Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-09 / 6. szám
2004. január. 9., péntek RÉGIÓ ^ = -------<; MAI T É MA )s= A Nap, mint a kimeríthetetlen energiaforrás A megújuló energia hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére. Az energiafajtáknak két kategóriája van: a kimerülő (fosszilis) és a megújuló energiaforrások. A kimerülő energiaforrások is újratermelődnek, de ezek kiapadnak, ha a kiaknázás gyorsabb, mint az újratermelődés. Megújulok azok, amelyek folytonosan újratermelődnek, kimeríthetetlenek. Ilyen a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része többezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyi 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével egyenlő. Építkezés és felújítás előtt, főként, ha a fűtési rendszert is modernizálni kívánjuk, érdemes átgondolni, hogy milyet érdemes szereltetnünk. Mi most a napkollektoros megoldásnak néztünk utána. A napkollektor A napkollektor olyan hőtermelő eszköz, mely a látható, az infravörös, illetVe az ibolyántúli fény energiáját felhasználva, egyéb külső energia-bevitel nélkül képes hőenergiát előállítani. A kollektor lelkét alkotó abszor- ber (elnyelő lemez) szelektív tulajdonsága révén, a napkollektorban keringő közeg 60-80 °C fokkal melegebb környezeténél, mely alkalmassá teszi a berendezést vízmelegítésre, fűtésrásegítésre, uszodavíz fűtésére. A napenergia-hasznosítás őse a kertben állványra helyezett, feketére festett hordó, mely nyáron kellően felmelegítette a vizet. A modern kollektorok telepítésének ideális helyszíne családi vagy társasházaknál a tető. Itt biztosított a megfelelő tájolás és dőlésszög, valamint az árnyékmentesség. Szinte minden házon találhatunk olyan tetőfelületet, amely DK- DNy-i és meredeksége is megfelelő. A tetőbe integrált kollektortípusnál külön tartószerkezetre nincs szükség, támasztásra a tetőlécezés szolgál, és a cserép síkjába süllyesztve nem rontja az épület összképét. Hőtechnikailag kedvezőbb a besüllyesztett, mert csak egy oldala érintkezik a külvilággal, így kisebb a hőveszteség. Új épületeknél megtakarítható a tetőfedés költsége is. Lapos tetős épületeknél a készre szerelt kollektorok alkalmazása célszerű. A napkollektoros hőtermelő berendezésnek csak egy eleme maga a hőgyűjtő, ezen kívül szükség van egy vagy több tárolóra és egy energia-elosztó elemre. A tároló lehet maga a felhasználó is (medence vize vagy padlófűtés esetén a fűtőbeton. A napkollektoros berendezéseket a felhasználás célja szerint osztályozhatók. Lehet használati melegvíz-készítő rendszer, fűtésrásegítő, medencefűtő rendszer vagy akár önellátó ház is. A Kárpát-medencére jellemző, hogy minden évben« 200-210 napon keresztül süt a nap. A kollektorok minden négyzetmétere ezeken a napokon 50 liter, 50 Celsius fokos meleg vizet képes szolgáltatni, függetlenül attól, hogy milyen évszakot írunk. Ezek a berendezések szinte csak a besugárzás erősségére érzékenyek, a környezeti hőmérséklet csak kis mértékben befolyásolja teljesítményüket. A további 100 napon keresztül, a felhőzeten keresztül átszűrődő fény 50 liter 30-35 Celsius fokos víz előmelegítéséhez elegendő. Az év 365 napjából 300 napon keresztül a napkollektorok jelentős mennyiségű energiát gyűjtenek, és ezzel tervezhető olyan berendezés, mely egy család meleg víz igényének 75%-át biztosítani tudja. A környezetünkben olyan berendezések telepítése célszerű, melyek a napsütésmentes időszakokra el vannak látva kiegészítő fűtéssel, így a felhős napokon működő kollektorokkal is jelentős energiát takarítanak meg. A berendezést mindig az átlagos melegvíz-használathoz méretezik. A hőcserélőben és a kollektorban fagyálló folyadék kering, ezért a rendszer egész éves működése biztosított. A fagyálló folyadék biológiailag ártalmatlan összetételű, ami szabályos működés mellett nem kerülhet a meleg vízbe. A teljes rendszer beruházási költsége 4-8 négyzetméter kollektorfelületnél, használati meleg vízhez 700-800 ezer forint. A rendszer 20 éven keresztül probléma nélkül üzemel, ezt követően az elöregedett részek cseréjével, még hosszú időre biztosítani lehet a működését. Minden szabályozható hagyományos rendszer kiegészíthető napkollektorral. Az újonnan kialakításra kerülő napkollektoros rendszernél is feltétlenül szükséges egy rásegítő berendezés (villanybojler, gázkazán, stb.). A gáz bevezetése mindennel együtt nem sokkal kevesebb ennél. A magyar kormány a Nemzeti Energiatakarékossági Programon (NÉP) belül 2000-ben 100 millió Ft-ot, 2001-ben 350 millió Ft-ot fordított a megújuló energiaforrások támogatására. A Kormány Cselekvési programja alapján 2010-ig 20 ezer intézménynél és lakóépületnél kell megvalósítani a napkollektoros módot. A hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, a megújuló energia- források felhasználásának bővíA meleg víz tárolása A tároló nagysága a i/ízfogyasztás mértékétől és a beépített kollektor nagyságától függ. A leggyakoribb megoldás, hogy egy négytagú család melegvíz ellátását, körülbelül 4 négyzetméteres kollektorfelülettel és 200 1 melegvíztárolóval oldják meg. Erre alkalmas egy hagyományos villanybojler, amely átalakítható tésére 2003-ban két pályázati lehetőség volt. A NEP-2003-6 és NEP-2003-7 pályázatok az önkormányzatok, magánszemélyek és a vállalkozások megújuló energiaforrásokkal való bővítését tűzte ki célul. Támogatható a megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése, energetikai növénytermesztés a felhasználás előzetes igazolásával, biomassza felhasználás növelése, geotermikus energia-, szélenergia-, szerves hulladék felhasználás növelése, napkollektorok, napelemek létesítése, megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, hőszivattyú létesítése. A támogatás lakásonként 500 ezer forint, tömbházak esetén lakásonként 250 ezer forint, csak napkollektor telepítés esetén 250 ezer forint volt. A 2004. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében a pályázatok a tervek szerint 2004. január hó végén vagy február hónap elején kerülnek meghirdetésre hasonló célokkal, mint 2003-ban. szolár bojlerré. Eves átlagban egy négytagú család használati melegvíz (HMV) igényének kb. 60-70 százaléka készülhet napenergia felhasználásával. Ehhez 4-8 m2 napkollektor-felületre van szükség. A mai energiaárakkal számolva ez évi 20-70 ezer Ft megtakarítást jelent. Nyári napon, ha a nap 8 órán keresztül süt, akkor a 4 négyzetméternyi napkollektor 270 liter meleg vizet képes Szolgáltatni. akaree Bátorkeszi, a nemesi birtok Bátorkeszi nagyközség az esztergomi vármegye határszélén, a komáromi járásban fekszik. Mint ahogy elnevezéséből is kitűnik, történelme elválaszthatatlan a nagy földbirtokos nemesek nevétől. A köbölkúti vasúti állomástól néhány órányira található nagyközségnek a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 3510 lakosa van. Közülük a nagy többség, mintegy 83 százalék magyar, a többiek szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. 65 százaléka katolikus, a többi református. Ősrégi település, amelyről a legrégibb írásos emlék 1263-ból származik. Ebben az évben említés történik a Kesző helységbeli Vídről, a Köbölkút melletti földbirtokosról, aki Osztövéren levő földjéből három ekealját a Hont-Páz- mán nemzetségbeli Andrásnak, a Forgách-család ősének eladott. 1292-ben ismét találkozunk az írásos emlékekben a helységgel. Ekkor a Keszi nemesek perben álltak a Zovárd nemzetségbeli Zovárddal és Csákkal. Ez a per elhúzódott egészen az 1300-as évekig. 1311-ben Csák Máté hívei szinte teljesen elpusztították. Zsig- mond 1424. évi oklevelében Ravaszkesző néven szerepel. 1460-ban már a Guthkeled nemzetségbeli Báthoryak birtokolták. Innen kapta a helység a Bátorkeszi nevet. Ezen a néven szerepel már az 1531-es évi adólajstromban is. A XV században jelentős fejlődésnek indult, így történhetett meg, hogy a XIV század elején egyike volt az esztergomi vármegye legnagyobb helységeinek. 1531-ben Báthory István nádor birtokában találjuk, az 1549-es adóösszeírás szerint pedig már Báthory András birtoka. Ekkor 32 portája volt. Az 1556-os évtől fokozatosan csökkent a lakosok száma. 1578-ban Báthory Miklós zálogba adta a falut Bay Mihálynak. 1609-ben Keglevich Jánosné birtokolta, 1654-ben pedig Pálffy Pál örökösei tartoztak a helység birtokosai közé. Az 1696-os összeírás szerint Bottyán János birtoka, aki a falut zálogba vette a Pálffy-családtól. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós nádor örököseinek a birtoka, és egészen 1848-ig a Pálffy hercegek földesurasága alá tartozott. Templomát a néhai nádor építette 1720-1728 között. Plébániája már 1562-ben állt. 1755- ben a népes település lakosai közül 640 katolikus, 479 protestáns volt. 1783-ban országos- és hetivásár tartására nyert jogot. A község birtokosai közé tartozott még nemrégiben a herceg Pálffy- család és Bátorkeszi Kobek Kornél, akiknek itt egy-egy gazdasági szeszgyáruk is volt. A községben található műemlékek közül említésre méltó a Pálffyak régi kastélya, emellett pedig még Kobek Kornél új kastélya, amelyet Bátorkeszi Kobek István építtetett 1894-1895-ben. Magyar- ország ezredéves fennállásának emlékét márványszobor hirdeti a községben. Érdemes megtekinteni itt a római katolikus templomot. A XII. században a reformátusok elfoglalták, de a katolikusok később ismét visszaszerezték. 1735-ben Pálffy Miklós toronnyal látta el. A református templom a XII. század végén épült. Az 1848-as forradalom-, valamint az első- és második világháború hősi halottainak emlékére emlékművet állítottak. A községben kétnyelvű alapiskola és óvoda működik, de található itt még szakmunkásképző is. A községben működő Csema- dok helyi szervezete gazdag programot készít az egész év folyamán. A faluban működő amatőr színjátszó csoport, a Keszinpad és a Felvidéki Rockszínpad, a Református egyházi énekkar, a helyi sportegyesület, a nyugdíjasok klubja és a helybeli rokkantegyesület gondoskodik a község kulturális életének fellendítéséről. A község gyönyörű környezetben található, varázsát az itt húzódó Hegyhát adja meg, amely egyben természetvédelmi terület is. A falu határában fekvő puszták az Antalház, Eredmény, Felsőmajor, Heija, Makfai, Miklósháza, Óriás, Rifót és a Somlyó. Az idelátogatók a faluban minden turisztikai szolgáltatást megkaphatnak a vendéglőknek, információs központnak, borospincéknek, egészségügyi ellátásnak, a rendezvényszervezők és a turizmussal foglalkozó egyesületeknek köszönhetően. A község polgármestere Sípos JÓZSef. Cím Bemutatkozik dr. Csömör Sándor, Esztergom új jegyzője Dr. Csömör Sándor 1967-ben született Kiskunmajsán. Középfokú tanulmányait 1982-ben kezdte a Móra Ferenc Gimnáziumban, Kiskunfélegyházán; 1986-ban itt szerzett érettségi bizonyítványt. 1988-1991 között a budapesti Államigazgatási Főiskola Igazgatás- szervező szakos hallgatója volt, itt kapta első diplomáját. 1995-ben iratkozott be a Janus Pannonius Tudományegyetem Allam-és Jogtudományi karára, ahol 2000- ben végzett jogászként. Korábbi, budapesti munkahelyei után (1000. sz. Ügyvédi Iroda - Vagyonátadási referens; VI. kér. Ön- kormányzat Polgármesteri Hivatal Város- és Lakásgazdálkodási Igazgatóság -Igazgatóságvezető; II. kér. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Vagyonhasznosítási- és Ingatlan Nyilvántartási Iroda - Irodavezető) 2003 áprilisában került Esztergomba, ahol ingatlan- fejlesztési és beruházási ügyekben tanácsadóként dolgozott. Az új jegyző szakmai koncepciójában kiemelt helyen szerepel:- a már meglévő apparátussal való szakmai együttműködés- elérni, hogy az önkormányzat az uniós minőségügyi elvárásoknak megfeleljen (ehhez nyilván felül kell vizsgálni az ön- kormányzati rendeleteket, szabályzatokat és a kapcsolódó szervezetek működési rendjét)- pontosítani a bizottságok hatásköreit és racionalizálni működésüket- lehetőséget nyújtani az aljegyző részére, hogy önálló területe legyen teljes körű döntési kompetenciával, de természetesen ehhez kapcsolódó felelősséggel- megvalósítani a polgárbarát ügyintézést, ehhez kapcsolódóan preferálni az elektronikus ügyintézést. Mint megtudtuk, dr.Csomor Sándor szakmai tervei között szerepelnek: posztgraduális továbbképzés az EU-val kapcsolatban, jogi szakvizsga, nyelvtanulás, oktatói munka. Kiss Emese Közalkamazottak étkezési hozzájárulása Meggyes Tamás, Esztergom város polgármesterének 2004-es költségvetési előterjesztésében annak ellenére szerepel a város közalkalmazottainak étkezési hozzájárulása, hogy a jogszabályok ezt nem írják elő kötelezően, és a kormányzat sem járul hozzá a települések ilyen jellegű kiadásaihoz. A költségvetési tervezet tartalmazza a havi kétezer forintos rendszeres étkezési hozzájárulás ösz- szegét, amelyhez idén is a szokásos étkezési utalványok formájában jutnak majd hozzá a városi intézmények alkalmazottai. ák