Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-09 / 6. szám

2004. január. 9., péntek RÉGIÓ ^ = -------<; MAI T É MA )s= A Nap, mint a kimeríthetetlen energiaforrás A megújuló energia hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére. Az ener­giafajtáknak két kategóriája van: a kimerülő (fosszilis) és a megújuló energiaforrások. A kimerülő energiaforrások is újratermelődnek, de ezek kiapadnak, ha a kiaknázás gyorsabb, mint az újratermelődés. Megújulok azok, ame­lyek folytonosan újratermelődnek, kimeríthetetlenek. Ilyen a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia és a bio­massza. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része többezerszerese az emberiség jelenlegi ener­giaigényének. Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyi 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével egyenlő. Építkezés és felújítás előtt, főként, ha a fűtési rendszert is modernizálni kívánjuk, érdemes átgondolni, hogy milyet érdemes szereltetnünk. Mi most a napkollektoros megoldásnak néztünk utána. A napkollektor A napkollektor olyan hőter­melő eszköz, mely a látható, az infravörös, illetVe az ibolyántúli fény energiáját felhasználva, egyéb külső energia-bevitel nél­kül képes hőenergiát előállítani. A kollektor lelkét alkotó abszor- ber (elnyelő lemez) szelektív tu­lajdonsága révén, a napkollek­torban keringő közeg 60-80 °C fokkal melegebb környezeténél, mely alkalmassá teszi a beren­dezést vízmelegítésre, fűtésráse­gítésre, uszodavíz fűtésére. A napenergia-hasznosítás őse a kertben állványra helyezett, fe­ketére festett hordó, mely nyáron kellően felmelegítette a vizet. A modern kollektorok telepítésének ideális helyszíne családi vagy tár­sasházaknál a tető. Itt biztosított a megfelelő tájolás és dőlésszög, valamint az árnyékmentesség. Szinte minden házon találhatunk olyan tetőfelületet, amely DK- DNy-i és meredeksége is megfe­lelő. A tetőbe integrált kollektortí­pusnál külön tartószerkezetre nincs szükség, támasztásra a tető­lécezés szolgál, és a cserép síkjá­ba süllyesztve nem rontja az épü­let összképét. Hőtechnikailag kedvezőbb a besüllyesztett, mert csak egy oldala érintkezik a külvi­lággal, így kisebb a hőveszteség. Új épületeknél megtakarítható a tetőfedés költsége is. Lapos tetős épületeknél a készre szerelt kol­lektorok alkalmazása célszerű. A napkollektoros hőtermelő beren­dezésnek csak egy eleme maga a hőgyűjtő, ezen kívül szükség van egy vagy több tárolóra és egy energia-elosztó elemre. A tároló lehet maga a felhasználó is (me­dence vize vagy padlófűtés ese­tén a fűtőbeton. A napkollektoros berendezése­ket a felhasználás célja szerint osztályozhatók. Lehet használati melegvíz-készítő rendszer, fűtés­rásegítő, medencefűtő rendszer vagy akár önellátó ház is. A Kár­pát-medencére jellemző, hogy minden évben« 200-210 napon keresztül süt a nap. A kollektorok minden négyzetmétere ezeken a napokon 50 liter, 50 Celsius fo­kos meleg vizet képes szolgáltatni, függetlenül attól, hogy milyen év­szakot írunk. Ezek a berendezé­sek szinte csak a besugárzás erős­ségére érzékenyek, a környezeti hőmérséklet csak kis mértékben befolyásolja teljesítményüket. A további 100 napon keresztül, a felhőzeten keresztül átszűrődő fény 50 liter 30-35 Celsius fokos víz előmelegítéséhez elegendő. Az év 365 napjából 300 na­pon keresztül a napkollektorok jelentős mennyiségű energiát gyűjtenek, és ezzel tervezhető olyan berendezés, mely egy csa­lád meleg víz igényének 75%-át biztosítani tudja. A környeze­tünkben olyan berendezések te­lepítése célszerű, melyek a nap­sütésmentes időszakokra el van­nak látva kiegészítő fűtéssel, így a felhős napokon működő kol­lektorokkal is jelentős energiát takarítanak meg. A berendezést mindig az átlagos melegvíz-hasz­nálathoz méretezik. A hőcserélő­ben és a kollektorban fagyálló folyadék kering, ezért a rendszer egész éves működése biztosított. A fagyálló folyadék biológiailag ártalmatlan összetételű, ami sza­bályos működés mellett nem ke­rülhet a meleg vízbe. A teljes rendszer beruházási költsége 4-8 négyzetméter kollektorfelületnél, használati meleg vízhez 700-800 ezer fo­rint. A rendszer 20 éven keresz­tül probléma nélkül üzemel, ezt követően az elöregedett részek cseréjével, még hosszú időre biztosítani lehet a működését. Minden szabályozható hagyo­mányos rendszer kiegészíthető napkollektorral. Az újonnan ki­alakításra kerülő napkollektoros rendszernél is feltétlenül szüksé­ges egy rásegítő berendezés (vil­lanybojler, gázkazán, stb.). A gáz bevezetése mindennel együtt nem sokkal kevesebb ennél. A magyar kormány a Nemze­ti Energiatakarékossági Progra­mon (NÉP) belül 2000-ben 100 millió Ft-ot, 2001-ben 350 mil­lió Ft-ot fordított a megújuló energiaforrások támogatására. A Kormány Cselekvési prog­ramja alapján 2010-ig 20 ezer intézménynél és lakóépületnél kell megvalósítani a napkollek­toros módot. A hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyet­tesítésére, a megújuló energia- források felhasználásának bőví­A meleg víz tárolása A tároló nagysága a i/ízfo­gyasztás mértékétől és a beépí­tett kollektor nagyságától függ. A leggyakoribb megoldás, hogy egy négytagú család melegvíz el­látását, körülbelül 4 négyzetmé­teres kollektorfelülettel és 200 1 melegvíztárolóval oldják meg. Erre alkalmas egy hagyományos villanybojler, amely átalakítható tésére 2003-ban két pályázati lehetőség volt. A NEP-2003-6 és NEP-2003-7 pályázatok az önkormányzatok, magánsze­mélyek és a vállalkozások meg­újuló energiaforrásokkal való bővítését tűzte ki célul. Támo­gatható a megújuló energiafor­rásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése, energeti­kai növénytermesztés a felhasz­nálás előzetes igazolásával, bio­massza felhasználás növelése, geotermikus energia-, szélener­gia-, szerves hulladék felhasz­nálás növelése, napkollektorok, napelemek létesítése, megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, hőszivattyú létesítése. A támogatás lakásonként 500 ezer forint, tömbházak esetén lakásonként 250 ezer forint, csak napkollektor telepítés ese­tén 250 ezer forint volt. A 2004. évi Nemzeti Ener­giatakarékossági Program kere­tében a pályázatok a tervek szerint 2004. január hó végén vagy február hónap elején ke­rülnek meghirdetésre hasonló célokkal, mint 2003-ban. szolár bojlerré. Eves átlagban egy négytagú család használati melegvíz (HMV) igényének kb. 60-70 százaléka készülhet nap­energia felhasználásával. Ehhez 4-8 m2 napkollektor-felületre van szükség. A mai energiaárak­kal számolva ez évi 20-70 ezer Ft megtakarítást jelent. Nyári na­pon, ha a nap 8 órán keresztül süt, akkor a 4 négyzetméternyi napkollektor 270 liter meleg vizet képes Szolgáltatni. akaree Bátorkeszi, a nemesi birtok Bátorkeszi nagyközség az esztergomi vármegye ha­társzélén, a komáromi já­rásban fekszik. Mint ahogy elnevezéséből is kitűnik, történelme elválaszthatat­lan a nagy földbirtokos ne­mesek nevétől. A köbölkúti vasúti állomástól néhány órányira található nagy­községnek a legutóbbi népszám­lálási adatok szerint 3510 lakosa van. Közülük a nagy többség, mintegy 83 százalék magyar, a többiek szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. 65 százaléka ka­tolikus, a többi református. Ősrégi település, amelyről a legrégibb írásos emlék 1263-ból származik. Ebben az évben emlí­tés történik a Kesző helységbeli Vídről, a Köbölkút melletti földbir­tokosról, aki Osztövéren levő föld­jéből három ekealját a Hont-Páz- mán nemzetségbeli Andrásnak, a Forgách-család ősének eladott. 1292-ben ismét találkozunk az írásos emlékekben a helységgel. Ekkor a Keszi nemesek perben áll­tak a Zovárd nemzetségbeli Zovárddal és Csákkal. Ez a per el­húzódott egészen az 1300-as éve­kig. 1311-ben Csák Máté hívei szinte teljesen elpusztították. Zsig- mond 1424. évi oklevelében Ravaszkesző néven szerepel. 1460-ban már a Guthkeled nem­zetségbeli Báthoryak birtokolták. Innen kapta a helység a Bátorkeszi nevet. Ezen a néven szerepel már az 1531-es évi adólajstromban is. A XV században jelentős fejlődés­nek indult, így történhetett meg, hogy a XIV század elején egyike volt az esztergomi vármegye leg­nagyobb helységeinek. 1531-ben Báthory István nádor birtokában találjuk, az 1549-es adóösszeírás szerint pedig már Báthory András birtoka. Ekkor 32 portája volt. Az 1556-os évtől fokozatosan csök­kent a lakosok száma. 1578-ban Báthory Miklós zálogba adta a fa­lut Bay Mihálynak. 1609-ben Keglevich Jánosné birtokolta, 1654-ben pedig Pálffy Pál örökö­sei tartoztak a helység birtokosai közé. Az 1696-os összeírás szerint Bottyán János birtoka, aki a falut zálogba vette a Pálffy-családtól. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós nádor örököseinek a birto­ka, és egészen 1848-ig a Pálffy hercegek földesurasága alá tarto­zott. Templomát a néhai nádor építette 1720-1728 között. Plébá­niája már 1562-ben állt. 1755- ben a népes település lakosai kö­zül 640 katolikus, 479 protestáns volt. 1783-ban országos- és heti­vásár tartására nyert jogot. A köz­ség birtokosai közé tartozott még nemrégiben a herceg Pálffy- család és Bátorkeszi Kobek Kor­nél, akiknek itt egy-egy gazdasági szeszgyáruk is volt. A községben található műemlé­kek közül említésre méltó a Pálffyak régi kastélya, emellett pe­dig még Kobek Kornél új kastélya, amelyet Bátorkeszi Kobek István építtetett 1894-1895-ben. Magyar- ország ezredéves fennállásának emlékét márványszobor hirdeti a községben. Érdemes megtekinteni itt a római katolikus templomot. A XII. században a reformátusok el­foglalták, de a katolikusok később ismét visszaszerezték. 1735-ben Pálffy Miklós toronnyal látta el. A református templom a XII. század végén épült. Az 1848-as forrada­lom-, valamint az első- és második világháború hősi halottainak em­lékére emlékművet állítottak. A községben kétnyelvű alapiskola és óvoda működik, de található itt még szakmunkásképző is. A községben működő Csema- dok helyi szervezete gazdag prog­ramot készít az egész év folyamán. A faluban működő amatőr szín­játszó csoport, a Keszinpad és a Felvidéki Rockszínpad, a Refor­mátus egyházi énekkar, a helyi sportegyesület, a nyugdíjasok klubja és a helybeli rokkantegye­sület gondoskodik a község kultu­rális életének fellendítéséről. A község gyönyörű környezet­ben található, varázsát az itt húzó­dó Hegyhát adja meg, amely egy­ben természetvédelmi terület is. A falu határában fekvő puszták az Antalház, Eredmény, Felsőmajor, Heija, Makfai, Miklósháza, Óriás, Rifót és a Somlyó. Az idelátogatók a faluban minden turisztikai szol­gáltatást megkaphatnak a vendég­lőknek, információs központnak, borospincéknek, egészségügyi el­látásnak, a rendezvényszervezők és a turizmussal foglalkozó egyesü­leteknek köszönhetően. A község polgármestere Sípos JÓZSef. Cím Bemutatkozik dr. Csömör Sándor, Esztergom új jegyzője Dr. Csömör Sándor 1967-ben született Kiskunmajsán. Középfo­kú tanulmányait 1982-ben kezdte a Móra Ferenc Gimnáziumban, Kiskunfélegyházán; 1986-ban itt szerzett érettségi bizonyítványt. 1988-1991 között a budapesti Ál­lamigazgatási Főiskola Igazgatás- szervező szakos hallgatója volt, itt kapta első diplomáját. 1995-ben iratkozott be a Janus Pannonius Tudományegyetem Allam-és Jogtudományi karára, ahol 2000- ben végzett jogászként. Korábbi, budapesti munkahelyei után (1000. sz. Ügyvédi Iroda - Va­gyonátadási referens; VI. kér. Ön- kormányzat Polgármesteri Hiva­tal Város- és Lakásgazdálkodási Igazgatóság -Igazgatóságvezető; II. kér. Önkormányzat Polgármes­teri Hivatal Vagyonhasznosítási- és Ingatlan Nyilvántartási Iroda - Irodavezető) 2003 áprilisában ke­rült Esztergomba, ahol ingatlan- fejlesztési és beruházási ügyek­ben tanácsadóként dolgozott. Az új jegyző szakmai koncepci­ójában kiemelt helyen szerepel:- a már meglévő apparátussal való szakmai együttműködés- elérni, hogy az önkormány­zat az uniós minőségügyi elvá­rásoknak megfeleljen (ehhez nyilván felül kell vizsgálni az ön- kormányzati rendeleteket, sza­bályzatokat és a kapcsolódó szervezetek működési rendjét)- pontosítani a bizottságok hatásköreit és racionalizálni működésüket- lehetőséget nyújtani az aljegy­ző részére, hogy önálló területe le­gyen teljes körű döntési kompe­tenciával, de természetesen ehhez kapcsolódó felelősséggel- megvalósítani a polgárbarát ügyintézést, ehhez kapcsolódó­an preferálni az elektronikus ügyintézést. Mint megtudtuk, dr.Csomor Sándor szakmai tervei között sze­repelnek: posztgraduális tovább­képzés az EU-val kapcsolatban, jogi szakvizsga, nyelvtanulás, ok­tatói munka. Kiss Emese Közalkamazottak étkezési hozzájárulása Meggyes Tamás, Esztergom város polgármesterének 2004-es költségvetési előterjesztésében annak ellenére szerepel a város közalkalmazottainak étkezési hozzájárulása, hogy a jogszabályok ezt nem írják elő kötelezően, és a kormányzat sem járul hozzá a te­lepülések ilyen jellegű kiadásaihoz. A költségvetési tervezet tartal­mazza a havi kétezer forintos rendszeres étkezési hozzájárulás ösz- szegét, amelyhez idén is a szokásos étkezési utalványok formájá­ban jutnak majd hozzá a városi intézmények alkalmazottai. ák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents