Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-25 / 60. szám
A borutat várják a gazdák Március 21-én tartották meg Kicsinden a VI. körzeti borversenyt, amelyre 77 mintával neveztek be a párkányi körzet 13 községéből. A verseny fő célja az volt, hogy felhívják a boros gazdák figyelmét arra, nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos a borok készítésénél. A körzeti verseny vándorserlegét az Ebedről érkezett Mikóczi Alajos vihette haza 2002-es vörös Cabernet Sauvignonával. A versenyen ezenkívül tíz aranyérem született, amelyeket Mészáros János, Erdős Rudolf, Sztruhár János, Farkas Iván, Olvedy László, Csernák Sándor, Tóth Kurucz András és Gora Ervin vihettek haza. A versenyre csak azok a borok nevezhettek be, amelyek megmérettettek a helyi borversenyeken. Kicsind polgármestere, Tamás Aladár lapunknak elmondPetrech Miroslav ta, a helyi borversenyek célja volt felhívni a borászok figyelmét arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. „Addig viszont ezt nehéz megértetni a borászokkal, amíg nem látják anyagi értelmét. Az előző versenyeken olyan borok is megfordultak, amelyek nem feleltek meg a versenykategóriáknak. Most viszont már a helyi versenyekre is inkább színborokat hoznak. Főleg a tapasztalat- cserére alapozva hívtuk meg a helybelieket, ha nem is nevezhettek be ebbe a versenybe. Szeretnénk bekapcsolódni mi is a borúiba, de nagy hátránya a községnek, hogy itt nincsenek pincesorok, nincsenek kiépített pincék, mint például Kéménden. Itt általában háznál vannak a pincék, ott tárolják a gazdák a borokat. Ennek előnye az, hogy nem lopják el a bort, a hátránya viszont, hogy nem alakult ki a szőlőhegy látogatásának hagyománya.” A háromtagú zsűri elnöke, Petrech Miroslav, a bírálóbizottság további két tagja, Benefi László és Révész Gábor voltak. Petrech Miroslav elmondta, hogy az uniós csatlakozást követően növekszenek majd a borászati követelmények. „Nem nagy változtatások lesznek, csak alkalmazkodunk az európai minőséghez. A borászoknak erre fel kell készülniük. De ha a minőségre fogunk összpontosítani, a palackozásra is oda kell figyelni. Most arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a körzeti versenyeknek legyen egy központja.” Javaslatként Petrech Miroslav azt terjesztette elő a jelenlévőknek, hogy Muzsla legyen a központ. Benefi László, az Ister- Granum Eurorégió Mezőgazda- sági Bizottágának tagja felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy várják a borászok jelentkezését a borút létrehozásához. „Négyünket bíztak meg a borút megszervezésével. Ha van borász, akinek jó minőségű bora van és megvannak a szükséges feltételek is, a borúton keresztül felkínálhatják a borukat. A régió nyit egy irodát, ami biztosítani fogja a boros gazdáknak a vendégeket. Valószínűleg az interneten keresztül is lehet majd jelentkezni, de ez még csak most van kialakulóban. Jelenleg Párkányból, Szőgyénből és Kéméndről is van jelentkező. Villányban, például megtekinthettük, hogyan működik a borút. Az adottságok ott jobbak, hiszen régóta foglalkoznak vele. A városban, a főút mellett vannak a pincék, ezeket átalakították vendégházakká. Akinek jól megy, az tovább bővíti szolgáltatásait, például a szőlőben is létesít vendégházat. Kellemesebb látvány, ha a szőlő mellett van a pince. Itt a környéken a legnagyobb gondot a szociális helyiségek és az ivóvíz biztosítása jelenti. Bízom benne, hogyha a borút beindul, akkor magasabb áron tudják eladni a szőlősgazdák portékájukat, és nem szégyellik majd elkérni a minőségi borok árát.” Petrech Miroslav hozzátette: A turista nem berúgni jön ide, hanem meg szeretne kóstolni 3-4 mintát. Ahhoz, hogy a pincénket elismerjék, legalább 10-15 év kell. Csak azután jöhetnek a vendégek. A versenyen megtekinthető volt két kiállítás is. Az egyik kiállítás összefüggött a borászattal, itt a régi és az új eszközök kerültek bemutatásra. A másik kiállítás a II. világháborús eseményekhez fűződik. A jelenlévők megismerkedhettek Zákctvic László gyűjteményével, amely szorosan kötődik a falu történelméhez és az itt folyó harcokhoz. „Már óvodás koromtól foglalkozom gyűjtéssel, akkor kezdték a falunkban felszántani a réteket, akkor gyűjtöttem össze az első golyókat. Ez a hobbim azóta is megmaradt. Fegyvermesternek tanultam, de nem dolgozom a szakmámban. Főleg a Szent László hadosztály harcai nyomán kutatok. Sok minden előkerült padlásokról, árkokból, erdőkből, illetve szántás közben. A gyűjtemény között vannak ételhordók, kulacsok, díszes hüvelyek, sisakok, golyószórók, pisztolyok, lőszeres ládák, egyenruhák, stb. A kedvencem az a sisak, amibe egy fa nőtt bele. Valószínűleg találatot kapott, és amint nőtt a fa, felnyomta a sisakot két méter magasságban.” A borok értékelésével kapcsolatban Petrech Miroslav elmondta: a tavalyi termés nem számít a legjobbak közé. „A legutóbbi évekből a 1997-es kiváló, mert harmonikus, jó borok származnak ebből az évből. Nagyon jó volt még a 2000-2001-es év is. Az idei borok nem összhangzato- sak, fáradtak, elmentek a savak, oxidáltak. De ez inkább a szőlészek és a borászok hozzáértésétől függ. Nem művészet jó szőlőből jó bort készíteni, inkább a rossz szőlőből jó bort. De ehhez jó berendezés és jó technológia szükséges. Persze attól is függ, hogy mennyi bort készítünk. Például az 55 minta, amit a bélai kastélynál csinálunk, csak külföldre megy. Egyetlen bor marad itt, de az is nagyon drága. Tehát kell hozzá egy kicsit érteni..." Czigler Mónika A közösség háza „Ha együtt nem megy, sehogy nem megy.” Minden romlik. Morbid tendencia ez egy ideje már kis hazánkban. Mindenből kevesebb van, minden kisebb lesz, mindenhol kevesebben lesznek és így tovább. Esztergom a lehetőségekhez és az egész ország felett tornyosuló sötét, pesszimista légáramlathoz képest remekül fejlődik. Azt is mondhatjuk, városunk igazi „self-made-city”. Márai Sándor És ez alól Esztergom-Kertváros sem kivétel. Ha valaki veszi a fáradtságot, és ellátogat a kertvárosi Féja Géza Közösségi Házba, - bármelyik (!) napon, - könnyűszerrel rájöhet, miről van szó. Talán kissé derűlátó a fogalmazás, de mindenképp helyénvaló: csoda történt. Egy lelkes és dinamikus művészet- pártoló csapat újraélesztette a Féja Géza Közösségi Házat. Tegyük hozzá, kemény munkával. Tóth Tamás, a Ház igazgatója így látja a kezdeteket: „Tiszta lappal vehettem át az intézményt. Szerencsénk volt, hogy a külső és belső terek rendezésével, illetve felújításával már nem kellett foglalkoznunk. Nyár elejétől kezdve teljes gőzzel vághattunk bele egy egészen új, lendületes, élet-központú munkastratégiába.” És nem is tétlenkedtek. Az intézmény néhány hónapon belül zenétől, gyerekek zsivajtól volt hangos. „Célunk elsősorban az volt, hogy Kertváros kulturális állóvizét felkavarjuk, megmozgassuk az embereket. Minden korosztály számára létrehoztunk olyan közösségeket, ahol bárki kedve és érdeklődési köre szerint építheti önmagát, vagy akár szórakozhat.” A legjobb, hogy mindenki békésen megfér egymás mellett. „A legkisebbeknek játszó- és alkotóházat hoztunk létre, a nagyobbaknak kempo-karate edzések, a tinidiszkó, a diákszínpad ad rendszeres elfoglaltságot. Nagyon jól jellemzi a sokszínűséget, hogy nálunk talált helyet a Strázsa-hegyi Kábeltévé, de a lassan országos ismertségre szert tevő Le Panic nevű együttes is. Egyik legnagyobb, országosan is elismert közösségünk, az Esztergomi Cigányönkormányzat elnöke, Góman Gusztáv által vezetett Lóli Jag táncegyüttes. De említhetném a babamama tornát vagy a rendkívül igényes filmklubot. Gyakran járnak el hozzánk kiváló művészek is. Nemrég járt nálunk Hobó, hamarosan pedig Koltai Róbertét köszönthetjük körünkben. Az Idősek Klubja is itt kap helyet Weiszné Gaál Klára vezetésével, aki fáradhatatlanul dolgozik a kertvárosi idősekért; délutánjaikat tartalmasabbá teszi, de nem feledkezik meg a névnapokról, születésnapokról, házassági évfordulókról sem, hetente szervez zenés ünnepségeket számukra. Nemcsak a programok lokális és közvetlen szervezésében, hanem a ház teljes működésének koordinálásában is nagy segítségemre van Bodnárné Bajkó Edina, aki elsősorban szervezői feladatokat lát el az intézményben. Lassan már alig-alig lehet bezsúfolni új programokat a Féjába, és ezt tekintjük a legnagyobb sikernek.” A sikertörténetből valószínűleg semmi nem lett volna, ha egyúttal a részönkormányzat (ROK) új vezetése nem áll az ügy mellé. Bajkó Sándor, a ROK elnöke, aki rendszeresen látogatja a házat, azonfelül számtalan esemény szervezésében, lebonyolításában vesz részt, úgy véli: „Ennél jobb már nem is lehetne! A Közösségi Házban végre fejlődés, mozgás, élet van. Egyre több és több kertvárosit tudunk megmozgatni. Min-, denki találhat magának megfelelő programot, és ez a jövőben sem lesz másként.” Sz.Á. Rendezvény a Fájában Lapszemle Csodálatos nap volt! „Monet és barátai” az esztergomi nyugdíjasokat is elkápráztatták. A március 3-i kirándulásról a Belvárosi Harangszó sorai által tudósítjuk oluasóinkat: „Reggel hét órakor pontosan indult a busz az Öreg templom elől. Az idő kitűnő volt, a hangulatunk is, hisz oly régen vártunk erre a kirándulásra. A társaság köszöntése után Anti atyával együtt imádkoztunk. A lelki feltöltődés után jött a szellemi. Istuánffy Miki röviden és lelkesen beszélt a francia impresszionistákról, előkészítve minket a nagy találkozásra. Kígyózó sor állt a múzeum előtt, ugyanis akik egyénileg akartak bejutni, azoknak négy-öt órát kellett várakozniuk. Mi az Atya jó szervezésével azonnal bejuthattunk, s úgy fogadtak bennünket, mint a kedves rokonokat. Két órán át jártuk a termeket, s a legkedvesebb képekről ki-ki lapot vagy posztert is vásárolt. Ezután a Rózsák terén álló Szent Erzsébet templomba vitt utunk, ahol korábban Anti atya káplánkodott. Most a templom kápolnájában misét ajánlott fel a plébánia közösségéért, és az itt szolgáló Udvardy György püspökért. A plébánia vendégszeretetét élvezve elfogyasztottuk szendvicseinket, megittuk a finom forró teát, s elindultunk hazafelé. Csodálatos nap volt!” A párkányi papíripari cégek megtartották pozícióikat Európa papíriparát a 2003-as évben az elhúzódó gazdasági hanyatlás jellemezte, amely kihatott a Kappa Stúrovo Rt. helyzetére is - írja a Párkány és Vidéke legfrissebb száma. Ennek ellenére a tavalyi eredményeket pozitívan lehet értékelni, hiszen a cég tavalyi termelése 179 410 tonna hullámosított kartonpapír volt. Párkányban 1974 óta gyártják ezt a papirfajtä és a cég tavalyi eredménye szlovákiai rekordnak számít. A Kappa Stúrovo Rt 2003. évi bevétele saját termékeinek és szolgáltatásainak árából elérte a 3,118 milliárd koronát. A tavalyi év sikeres volt a Kappa Obaly Rt. kartonpapír-gyártó üzeme számára is, hiszen növelte részesedését a szlovákiai-, és megerősítette helyzetét a magyar piacon. sem
