Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-10 / 7. szám
JOBB PART 2004. január 10., szombat ______3. Új híd épülhet Helemba és Ipolydamásd között újraépülhetne a híd, amit négy éve sodort el az ár. Amennyiben az Ipolydamásdi Önkormányzat megnyeri a benyújtott pályázatot, megépülhet a híd, és megnyílhatna a határátkelő a két ország között. A helembai lakosokat arról kérdeztük, miért tartják fontosnak a híd megépülését? Otília (kultúrfelelős) Mát év januárjától én vagyok a kultúrfelelős Helembán. Gyerekekkel foglalkozom, de ha megépülne a híd, a felnőttekkel is több akciót lehetne szervezni. Főleg a farsangi ünnepségek szempontiából lenne fontos, hogy megépüljön a híd, hogy ne csak a mi falunk ünnepe legyen ez a nap, hanem az Ipolydamásdiakat is bevonjuk az ünneplésbe. j r~ v, Rita (könyvelő) A kapcsolatok ápolása és a turisztika szempontjából lenne nagyon fontos, hogy megépüljön a híd. Sokszor járnak Innen az emberek Budapestre, illetve Váara. Ha itt állna a híd és meglenne a határátkelő, jó néhány kilométert megspórolhatnánk. Jelenleg csak kerúlőuta- kon közlekedhetünk, leginkább Ipolyszalkán keresztül. Főleg azok számára lenne ez fontos, akik Magyarországon vállalnak munkát Ágota (munkanélküli) Ha meglenne a híd, nem kellene a helembaiaknak az Ipolydamásdon élő rokonokhoz kerülő úton utazni. Nagy szerepe lenne a farsangi ünnepségek, mulatságok szempontjából is, de például gazdasági szempontból is, mert például a vendéglőtulajdonosoknak sem kellene Vácra kerülő úton menni, így sokkal gazdaságosabb lenne. Jó lenne, ha legalább a személyi forgalmat megnyitnák napközben. Aranka (óvónő) A karnevál hagyományainak felújítása érdekében mindenképp fontos lenne megépíteni a hidat. A híd fennállása alatt szoros barátság alakult ki nemcsak a két falu, hanem a két ország között is. Sokszor az itteni bálokon magyarországi együttesek játszottak, de az sem elhanyagolandó, hogy sok helybelinek, mint például a férjemnek Is odaát vannak rokonaik. így többször láthatnák egymást. Egészségügy, honvédelem - bírálat jobbról Az Egészségügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium dicshimnuszoktól zengő értékelésére megérkeztek a nagyobbik ellenzéki párt reagálásai. A Fidesz véleménye szerint mindkét tárca kudarcot vallott. Az idei költségvetési év nagy vesztese az egészségügy - jelentette ki nyilatkozatában Selmeczi Gabriella, az Ország- gyűlési Képviselőcsoport Egészségügyi Kabinetjének vezetője. Öt év óta először reálértéken csökken az egészségügyre fordított összeg, s ebben a szférában a költségvetés 0 százalékos béremeléssel számol. Az idei évben növekedni fognak a kórházak adósságai - elég ha csak az inflációra és a gyógyszerárak növekedésére, vagy a gyógyszeráfa megjelenésére gondolunk. A költségvetésben a kórházak konszolidációs feladatainak ellátására csupán adósságuk néhány százaléka szerepel előirányzatként. A nővéreknek megígért hűségpénzre úgyszintén nincs keret a büdzsében. A költségvetési megszorítások nem csupán az egészségügyben dolgozókat, hanem a betegeket is sújtják, hiszen a szocialisták által minimálisnak nevezett gyógyszeráremelés radikális többletterhet jelent majd a polgárok számára. A munkaviszony megszűnése után járó táppénz időtartamát a visszaélések magas számára hivatkozva lecsökkentették fél évről 30 napra - így a valóban beteg embereket büntetik. A képviselőasszony sajnálattal állapítja meg, hogy a betegeknek nemcsak a betegséggel, hanem a költségek növekedésével is meg kell küzdeniük. A Honvédelmi Minisztérium évi értékelésére Simicskó István, a Fidesz Honvédelmi Munkacsoportjának vezetője szintén közleményben reagált. Véleménye szerint az értékelés nem csak a szakszerűséget nélkülözi, hanem a tényeket is elferdíti. Példaként megemlíti, hogy a tárca kiemelkedő eredményként könyveli el a NA- TO-együttműködést gördülékenyebbé tevő, alkotmánymódosításban született négypárti konszenzust. Simicskó emlékezteti az MSZP-t arra, hogy az Or- bán-kabinet több alkalommal kezdeményezte ugyanezt a módosítást, amelyet akkor a szocialisták akadályoztak meg. Véleménye szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter olyan célokat tűzött maga elé, amelynek nem látja költségvetési fedezetét - ugyanakkor egy könnyed mozdulattal lemond az ország védelmi képességét jelentő csapatokról, fegyvernemi kultúrákról. Simicskó István úgy véli, hogy a honvédelmi vezetés ambícióit a rendelkezésükre álló szűkös források sem korlátozzák, különösen akkor, ha a költségvetési kereteket szakmailag indokolatlanul és feleslegesen civil kft-be csorgathatják ki. Terveik szerint például a laktanyákat és más katonai bázisokat civilekkel akarják őriztetni, a hadsereg élelmezését pedig szintén polgári vállalkozásoknak akarják kiadni. A fideszes képviselő szerint ezek a lépések zsákutcába vezetik a honvédelmet. Epress József Sikeres foglalkoztatáspolitika Rekordmélységben a munkanélküliség Kihallgatták Molnár Csabát Pénzmosás és vesztegetés? 12 éve a legalacsonyabb a munkanélküliség hazánkban. Ezzel a bejelentéssel kezdte évértékelő sajtótájékoztatóját Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A KSH adataiból egyértelműen kiderül, hogy hazánkban a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra csökkent (2003. szeptember-októberi adat). 1992 óta ez a legalacsonyabb érték - hangsúlyozta a miniszter. A munkanélküliek száma az elmúlt fél év alatt 18 ezer fővel csökkent. A Statisztikai Hivatal adatai 2001-től a kormányváltásig stagnáltak, de a szocialista kabinet tevékenységének következtében élénkülő piaci mozgások tapasztalhatók a munkaerőfronton. A foglalkoztatottak számának emelkedése is alátámasztja a kedvező tendenciát. Burány elmondása szerint 2002 tavaszán 3 859 000 főt, míg 2003 őszén 3 972 000 főt foglalkoztattak az országban. Ez 113 000 fővel haladja meg a kormányváltást megelőző, tavaszi értéket. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány hatalomra kerülése óta egyre többen bíznak abban, hogy megfelelő állást találnak. 2003 év végére - másfél év alatt - 140 000 fővel csökkent az inaktívak száma. A tárca folytatja a közmunkaprogramot, amelyre az idén 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezenfelül 1,2 milliárd forinttal kibővül a program büdzséje, amelyből parlagfű-irtást, erdőtelepítést, belvízzel kapcsolatos problémák megoldását, valamint a Balaton-part rendbetételét kívánják - közmunkával - megoldani. A felnőttképzésre 3 milliárd forintot fordít a minisztérium, amelyből 21 ezer fő államilag finanszírozott képzését tervezik megoldani. e.j. Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Molnár Csaba alezredest tegnap, aki több napilap információi szerint szoros kapcsolatban állt pénzmosással gyanúsított szír állampolgárokkal. A Fővárosi Főügyészség szóvivője a három és fél órás kihallgatást követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy Molnár Csabát „vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki”. Borbély Zoltán emlékeztetett arra, hogy az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője elleni eljárás a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése, és az általa benyújtott bizonyítékok alapján indult. A gyanúsított ügyvédje a tárgyalás után csupán annyit közölt, hogy az ügy államtitkot képez, ezért még azt sem mondhatja el, hogy mivel gyanúsítják Molnár Csabát. Zamecsnik Péter megerősítette azt is, hogy ő és védence a gyanúsítás ellen ellenvetéssel élt. Az ügyészség ezt a törvényes határidőn belül elbírálja, döntés valószínűleg néhány héten belül születhet az ügyben. Molnár Csaba csak annyit közölt: „én végeztem a munkámat és amiről kellett, jelentést írtam”. Hozzátette: tudomása szerint a vizsgálat idején referensként dolgozik tovább az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán. A magas beosztású rendőrtiszttel kapcsolatban több napilap is tudni véli, hogy Molnár Csaba pénzmosással gyanúsított szír állampolgároktól néhány alkalommal kis értékű ajándékokat fogadott el, illetve egy vacsora alkalmával ő is megajándékozta őket márkás itallal. Rendőrségi források szerint az alezredes minden esetben jelentést írt a szírektől kapott ajándékokról. -bkMAGYARORSZÁG Budapest - jönnek a külföldiek Minden századik fővárosi lakás külföldi tulajdonban van - írja a Magyarország.hu. A lap tanúsága szerint tavaly több mint ezerkétszáz lakásvásárlási kérelmet nyújtottak be külföldiek Budapesten, a közigazgatási hivatal többségüket el is fogadta Jelenleg engedélyköteles a nem magyar állampolgárok általi ingatlanvásárlás, és várhatóan öt évig még az is marad az uniós csatlakozást követően is. A közelmúltban felgyorsult ingatlanvásárlási folyamat (1200-1300 ilyen kérelmet nyújtottak be külföldiek részéről a közelmúltban) egyelőre nem érezteti hatását az összes ingatlanhoz viszonyított arányát tekintve.A budapesti lakások egy százaléka van ma a fővárosban külföldi tulajdonban. A köz- igazgatási hivatal akkor tagadhatja meg az engedély kiadását, ha a lakás vásárlása önkormányzati vagy közérdeket sért (például befektetési céllal történik), illetve az ingatlan természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi területen áll. A valóságban természetesen nem könnyű kiszűrni a spekulánsokat. Egri katolikus rádió - sugárzó, derű Megkezdheti országos sugárzását a Katolikus Rádió, miután megnyerte a Petőfi Rádió volt középhullámú frekvenciájára kiírt pályázatot. A püspöki konferencia által alapított adó hét évre szóló műsorszolgáltatási jogosultságot kapott az Országos Rádió és Televízió Testülettől. A médiahatóság döntése után Seregély István egri érsek elmondta: „a Magyar Katolikus Rádiót az evan- gelizáció szolgálatába kívánják állítani, mert az elmúlt 50 év során a közéletből eltűnt a kereszténység üzenete”. A helyi szinten már hónapok óta fogható adó így országosan is elérhető lesz a közeljövőben. Az új országos rádió különböző rovatokba rendezett tematikuis műsorokkal jelentkezik. Többek között ilyen a napi híreket feldolgozó Aktuális, valamint a Közéleti, Zenei, Irodalmi és az Egyházi rovat is. Jelenleg tudósítói hálózatot kiépítése folyik, ami átnyúlik a határon túlra, Erdélybe. Kárpátaljára. Felvidékre és Délvidékre is. Az adás az interneten is elérhető. Egyrészt hallgatható a rádió saját honlapján, a www.mkr.hu oldalon keresztül, másrészt a Mindmaker nevű magyar cég világhálóról letölthető világrádió szoftverével. Financial Times - magyar gulyás László nélkül A világ egyik legnagyobb üzleti napilapjának internetes. Observer /figyelő című melléklete szerint várható volt a magyar pénzügyminiszter leváltása (a lap ugyanezt már egy hónapja megjósolta). A Goulashed /gulyásba főzött/ címet kapott tudósítás ugyanakkor az indokokat nem tartja helyénvalónak. A lap által csak Bertold Brecht hasonmásnak becézett volt magyar pénzügyminiszter a Financial Times szerint azért távozott, mivel (a szocialisták nyomásának engedve) nem volt bátorsága szigorú költségvetési politikát folytatni, ami pedig egyenesen vezetett a forint válságához. A magas költségvetési hiányra és eladósodottságra hivatkozó szocialista indoklás így inkább ürügy. A lap szerint a főbűnös még mindig a helyén van, a Magyar Nemzeti Bankot vezető Járai Zsigmond pénzügypolitikáját az elemzés ugyanis katasztrofálisnak nevezi. A Financial Times hozzáteszi, hogy a nemzetközi szempontból vészes túlköltekezés már Járai pénzügyminisztersége idején elkezdődött. Ismét látványosat esett a forint - folytatódnak a spekulációk Noha csütörtökön napközben 263 alatt is járt a bankközi devizapiacon az euró jegyzése, kora estére (elemzők szerint is nehezen megmagyarázhatóan) már 266 forintnál is többet fizettek 1 euróért. A Napi online következtetései szerint az esti forintesést az euró bevezetésének időpontja körüli bizonytalanság okozhatta. Délután Adamecz Péter MNB-alelnök kijelentései még nem mozgatták meg a forint jegyzését. Draskovics Tibor a nap folyamán köztudottan úgy nyilatkozott Kenyából (ahol nyaralását tölti), hogy pénzügyminiszteri kinevezése után a 2008-ra tervezett eurózóna-csatlakozás menetrendjét felülvizsgálja (vagyis adott esetben esetleg megváltoztatja). Szakértők szerint ez rossz üzenet a piacnak, hiszen a kormány korábbi vállalásainak megváltoztatásával a saját szavahihetőségét is rontja a befektetők szemében. A nap folyamán az MNB mellett Bőd Péter Ákos és Csaba László is kiálltak az euro mielőbbi bevezetése mellett. Csaba László az MTV esti hírműsorában kijelentette, hogy eddig, még nem volt egyetlen olyan tagállam az EU-n belül, amelyik (a jegy megváltása után) lemaradt volna az eurovonatról. A jeles közgazdász úgy véli, még akkor sem lenne szabad hivatalosan későbbre tolni a pénzváltás dátumát, ha kevés esély van a feltételek határidőre való teljesítésére. A hátralévő négy évben inkább mindent meg kell próbálni a siker érdekében.
