Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-27 / 62. szám
Bemutató ITlAGAäN-604. 03. 27. Köztünk élnek Belga: Jön a Góiem! Már az első lemeznél gyanúsan egyértelműen fogalmazó zenekart, kapásból kétértelműséggel vádolták - mindhiába. Ám legyen, ismételjünk. Nehogy már komolyan vegye magát bárki! A lényeg ennyi. A „Majd megszokod” album „Nemzeti hip-hop” című forradalmi (jó értelembe vett) blöffje fonákságra utalt. Aki ezt nem vette észre, és levitte mondjuk hordozható magnón bömböltetni egy szélsőjobbos happeningre, hát elég nagy pancser volt. Ki nem gondolt arra, hogy a rock & roll alapfelütése a polgárpukkasztás? A „Jön a Gólem!” sem távolodott el ettől. 16 olyan felvételen hallhatjuk viszont a jelenkori népi és urbánus rögmagyar valóságot, melyeken a Belga, a honi gyorsbeszélő flaszter funkerek legízesebb hagyományait folytatja. A szövegek, a beszólások, a versszakok és az azok közé beillesztett szóviccek, gégék még vitriolosabbak, az előzőknél. Most sincs igazán tabu, ahogy az életben sem. És mindennek a másik véglete is igaz, hiszen pont ez a cél, bemutatni, ha kell, ha nem, egy végletekkel bíró ország fiataljai vagyunk. A „gólemes” intro utáni első bomba (hogy rakétát ne írjak), az „Az a baj” című rap-kedés ezerrel robban. Hirtelen vág hanyatt a lazasága, a lezser szómenése és pofátlanul nyílt, őszinte érvelése. Már itt előkerülnek a Belga kedvenc témái, a tudatmódosító szerek, a szerelem és az unalom párharca, a hétvégék nihilbe forduló pörgése, a közhelyes viselkedés, a mai fiatalok lázadása és az ezzel párhuzamos, a felnőtt társadalom akaratának kényszeredett elfogadása. A folytatásban kezd feltűnni, hogy a zenekar tényleg zenekar. Eredeti hangszereken szólalnak meg a „Rappers delight” egykori, funky forradalmát placebo koppintó „Gyere kislány, gyere” című retro betét és társai, a „Lotto”, a „Mocskos” című szerzemények. Ugyanilyen ízesen és lazán keveredik bele a tételekbe a szintetika, hiszen ne feledjük, hangmintavételező numero egyesekről is szó van a Belga esetében. A 9. opus a „Hazakísérlek”, a manapság kiscsajokra bukó vén kecskék balladája, az ezt követő „Képviselő boogie” pedig a mai politikusok neveinek rapszövegelésbe oltott újszerű formája. Hely szűkének okán most csak ekkorát dicsőítek az amúgy is teljesen rendben lévő igazi nagy rendetlen csapat második bombaszt- ján, de azt azért még ide vésem, hogy a Belga fontos és mély gyökereket növesztett erre felé, hiszen az esztergomi illetőségű Drisan és End „lemezlovász” kollégákkal már volt (igen sikeres és fergeteges) közös fellépésük az akkor (tavaly) még fénykorát élő Kis Pilvaxhoz tartozó Szabadidőközpont aulájában. A „Mégötlövés”, „Titusz”, „Tokyo” és „Bauxit” nevű urakból álló formáció igazi underground volta ellenére és pont ezért vált a helyi és az országos free-stylerek első számú kedvencévé, az öregek legújabb mumusává. Ox/ Határok nélkül buliztak a kettéosztott Komáromban A hír rövid és egyszerű március tizenegyedikétől öt napig zajlott a Duna két partján fekvő Komáromban a Határok Nélkül Diák- és Ifjúsági Napok immár harmadszor. A fesztivál, amely már Szlovákia legnagyobb ifjúsági rendezvénysorozata azzal a céllal indult el hódító útjára, hogy a két városrész ifjúsága megismerkedjen egymással, együtt bulizzon, művelődjön. Az érdeklődők részt vehettek színházi előadásokon, sportmérkőzéseken, előadásokon, kézműves foglalkozásokon, irodalmi esten, és nem maradtak ki az esti koncertek sem. A programsorozat vendége volt a legendás Buzánszky Jenő, a perui Javier Aquilar, teltházas koncerteket adott a marokkói-magyar Chalaban, az ír zenét játszó Shannon.hu, a reggae műfajban nyomuló Tigris és a szlovákiai Karavana, számos amatőr rock banda, és először lépett fel külföldön a Megasztár egyik döntőse Szabó Leslie. Természetesen ezt a rendezvényt is a látogatói teszik igazi fesztivállá. Hihetetlen volt látni, hogy mennyi fiatal érdeklődik a komoly és a laza programok iránt. Lehetett szó aktuális politikáról, távoli országokról, vagy akár a szabadságharcról mindig egy-egy szabad széket kellett keresni a a helyszíneken, egy szabad területet elfoglalni az esti koncerteken. Bevallom, hogy merész vállalkozásnak tekintettem a Wass Albert estet, de belépve az előadás helyszínére örömömben el is felejtettem köszönni a kedves ismerősöknek, mert hihetetlen tömeg figyelte az előadó minden szavát. „Wass Albert Felvidéken egy sztár” jutott eszembe látván a fiatalokat és a nem kevés középkorút. Nem lehet A Shannon.hu ír-kelta zenéje táncra ösztönözte az élő zene szerelmeseit kikerülni a Haza a Magasban elnevezésű vers- és prózamondó versenyt, amely már szintén harmadszor vonultatja fel a két ország magyar fiataljait. Ezen a versenyen minden egyes előadó egy-egy bizonyíték arra, hogy a mai fiatalok is tisztelik és ápolják az ősöktől kapott kincset, az anyanyelvűnket. Jogos a kérdés, hogy a fesztiválhangulat is eljött-e erre az öt napra Komáromba? Erről csak annyit, hogy a programok közti szünetekben kis csoportokban „bulizgat- tak” a fesztiválozók, végül pedig nagy csoportként vonultak be a helyszínekre, együtt táncoltak, beszélgettek hajnalig. Egyszerűen fogalmazva határok nélkül bulizott a magyar és a szlovák ifjúság, és talán rácáfolt a politikusok kijelentéseire, melyek kicsit másról szólnak, nem a realitásokat tükrözik. Köszönet a szervezőknek, a Selye János Egyetemi Központ Hallgatói Önkormányzatának, a Selye János Gimnázium Diákönkormányzatának, a Duna Menti Polgári Körnek és a két városrész önkormányzatának. Kár, hogy még mindig messze van jövő év márciusa, messze van még a negyedik Határok Nélkül Diák- és Ifjúsági Napok. Kép és szöveg: Pézman Zoltán mmmmm 1 —89 V" iü IH ! sikerek és feszültségek Sajátos időszakot él meg Bakai Ferenc (továbbiakban:) Csücsök) vezetésével működő Esztergomi Klubszínpad. Rendre hatalmas sikereket! érnek el legújabb darabjuk-;; kai, A kis herceggel; a Komá- rom-Esztergom megyei Színjátszó Fesztiválon elvitték a legjobb rendezőnek, főszereplőnek, valamint epizód- szereplőnek járó díjat. Biztonsággal tudnak előre tervezni, - ez sem mindennapos helyzet a mai színházi világban. Ugyanakkor belső vívódások jellemzik őket. Feszültek, még abban sem biztosak, hogyan és mivel folytatják tovább. Egyet azonban biztosan tudnak: szeretnének létezni. Amíg csak lehet.- Hogy vagytok?- Köszönjük, megvagyunk. - mondja Csücsök - Egy színpad életében van néhány ritka, jellemző időszak. Ez most éppen ilyen, s talán ez az oka annak, hogy kicsit mi is indiszponáltak vagyunk. Ritka helyzet - még a profi társulatok életében is! - hogy egy, vagy akár két hónapra előre lehet tervezni. Ilyen szempontból ideális helyzetben vagyunk. És ennek örülünk.- A Színjátszó Fesztiuálon hatalmas sikert arattatok. Elvittétek a legjobb rendezőnek, főszereplőnek és epizódszereplőnek járó díjat. Milyen változást hoz egy ilyen rangos kitüntetés a színpad életében?- Az életem nem különösebben változott meg - mondja Graczár Mihály, aki a Király és az Üzletember szerepének megformálásáért kapta meg a Legjobb Epizódszereplőnek járó díjat - Annyiban talán mégis, hogy ezentúl még jobban oda kell figyelnem a színpadi teljesítményemre. Hiszen bár megkaptam ezt a díjat, de az idő múlásával is méltónak kell maradni hozzá.- Teljesen azonosulni tudok azzal, amit Misi mondott - teszi hozzá a kis herceg, azaz Elek Csilla. - Örülök a díjnak. Hogy változtatott volna rajtam? Nem hiszem. Sokkal fontosabb volt számomra, hogy a tizenegyedikei előadás sikeres volt. Még ma is megállítottak az utcán, és kérdezték, mikor lesz a következő. Ez csodálatos érzés!- Persze, hogy fontos egy ilyen kitüntetés - ismeri el Csücsök, akinek ez már a sokadik rendezői nagydíja; az elsőt még 1978-ban kapta, s azóta töretlen a szakma elismerése. - De nem ezért csináljuk. Sokkal inkább ösztönzőleg hatnak a közönség szavai és szeretete.- Mennyire tud a mai profi és profitorientált világunkban életben maradni és jelen lenni egy amatőr színház?- Nagyon nehezen - mondja Graczár Mihály - Főképp anyagilag. A belső kohézió szempontjából még kritikusabb a helyzet. A mi színpadunkra például nagyon jellemző, hogy Váradi Anetten kívül (ő a Rózsa szerepében tündököl a darabban) csak régi emberek vannak, újak nem jönnek. Ha bárki elmegy közülünk, végünk lesz. A színház világa sajnos nem a fiatalok közege. Elvétve láttunk az előadáson tiniket. Szomorú és ijesztő egyben.- Ez valóban jellemző - teszi hozzá a Kígyó és Róka bőrben remekelő Kerekes Erika - Magamról tudom, hogy előbb veszek meg a kislányomnak egy színházjegyet, mint magamnak. Nincs ösztönzés és nincs idő a színházra.- Cseh Tamás Mélyrepülés című hangjátékának dramatizálása, Büchner Woyzeck című darabja, és egy fergeteges vígjáték, a Mindenki mással csinálja - bluesban és gatyában; ezek a darabok merültek fel folytatás gyanánt. Mégis, hogyan tovább?- Én személy szerint legszívesebben a „Min- I denki”-be vágnék bele. Hihetetlenül szórakoztató és humoros darab. Biztosan nagy hatást tenne a közönségre - mondja Misi.- Régi álmom elkészíteni Büchner kiváló I darabját, a Woyzecket. - ez Csücsök vélemé- I nye - Ezen kívül engem is nagyon foglalkoztat Cseh Tamás remekbeszabott hangjátékának, a Mélyrepülésnek színpadi alkalmazása. A Mindenki másképp csinálja, valóban közönségsiker lehetne. Klasszikus francia bohózat, úgynevezett „félreértések vígjátéka”.- Végezetül egy igazi laikus kérdés, de talán elnézhető, hisz nem csak engem érdekel. Bakai Ferencet mindenki csak úgy emlegeti; Csücsök.- Misiék másfél év után látták meg a nevemet a plakáton, és jöttek oda hozzám, hogy ki ez a Bakai Ferenc. Nagyon meglepődtek, amikor mondtam, hogy én. Ez egy ötvenéves történet. A bátyám az élet sarkalatos pontjain gyakran mondott bölcs dolgokat. Éppen ezért hívták őt a Nagy Csücsöknek. Mint az öccse, én voltam a Kis Csücsök. Ám ő felnőtt, s időközben az ő beceneve kikopott, én pedig maradtam egyszerűen Csücsök. Egy sarkalatos pont. Egy csücsök. -szá(Március 25-én este újrázni kellett a Szabadidőközpontban, így újra előadták Exupéry: A kis herceg c. regényéből készült színdarabot. A siker most sem maradt el, így jövő hónap elsején ismét műsorra tűzik majd a mesejátékot.)
