Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-14 / 9. szám
Dzsigerdelen Parkan, a máj lyukasztó erőd A 140 éves törökellenes véres küzdelem meghatározó szerepet játszott Párkány és környéke történetében. Erről a korszakról, a törökök által Dzsigerdelen Parkannak nevezett várról - amely magyarul májlyukasztó erődöt jelent a török járom következményeiről és azokról az összecsapásokról kívánunk rövid áttekintést nyújtani, amelyek valamilyen formában a párkányi erődítménnyel hozhatók összefügésbe. 1543 nyara Kakatvár és Esztergom elestének időpontja. A harcok következtében a vár és lakóházainak túlnyomó többsége a tűz martalékává vált. Várday Pál érsek által készített összeírás alapján Rakat a felperzselt települések között szerepel. A török aránylag hamar felismeri, hogy Esztergom megtartása szempontjából életbevágóan fontos a Duna bal partjának ellenőrzése, egy erős vár kiépítése a kiégett, romos Kakatvár helyén. Rövidesen hozzáfognak a lerombolt palánkvár helyreállításához. Rustem pasa 1546-ban már azt jelenti a feljebbvalójának, hogy a romos Kakatvárat helybéli lakosok segítségével helyreállíttatta, és helyőrséget helyezett el benne. 1546-tal azonban a várral kapcsolatos helyreállítási munkálatok nem fejeződtek be. Több mint két méter széles földsáncot vontak az erődítmény köré. Kiszélesítették és mélyítették a vizesárkot. Az előző palánkvárhoz képest nagyobb, kb. 4000 négyzetméternyi területet zártak közre. Az erődön belül kaszárnyákat, istállókat és mecsetet építettek. A magyarországi végvárak mintájára öt hatalmas bástyával látták el az ötszögű alaprajznak megfelelő erődítményt. A vár helyreállításával és megerősítésével kapcsolatos munkák 1549-ben fejeződtek be. 1549 és 1550 között hat szakasz törököt állomásoz- tattak benne, ez körülbelül 150 katonát jelentett. A volt palánkvár felújításának, kibővítésének és megerősítésének másik oka a lévai, sző- gyéni, éresekújvári, nagysurányi és komáromi várkapitányok részéről fenyegető veszély volt. Röviddel Rakat török kézre jutása után a vár az említett várkapitányok érdeklődésének homlokterébe került, és portyázásainak célpontjául szolgált. A későbbiek folyamán is több támadás érte a párkányi várat. 1581- ben a léki várkapitány portyázó csapatának meglepetésszerű támadása folytán az erődítmény részben meg is rongálódott. A lékiek egy egész marhacsordát hajtottak el Párkány alól. 1589-ben az érsekújvári várkapitány, Pálffy Miklós hajtott végre sikeres támadást az itteni törökök ellen. Elfoglalta az erődöt, sok keresztény rabot kiszabadított, akiket gazdag zsákmánnyal együtt Érsekújvárba küldött. A Dunán horgonyzp hajók közül néhányat elfoglalt, és az esztergomi béggel kötött fegyverszünet után az itt élő törököket békén hagyta. A Pálffy kötötte egyezséget azonban a török nemsokára megszegte, ezért 1594-ben Pálffy Esztergom felszabadítására tett kísérletet. Egy meglepetésszerű támadással elfoglalta a Vízivárost, de a várat nem sikerült bevennie. Ekkor, Esztergom ostrománál halt hősi halált Balassi Bálint. Az 1595. évi ostrom már fényes győzelemmel végződött, mert okulva az előző évi hibákból szó szerint sikerült kifüstölni az ellenséget és utána Esztergom várát is bevenni, amely tíz éven át maradt keresztény kézen. 1606 szeptemberében Bocskai közvetítésével a törökök és a Habsburgok megkötötték a Magyarország számára hátrányos zsitvatoroki békét. A török viszont a békeszerződést rendre felrúgta, és zsákmányszerző portyákat szervezett Garam és a Nyitra völgyébe. E portyák kiindulópontja rendszerint Esztergom, illetve a májlyukasztó erőd (az elnevezés azt sugallja, hogy innen induló portyáikkal lyukat vágnak az ellenség májába). Legnagyobb gondot e portyák zavartalan, lebonyolítása szempontjából Érsekújvár jelentett nekik. E stratégiailag fontos vár felszámolásával több ízben próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. Csak a vár környékét sikerült kifosztaniuk és lakatlanná tenniük. 1627 februárjában Ferdinánd és a Porta követei Szőgyénben újabb 25 évre meghosszabbították a Magyarországra nézve megalázó zsitvatoroki békét. Ezután említésre méltó összecsapások ismét az 1660-as években játszódtak le. 1661. július 28-án a helyi törökök vereségével végződött a császári csapatokat vezető Montecuccolival történt összecsapás. A császáriak több száz török fogollyal, kiszabadított keresztény rabbal és gazdag zsákmánnyal kerültek ki a küzdelemből. 1663. augusztus 27-én a mai papírgyár térségében Forgách Ádám érsekújvári várkapitány portyája végződött szerencsétlenül. A törökök tőrbe csalták és csak nagy üggyel-bajjal sikerült elmenekülnie maroknyi csapatával. Mintegy ezer érsekújvári vitéz, köztük Eszterházy György esztergomi püspök lelte halálát a küzdelemben. Csaknem 140 éven keresztül a mai Párkány és környéke hatalmas „vásártábor” volt. Óriási mennyiségű rablott holmit, zsákmányolt háziállatot, elsősorban marhacsordát és keresztény rabot hurcolt e táborba, majd bocsátott áruba a török. Gyakran pestisjárványok pusztították, tizedelték az itt élő embereket, de lepra is előfordult. Ezért és az állandó háborúk miatt a várban élő helyi lakosok számaránya törvényszerűen nem növekedhetett. A török rablások, fosztogatások és a lakosság rabszíjra fűzése folytán Párkány környéke szinte elnéptelenedett. A helybéli révészek, halászok, kereskedők, üzletemberek és kézművesek a térség lakosaival szemben bizonyos előjogokat élveztek. Mivel a töröknek szüksége volt szolgálataikra szabad vallásgyakorlást és anyanyelven történő iskolai oktatást is engedélyezett nekik. Ez talán lelki vigaszt nyújthatott számukra a történelem által rájuk szabott nehéz sorsuk elviselésében. Mindent egybevetve a csaknem 140 éves török járom a helyi lakosoknak a legtöbb szenvedést, megalázást és megpróbáltatást jelentő időszaka volt. A török uralomnak Párkányban az 1683-as párkányi csata vetett véget, és zárta le végérvényesen e barbár korszak szomorú eseményeit. Dr. Haiczl Kálmán 1937-ben kiadott helytörténeti dolgozata alapján összeállította: Oravetz Ferenc Ipolydamásd Pályázati lehetőség Non-profit szektorbeli munkavállalás A Foglalkoztatáspolitikai A község területén a régészeti ásatások során késő vaskori sírokat és törökkori leleteket találtak. Legelső említése 1262-ben fordult elő „Damas” néven királyi birtokként. 1523-ban II. Lajos a török elleni háború miatt igénybe vette az esztergomi Bakócz-kápolna nemesfémből álló felszerelését és kárpótlásul a főkápolna plébánosainak a damásdi várat adta. A vár a török időkben a magyar várvédelmi rendszer bástyája, jelentős szerepet töltött be. 1620- ban 33 lovas és 75 gyalogos szolgált benne. A lovasok főleg hírvivő szolgálatot teljesítettek, és ezzel nagyban elősegítették a bányavárosok elleni török támadások időben történő felismerését és a megfelelő védelem megszervezését. 1646-ban azonban az utolsó várkapitány, Berchényi László meggondolatlanul a helyettesére bízta a várat, melyet a vár körül állandóan leselkedő törökök észleltek és jeleztek. Az Ipo- lyon átgázoló török elől a vár őrsége és a Harmincad Hivatal vezetője lóra kapott és a várat harc nélkül elfoglalták a törökök. (A Harmincad Hivatal 1626-tól, amikor Vác elesett, Damásdra menekült, és 1646-ig itt vámolta meg a marhatőzsérek által Bécsbe-Olaszországba- Németországba elhajtott marhákat.) A vár alatt fekvő falut, majd a várat is felégették. A lakosok Nosztra közelében, a romokban heverő „Zuvár” alatti részen telepedtek meg, és 1804-ig itt éltek. Ezután ismét az Ipoly mellé jöttek, és megalapították a mai Ipolydamásd községet. 1848-49-ben Görgey tábornok csapataival Vác felé vonulva itt táborozott az Ipoly-réten és a jelenlegi Pizzéria- Söröző melletti házban megszállva adta ki továbbvonulási hadparancsát. A község hagyományai közül jelenleg már csak a farsangolás régi szokása él. A múlt századból ismert népszokás minden évben megújulva jelenleg is szép látványosság. A farsangnak megfelelő ruhákba öltözött maskarások hamvazószerda előtti szombaton táncolva-énekelve végigjárják a falut, 1990-től pedig már a szomszédos testvéri szlovákiai falu, Helemba maskarásaival együtt. Tojást, kolbászt, italt és pénzt kapnak, amit aztán húsha- gyókedden farsangtemetés után közösen fogyasztanak el. A farsangtemetésnél pap, ministráns, siratóasszonyok kísérik a koporsóba tett Farsangi Tóbiást, melyet aztán a pap búcsúztatása után elégetnek. Nevezetességeinek egyike, a vár területén álló templom elpusztult. Ódamásdon az ott lévő fatemplom is hasonló sorsra jutott. Amikor az ódamásdiak visszaköltöztek az Ipoly mellé, a szobi Luczenbacher-család 1861- ben felépítette a jelenlegi templomot. Tóth László tojáspatkoló - tojásszobrász - fafaragó nagyon szép és értékes munkáit a lakásán meg lehet nézni. Helyben megtekinthető a „Zámkó” vár, bár elhanyagolt állapota miatt nehezen megközelíthető. E mellett érdemes megnézni a márianosztrai út melletti Petyerák-féle patakmalom épületét, a közelében lévő volt bányasikló helyét, majd a párszáz méterrel távolabbi „Zuvár” nyomait. Ipolydamásd községet 387 fő lakja. Polgár- mestere dr. Gosztonyi Jenő, alpolgármestere Tománné Markovics Hedvig. gk és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Foglalkoztatási Hivatal pályázatot hirdet „Non-profit szektorbeli munkavállalás” elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program megvalósítására. A pályázat célja olyan országos program indítása, amely bővíti a programban résztvevő civil szervezetek humán erőforrásait, hozzájárul megerősödésükhöz, javítja forrásszerző képességüket, és elősegíti a közszférából létszámcsökkentések nyomán felszabaduló munkavállalók non-profit szektorba való elhelyezkedését. A programban azok a munkavállalók vehetnek részt, akik ezt a szándékukat jelezték munkál(folytatás a 1. oldalról) A továbbképzés a Munkaügyi Hivatallal karöltve történik, amely havi 1000 korona támogatást nyújt a résztvevőknek, ráadásul térítik az útiköltséget is. Már most jelentős az érdeklődők száma régiónkból is. „A Munkaügyi Hivatal szerint soha nem tapasztaltak ekkora érdeklődést a munkanélküliek részéről egyetlen tanfolyam iránt sem.” Főleg azoknak van nagy esélyük, akiknek feltett szándéka, hogy a jövőben tatójuknak, vagy 2004. január 20-ig e szándékukról értesítik a területileg illetékes munkaügyi központot. A pályázaton részt vehet minden, legkésőbb 2002. december 31-ig jogerős bírósági végzéssel bejegyzésre került, az 1997. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó közhasznú szervezet, valamint munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet. A program tervezett időtartama 2004. március 1. - 2007. február 28. A program lehetőséget ad a non-profit szektor megerősítésére azáltal, hogy támogatás vehető igénybe olyan, jól hasznosítható képzettségekkel és ismeretekkel rendelkező munkavállaló foglalkoztatásához, aki korábban a közigazgatás területén szerzett tapasztalatokat. A foglalkoztatás új munkahely létesítésével jön munkához szeretnének jutni, hiszen - mint arról Magyar Béla tájékoztatott - a résztvevőknek legalább hároméves tananyagot kell majd .elsajátítaniuk a tanfolyam ideje alatt, tehát kemény munkára kell számítani. „15-15 személyt választunk majd ki a jelentkezők közül, akikkel közösen egyezünk meg, hogy milyen napokon legyen a tanítás.” Az első válogatásra január 19-én, délelőtt tíz órakor kerül sor a művelődési központ székházában. A tanfolyam létre. A programban való részvétel önkéntes, így a támogatott foglakoztatás létrejöttének feltétele, hogy a létszámcsökkentési intézkedésben érintett munkavállaló vállalja a programban való részvételt. A pályázatot a pályázó szervezet székhelye vagy telephelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A pályázat beérkezésének határideje 2004. január 26. A pályázati dossziék postai úton, telefonon, illetve személyesen igényelhetők a munkaügyi központokban, valamint letölthetők a www.fmm.gov.hu, valamint a www.afsz.hu webcímek- ről, továbbá a munkaügyi központok honlapjairól is. A pályázati feltételekkel kapcsolatban további információk a munkaügyi központoktól kérhetők. GK szintén itt lesz, valamint a Cse- madok párkányi székházában, ahol viszont január 20-án, szintén délelőtt tíz órakor kerül sor a válogatásra. Továbbra is várják az érdeklődőket a munkanélküliek köréből, akik legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az érdeklődők még mindig hívhatják a 035/6420 265-ös telefonszámot, illetve személyesen kérhetnek információt a művelődési központban, Érsekújvárban az SZNF utca 32- e„ házszáma alatt. czm Nyelvi és informatikai képzés munkanélkülieknek
