Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-07 / 4. szám
REGIO 2004. január. 7, szerda Matula bácsi intelmei A tél eddig kíméletesen bánt velünk, az elmúlt hetekben azonban jelezte, hogy lesz még egykét szava a globális felmelegedés ellenében. Holle anyó továbbra is vár a dunyharázással, eddig csupán jelképes mennyiségű hó hullott az utakra. A tél másik szárny segédje, a fagy, azonban már napok óta tartja magát, az állóvizek egy része már befagyott és a folyóvizeken is egyre több jégtábla jelenik meg. A korcsolyázni vágyók már nyilván régóta várták a természetes jégpályák kialakulását, nem árt azonban a jégre lépés előtt megbizonyosodni arról, hogy a jég elérte-e a megfelelő vastagságot. A legalább tíz centi vastagságú jégréteg már megtartja egy felnőtt ember súlyát, de kerüljük el azokat a helyeket (ahogy Matula bácsi is megmondta), ahol melegforrások fordulhatnak elő, és ne felejtsük el, hogy a folyóvizek jege alkalmatlan a korcsolyázásra. Fotó: Váczy Csehül áll a prágai miliő is Bukovics Krisztián írása Az alábbi történetet nemrég hallottam valahol. Régi barátaimnak köszönhetően az utolsó néhány évben meglehetősen gyakran sikerült eljutnom Közép-Európa egyik legszebb városába, Prágába. A cseh emberek derűs világnézete, Menzel és Hrabal műveiből ismert sajátos életfilozófiája mindig csodálattal töltött el. Szokásaik és a régi hagyományaikhoz ragaszkodó kultúrájuk sokban hasonlít a miénkhez, több téren azonban túlmutat rajta. A mindennapi életben adódó problémáikon utánozhatatlanul jellegzetes cseh derűvel lépnek túl. Kis túlzással talán azt is mondhatnánk, hogy legnagyobb dilemmájuk talán még mindig az, hogy vajon a sör a pince melyik lépcsőfokán éri el a legideálisabb fogyasztási hőmérsékletet (tudják, valószínűleg az ötödiken, mivel a negyediken túl meleg, a hatodikon pedig már túl hideg lenne). A száztomyú cseh fővárost ugyan már régóta nemcsak évszázados tornyai, hanem felhőkarcolói és betondzsungelei is jellemzik, a régi belváros azonban nemcsak a történelem viharait, a második világháború bombázásait, hanem a rendszerváltást követő amerikanizálódó, pláza-centrikus törekvéseket is túlélte - eddig. A Várban, a Károly hídon, és az Óváros kis utcácskáinak tucatjain bolyongó turisták ezrei ugyan még mindig a század eleji hangulatot sugárzó Prágát látják, de a Vencel tér környéki utcácskákban egyre több multicég áruházai jelennek meg. A cseh konyha ínyencségeit kínáló kisvendéglőket a gyors-étteremláncok váltják, a hagyományos, hosszú fapadokkal és egyszerű söntéssel felszerelt cseh vendéglők közül egyre többet alakítanak át a turisták igényeinek megfelelően ír söröket árusító „pub"- okká. Az egyik, közel százötvenéves kis sörözőben alkalmi cseh asztaltársaim a vállukat vonják minderre: az üzlet az üzlet, valamiből élni kell. Ez van. A turistákat ki kell szolgálni, különben nem jönnek. Ha a hamburgert és az ír sört jobban szeretik, az az ő bajuk - fűzi hozzá derűsen, amúgy „csehesen”. Hát nem tudom... (ahogy Menzel mondaná). Azt hiszem igaza lehet, de én azért egy jó korsó pilsenit és egy nagy adag sörsajtot turistaként is többre becsülök, mint az amerikai gasztronómia valamennyi vívmányát együttvéve. Szakrális emlékek a régióból A szőgyéni Szent Mihály-templom A község alapításának pontos dátumát, így az első templom és a plébánia alapításának dátumát is homály fedi. Az első írásos emlék 1156- ból, Martyrius esztergomi érsektől származik, aki egyik oklevelében említi először a község nevét. Az oklevél ún. nagyobb- rendű településről beszél, amiből arra lehet következtetni, hogy Szőgyén valamilyen vezető szerepet biztosan betöltött a környék falvainak sokában. Joggal feltételezhető, hogy Szőgyénben állhatott az a kőtemplom, amely az I. István király által kiadott templomépítési rendelet (minden 10 falu köteles volt egy kőtemplomot emelni) értelmében épült. Ugyancsak feltételezés, hogy a Szent Mihály templom (a falubeliek egyébként kistemplom- nak nevezték) szentélye még egy I. István idejében épült kisebb kápolna része, esetleg imahely volt, melyhez a hajót és a két tornyot csak később építették hozzá. Egy 1291-ből származó érseki oklevél már név szerint említi a Szent Mihály- templomot és annak plébánosát, egy bizonyos Miklóst. A templom jelentősége a 17. században nőtt meg, amikor a község lakosságának és egyúttal a körülötte épült vár katonaságának is imahelyéül szolgált. A templom helyzete a török időkben, majd a kibontakozó reformáció és az ezt követő ellenreformáció idején nehézzé vált. Egy 1617-ben keletkezett írás például arról számol be, hogy a templomban protestáns lelkész hirdeti az igét, teljesen kiszorítva onnan a katolikusokat. 1643 májusában Soóky István plébános levélben tett panaszt emiatt az érseknél, azonban sikertelenül. 1732-ből származik az első leírás a templomról. Az akkori jegyzőkönyv szerint a Szent Mi- hály-templom román stílusban épült, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott, padokkal, szószékkel, orgonával, sekrestyével és három oltárral rendelkezik. Ugyancsak ez az irat tesz említést elsőként a templom méreteiről: hajója 19,7 m, belső szélessége 8 m, szentélyének hossza 8,7 m. A templom jelentősége a község vallási életében a 18. század végétől fokozatosan csökkent, de főleg azt követően, hogy a falu új, Nagyboldogasszonynak szentelt templomát átadták rendeltetésének. Az 1910-es évekre már jelentős renoválásra szorult. A felújítás során azonban eléggé szerencsétlen módon eltávolították faoltárát, Szent Mihály fából készült szobrát, és kicserélték régi tölgyfa ajtaját. A két világháború között Seres János és neje két harangot adományozott a templomnak, az eredetieket ugyanis még jóval előtte átvitték az új templomba. 1937-ben Stégmár Lajos és felesége kerítést húzatott a templom köré. Ugyancsak ekkor épültek a kálvária stációi, melyeknek fenntartására az előbb említett Stégmár Lajos jelentős összeget helyezett letétbe. Az 1940-es évek első felében Horváth István helyi plébános igyekezett az ősi templom jelentőségét azzal is növelni, hogy vasárnaponként misét mondott itt. Kezdeményezésének azonban hamar vége szakadt. A templom végső pusztulását az II. világháború hozta el. Többször bombatalálat érte a templomot, végül szándékos rombolás áldozata lett: 1945. március 28-án a visz- szavonuló német csapatok felrobbantották. Mindkét tornya, valamint hajója elpusztult, és a szentélyét kivéve szinte teljesen megsemmisült. Az épülettörmelék használható részét a plébános igyekezett megmenteni az ugyancsak- megrongálódott Nagyboldog- asszony-templom sérüléseinek a kijavításához. Ugyanezt lett a széttöredezett berendezési tárgyak egy részével is, amelyek azonban később elkallódtak. Az épülettörmelék többi részét a helyi lakosság hordta el, végül csak egy törmelékből alakult domb maradt a templom helyén. A kertjében álló kőkeresztek viszonylag jó állapotban maradtak fenn. 1995 és 1997 között jelentős régészeti feltárásokra került sor az egykori templom helyén. Ennek során több, értékes tárgyi emléket és sírt találtak, valamint sor került a szentély, a kripta és a sekrestye feltárására. Legutoljára 2000 áprilisa és szeptembere között végeztek régészeti munkálatokat, ekkor az egykori kistemplom feltárását végezték a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumának dolgozói. Gábris J.-Vas Gy.: Szőgyén vallástörténelme c. könyve alapján összeállította Tátyi Tibor Vulkántúrára mennek a barlangászok - Dorog A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület tagjai hetedik vulkántúrájukra készülnek. A június 26-án induló expedícióban a csoport ellátogat a Vezúv, az Etna, a Vulcano és a Stromboli vulkánokhoz. A vulkántúrák már évek óta nagy népszerűségnek örvendenek az érdeklődők körében. Az egyesület expedícióinak gyűjteményét az esztergomi belvárosi plébánián lévő állandó kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. á.k. s Átadják a csatornahálózatot- Tokodaltáró Hagyományos újévköszöntő Nyergesújfalun Megtartotta hagyományos évköszöntő rendezvényét Nyergesújfalu önkormányzata. Az újévi eseményen a település gazdálkodó szerveinek vezetői, civil szervezetei, valamint az ön- kormányzati intézmények vezetői vettek részt. Miskolczi József polgármester értékelte az elmúlt évet, valamint beszámolt a 2004- es év lehetőségeiről és tennivalóiról. Elmondta, hogy a jövőben kiemelt hangsúlyt kapnak majd a pályázatok, mert a város néhány beruházásának költségeire új finanszírozási formát kell találni. A polgármester bízik abban, hogy idén sikeres és pozitív évet fognak majd zárni a település vállalkozói, illetve szervezetei, és mindenkinek jó munkát kívánt az új esztendőre. akaree Januárban megkezdik a dorogi kórház felújítását A kormány hozzájárulásával kezdődik meg január 19-én a dorogi kórház felújítása. A betegellátó intézmény felújítása az előzetes tervek szerint 2005 augusztusára fejeződhet be. Az épület kivitelezését az állami költségvetés 600 millió forinttal támogatja, míg a teljes beruházás költségeiből a dorogi önkormányzat 150 millió részt vállalt magára. Arpási A saját örömükre szavaltak A Magyar Cserkészszövetség által meghirdetett hagyományos vers- és prózamondó versenybe a felvidéki magyar cserkészszövetség is bekapcsolódott. A csapatoknál a napokban tartják a helyi fordulókat, ezek győztesei a járási versenyen mérik össze tudásukat, felkészültségüket, és a legjobbak jutnak el Budapestre, az országos döntőbe. A szőgyéni 32. számú Szent Mihály Cserkészcsapat január 5- én rendezte meg a helyi fordulót, ahol leginkább hazafias versek hangzottak el, és az óvodástól a középiskolásig képviseltették magukat a csapat tagjai. Ezen a versenyen azonban nem a továbbjutáson volt a hangsúly. A gyerekek főleg a saját örömükre szavaltak. Mindenki szerepelt, nem csak a jó előadók, mert a szervező, Berényi Kornélia szerint a versek által szépül a lélek, mélyül az irodalom iránti szeretet. A résztvevők könyvjutalomban részesültek. A járási fordulóra Vavreczky Veronika, Sárai Balázs, Dékány Nikolett, Laczkó Szandra és Bokor Réka jutott tovább. -bokIX. Magyar bál Zselízen Immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre Zselízen a Magyar bál. Ezúttal a helyi Csemadok alapszervezet fővédnöksége alatt rendezik meg. Farkas Tibor főszervező elmondta, külön köszönetét fejezi ki az alapszervezet elnökének és vezetőségének, hogy bizalmat szavaztak ennek a rendezvénynek, s így végre méltó helyre kerül, mind a Csemadok, mind a város életében. Ami vonzó ezen a bálon, hogy minden évben elhívnak egy előadót, rendszerint Magyarországról. Első alkalommal Soltész Rezső járt Zselízen, a továbbiakban vendégszerepeit Csepregi Éva, a Dolly Roll. Poór Péter, Balázs Pali és mások. A közönség megszokta és elváija ezt a pluszt, így az idén Márió fog fellépni 40 perces műsorával. Mindig meglepődnek a sztárvendégek, amikor a közönség nem ülve nézi őket. hanem szórakoznak, táncolnak az előadás alatt. Az egyik helyi cukrászda tulajdonosa meglepetéstortát készít nekik. Máriónak is készül egy kis édesség, és hogy milyen forma lesz, talán nem nehéz kitalálni. A továbbiakban még azt is elmondta Farkas Tibor, hogy anyagi segítséget senkitől nem kap, viszont a tomboladíjakat a helyi magánvállalkozók szponzorálják. -bajMa tartják Tokodaltárón a nemrég elkészült csatornahálózat műszaki átadását. A közel félmilliárdos beruházásnak 80 százalékát pályázati pénzből tudta megvalósítani a település önkormányzata. Az egész községet lefedő új hálózat befejezéséhez már csak az útburkolati munkálatok elvégzése szükséges. A még esedékes nyomócső cseréket, és az utak teljes körű helyreállítását az időjárás jobbra fordulásával tudják majd elvégezni. ák
