Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-30 / 63. szám

2004. március 30., kedd ______5. RE GIO Besúgják az ügynököt A Kádár-rendszer legszörnyűbb, legbonyolultabb és legtovább tartó átka a hálózatként elhíresült Állambiztonsági Főcsoportfőnökség ránk maradt végterméke. A rendszerváltás nem szűntette meg, hanem tovább bonyolította, ki- bogozhatatlanná tette ezt a problémát. Az újabb és újabb botrányokból arra következtethetünk, hogy a „polip” mint­egy 8-10000 tagjának ügyét és az elnyomó rendszer mechanizmusait a mai napig nem tették tisztába, és még jó ide­ig nem is fogják. Vajon ezt a kérdést is a bulvársajtó egyéb témái közé bagatellizálják? J V József (történész) A 12 apostol között is volt egy áruló. Az arány csak rosszab­bodott azóta. Az ügynökök ma Is köztünk élnek, ma Is műkö­dik a hálózat. Az ügynökmúlt olyan fekély a magyar nemzet számára, amit fel kell végre fa­kasztani. Meg kell nevezni az érintetteket. De nem leszámo­lás kell, hanem erkölcsi elszá­moltatásra van szükség. Attila (dísznövény kertész) Akkor csillapodna a botrányso­rozat, ha minden érintettet meg­büntetnének. A szervezőket és beszervezetteket ugyanúgy fele­lősségre kell vonni. Nyilvános­ságra kell hozni a teljes ügynök­listát. Tudja meg mindenki, hogy milyen gazemberek vezetik az or­szágot! Ezek képviselnek minket az unióban? Ma is rendőr- és be­súgóállamot építenek. Imre (vállalkozó) 1989 után már kutathatóvá kel­lett volna tenni minden anyagot. Ehelyett megsemmisítik a leg­többet. Ha nincs tisztázva vala­mi, akkor arról nagyon sokáig fognak még beszélni. Addig fog folytatódni ez a folyamat, amíg a közéletben Jelen lesznek, akik a rendszerváltás előtt is pozíció­ban voltak. 10-20 év, mire itt bármi is megváltozik. Anna (főiskolai hallgató) Már nagyon unom ezt az egész mizériát, a csapból is ez folyik. Olyan szintre jutottam, hogy egy­általán nem érdekelnek az ügy­nökökről szóló hírek. Ez egy ne­gatív kampány, aminek akkor lesz csak vége, ha a Fidesz győz a választásokon. Ha jól tudom, most Vikidál Gyulát vádolták meg. Nagyon sajnálom, hiszen nagyszerű művésznek tartom. Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács sajtóközleménye! Idén januárban arról szóltunk, hogy a régió ifjúsági feladataira megközelítőleg 100 millió Ft fog jutni, ma már látjuk a pontos szá­mokat, melyek a következők: A közép-dunántúli régióra összesen 57 millió Ft jut ifjúsági célra, amiben a Közép-dunántúli Ifjúsági Tanács (KD-RIT) fog dönteni. Ez az összeg az elmúlt évekhez képest a másfélszeresére nőtt. A KD-RIT 18 millió Ft összegben írt ki és bírál el idén pályázato­kat, szakértők segítségével. A fennmaradó részt pedig a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium (GYISM) írja ki, de a KD-RIT dönté­se alapján fogja odaítélni a pályázatokon elnyert összegeket a civil ifjúsági szervezeteknek. A 18 millió Ft felosztása a következőképpen néz ki: 1. Kis rendezvények támogatása: 8 millió Ft, 2. Nagy rendezvény: Ifi millió Ft, 3. Működési költségekre: 3,7 millió Ft, 4. írott, elekt­ronikus sajtótermékek támogatására: 2,5 millió Ft, 5. Humán erőforrás fejlesztésére: 2,5 millió Ft. Ezen felül a GYISM által kiírt pályázatok, melyekről a KD-RIT dönt: 1.Gyermek és ifjúsági közösségi színtereken megvalósuló értékteremtő programok támogatására: 5 millió Ft, 2. Gyermek és ifjúsági táborozásra: 34 millió Ft. így összesen 57 millió Ft kerül gyermek és ifjúsági célra a kö­zép-dunántúli régióban kiosztásra a RIT döntése alapján. Természetesen nemcsak ezek a pályázatok kerültek kiírásra 2004-ben, hanem további GYISM és GYIA (Gyermek Ifjúsági Alap Tanács) pályázatok is amelyekre a régiónkban működő ifjúsági civil szervezetek további pályázati pénzeket nyerhetnek. így a januárban emlegetett 100 millió Ft-ot megközelítheti a gyermek és ifjúsági cél­ra elnyerhető összeg régiónkban. De, ami ennél is örvendetesebb, hogy 57 millió Ft az , amit regionális szinten dönthet el a tanács, amely az elmúlt évek főösszegének másfélszeresére emelkedett. A Regionális Ifjúsági Tanács és a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda három nagy, regionális ifjúsági napot szervezett meg, minden megyeszékhelyen a régióban (Veszprémben 2004. március 8-án 10 és 15 óra között, Székesfehérváron 2004. március 10-én 10 és 15 óra között, Tatabányán 2004. március 12-én 10 és 15 óra között) és azóta több kistérségi rendezvényt, ilyen volt az esztergomi, komáro­mi, oroszlányi ifjúsági tanácsadó nap, hogy csak a megyénkben lé­vőket említsem, ezeken a rendezvényeken a RIT elnöke és több tag­ja is részt vett, így az általunk fontosnak tartott tájékoztatást a régió­ban megvalósítottuk. Ezen tájékoztatók keretében a megyei és he­lyi sajtón keresztül a pályázati kiírásokat nyilvánosságra hoztuk. Veszprém, 2004. március 26. Winkfein Csaba Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács elnöke Kik tudtak a pályázatokról? Március 18-án tartotta a Városháza nagytermében sajtótájékoztatóját a Közép- Dunántúli Regionális Ifjúsá­gi Tanács elnöke, Winkfein Csaba és a Mobilitás Iroda munkatársa, Öcsi József. A beszámolóról egy nappal később, március 19-i lapszá­munkban írtunk. Március 24- én Schmidt Csaba, a Fidelitas országos alelnöke sajtóközle­ményében reagált az Ifjúsági Tanács azon ígéretére, misze­rint „a tanács tagjai felkeresik a vidéki szervezeteket és átad­ják a szükséges információ­kat”. Schmidt Csaba közlemé­nyében kifejtette: „Nem tu­dunk arról, hogy a nyilatkozók az elmúlt két hónapban Fejér, Veszprém vagy akár Komá- rom-Esztergom megyében ki­kérték volna az ifjúsági közös­ségek véleményét a pályázati kiírásokkal kapcsolatban, vagy a felhívások megjelenése óta tájékoztatást adtak volna szá­mukra. A Fidelitas nem tartja szerencsésnek, hogy Winkfein Csaba és Lukács Zoltán a ta­nács több tagja nevében olyan nyilatkozatokat adtak, melyek­kel azok nem értettek egyet." A Hídlap ezek után arra volt kíváncsi, hogy maguk az érintet­tek, a szóban forgó civil szerve­zetek miként látják a helyzetet. Mennyire tartották korrektnek a helyi tájékoztatókat, és volt-e ar­ra lehetőségük, hogy hangot ad­janak véleményüknek. Elsőként Kismoni Lászlót kérdeztük meg, a dunaújvárosi MSZP-s városvezetés alpolgár­mesterét, aki a helyi Ifjúsági és Sportiroda munkatársa egy­ben. „A regionális ifjúsági ta­nács beszámolója messzeme­nően korrekt volt. - mondta Kismoni László, aki lapunk azon kérdésére, miszerint volt e lehetőségük a pályázóknak kinyilvánítani a véleményüket, úgy reagált - Nem értem a kérdést! Nem tudom, hogy kik fognak pályázni.” Cserteg István, a Peron Ala­pítvány titkára elmondta: „Az előző ciklusban minden évben kikérték a civil szervezetek vé­leményét a pályázatokról. Nemritkán személyesen láto­gatták meg a közösségeket, le­hetőséget adva a bemutatko­zásra és az igények felvázolá­sára. Hogy most mennyire vet­ték ezt figyelembe, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy egyfajta nyomon követés észlelhető a pályázati csomagok terén. Ez egy részről jó, mert tükrözik a civil szervezetek kívánságait. A szervezet azonban január 20- tól átalakult, és most új embe­rek vesznek részt az elbírálás­ban. Kérdéses, hogy mekkora a szakmai hozzáértésük.” Beleznai Csaba, a Bázis Gyer­mek és Ifjúsági Egyesület titkára úgy látja: „A tatabányai tájékoz­tatón nem volt ott az elnök úr, de nem is ez a nagyobb baj. Az Ifjúsági Tanács jelenlegi vezető­sége azt állította, hogy az előző ciklusban nem kérték ki a civil szervezetek véleményét, és ez most másképp lesz. Úgy véljük, ez nem történt meg. ” -esszá­Befejeződtek a Czuczor Gergely Napok- Érsekújvár ­(folytatás az 1. oldalról) Az idei rendezvénysorozat március 8-tól március 27-ig tar­tott, és a regionalizmus jegyében zajlott, hiszen a legtöbb rendez­vény nemcsak a város, hanem az egész régió lakosságát célozta meg. A Czuczor Napok kereté­ben rendezték meg a járási nép- dalversenyt, két koncertet adott a városban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Sokan voltak kíváncsiak a Bernolák Könyvtár társalgójában „Itt élnek közöttünk...” címmel rendezett könyvbemutatóra, amelyen Pénzes István: Lant és kard (V) és a Párkányban élő Csicsay Alajos: Iskolatörténet cí­mű műveit mutatták be. Szomba­ton főleg gyermekekkel telt meg a Regionális Művelődési Központ, ahol húsvétváró alkotóműhelyt rendeztek. Az érdeklődők szak­emberek segítségével saját kezű­leg készíthettek húsvéti asztali dí­szeket, kopogtatókat, megismer­kedhettek a tojásfestés fortélyai­val. A bátrabbak a Patchwork al­kotóműhelyben Joósné Tali Juli­annától, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház jelmez- és díszletké­szítőjétől megtanulhatták a folt­varrás technikáját. A XXXV Czuczor Gergely Iro­dalmi és Kulturális Napokat érté­kelve Berényi Gita, a Csemadok Érsekújvárt Alapszervezetének el­nöke elmondta: „A legnagyobb elismerés az, ha az általunk szerve­zett rendezvények nagy látogatott­ságnak örvendenek és a résztve­vők jól érzik magukat. Ez ad erőt a további munkához, mert mi már a jövő évi program szervezésére is készülünk. Kamoncza Márta Ister-Granum Eurorégió Szépül a piliscsévi pincesor Az eredetileg szombatra tervezett nagytakarítást a rossz idő miatt egy héttel később, április 3-án tartja meg a piliscsévi pincesoron a Pincefa­lu Egyesület. A délelőtt fél kilenckor kezdődő munka keretében kitaka­rítják az árkot, levágják az útra ráhajló ágakat és úgynevezett vízcsilla­pító átfolyók megépítésének a terveiről is szó lesz. A munka végén a takarításban részt vevő pincésgazdákat megvendégelik - mondta Gúla Béla, az egyesület helyettes vezetője. gk Távol-keleti autóipari beszállító települ Esztergomba A japán Metal One Corp. fémáru kereskedő vállalat leányvállala­tot létesít Magyarországon autóipari kötőelemek értékesítésére. Az 50 millió jen alaptőkével százszázalékosan saját tulajdonban meg­alakítandó NIFAST Hungary Kft. telephelye Esztergomban lesz. A magyar leányvállalat a Metal One első európai bázisa, és mint ilyen természetesen részese a cég globális terjeszkedési stratégiájának. A ki­rályvárosi cég a ,just-in-time” beszállítási rendszerrel dolgozik majd, ez­zel lehetővé téve megrendelőinek a készletek minimális szinten tartását. A fémáru kereskedő vállalat várhatóan októberben kezdi meg működé­sét, és több európai autógyártónak szállít majd kötőelemeket. A NIFAST Hungary Kft. a 2005 áprilisában kezdődő pénzügyi évre kétmilliárd jenes értékesítési árbevételt tervez. A Metal One egy évvel ezelőtt, 2003 januárjában jött létre a Mitsubishi Corp. és a Nissho Iwai Corp. kereskedőházak fémáru kereskedelmi üz­letágainak a fúziója révén. -ák­Tehetségkutató verseny a Hungexpo 2004. május 1-jétől 4-ig indul útjára a Hungexpo, melynek keretében rendezik meg a Hét Lyra Zene és Tánc Olympia tehetségkutató műsort. A pályázók ezúttal az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal kapcsolatban fejezhetik ki véleményüket versben, prózában, rajz­ban vagy éppen fotók formájában. A Hungexpón lehetőség lesz zene- és tánccsoportoknak, ifjú tehetségeknek a fellépésre. A ver­senyre jelentkezni lehet a zene és tánc bármely műfajában. (A nép­zenétől a klasszikus műfajig, kortárs és modern zenékig. Táncban jelentkezhetnek kortárs, modern vagy versenytáncokon át a klasszi­kus balettig.) A Ki Mit Tud-ra a jelentkezés nevezési díjas. A jelent­kezők lehetőséget kapnak, hogy 2004. május 1-4 között az Európai Unió csatlakozás alkalmával bemutatkozzanak. A délután folyamán a kiállítás és vásár mellett folyamatos kulturális programok várják az érdeklődőket. A programon konferenciát tartanak a „Kultúra és az EU”, valamint a „Kultúra és a Gazdaság összefüggései” téma­körben. A jelentkezési határidő: 2004. április 15-e. sz.á. Lapszemle A falumonográfia története Néhány szó egy helytörténeti konferenciáról címmel figyelemfel­keltő írást közöl az Esztergom és Vidéke múlt csütörtöki száma. A cikkből megtudhatjuk: a helytörténet- és - azon belül - a községtörténet-írás kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza, ami­kor Bél Mátyás és követői a megyeleírások mellett a települések rövid ismertetését is fontosnak tartották. Kimondottan a falumo­nográfiák csak a két világháború között, a falukutató mozgalom­nak köszönhetően jöttek létre. A falumonográfia az akkori viszo­nyok bemutatására törekedett, nem pedig a falu történetének le­írására. 1990-től egyre inkább divat lett, hogy egy község vagy város megjelentetette a település múltját, életét feldolgozó kiad­ványt. Amint arról dr. Horváth Géza, a József Attila Megyei Könyvtár helytörténettel foglalkozó könyvtárosa egy 2002-ben rendezett, országos szakmai konferencián beszámolt: Eszter- ' gomnak - annak ellenére, hogy számos múzeuma, könyvtára és két levéltára van - eddig nem jelent meg monográfiája. Azoknak, akik szeretnének színes, átfogó képet kapni a Dunán­túlon megjelent helytörténeti kiadványokról, a cikk írója figyelmé­be ajánlja az Acta Papensia című, nemrég megjelent könyvet. Háborús híd-pillanatok Az utóbbi három évben számtalan színes képeslap, fotóalbum je­lent meg a Mária Valéria hídról - több száz egykori fotó, amelyek dokumentálják a híd hányattatott sorsát. A Párkány és Vidéke legújabb száma a századelőn készült fotó­kat mutat be a hídról, de a főszerep ezúttal nem a lerombolt hídé, hanem a körülményeké. A fotók többségét eddig még sehol nem láthatta a nagyközönség. A „történelemszagú” képek által kiderül: a híd újjáépítésekor az esztergomi oldalon gyűjtötték halomba azo­kat a roncsdarabokat, amelyek a lerobbantott híd szerkezetéből és a hídon található hadieszközökből kerültek a Duna fenekére. A roncskupacban megtalálták egy katonai jármű alvázát, amelynek felfújt abroncsai 57 év után is konzerválták a háború levegőjét. 2004 tavaszán, amikor Magyarország és Szlovákia leheletnyire van az EU-csatlakozástól, furcsa érzés látni a csehszlovák géppuskaál­lást és a betonfedezéket a párkányi hídfőnél. sem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents