Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-31 / 64. szám
2 2004. március 31, szerda BAL PART SZLOVÁKIA Elnöki vétó az adótörvényre - veszélyben az EU-tagság Rudolf Schuster köztársasági elnök hétfőn két törvényt küldött vissza újratárgyalásra a parlamentbe. A jogszabályok a parlamenti választások rendjét, illetve a hozzáadottérték-adóról (DPH) szóló rendelkezéseket szabályoznák. A választási törvénnyel kapcsolatban az államfő nem helyesli a pártok által fizetendő letéti díjakat és az egyes pártoknak járó, szavazatonként hozzájárulás megemelését. Schuster úgy látja, hogy a parlamenti választásokon a 3 százalékos támogatottságot elérő pártok továbbra is 60 korona hozzájárulást kapjanak szavazatonként. A parlament az új törvényben az összeg megemelését hagyta jóvá. Eszerint az érintett politikai pártok a választásokat megelőző évben érvényes nominálbérek átlagának egy százalékát kapnák meg. Jelen esetben ez az összeg 140 koronát tesz ki. Az új választási törvény alapján minden, a választásokon induló pártnak 500 ezer korona letéti díjat kellene fizetnie azért, hogy felkerüljön a szavazólistára. Schuster attól fél, hogy a félmillió korona letétbe helyezése megakadályozza, hogy a kis pártok is egyenlő eséllyel vehessenek részt a választási megmérettetésben. A pénzügyminiszter minél előbb újra akarja tárgyalni az adótörvényt Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte Ivan Miklós pénzügyminiszter. A tárcavezető azután kérte Pavol Hrusovsky házelnököt az országgyűlés összehívására, miután Rudolf Schuster köztársasági elnök hétfőn megvétózta az országgyűlés által már korábban elfogadott adótörvényt. Peter Papanek, a miniszter tanácsadója ügy nyilatkozott, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló jogszabály elengedhetetlenül szükséges a május 1-jei EU-csatlakozást követő európai közös piac működéséhez. Az Európai Unió határain belüli szabad árumozgást, az árukivitelt és -behozatalt az új törvény életbe lésével lehetséges az európai normákhoz igazítani. Az új adózási szabályok írják le a termékek és szolgáltatások értékesítésének rendjét az unió vállalkozásai között. Abban az esetben, ha a törvény május elsejéig nem lép hatályba, Papanek szerint Szlovákiát még az európai tagság felfüggesztése is veszélyeztetheti, mivel az ország ezzel megsérti az unió vonatkozó szabályait. Tízezer koronás bírság jár a bozótégetésért Tízezer koronás büntetést is kaphat az a személy, aki illegálisan égeti fel a száraz füvet vagy bozótot. A kertekben összegyűlt száraz hulladékot sem szabad bármilyen helyen megsemmisíteni. Az égetést végző személy köteles betartani a tűzbiztonsági előírásokat. Ennek megfelelően nem történhet meg az sem, hogy a száraz fűvel borított területeket vagy bozótosokat a meggyújtás után őrizetlenül hagyják. A magánvállalkozások esetében a szabálysértés még szigorúbb elbírálás alá esik. Az érintett cégek akár félmillió koronás büntetés megtérítésére is kötelezhetők. Tavaly a bozótégetések miatt Szlovákiában 5091 tűzvészt regisztráltak. Ezek következtében 11 ember vesztette életét és 13 millió koronás kár keletkezett. A BASF is Szlovákiába települ A BASF nevet viselő német vegyipari nagyvállalat Bécsben és Prágában bezárja az üzemeit, és Szlovákiába költözik. A hétvégén a nyugati sajtó közzétette, a BASF az Európai Unió bővítését arra fogja felhasználni, hogy csökkentse a kiadásait. Ennek elsőként a bécsi üzem látja kárát, amely még ebben az évben Pozsonyba települ át. 36 ember veszíti el az állását. Christian Brouwers, a BASF közép-európai kereskedelmi részlegének vezetője a költözésüket többek között Szlovákia jó földrajzi fekvésével és a kedvező termelési költségekkel indokolta. A jövőben a cég az osztrák, cseh és szlovák termékértékesítést Pozsonyból fogja irányítani. A vállalat szeptemberben ünnepelte ausztriai alapításának 50-edik évfordulóját. A cég 260 millió euró forgalmat bonyolított le. A képviselői fizetés kétszeresét kapnák az EP-képviselők A szlovák európai parlamenti képviselők keressenek kétszer többet, mint hazai kollégáik, azaz 86 400 koronát - javasolja a Munka-. Szociális és Családügyi Minisztérium. A szlovák parlamenti képviselők a nemzetgazdaságban dolgozó alkalmazott havi nominális átlagkeresetének háromszorosát kapják meg, amely 14 365 korona. A képviselők havonta 43 200 koronát keresnek. Ez az összeg nem tartalmazza az elszámolható költségeket, illetve a parlamenti bizottságok tagsági pótlékait. Az európai parlamenti képviselők keresetét a nemzeti parlamentek képviselőinek, illetve a miniszterek bérezése alapján állapítják meg. Amíg az olasz európai parlamenti képviselők havonta 11 700 eurót, az osztrákok pedig 7 500 eurót keresnek, addig spanyol képviselőtársaik csak 2450 eurót kapnak. Ehhez az alapfizetéshez a képviselők még különböző pótlékokat is igénybe vehetnek, például az útiköltség-térítést, a szállás és a titkárság fenntartására kiadott összeg fedezését és egyéb szociális kedvezményeket. rga Helyreigazítás: Lapunk tegnapi számában a Támogatókat keres a Szabad Fórum című írásunkban tévesen közöltük, hogy Braníslav Opaterny képviselő a vagyonából 500 koronát bocsátott a párt megsegítésére. A helyes összeg 500 ezer korona. A hibáért szíves elnézésüket kérjük! A szurkolók kitartanak Az esztergomi kézilabdacsapat a tavalyi ötödik helyezését követően idén a vélt és valós okok miatt (ahogyan a témával kapcsolatban a válogatott kapusa, Pálinger Katalin nyilatkozott) a bajnokság alapszakaszában mindössze a 10. helyet szerezte meg. Ez annyit jelent, hogy a bajnoki rájátszásban „csupán” a bennmaradás a tét az EKSE számára, áprilisban a Békéscsaba és a Bp. Spartacus ellenében kell bizonyítania. Idén mindössze négy győzelmet könyvelhetett el a csapat, ennek ellenére a hazai mérkőzéseikre rendszeresen félezer szurkoló látogat ki, köztük gyerekek és nyugdíjasok. A mérkőzéseket követően az eredménytől függetlenül megtapsolják a lányokat, az öltöző előtt pedig aláírásaikra váró kisgyerekek topognak. Úgy tűnik, van valami a régi sportos közhelyben, miszerint a részvét a fontos, az eredmény pedig, ha nem is mellékes, de legalábbis másodlagos. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián A külügyminiszter szerint Szlovákia NATO-csatlakozá- sa az egyén szabadságának, szuverenitásának és biztonságának a minden kétséget kizáró biztosítékát jelenti. „Szlovákia íel van készülve arra, hogy a transzatlanti szövetség és a jövő generációja iránt érzett felelősség jegyében működjön, tevékenykedjen.” Szlovákia hat kelet- és közép európai országgal együtt hétfőn hivatalosan az Észak-Atlanti Szövetség tagjává vált. Mikulás Dzurinda miniszterelnök Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia és Szlovénia kormányfőivel karöltve Colin Powell külügyminiszternek átadta a ratifikációs okmányokat Washingtonban, a Pénzügyminisztérium épületében. „A NATO bővítése történelmi lépésnek könyvelhető el, amely által Európa szabadsága és biztonsága kiterjed egészen a Baltikumig és a Feketetengerig. A szövetség elsődleges feladatának tartja, hogy gátat vessen az erőszak terjedésének, hogy megerősítse a békét és biztosítsa az állampolgárok szabadságát” - hangsúlyozta ynnepi beszédében az amerikai diplomácia vezetője, amelyet az újabb három tagjelölt ország (Horvátország, Macedónia és Albánia) miniszter- elnökei is végighallgattak. A NATO hét új tagállamának miniszterelnökeit George W. Bush, az USA elnöke is fogadta. Az ünnepségen nemcsak az új tagállamok, hanem a tagjelölt országok miniszter- elnökei is részt vettek. Bush az ünnepségen szólt a NATO megalakulásának 55 évfordulójáról is, ennek kapcsán megjegyezte, hogy ekkor még a most csatlakozó államok a szovjet birodalom foglyai voltak. „Elviselték a kegyetlen zsarnokságot, harcoltak a függetlenségükért. Megérdemlik a szabadságot, mert kitartóak és bátrak voltak. Most itt állnak velünk a szövetség teljes jogú és egyenértékű tagjaként” - mondta Bush. A NATO-csatlakozási ünnepségeket pénteken fogják tartani Teljes jogú NATO-tag lett Szlovákia Mikulás Dzurinda miniszterelnök, Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Colin Powell, az USA külügyminisztere a NATO-bővítési ünnepségen Pozsonyban a Fő téren, a lékeznek az Észak-Atlanti Szö- Hviezdoslav téren és az Óváros vétség bővítéséről, ahol ünne- környező utcáiban. Ezzel egyi- pélyesen felvonják az új tagor- dejűleg Brüsszelben is megem- szágok lobogóit. rga Az Észak-Atlanti Védelmi Szövetséget 1949. április 4-én alapították Washingtonban. A szövetséget Franciaország, Dánia. Kanada, Olaszország, Izland, Norvégia, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Nagy Britannia, Portugália és az Egyesült Államok írta alá. A NATO eddigi tagjai: Belgium, Kanada, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyol- ország, Törökország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok A március 29-én csatlakozott NATO-tagok: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia. Miklós: nevetséges lenne a hazai munkaerőpiac korlátozása A múlt heti brüsszeli EU-tanácskozás helyszíne Szlovákia nem foganatosít intézkedéseket azon EU -államokkal szemben, amelyek az uniós-csatlakozás után korlátozni szándékozzák hazai munkaerőpiacukat - állította Mikulás Dzurinda kormányfő és Ivan Miklós pénzügyminiszter a brüsszeli csúcson. A múlt heti brüsszeli csúcs keretén belül több kormányfő felvetette a piac korlátozásának témáját, amely sokak szerint ellentétben van a Lisszabonban megfogalmazott uniós célokkal. „Egyrészt kinyilatkoztatják, hogy támogatják a szabad piacot, amelynek szerves részét képezi a munkaerőpiac is” - nyilatkozta a brüsszeli csúcsot követő sajtótéjékoztatón lvan Miklós pénzügyminiszter. „Szlovákiának nem hasonló válaszlépésekkel kell reagálnia, hanem a reformokra kell összpontosítania. Ha az egyes EU-tagállamok intézkedései folytán nem tudjuk garantálni a munkaerőnk szabad áramlását, a reformjainknak, illetve a külföldi beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket teremthetünk a hazai munkaerő számára” - fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője. Mikulás Dzurinda kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy „kockázatos a fiatal képzett munkaerő előtt korlátozni a munkavállalást, vagy a szabad munkavállalás előtt teljesen bezárni az ajtót. A fiatalok végül oda mennek, ahol nem találkoznak korlátozó intézkedésekkel, Amerikába vagy Japánba.” A pénteki vita alapján szerinte a megszorító intézkedéseket tervező tagországok megfontolják majd a korlátozásaikat. Mikulás Dzurinda Ivan Miklóshoz hasonlóan elutaította a válaszlépéseket. „Észnél kell lennünk, hogy ne váljunk nevetségessé. Vagy azt akarjuk, hogy a Peugeot Szlovákiába jöjjön, vagy adminisztrációs beavatkozással korlátozni fogjuk a szakembereik mozgásterét” - mondta a miniszterelnök. A frissen csatlakozó országok közül eddig Magyarország és Szlovénia jelezte, hogy válaszlépéseket foganatosít az EU-val szemben. Szlovénia esete rendhagyó, mert az országba már jelenleg is nagyobb számban áramlik be az ausztriai munkaerő, mint fordítva. (zc)
