Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-08 / 5. szám
JOBB PART 2004. január. 8., csütörtök ______^ Ro xi (tanuló) Hiszek abban, hogy van élet a Földön kívül is, csak más bolygó olyan messze van, hogy amíg mi élünk, úgysem jutunk el oda. Túl rövid hozzá az élet. Viszont jobban örülnék, ha most nem találnának semmit a Marson. Minek amortizáljon le még egy bolygót az emberiség. Brigi (nőiruha-készítő) Fölösleges pénzkidobásnak tartom a Mars-expedíciót, nem hiszem ugyanis, hogy találnak életre utaló nyomokat. Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy létezik valahol az univerzumban élet vagy az életnek valamilyen nyoma, formája. Gergely (tanuló) Én nem zárom ki, hogy van élet vagy annak nyoma a Marson, de szerintem most semmit sem fognak találni. Legközelebb robot helyet engem is elküldhetnének. Amúgy az erre fordított rengeteg pénzt, más hasznosabb dolgokra is el lehetett volna költeni. Eszter (tanuló) Remélem, hogy találnak valamit a Marson. De ha nem találnak életre utaló jeleket, akkor is bele fogják magyarázni, hogy eredményes volt az expedíció. Muszáj, különben fölösleges pénzkidobás lenne. Mindenesetre kíváncsian várom a fejleményeket. Pár nappal ezelőtt landolt a Spirit elnevezésű űrszonda a Marson. A marsjáró élet nyomai után kutat a vörös bolygón. A szakemberek bíznak abban, hogy nem lesz eredménytelen a kutatás. * rajon hisznek-e az emberek az expedíció sikerességében, és elképzelhetőnek tartják-e, hogy van élet más bolygón is? A válaszokból kiderül. Elet a Marson Módosul a közoktatási törvény A pedagógusok titoktartási kötelezettségét a közoktatásról szóló törvény 2003 nyarán történt módosítása vezette be. A Fidesz által szervezett szakmai kerekasztal beszélgetésen az OM egyetértett a rendelkezés módosításával. A kereksztal-beszélgetés után a résztvevők sajtónyilatkozatban értékelték a találkozót. Az elmúlt évtizedben számos olyan kezdeményezés, program született a magyar közoktatásban, amelyek az oktatás szereplőinek tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók együttműködését kívánták segíteni. Ezek közé tartozott az iskolaszékek létrehozása, a diákönkormányzati rendszer kialakítása éppúgy, mint a Comenius 2000 programnak a partnerközpontú óvoda, iskola kialakítását célzó fejlesztései. A fejlesztések eredményeként az iskola, a diákok és a szülők együttműködése az elmúlt években tervezettebbé, tartalmasabbá, hatékonyabbá válhatott, amely folyamatot a pedagógusok titoktartási kötelezettségének jelenleg hatályos szabályozása megakaszthatja vagy jelentős mértékben lelassíthatja. A szakmai problémákon kívül a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosítása alkotmányos- sági aggályokat is felvet. Sokak álláspontja az, hogy a pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak titoktartási kötelezettségét szabályozó rendelkezések ellentétesek az Alkotmánnyal és figyelmen kívül hagyják az Alkotmánybíróság korábbi, a kifogásolt szabályozás tekintetében is eligazítást nyújtó döntéseit. Felmerül, hogy alkotmányellenes a rendelkezés azon eleme, amely a harmadik fél irányába történő titoktartási kötelezettséget kiterjeszti a kiskorú gyermek szüleire is, ezáltal korlátozza a szülőket alkotmányos jogaik gyakorlásában, illetve alkotmányos kötelezettségeik teljesítésében. A szakmai kerekasztal-beszélgetésen a pedagógus és szülői szervezetek képviselői mellett - Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese, Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, az Országos Köznevelési Tanács és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselője is kifejtette álláspontját. Az oktatási tárcát Szidi János, közigazgatási államtitkár képviselte. A résztvevők véleménye megegyezett abban, -hogy olyan szabályozásra van szükség, amely fő szabályként azt fogalmazza meg, hogy a pedagógust a szülő felé nem terheli titoktartási kötelezettség, erre csak azokban a ritka esetekben van mód, ha a veszélyt maga a szülő jelentené a gyermek, tanuló számára. Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter elmondása szerint reménykeltő, hogy az Oktatási Minisztérium végre hajlandóságot mutat a közoktatási törvény titoktartási rendelkezéseinek módosítására. Elszomorító és érthetetlen ugyanakkor, hogy a minisztérium továbbra sem képes belátni korábbi hibáját. Azzal, hogy félreérthetőnek minősíti a tárca a nagy valószínűséggel alkotmányellenes törvényi rendelkezést, ismét a pedagógusokra próbálja áthárítani a felelősséget. ej. A kormányszóvivő a Fideszt gyanúsítja László mehet Baumgartner jöhet Az etikátlan módon történő kedvezményes lakáshitel felvételével gyanúsított Gál J. Zoltán úgy véli, hogy a Fidesznek is köze lehet a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent rágalmazáshoz. A kormányszóvivő a magyar televízió reggeli műsorában kifejtette, hogy véleménye szerint a napilapban megjelent információk hátterében a Fidesz is szerepet játszott. Közölte, hogy hétfőn az egyik kereskedelmi televízió stúdiójában találkozott Schmitt Pállal, a Fidesz alelnökivel, aki azt mondta neki: „Úgy látom, tévedtünk a lakáshiteleddel kapcsolatban”. A szóvivő úgy véli, „megrágalma- zása” hátterében „mögöttes szándék” húzódik, és a fideszes politikus mondatából levonja a következtetéseket. Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója úgy véli, hogy a legelső kérdés az, hogy mi volt az ellenzéki párt pontos szerepe a Magyar Nemzet rágalomhadjáratában, és választ várnak arra is, hogy közreműködik-e a Fidesz kormánypárti politikusok magánéleti viszonyainak kifürkészésében. A Fidesz sajtóosztálya a fentiekre reagálva közleményében „szánalmasnak” minősítette Gál J. Zoltán „újabb provokációját”, kijelentve, hogy sem Schmitt Pál, sem a Fidesz nem foglalkozott a kormányszóvivő lakásvásárlási ügyével, azzal kapcsolatban egyszer sem nyilvánított véleményt. „Nagy bajban lehet Gál J. Zoltán és az MSZP ha a kormányszóvivő folyosói beszélgetésekre hivatkozva próbálja magyarázni a bizonyítványát. Mindenki számára jobb lenne, ha Gál J. Zoltán igazat mondana” - áll az ellenzéki párt közleményében. -bkA kormány tegnapi ülésén, több fontos döntést hozott. A kabinet lemondatta László Csaba pénzügyminisztert, valamint döntés született az Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogramról. A kormányszóvivői sajtótájékoztatón Németh Imre, a földművelésügyi tárca vezetője ismertette a magyar gazdálkodók számára létrehozott, új hitelprogramot. A kormányzat az ebben a hónapban induló Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram bevezetésével kívánja a mezőgazdasági termelők, termelői szerveződések, valamint a kis és közepes élelmiszeripari üzemek uniós felkészülését segíteni. A hitelkeret összege 100 milliárd forint. A hitelek minden olyan cél megvalósítására felhasználhatók lesznek, amelyek a versenyképes termeléshez szükséges műszaki-technikai feltételek megteremtését, a megfelelő birtokméretek kialakítását és az EU-csatlakozással összefüggésben szükségessé váló feltételek megteremtését segítik. A hitelkonstrukció keretében felvehető hitelek futamideje beruházási hiteleknél 5-10 év, forgóeszköz célú hiteleknél legfeljebb 5 év, 1-2 év törlesztési haladék mellett. A hitelkérelmeket 2004. február 1-től folyamatosan lehet benyújtani a pénzügyi intézményekhez. Az igénybevétel részletes feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza, amely várhatóan 2004. január közepén lép hatályba. Az állami kedvezményeket a az április 30-ig megkötött hitel-, illetve kezességvállalási szerződések alapján lehet igénybe venni. A kormány a tegnapi ülésén elfogadta azt az előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy Baumgartner Zsolt személyében magyar versenyzője is legyen a Forma 1-nek. Ezzel a magyar autó- és motorsport hazai és nemzetközi fejlődésének egy új szakaszához érkeztünk jelentette ki Gál J. Zoltán, kormányszóvivő. A köztársaság kormánya az ország jó hírneve, és Magyarország sikere érdekében befektet a pilóta sikerébe. A határozat értelmében a Magyar Állam a 2004-es év költségvetési tartalékából 844 millió forintot fektet abba cégbe, amely birtokolja majd a magyar pilóta versenyzéséhez kapcsolódó jogokat. ej. MAGYARORSZÁG ÁAK Rt. - ahol 2003. február közepéig tart Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság (ÁAK Rt.) tájékoztatása szerint február közepéig érvényesek a tavalyi évre váltott autópálya-bérletek, az autósoknak tehát nincs okuk a túlzott sietségre az új matricák megvásárlásával. Jó hír továbbá, hogy (a nagy sikerre való tekintettel) 2004-től nem időszakos kedvezményként, hanem egész évben elérhető lesz a négynapos matrica, igaz, szezonálisan változó áron lehet majd hozzájutni (évközben 970 forintba kerül a „bérlet”, ami a nyári időszakra 1270 forintra drágul). ÁAK Rt. döntése értelmében az autópálya-díjak idén személygépkocsik esetén átlagosan öt és fél százalékkal emelkednek (tíznapos matricáért kétezer, az egy hónaposért 3 400, míg az évesért 30 500 forintot kérnek az árusítóhelyeken). A hét elején került napvilágra az is, hogy néhány éven belül „hazánk hosszú távú autópályadíjbeszedési stratégiájának" részeként kiépül az elektronikus díjbeszedési rendszer. A szisztéma kidolgozásában jelenleg tárcaközi egyeztetések folynak, a részletes tervek nyárra várhatóak. A rossz idő emeli a fűtésszámlákat - 10 Celsius fok ára havi 7000 forint Budapesten januárban tarifatípustól függően maximum 2,6 százalékkal nő a lakossági és áfával együtt 22,9 százalékkal a közületi távfűtési díj - derült ki a Kossuth Rádió Napközben című adásából. A fél éve már sok lakótelepen működő mérés szerinti elszámolás a hideg idő miatt először érezteti közvetlen hatását a távfűtési számlákra. A közszolgálati rádiónak nyilatkozó Scheithauer Imre a FŐTÁV Rt. szolgáltatási igazgatója szerint: „egy Celsius foknyi változás a hőfelhasználásban 5-6 százalékos pluszt vagy mínuszt jelenthet az energia felhasználásban. Forintra lefordítva: egy átlaglakásban egy tízfokos különbség a számlán hétezer forintnyi különbséget hozhat egy hónapban.” A szakember hozzátette, hogy a zimankós időn kívül a gáz árának emelkedése is kihathat a távfűtés árára, de a FŐTÁV által szükségesnek tartott 3 százalékos emelésről leghamarabb márciusban dönt a Fővárosi Közgyűlés. Csurka a MIÉP EP választásokról - ellenkampánnyal az EU-ba „Természetesen erős kampányt fogunk folytatni” - mondta Csurka István, a MIÉP elnöke az MTV Nap-kelte című műsorának adott interjújában, bár hozzátette, hogy pártja alig kap megszólalási lehetőséget a médiában, így kénytelenek főleg saját fórumaikra hagyatkozni. A pártelnök a MIÉP európai parlamenti listájának vezetőjével kapcsolatban azt a csak kevesek által ismert tényt emelte ki, hogy Hegedűs Lóránt református püspök (aki nyelveket beszélő, nemzetközi teológus) nem tagja a MIÉP-nek. „A MIÉP most is kampányol az EU ellen” - folytatta Csurka, ám a pártelnök természetesnek tartja, hogy ennek ellenére parlamenti képviselőket kívánnak Strasbourgba juttatni a magyar érdekek védelmében. Összefogás a madarak védelmében: „Mentsük meg a madárkórházat!” Az Internet Polgári Kör felhívása szerint összefogásra lenne szükség a bajba jutott madárkórház javára, mivel a kormány befagyasztotta az intézménynek juttatandó 4 millió forintos támogatást a 2004-es évre (csak összehasonlításképpen: Baumgartner Zsolt szerződésének garantálására az utolsó pillanatban is volt a kalap alatt 800 milliója a kabinetnek). A szervezet szeretné, ha a polgári körök gyűjtést indítanának a kórház javára remélve, hogy a tízezer polgári kör több mint százezres tagsága könnyedén össze tud gyűjteni ekkora összeget. A hortobágyi madárkórház tevékenysége néhány végveszélybe sodródott madárfaj megmentésében elengedhetetlen lenne - írja a felhívás, ezért a mentsük meg a madárkórház 5990002910001868-as számlaszámára várják az adományokat (forrás: www.polgari-kor.hu). Lezárulhat az Erzsébet tér rendezési ügye? Ha igazak a Népszabadság értesülései, akkor könnyen lehet, hogy még a héten megszületik a megállapodás a fővárosi önkormányzat és a kultusztárca között az Erzsébet téri rendezés kérdésében, rendezési ajánlatára. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma illetékesei állítólag még tavaly novemberben keresték meg a fővárost új javaslatukkal, mely szerint az állam magára vállalja a tér rendbe hozására hitelből költött, 2,9 milliárd forintot, a főváros pedig birtokba veszi, és hasznosítja a tér alatti szinten lévő, szerkezetkész létesítményeket. Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője a napilapnak elmondta: csak részletkérdéseken folyik a vita, a tárca ajánlatát „főbb vonalakban” elfogadhatónak tartják. Ha így van. akkor egy hat éve húzódó ügy végére kerülhet pont a héten, az Orbán-kor- mány ugyanis 1998-ban döntött úgy, hogy ne a zsúfolt belváros egyik zöld szigetén épüljön fel a Nemzeti Színház. Összeállította: Kovács Árpád
