Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-13 / 8. szám
FtfdTap RÉGIÓ 2004, január. 13., kedd A tavasz csak kacsa Az újévi havazást és hideget követően az időjárás egyik napról a másikra tavasziasra fordult. A szürke napok után jóleső érzés a ragyogó napsütésben egy réteggel kevesebb ruhával a kabátunk alatt sétálni egyet. Az persze nem túl valószínű, hogy a hétvégén ibolyázni indulhatunk kedvesünkkel, de a fakó hétköznapokba és a kedélyállapotunkba azért mégis hozott egy kis színt a kisütő nap. Ügy tűnik, hogy nemcsak mi, emberek örülünk a mínuszpont fölé emelkedett hőmérsékletnek, hanem az esztergomi Kis-Duna népes kacsaközössége is, akik szemérmetlen élvezettel sütettik magukat a vízparton meleget még alig, de derűt és reményt már sugárzó, csalóka napsütésben. A meteorológusok szerint azonban nemcsak a képen napozó szárnyas, hanem az a hír is kacsa, hogy itt a tavasz. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián s ígéret szép szó... Kiss Emese írása Látom Baumgartnert a szombati újság címlapján, amint sapkáján, gallérján, vállán bőszen hirdeti a nagy cég, mondjuk úgy, a keresztapa honlapját. Hirdeti, mert a keresztapa azt ígérte: támogatja őt nyolcszázmillióval, amennyiben meg lesz a pénz többi része, és valóban elindulhat a Forma 1-ben. Nem tudom, mi állt a szerződésben, mindenesetre furcsa, hogy a Gyurcsány bejelentésétől számított harmadik héten jut eszébe a keresztapának, hogy valami nem kerek. Ha túlságosan szkeptikusnak akarnék tűnni, azt kérdezném: vajon nem Gyurcsány könnyelmű, az országot egyértelműen megosztó kijelentése áll-e a háttérben? Mert ugye, ha a keresztapa visszalép, nem kell kifizetni a beígért egymilliárdot, és még jó fej is volt a sportminiszter, hiszen ő felajánlotta... Persze, ez csak feltételezés, így - remélhetőleg - bocsánatot kell majd kémem ostoba eszmefuttatásomért. Nos, a lényeg a lényeg: a keresztapa nem ad pénzt, mert Baumgartner nem ahhoz a csapathoz szerződött, akihez kellett volna. Ah, micsoda probléma! Jó. hogy azt nem mondja, mutatóujját a magasba emelve: ejnye, Zsoltika, hát nem erről volt szó; hogy tehettél ilyet? Röhögnöm kell. És ha eddig nem repdestem a gondolattól, miszerint Baumgartner a köz pénzén versenyez majd, most azt mondom: Hajrá! Mutasd meg, hogy megoldod, és ott leszel! Ne törődj az ígérgetőkkel, tedd a dolgod, és mosolyogj! Cserélj kabátot, sapkát, és rajta! Neked pedig, kedves keresztapa, azt mondom: ne ígérj fagyit a gyereknek, ha másra kell a pénz. Lehet, hogy abban a pillanatban nem szeret majd annyira, de nem vered át - ez fontos. Ja, és ha az elmaradt fagyit hiszti követi, vállald, amit tettél, és ne mosolyogj a járókelőkre, mintha nem értenéd, mi baja a gyereknek. Neked, kedves Olvasó, azt üzenem: ne sajnáld Zsolttól az adóforintjaidat, hiszen így legalább tudod, mire megy el. Ha tiltakozol, ha nem, a pénz eltűnik majd, de nem mindegy, hogy eltűnnek-e egy huszonéves fiatalember álmai is, vagy sem. Hidd el, ha ez az összeg a kasszában marad, nem téged fog gazdagítani... Akkor hát nem mindegy? „Vedd el egy nép múltját, és azt teszed vele, amit akarsz...” (Napóleon) A Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa 2004. január 10- én nyilvános elnökségi ülést tartott Érsekújvárban, a Csemadok-székház színház- termében. Az ülés témája a Simon Zsolt- féle földtörvény volt. Az elnök, Geönczeöl Gyula összefoglalójában beszélt az elmúlt év folyamán az 1945-48 között meghozott magyarságellenes intézkedések felszámolása érdekében kifejtett tevékenységről, az új földtörvényről, melyet a pozsonyi törvényhozás 2003. október 24-én fogadott el. Ez az a földtörvény, amely a magyarság vagyonvesztésének állandósítását kívánja megvalósítani, mivel kárpótlással és a benesi korszakban a magyaroktól és németektől elkobzott vagyonról nem nyújt jogorvoslatot az érintetteknek. A törvényről igen keveset olvashatunk a sajtóban, ugyanakkor tudni kell, hogy csakis azok igényelhetik vissza földjeiket, akiktől az állam 1948 februárjától, tehát a kommunista hatalomátvétel után vette el. S hogy előtte mi történt?! Ilyen rossz tanulói lennénk saját történelmünknek, vagy még mindig szüntelenül megalkuvásra kényszerülünk? Benes politikai korszaka ugyan elmúlt, de amit tettek, történelmi reflexként újra elénk villan. Benes, mint tudjuk, nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzását tűzte ki célul, de megszervezte az ANTANT segítségével a magyar államiság szétzúzását is. Ez a politikai gátlástalanság átváltozott formákban ma is tovább él a legmarkánsabb hatalmi elit akaratában. Megnyilvánul ez például olyasmiben, ha csak kulturális autonómiát kéme is magának a szlovákiai magyarság, a legtöbb szlovák máris azt emlegeti, a magyarok az ezeréves Szent István-i államot akarják visszaállítani. Mint ismeretes, 1945. április 5-én Csehszlovákia akkori ideiglenes fővárosában, Kassán kihirdették a 16 fejezetből álló Kassai Kormányprogramot. A 11. fejezet kimondta a magyar földbirtok elkobzását, majd sorra következtek a rendeletek, amelyek a magyar lakosság teljes jogfosztottságáról „gondoskodtak” (magyar holokauszt)* A Csehszlovák Kommunista Párt e kérdésben messzire ment, a szovjet vezetés pedig szabad kezet adott a BenesGottwald hatalmi kettősnek a szlovákiai magyar nemzettest teljes felszámolása reményében. 1946. november 17-én elkezdődött a dél-szlovákiai magyarság cseh-morva területekre való kitoloncolása, majd sor került a magyar-csehszlovák lakosságcserére. Ami a lakosságcsere gazdasági és társadalmi arculatát illeti, érdemes megjegyezni, hogy a magyarok hátrahagytak Szlovákiában mintegy 160 ezer ka- tasztrális hold földet, szemben a szlovák áttelepülők 15 ezer ka- tasztrális holdjával. Csehszlovákiában a kommunista hatalomátvételre 1948. február 25-én került sor. A sajtóban változatlanul tartott a magyarellenes uszítás, erőltetett ütemben folyt a kitelepítés. Megindult a magyar helységnevek szlovákosítása. E szerint 720 település nevét változtatták meg, köztük honfoglaláskori, évezredes magyar helységek neveit. így lett Bősből Gabcikovo, Ogyallából Hurbanovo, Párkányból Stúrovo... stb. 1948-at megelőzően a magyaroktól és a németektől elvett vagyont kizárólag szláv telepesek kapták meg. A most elfogadott földtörvény tehát az elkobozott földeket szláv telepeseknek biztosítja, ezáltal a színmagyar övezetekben szláv birtokrendszer létrehozásán fáradozik, ami kimeríti az etnikai tisztogatás problémáját. Ami pedig a maga nemében példátlan, az az, hogy: azok iránt a földek iránt, amelyekre a most meghozott törvény alapján igény nem jelentkezik, kerüljenek az önkormányzatok kezébe. Ugyanis a földeknek megvannak a telekkönyvek szerinti adatai, magyar tulajdonosai. A telekkönyvek kérdéséhez még a legsötétebb kommunista időkben sem nyúltak. Most azonban az új törvény felrúgja a sok évszázad alatt kialakult rendet. Átlépve a telekkönyveket, a földvagyont az önkormányzatnak adja át. Geönczeöl Gyula mint az MVSZ-SZOT elnöke, látva a veszélyt, levélben tiltakozott Simon Zsolt földművelésügyi miniszternél a készülő törvénytervezet ellen 2003 augusztusában, melyre természetesen válasz nem érkezett. Egyedül az elképedt polgármesterek hangoztatták véleményüket, akik ezáltal több ezer hektár földterület elvesztését látják megvalósulni. A félelem tehát jogos, de még nincs minden veszve. A felvidéki magyarságnak megvannak a szövetségesei Európában, és nekik is érdekük a benesi korszak vagyonjogi kérdéseinek rendezése. Az MVSZ vezetése kapcsolatban áll velük. Azt azonban a felvidéki magyarság nem engedheti meg magának, hogy olyan képviselete legyen, mint az MKP - hangzott el az MVSZ-SZOT szombaton megtartott érsekújvári ülésén. Izrael Fodor Zsuzsanna Fellendülhet a dohányáruk feketekereskedelme Magyarországon januártól a dohányáruk jövedéki adója 35 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a dohányosok akár 20 százalékkal is többet kell fizetniük majd egy doboz cigarettáért. Az árusok becslése szerint a középkategóriájú cigaretták 70-80, míg az extrábbak közel 150 forinttal kerülnek majd többe a tavalyi árnál. Az emelés hatására az ország északi, keleti és déli határvidékein fellendülhet a cigaretta feketekereskedelme. Az előrejelzések szerint a dohányosok ahelyett, hogy leszoknának szenvedélyükről, várhatóan a környező országokból szerzik majd be a dohányárut. A dohánytermékek készletei egy-két hónapig még a régi áron biztosítják a cigarettákat, de az új áron kapható cigik megjelenésével minden bizonnyal sokan fogják majd külföldről behozni a cigarettát. Ha az áremelés után a határon túl nem lesz változás, akkor a középkategóriás termékek 30-40, az extrábbak akár 40-50 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a magyar termékekkel szemben. Térségünkben a cigaretta külföldi beszerzése csak májusig jelenthet problémát, mert az EU-s csatlakozással a vámvizsgálatok megszűnnek. Akaree Nemsokára költözhet a középiskola- Esztergom Esztergom Város Önkormányzata december 10-én átvette a kivitelező Architekton Rt-től az északi kanonoksori épületegyüttes első felújított részét. A használatbavételi eljárásra január 14-én kerül sor, amelyen az elsőfokú építési hatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint az ÁNTSz és más hatóságok szakemberei döntenek a használatbavételi engedély kiadásáról. A működési engedély kiadásával kapcsolatos további eljárásokra csak ezt követően kerülhet sor. A Fotó: Végi Péter (korábbi felvétel) Kühnel Pál és Packh János tervei alapján 1829-ben épült rhű- emlék besorolású épületegyüttesbe a Berzeviczy Gergely Köz- gazdasági Szakközépiskola költözhet majd be. akaree Döntöttek a szolgáltatási díjakról Lábatlanon Lábatlan képviselő-testülete legutóbbi rendkívüli ülésén határozott település szolgáltatási díjairól. A döntések értelmében a vízdíj köbméterenként a lakossági fogyasztók számára 195 forint + áfa, a csatornadíj 126 forint + áfa lesz, amelyet még a környezetterhelési díj is növel. A szemétszállításért Lábatlan lakosainak külön nem kell fizetniük, mert ezt a szolgáltatást tartalmazza a tavalyi évhez képest változatlan, 8000 forint mértékű, éves kommunális adó. A testület az ülésen hatályon kívül helyezte a gépjárműadó-rendeletet, mivel a gépjárművek adóját a törvény értelmében egységesen kell kivetni. ÁK Karácsonyi ajándék Helembának A múlt év karácsonyától Helembának van szlovákiai mobilhálózata is. Kosznovszki Henrietta, Helemba polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy karácsony előtt erősítőket szereltek fel a faluban, amelyeknek köszönhetően már az Orange és az Eurotel is fogható. „Eddig egyetlen szlovákiai mobilhálózat sem volt elérhető a község számára. Karácsony előtt viszont az Eurotel egy új tornyot épített fel erősítővel a falu közelében, az Orange pedig a meglévő televízió-toronyra helyezte el az erősítőjét” - mondta a polgármester. A hálózat karácsonytól működik, ennek köszönhetően a faluban most már minden mobiltelefonról olcsóbban telefonálhatnak a lakosok. Véradó bál volt Szentgyörgymezőn Január 9-én este a Szentgyörgymezői Olvasókörben véradó bált rendezett a Vaszary Kolos Kórház Vértranszfúziós Osztálya. Baka Györgyné, a Vöröskereszt munkatársa elmondta, hogy a már második alkalommal megrendezett ünnepségen nagy számban jelentek meg a meghívottak. A vacsorával egybekötött bálon nemcsak a szentgyörgymezői, hanem a kertvárosi véradók is megjelentek, és a baráti hangulatú ünnepségen hajnalig tartott a mulatság. Mindenkinek köszönik az egész éves véradást, és remélik, hogy idén is sikeresek lesznek a véradó napok Esztergomban. ák
