Mihály lelkipásztor neve fémjelez. Százada egyik legkiemelkedőbb magyar geográfusa volt, akinek fő műve mintegy negyed századdal megelőzte Humboldt „Kosmos”-át. AII. világháború 75 áldozatot követelt a falutól. 1946-47-ben 47 családot deportáltak Csehországba, 15 családot pedig kitelepítettek Magyarországra . A községben megtalálható az I. és II. világháború áldozatainak emléktáblája. A faluban több kisebb egyházi műemlék is látható, mint például az 1914-ben készült római katolikus harangláb, a temető katolikus részének központi keresztje, a millenniumi ünnepségek emlékműve a falu udvarán, valamint Szent István koronájának mása a helyi parkban. Ugyanebben az udvarban található Petőfi Sándor mellszobra is. A községi hivatal parkjában látható kopjafát Sidó Szilveszter faragóművész készítette 1997-ben. Mellette Bulcsú vezér lovas szobra látható, amely Nagy János szobrászművész alkotása. A mezőgazdasági szövetkezet irodaépületének homlokzatán Kopócs Tibor komáromi képzőművész mozaikképe tekinthető meg. Itt található továbbá, Nagy János szobrászművész öt siratóasszonyt ábrázoló domborműve is. Említésre méltó még a régi református iskola, a Jókai- és Szalai-család malma, a községi pálinkafőzőé, ami viszont ma már nem üzemel. A község kulturális centruma a Villa Bulcsu- Faluház, amelyet a volt jegyzői lakból alakítottak át. A községben több iparos él, akik a falunak városi jelleget kölcsönöztek. De ennek ellenére a lakosok fő megélhetési forrása a mezőgazdaságból származik. Jellemző a községre a szőlőtermesztés. Az eredeti borospincék a domboldalba épültek, amelyek közül még ma is több megtekinthető. A kulturális események megszervezéséért a Csemadok helyi szervezete felelős. A falunak jellegzetes népviselete nincs, de annál gazdagabb kulturális rendezvények valósulnak itt meg az év folyamán. A falu lakosságának 96 százaléka magyar nemzetiségű, több mint 880 vallja magát reformátusnak, a többi katolikus. Május elsejétől hivatalosan is testvér- településének tekinti a magyar- országi Neszmély községet. A falu polgármestere Szigeti JdilOS. czm
