Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-27 / 62. szám

4 2004. március 27, szombat hí&lap RÉGIÓ , M A I T É M A ) -----­A sikeres pályázat feltételei Az Európai Unióhoz történő többéves csatlakozási folyamat során az unió számos pályázati lehetőséget biz­tosított hazánknak. A május elsejével realizálódó tagság után még több csatorna nyílik meg a hazai vállalkozók, önkormányzatok és egyéb civil szervezetek számára. A sikeres pályázatnak azonban több feltétele is van. A kínálkozó lehetőség nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy manapság egyre több pályázatíró-szakértő tűnik fel a piacon. Fontos lépések Ahhoz, hogy pályázat útján tá­mogatásokat lehessen igény­bevenni, elsősorban annak kell utánanézni, hogy létezik-e olyan aktuális támogatási program, amelynek célkitűzései össze­egyeztethetők saját céljainkkal. Ezt megtehetjük pályázatfigyelő lapok, illetve internetes oldalak, valamint az ország számos pont­ján megtalálható EU-informá- ciós központok segítségével. Ha találtunk megfelelő pályázatot, pontosan meg kell határozni, hogy mi a fejlesztésünk célja, milyen eszközökkel, módszerek­kel kívánjuk ezt megvalósítani, és meg kell határozni azt is, hogy a megpályázott program célkitű­zéseit a projektünk milyen konk­rét eredményekkel szolgálja. Te­hát próbáljuk minél hangsúlyo­sabban az európai dimenzió be­mutatását, mivel az EU-s pályá­zatokra jellemző, hogy azon pá­lyázatok, amelyek tárgya meg­valósulása esetében nemcsak szűkebb hazájában, hanem az unióban is hoz valami újat, előnyt élveznek az elbírálásban. Fontos kitérni az EU-szintű hoz­záadott érték kifejtésére, a pro­jektmenedzsment részletes be­mutatására és az uniós politikai irányelveknek való megfelelte­tésre. Ellenőrizni kell, hogy kik jogosultak a támogatásra, ön- kormányzatok, vagy nonprofit szervezetek, esetleg mindkettő pályázhat. Ügyelni kell a pályázati kiírásban foglaltak pontos betartására, mert az ezektő való leg kisebb élté rés is kizáró ok lehet, és hi­ánypótlási lehe­tőség nincsen (be adás pontos határide­jére, csatolandó dokumentu­mok). A pályázatok formai köve­telményeit is be kell tartani, így egyenként kell lefűzni az eredeti és másolati példányokat, a do­kumentumokat a megfelelő he­lyen és a megfelelő személy alá­írásával kell ellátni. A pályázati anyag egy-egy fejezete 2-3 oldal terjedelmű, így maximum 20-30 oldal hosszú pályázatunk lesz, de tömören szakmai anyagnak kell lennie. A pályázat egyik legkriti­kusabb pontja a költ­ségvetés. Reális ára­kon kell számolni, költségvetés készítésekor ne legyünk szerények, de ne ezen a pályáza­ton akarjunk milliomosok lenni. Nem érdemes megpró­bálni mindenáron kitölteni a pályázható keretösszegeket. Nem szerencsés, ha az utolsó percben készülünk el az anyag­gal, legyen időnk még átnézni, ellenőrizni a dokumentumokat, esetleg megmutatni külső félnek, szakembernek. Jó tudni... Ha sikeres pályázatot szeret­nénk beadni, az előbb elmon­dottakon kívül oda kell figyelni ana, hogy esetleg milyen part­nereket kell bevonni a projektbe és mekkora az elnyerhető támo­gatás mértéke. Az ELI általában 35-100 százalék között adja a támogatást, tehát önrésszel is rendelkezni kell. Ennek mértéke függ attól is, hogy a pályázó ön- kormányzat, nonprofit szervezet vagy esetleg profitorientált vál­lalat, mivel a gyengébb verseny­helyzettel rendelkező szervezete­ket a közösség nagyobb mérték­ben fogja támogatni. Sok eset­ben az sem mindegy, hogy a pályázó melyik régióban kíván­ja megvalósítani projektjét. Ter­mészetesen olyan kiírásokkal is fogunk találkozni, mely esetek­ben az önrész teljes esetben hi­ányzik és 100 százalékban tá­mogatják az adott projektet. Az önrész pontos összegét és fel­tételeit minden esetben maga a pályázati kiírás fogja tartalmaz­ni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb volumenű pro­jektek élveznek előnyt. Az EU- támogatások társfinanszírozással működnek, vagyis a pénzt a pá­lyázó nem előre kapja meg, és a projekt költségeinek egy részét önerőből kell biztosítania. Jelen­leg a pályázatok hivatalos nyelve az EU hivatalos nyelveinek bár­melyike. Magyarországról leg­gyakrabban angol nyelven „EU- angol” szokták beadni a pályáza­tokat. Mivel május 1-jétől hivata­los nyelvvé válik a magyar is, így ezt követően már magyar nyelven is beadható lesz a pályázat. Hova és kik pályázhatnak? Előcsatlakozási alapok, me­lyek hazánk számára a csatla­A pályázatírás mára már kü­lön szakmává vált. Meg kell tanulni pályázni, a brüsszeli döntéshozók ugyanis csak profi pályázatokkal győzhetők meg. Az EU-pályázatok elké­szítését segítő szakemberek képzése lassan egész üzletág­gá növi ki magát. Egyre több felsőoktatási, felnőttoktatási, piaci képzési és tanácsadó cég kínál kurzusokat az uniós pá­lyázati rendszerről, így és egy­re jobban szaporodnak a ma­gukat szakembereknek nevező „diplomás” egyének. Persze mögöttük nincs mindig valódi szakmai kompetencia, ezért tavaly Tatabányán megalakult az első szakmai szervezet, a kozástól nyitottak. Nonprofit szervezetek, önkormányzatok, illetve beszállító partnerként a vállalkozások is pályázhatnak. Meghatározott feladatok el­végzésére írják ki és az elbírálás­nál döntő szerepe van az árnak. Közösségi programok, me­lyek részben már most is pá­lyázhatók, de teljesen csak a csatlakozástól nyílnak meg. Ezen már a vállalkozások is közvetlen vehetnek részt. Az elnyerhető vissza nem téríten­dő támogatás mértéke néhány száz eurótól több millióig is terjedhet. Itt fontos a nemzet­közi partnerség kialakítása, melyek során saját ötletek va­lósíthatók meg. Információk és pályázati lehe­tőségek: www.sapard.fvm.hu, www.nfh.hu,www.gjc.hu, www. omai. hu/palyazatok stb. gk Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége. A Pá­tosz az európai uniós és a ha­zai pályázatokat készítő ta­nácsadók szakmai és érdekvé­delmi szövetsége, amely a té­makörben megfelelő tudást és tapasztalatot szerzett szakem­bereket fogja össze. A szövet­ség az európai követelmény­szintnek megfelelő pályázatok készítésével kívánja segíteni a vállalkozások, önkormány­zatok és nonprofit szervezetek európai uniós integrációját. A szakértők tanácsokat is ad­nak, és kérésre közvetlen a beadás előtt is átnézik a pá­lyázatot. Mindennek persze megvan az ára is. Kirándulás Szentgyörgymező határában - 2.rész Szent János kúti kápolna A kút melletti helyet választot­ták a szentgyörgymezői szőlősgaz­dák ana, hogy Keresztelő Szent János tiszteletére 1754-ben kápol­nát építsenek ide. A helyet azon­ban nem elég körültekintően vá­lasztották meg, mert 1790 tava­szán egy nagy zivatar hegyekről lezúduló árja alámosta a kápolna alapját, melynek következtében összeomlott. Pénzügyi és admi­nisztratív okok miatt csak 1814- ben építették újra. Schmieder György építőmester építette, a hí­vek fuvarral és napszámmal járul­tak hozzá. A felszentelést Szentgyörgymező első plébáno­sa, Neumayer Mihály végezte. 1855-ben új tornyot kapott, 1911-ben ismét restaurálták. Minden év június 24-ét követő vasárnap ünnepi misét és búcsút tartottak. 1985-ben Lékay László bíboros mutatta be a szentmisét. A Szent János kúti kápolna után a Panoráma út áthalad egy kis fenyőerdőn, melyet Rákosi fenyvesnek neveztek. Rákosi egyik hivatalos repülőútja erre vezetett. Valamelyik talpnyaló ötlete volt, hogy „népünk szere­tett Vezére” elrepülve e térség felett, megpillantaná nevének kezdőbetűit, az R.M-et. Kényte­Menedékház len-kelletlen lóhalálában elültet­ték a túlkoros fenyőfacsemeté­ket, kialakítva az R.M-et. Idővel ezt felismerhetetlenné tették a fenyőfa tolvajok, az erdőápolási munkák és az útépítés. Végre felérünk a Vaskapuhoz és a menedékházhoz. A Vaskapu nem csupán egyike a Pilis-Visegrá­di hegység számos magaslatának (403 m), hanem csak egyetlen van és ez a miénk, Szentgyörgy- mezőieké. Néhai Berkesi István er­dész szerint egy hajdani erdőbirto­kos kerítéssel védte erdejét a váro­si fatolvajoktól. A kerítésen csak egy vaskapun lehetett bejutni. Né­hai Pózna János erdész úgy tudta, hogy a nyári zivataroktól és a jég­esőtől a hegy gyakran vaskapu módjára védte meg a szomszédos szőlőket és Esztergomot. Néhai Németh Ferenc eszter­gomi postaigazgató szómagyará­zata szerint maga a Vaskapu egy nagy tömbből és előtte, azonos alapzaton két kis kúpon áll. A dé­li, kisebben épült a menedékház, az ettől északra lévőn találjuk a Mária-szobrot. E két kis kúp kö­zött látható egy rövid szurdok. E mohával benőtt, mindig árnyé­kos andezit képződmény adta a vaskapu nevet (fia - ifj. Németh Ferenc ny. erdőmémök - szíves közlése levélben). A térséget borító vegyes faállo­mány erdészeti szempontból már nem számottevő, viszont növény­földrajzi különlegesség a város felé néző, a kilátó terasz alatti rendkívül meredek hegyoldalt borító törpe- mandula-virágoskőris, mely egye­dül itt található az egész országban. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya kezdemé­nyezésére 1914-ben felépült a vaskapui menedékház. 1927- ben avatták fel és elnökükről, Brill Gyuláról nevezték el. 1948 után Király Albert nevét kapta meg, aki az 1919-es Tanácsköz­társaság természetjáró mozgal­mának vezető embere volt. 1999. szeptember 19-én Makovecz Imre tervei alapján felújított menedékházat ünne­pélyesen nyitották meg újra. Itt ér véget az 1985-re elkészült Panoráma út. Tervezője Papp Miklós a Parkerdőgazdaság, az akkori Pilis GMK erdőmérnöke volt. Rövid turistaúton lefelé, szé­pen kiépített terecskére érkezünk, ahol a lombok takarásában szinte alig vesszük észre a fehér mészkő szobrot, amely magyar királynő­ként ábrázolja a Legszentebb Anyát, karján a kisded Jézussal. A szobor talapzatán olvasható: „Nagyasszonyunk Mária segíts!” A szobrot 1921-ben körmenetben vitték fel és állították a helyére. A fentiek ifj. Németh Ferenc levélbeli pontosítása szerint: „A most látható, fehér mészkőből készült Mária-szobrot 1941-ben helyezték el ide. A megelőző fá­ból volt kifaragva. Többszöri felújítás után, 20 év múlva már nem volt olyan állagú, hogy fennmaradhasson. Ezért köz­adakozásból a helyi (?) turisták a mai kőszoborral váltották fel. A turistaúton lefelé tovább folytatjuk utunkat, kis facso­portban egy fakeresztet talá­lunk: a Pléhkrisztust, vagy Bő­gőskeresztet. Hofbauer Mátyás pékmester 1785-ben fakeresztet állíttatott a Kiskúria-hegyen, rajta bádog (pléh) Krisztustest­tel. A Bőgőskereszt elnevezés valószínű onnan ered, hogy a fémlemez az erős szélben brummogó hangot adott, ami a nagybőgő hangjához hasonlí­tott. Ha innen továbbhaladunk lefelé, visszaérkezünk utunk ki­indulásához, a 11-es út hiújá­hoz. Itt ér véget első sétautunk. Bé/ay Iván Lapszemle „...csak érted vagyok itt...” A Szivárvány legújabb száma interjút közöl Tóth Máriával, a nagysallói Szamaritánus szociális gondozó igazgatónőjével. A be­szélgetésből kiderül: bármilyen hihetetlen, de vannak emberek, akik szívvel-lélekkel végzik munkájukat, dacolva a körülményekkel, a ke­gyetlenségekkel, a sorssal. Az elgondolkodtató kérdésekre elgondol­kodtató válaszokat ad az interjúalany, amelyeknek konklúziója: az igazi szerétéiről, odaadásról, gondoskodásról leginkább akkor győ­ződhetünk meg, ha elesettségünkben mások segítségére szorulunk. Tóth Mária saját élete példáján mutatja be, melyek a valódi értékek, és hogy milyen nehéz felismerni azokat. Sajnos, az emberek több­sége elmegy az apró örömök mellett, mert a nagy örömöt keresi, és sosem találja meg a szavak mögött megbúvó lényeget. Tisztelet, em­pátia, alázat - az igazgatónő szerint a három legfontosabb szó az ember életében. A vezető szerint a legtöbb, amit egy idős, magányos ember kaphat az otthon dolgozóitól, a ki nem mondott mondat: „Most csak érted vagyok itt, veled foglalkozom. ” Kapor Király Katalin szakgyógyszerész információkkal teli (a Hídlap „Tudta?" című rovatába illő) írást közöl a kaporról a Bajóti Kisbíró- ban. Aki szeretné a növényt a tökfőzeléktől elvonatkoztatva is meg­ismerni, lapozza fel a havilap 7. oldalát. A kapor az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, évelő fűszer- növény. Szára 1 -1,5 méter magas, levele sallangokra szeldelt. Vi­rágzata ernyős, a szirmok sárgák. Termesztése ipari célokra nagy területeken folyik. Nem csupán közismert fűszer, virágos hajtásából ugyanis emésztést serkentő, bélféregűzó, szélhajtó teát is készíte­nek (az emésztőrendszer simaizmainak megnyugtatásával segíti az emésztést). A 3000 éves egyiptomi sírokban talált emlékek azt mu­tatják, hogy már az ókori orvosok is használták gyógyítási célokra. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó számos baktérium növekedését gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganiz­musok kivédésében. Virágos hajtásából és terméséből illóolajat ál­lítanak elő a konzerv- és likóripar számára. sem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents