Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-02 / 1. szám
frídlap RÉGIÓ 2004. január. 2, péntek Megvalósul egy magyar álma Sok mindent bemutattunk tavaly nap képe címmel. Környezetünk érdekességeiből válogattunk, néha humorosat, néha szomorú dolgokat bemutatva. A 2004-es év első képén Esztergom egyik kis utcájának oromzatán lévő híres személyiség fejszobra látható. A Kos- suth-év volt tavalyelőtt hazánkban, hiszen 200. születésnapját ünnepeltük. Kitartása, cselekedetei méltán helyezték el a magyar történelem legnagyobbjai közé. Ma egy egységes Európa küszöbén állunk. Az utolsó pillanatait éljük az Európán kívüli életnek. Az. amiről Kossuth Lajos élete végéig gondolkodott, a népek, nemzetek, etnikumok szabad együttélésének kérdése megoldódni látszik. Nehéz hónapok, évek várnak a magyarra, szlovákra, de ha mi is úgy akarjuk, akkor mindenképpen jó esztendő köszönt ránk. Ha valamiben képes hinni az ember, azt képes is megvalósítani. Kép és szöveg: akaree A sertéstartás változó jogszabályai az EU-ban Az Európai Unióhoz történő csatlakozás rengeteg változást okoz majd a hazai jogrendszerben. Többünket igen érzékenyen érintő téma az Uniónak a sertéstartásra és vágásra vonatkozó jogszabályai (pláne ilyenkor, amikor a spájz tele van a karácsony előtti disznóvágás mennyei termékeivel). Olvasóink számára állítottunk össze egy rövid kivonatot a jövőre életbelépő, a témát érintő legfontosabb változásokról. A sertés élettere A malac és disznó trágár, pejoratív jelentésű kifejezések, ezért a jövőben az állatok ezen fajához tartozókat közös gyűjtőnéven sertésnek, netán házi sertésnek kötelező szólítani. Amennyiben származását és/vagy végzettségét jelző titulusokat, illetve teljes nevét használni szeretné, ebbéli elhatározását elfogadni és támogatni kötelező a vele egy háztartásban élőknek (értsd: állattartó vagy gazda). A családhoz tartozó sertés számára a hozzátartozónak kötelessége az európai normáknak megfelelő életteret biztosítani. A sertés számára kialakított lakótérnek a következő paramétereknek kell megfelelnie: a sertésre jutó hasznos négyzetméternek meg kell egyeznie a többi családtagra jutó élettér legalább a duplájával, lévén, hogy a sertések mozgásigénye bizonyítottan nagyobb, mint a disznóké (értsd: gazda és többi családtag). A belső tér kialakításakor figyeljünk arra, hogy tágas, levegős, egylégterű helyiségeket építsünk. A padlót csúszásgátló járólapokkal kötelező burkolni, a falakat lehetőleg tölgyből, esetleg ébenből készült lambériával borítsuk. A sertés örökbefogadása A sertések otthon történő fogantatása (régebben disznónevelés) az EU-ban tilos. A sertések az Unión belül csak az illetékes hatóságok által kiállított örökbefogadási tanúsítvány révén kerülhetnek az őket igénylő családokhoz. Az örökbefogadás pályázat útján történik, amelynek elbírálásával az e céllal felállított hivatal foglalkozik. A hivatal jogosult eldönteni, hogy a pályázatban szereplő adatok alapján megtörténhet-e az örökbeadás, illetve fogadás. A pályázatban az igénylőnek igazolnia kell származását, megfelelő végzettségét, továbbá csatolnia kell erkölcsi bizonyítványát, jogosítványát, adó- és számlaszámát. Kötelező számot tennie hitvallásáról, a vallási hovatartozás ellenőrzése nélkül kiadott örökbefogadási engedély az EU idevonatkozó előírásai szerint ugyanis nem kóser. A pályázatot az igénylőnek anyanyelvén, továbbá németül, angolul, olaszul és még legalább egy, ezekkel nem egyező, uniós tagország nyelvén kötelező benyújtania. A sertés gondozása A sertés szakszerű, minden igényét kielégítő kiszolgálását a fentebb említett hivatalok folyamatosan ellenőrizik. A sertésnek - igény szerint - joga van ragaszkodnia ugyanahhoz a táphoz, mint amit a disznók (értsd: gazda és családtagok) fogyasztanak. Ez nem zárja ki a sertés azon jogát sem, hogy amennyiben számára a családtagok által fogyasztott táplálék nem megfelelő, akkor saját (legalább kétfajta) napi menüből választhat. A családtagoknak (értsd: disznók) alanyi jogon biztosítani kell a sertések számára a szórakozáshoz, a szólásszabadsághoz, a gyülekezéshez és szakszervezetek létrehozásához való jogot. A sertés halála A disznóvágás barbár gyakorlata a jövőben a Büntető Törvénykönyv hatályos paragrafusai alapján büntetendő. A büntetés mértékéről az EU a csatlakozás után dönt, de egyes szakértők szerint az igazán moslék disznók (értsd: nagyon rossz gazda) akár tízéves börtönbüntetésre is ítélhetőek. A sertések legyilkolása tilos, a sertések élete a jövőben természetes halálukig tart. A sertés belső szerveinek a halál után történő fel- használásához a sertés előzetes írásbeli hozzájárulása és az illetékes hatóságok írásos engedélye szükségeltetik. A sertés halálának a napján a disznók (értsd: gazda és családtagok) minden évben kötelesek megemlékezést tartani. Ezeken a napokon tilos a kolbász, szalonna stb. fogyasztása, malac viccek mesélése, valamint Orwell Állatfarmjának tanulmányozása. A sertéstartásról szóló egyéb jogszabályokat - és még sok egyéb disznóságot - megtalálják a marhák (értsd: politikusok) által jövőre kiadandó joggyűjteményben. BUEKü! -bkÖnmagunkért Gál Kata írása Új év - új élet! Micsoda közhely, de valamiért igaz. Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor, mármint szilveszterkor, meg kell fogadni, hogy ezt és ezt a szokásunkat megváltoztatjuk, hogy majd jövőre másképpen csinálunk, teszünk dolgokat. Persze, I lehet így is. De ha csak ekkor döbbenünk rá, hogy valami j nem jó, és változtatnunk kellene rajta, halott a dolog. Ha tisztában vagyunk hibáinkkal, min változtat a tény, ha szilveszterkor megfogadjuk, hogy... A dolog, Kedves Olvasó, akkor működik jól, ha miután magunkba néztünk, és nem tetszett, amit láttunk, függetlenül a naptártól, változtatunk rajta. A legtöbben egész életünkben keressük önmagunkat. Boldog ember, aki tisztában van személyiségével, adottságaival, a világgal és azzal, hogy mi dolga van ezen a földön. Nem baj, ha nem vagyunk megelégedve, ha nem értjük a dolgok lényegét.\A baj, ha meg sem próbálunk törekedni a jóra, ha belenyugszunk sorsunkba. Önmagánk megtalálásához rögös út vezet, bátorság kell, hogy elinduljunk rajta. De, ha máskor nem, legalább az év utolsó napján nézzünk tükörbe, és ne legyünk megelégedve soha. Törekedjünk minden tettünkkel és gondolatunkkal a jóra, hogy egyszer talán, éltünk végén, azzá az emberré váljunk, aki gyerekként szerettünk volna lenni. Mindezekkel ellentétben álljon most itt Friedrich Nietzsche néhány gondolata: „Mindaz, amit önmagunkról tudunk és emlékezetünkben őrzünk, az életünk boldogsága szempontjából nem is olyan lényeges, mint hinnénk. Eljön a nap, amikor ránk zúdul mindaz, amit mások tudnak (vagy tudni vélnek) rólunk - és akkor jövünk rá, hogy ez a fontosabb. Az ember saját rossz lelkiismeretével jobban boldogul, mint rossz hírnevével.” Ezen is érdemes elgondolkodni! Új esélyek a dorogi romáknak Cigány származásúaknak számítógép-kezelői tanfolyamot szervezett a dorogi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A most befejeződött tanfolyamon harmincegy 25 és 40 év közötti fiatal sajátította el a számítógép kezelésének fortélyait. A tanulók az új képesítés megszerzésével, nagyobb eséllyel kereshetnek munkahelyet maguknak, illetve a már meglévő munkahelyeiken is hasznosíthatják az elsajátított ismereteket. akaree Helyi adók Nyergesújfalun Emelkednek az önkormányzati lakások és helyiségek bérleti díjai január elsejétől Nyergesújfalun. Az összkomfortos lakásokért havonta négyzetméterenként 115, a komfortos otthonokért 80 forintot kell fizetni. Lakbérleti jogonként 2400 forint lesz a magánszemélyek éves kommunális adója. Az építményadó évente négyzetméterenként 500 forint lesz. Az önkormányzati területen álló garázsok éves díja 1650 forint lesz. 980 forintot kell majd fizetni a közterületen lévő hirdető-berendezésért és a benyúló üzlethomlokzatért is. gk A dorogi önkormányzat továbbra is segít Továbbra is segíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját a dorogi önkormányzat. Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány eddig 1 millió 260 ezer forint támogatásban részesült. Az oktatási, közművelődési, sport-, külkapcsolatok és kisebbségi ügyek bizottsága javaslatára a dorogi képviselőtestület úgy'határozott, jövőre a város további 250 ezer forinttal tá- mocfátja az alapítvány munkáját. gk A márianosztrai börtön történetéről „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” (folytatás az 1. oldalról) Az első főnöknő Wágner Paula volt, aki 21 nővérrel vette át az intézményt. Az elítéltek száma 323 volt, és zárdaszerű intézményt szerveztek számukra. Felismerték, hogy az elítéltek foglalkoztatása enyhíti a bezártság személyiségromboló hatását. Közel 200 holdas mintagazdaságot hoztak létre, amely egyszersmind kivételezett státuszt is szerzett a márianosztrai börtönnek. Az I. világháború időszaka olyan bűncselekményeket termelt ki magából, mint például a kémkedés. Márianosztrán is megjelentek elítéltek kisebb jelentőségű kémkedés miatt. A 20. század elején megnőtt a női bűnözés aránya, ekkor szigorított dologházat is Illusztráció nyitottak. A két világháború közti időszak nevezetesebb politikai elítéltjei között volt Berzeviczi Gizella, Vámos Ilonka, Rákosi Hajnal. A II. világháború során Márianosztra is a frontvonalba került. 1944. december 20-án a szovjet csapatok elérték a falut, és behatoltak a börtönbe is. Az igazgató főnöknőt utasították, hogy egy órán belül adja ki az elítéltek értékeit, és engedje szabadon őket. Összesen 274 elítéltet engedtek szabadon. A kiürült épületet a szovjet egységek használták különböző célokra a háború végéig. A háborús sérülések helyre- hozatala 1946-ban megtörtént, és újra megérkeztek az elítéltek. Ekkor már az apácákat felszólították, hogy lépjenek állami szolgálatba. Az államosítás 1949. május 4-én történt meg, és ezt követően új korszak vette kezdetét a börtön életében. 1950-ben a fegyházat férfi fog- yatartottak őrzésére átvette az AVH, és megkezdődtek az átalakítási munkák. A női elítélteket Sátoraljaújhelyre és Kalocsára szállították. Megszűnt a női börtön, felszámolták a kertet, fáit kivágták, a biztonságot megerősítették. Szögesdrótkerítéssel vették körül, őrtornyokat építettek, fényszórókat szereltek fel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után, a megtorlás idején a politikai elitből sokan itt raboskodtak: Göncz Árpád, Bibó István, Háy Gyula, Déry Tibor, a színészek közül Mensáros László, Darvas Iván. Az elítéltek között más, ún. osztályellenes kategóriák is megtalálhatóak voltak. Az 1956-os forradalomért a szovjet mintára épített Kádár-rendszer példátlan bosszút állt. Bevezették a statáriumot, és a halálbüntetés kiszabhatóságának korhatárát 16 évre szállították le. E törvény alapján ítélte halálra a fiatalkorú Mansfeld Pétert. A 12 nap szabadságért (október 23-tól november 4-ig) több mint 15000 embert ítéltek börtönbüntetésre, több százat kivégeztek. Kétszázezer ember menekült ki az országból. A „rendszerváltozást” követően, 1990-ben a pálos rend benyújtotta igényét az igazságügyminiszterhez, hogy az állam adja a rendnek a kolostort. 1991. december 23-án az egyházi és állami vezetők jelenlétében az akkori igazságügy-miniszter és a pálos rend magyarországi rendfőnöke ünnepélyes keretek közt aláírta az átadási okmányt, amely szerint a rend megkapta a börtönépületnek a templom falával határos részét. Sajnos az egyház végül is nem tudta birtokba venni a területet, ezért 1997-ben visszaadta a börtönnek. Izrael Fodor Zsuzsanna Illusztráció
