Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-19 / 56. szám

2 2004. március 19., péntek BAL PART frfdiap SZLOVÁKIA Aláírták a Kia-szerződést - a zsolnai gazdák elégedetlenek Néhány földtulajdonos, akiktől a Hyundai/Kia autógyár akar földet vásárolni, nem fogadja el a cég által ajánlott vételár-ajánla­tot. Blazej Seliga (Teplicka nad Váhom) magángazda ezmiatt ke­rült szerdán szóváltásba Pavol Rusko gazdasági miniszterrel, miu­tán Hyundai Chung Mong Koo az autógyár igazgatója megtekin­tette a gyár építésére szánt területet. Seliga Rusko szemére vetette a nevetségesen alacsony vételárat. „90 koronát ajánlanak négy­zetméterenként, ez szinte ingyen van, hiszen Zsolnán két óra par­kolásért többet fizetek” - jelentette ki a felháborodott gazda. „Mondja azt, hogy nem adja el a földet, akkor majd elmennek Lengyelországba. Nem örül annak, hogy a gyermekeinek lesz munkájuk? Ön továbbra is gazdálkodhat, az emberek pedig hálá­sak lesznek önnek” - jegyezte meg Rusko. A miniszter még hozzá­tette, ezek a földtulajdonosok, akik hirtelen akarnak meggazda­godni, az egész üzletet tönkretehetik. Blazej Seliga a föld négyzetméteréért legkevesebb 350 koronát kér. Ezt azzal indokolja, hogy Mojsová Lúcka lakosait, akiket elöntött a ví: zi erőmű, az állam 350 korona/négyzetméter összeggel kártalanította. A szóban forgó autógyárat 12 ezer tulajdonos birtokában lévő 7 ezer parcellán fogják felépíteni. Ján Slota, Zsolna polgármestere szerdán elmondta, hogy ezeket a földeket a Zilina Invest jövő hét­től kezdi felvásárolni. A földek piaci értékét négyzetméterenként 95 koronában állapították meg. Csévi tábladivat - II. rész Úgy tűnik, hogy valahány­szor Plllscsév környékére té­vedek, mindig egy-egy táb­lán akad meg a szemem. Legutóbb - talán néhányon emlékeznek - a község szlo­vák nevét hirdető táblát fo­tóztam le, amelyet vandál kezek rongáltak meg. Öröm­mel jelenthetem, hogy azóta - talán rovatunk is segített ebben - már orvosolták az esetet. Ezúttal egy másik tábla kerül bemutatásra plliscsévi táblabemutató ro­vatunkban. A felirat tanulsá­ga szerint veszélyes terület­re leltünk, ami igaz is, hi­szen egy magányosan árvál­kodó munkapad meglehető­sen sok veszélyt rejt magá­ba. Például még (Ne adj Is­teni) véletlenül dolgozni tá­mad kedve az embernek. Hála azonban az imént emlí­tett Magasságosnak, a gon­dos tulajdonos a kitett tábla mellett még egy erős drótke­rítéssel és lakattal is gon­doskodott afelől, hogy elke­rüljük az ehhez hasonló, szörnyű tragédiát. Kép és szöveg: Bukóulcs Krisztián Megszületett az új SIS-törvény A Szlovák Hírszerző Szolgálatnak (SIS) és a Katonai Hírszerzés­nek (VOS) nem dolgozhatnak a média képviselői. A parlament elfogadta a Szlovák Hírszolgálatról szóló törvény módosítását, amely tartalmazza, hogy a titkosszolgálattal nem mű­ködhetnek együtt a nyomtatott sajtó munkatársai. A parlament elfogadta az ellenzéki HZDS képviselőinek azt a ja­vaslatát, amely szerint a SIS és a VOS különleges esetekben fel­használhatja az újságírók információit. A miniszterelnök, mint a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsának elnöke a SIS igazga­tójának javaslatára fogja eldönteni, hogy a SIS felhasználja-e a kí­vülálló személyek önkéntes szolgáltatásait. Hasonló vonatkozik a VOS-ra is, azzal a különbséggel, hogy a miniszterelnök a hadügy­miniszter javaslata után dönt az együttműködésről. A KDH, MKP és az ANO képviselői is javaslattal álltak elő. Az el­fogadott törvény értelmében a hírszolgálatok illetékesei nem adhat­ják ki magukat újságíróknak. A törvény május 1-jén lép érvénybe. A parlament nem fogadta el Robert Kalinák (Smer) képviselő­nek, a honvédelmi tanács elnökének javaslatait, aki azt tanácsolta, hogy a SIS igazgatójának leváltása és visszahívása kerüljön a köz- társasági elnök hatáskörébe. A képviselők elutasították a Szabad Fórum független képviselő­inek javaslatát is, amelyben a reformok ellenőrzését és összehan­golásáért felelős parlamenti bizottság létrehozását kezdeményez­ték. A javaslatot 101 képviselőből 24 képviselő támogatta, 30-an tartózkodtak, 37-en pedig ellene voltak. A javaslatot még az Ivan Simko köré csoportosuló hat független képviselőn kívül Vojtech Tkác, Bauer Edit, Bugár Béla, Köteles László, Bárdos Gyula és az ellenzéki Smer 13 képviselője támogatta. A parlament április 29-én ül össze legközelebb. rga Bugár: csak figyelmeztetés volt Bugár Béla szerint csupán figyelmeztetés volt az Ivan Miklós pénzügyminiszter leváltásáról szóló szavazás során tanúsított tar­tózkodásuk. Hasonlóképpen vélekedett Bauer Edit MKP-alelnök közvetlenül a szavazás után is. Bugár azt állítja, ez csak egy intés volt, szó sincs újabb kormányválságról. Hozzátette, hogy a Magyar Koalíció Pártja továbbra is támogatja azokat a lépéseket, amelye­ket a kormányprogramban jóváhagytak. Fico a legnépszerűbb politikus - Mikulás Dzurinda a kilencedik Az állampolgárok zöme Robert Ficot, a Smer elnökét tartja a legmegnyerőbb politikusnak. A szlovák közvélemény-kutató inté­zet felmérésében részt vevő emberek 24,6 százaléka vélekedett így az ellenzéki pártvezérről. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezet­itek 25,6 százaléka nem bízik egyik honatyában sem. A népszerűségi lista második helyén a szintén ellenzéki HZDS elnöke, Vladimír Meciar áll. Neki a választók valamivel kevesebb, mint 20 százaléka szavazott bizalmat. A harmadik helyen Bugár Béla, az MKP elnöke foglal helyet, aki a párt szavazótáboránál (körülbelül 10 százalék) kicsit több, 11,5 százalék bizalmát élvezi. A negyedik helyen Eduard Kukán külügyminiszter, köztársaságiel- nök-jelölt áll, akit Ján Slota, Zsolna polgármestere követ. Rudolf Schuster köztársasági elnök 4,9 százalékos támogatottsággal csupán a rangsor hetedik helyén van. Ennél is rosszabbul végzett Miku­lás Dzurinda miniszterelnök, aki a lista kilencedik helyére szorult. -k­Az autópálya-építést nem fékezi a Hyundai beruházása Illusztráció A Zsolnáig vezető 42 kilo­méternyi nehéz terepen hú­zódó autópálya-szakasz hoz­závetőleg 21,5 milliárd koro­na ráfordítással 2006 no­vemberére készül el. Az aránylag nagy pénzösszeg mellett a kétszer kétsávos sztráda jelentős építőipari ka­pacitást is leköt. Ennek elle­nére ez a Kelet-Szlovákiában tervezett útépítések ütemét nem fogja lelassítani - állítja Pavol Prokopovic, a közleke­désügyi tárca vezetője. A miniszter szerint a zsolnai útszakasz idén az állami költ­ségvetést sem terheli. Az útépí­téshez szükséges pénzt a kor­mány részben kölcsönből, rész­ben az unió kohéziós alapjából szeretné előteremteni. Kelet-Szlovákia városainak polgármesterei és a megyei ön- kormányzat képviselői attól tarta­nak, hogy a kelet-szlovákiai beru­házásokra tervezett pénzösszeget átcsoportosítják a zsolnai útsza­kasz megépítésére. „A félelmük megalapozatlan, mert a 42 kilo­méteres szakasz nem a többi ré­gió rovására épül. Emiatt egyet­len tervezett útszakasz építése sem szenved halasztást. A gyors- forgalmi utakat is az előző évek szellemében építjük tovább” - ál­lítja Pavol Propkopovic. A zsolnai autópálya megépí­tésére kiírt pályázatot a Doprastav nyerte el. Jelenleg a közlekedésügyi miniszter a Doprastav vezetőségét arra pró­bálja rávenni, hogy a Vrtizer- Hricovské podhradie közti út­szakasz finaszírozására a cég ve­gyen fel kölcsönt. „Jelenleg nem látok lehetőséget arra, hogy a költségvetésből jelentős pénz­összeg elkülöníthető lenne. Ezért megegyeztünk a Doprastavval, hogy megpróbál­nak kölcsönhöz jutni, amelyet az állami kézben lévő Autópálya Társasság révén törlesztenénk.” Ezen útszakasz tervezett költsé­ge mintegy 3,7 milliárd korona. Az Autópálya Társaság jelen­leg még nem létezik, de hama­rosan létrehozzák. A társaság bevételi forrása a matricák és az üzemanyag eladásából eredő adókból befolyt pénz lesz. Ezenkívül a zsolnai autópálya befejezéséhez még 17,8 milliárd koronát kell összeszedni. A ne­héz terep jól érzékeltethető a nem egész tíz kilométernyi Ladce-Sverepes útszakasszal. Ezen 35 híd lesz, a leghosszabb 902 méter. A másik jelentősebb híd hossza 480, a harmadiké 315 méter, amely majd 32 méter ma­gasságban ível át egy völgy felett. Komolyabb gond a Vágbeszterce melletti telkek felvásárlása kapcsán merülhet fel. Száz és száz parcelláról van szó és gyakorlatilag mind­egyiknek több tulajdonosa van. Pavol Prokopovic nem zárja ki, hogy a parcellák fel­vásárlása időveszteséget je­lenthet. Abban az esetben, ha a tulajdonosok ellenállásába ütköznének, lehetőség van a parcellák kisajátítására. A Pozsonyt Zsolnával össze­kötő autópályából eddig 160 ki­lométer hosszú szakasz készült el, naponta több mint 15 ezer autós használja. Péntekenként csúcsidőben - amikor a kamion karavánok lassítják a forgalmat - megtörténik, hogy az autópálya északi végződése és a Zsolna kö­zötti 42 kilométeres szakasz meg­tételére a gépjárművezetőnek egyórára, vagy még ennél is több időre van szüksége. A szakembe­rek szerint e szakasz megépülte után az egy órányi menetidő húsz percre fog lerövidülni. (zc) A Whirpool is Szlovákia felé kacsingat A beruházás-támogató ügynökség (SARIO) négy, gyár­építésre alkalmas területet tudna ajánlani a Whirlpool- nak, amely Közép-Európában egy tűzhelygyártó üzemet szeretne létrehozni. Ez egy 6 milliárd korona értékű beru­házás lenne, és ezer embernek biztosítana munkát. A ház­tartási berendezéseket készítő cégnek nem ez lenne az el­ső szlovákiai gyára, már jelenleg is rendelkezik egy mosó­gépgyártó üzemmel. Ján Bajánek, a SARIO igaz­gatója elmondta, ha a Whirpool Szlovákiát választaná, Poprád közelében ajánlanának terüle­tet, ahol már a cég mosógép­gyára is működik. Ezenkívül még három kiváló terület van a tarsolyukban, mégpedig a Kechnec melletti ipari park, Besztercebánya és Nyitra, ahol szintén megfelelő infrastruktu­rális feltételeket tudnak ajánlani a befektetőknek. Bajánek még hozzátette, leg­valószínűbb, hogy Poprádot választaná a vállalat. Ha Po­zsony és Zsolna között meg­épül az autópálya, jelentősen javul a város megközelíthető­sége is. Emellett a befektetők szívesebben telepednek le egy kisebb területen belül, például a Samsung főleg Galánta kö­zelében fektet be. Bajánek szerint a Whirpool döntésére még várni kell, a szlo­vák felet még nem kereste meg. „Ha a vállalat érdeklődik irán­tunk, mi készek vagyunk olyan befektetést ösztönző ajánlatot tenni, amely az EU érvényes jogszabályaiból indul ki.” Előre­láthatólag az amerikai befektető még ebben az évben határoz. Szlovákiával Lengyelország áll még versenyben. Egy Vroclav melletti terület jöhet számításba a Whirpoolnál, ahol már egy üzemet működ­tet. A lengyel médiában Len­gyelország -versenytársaként Csehországot említik, bár né­hol Szlovákia is szerepel. A Whirpoolnak Szlovákiával már gondjai is akadtak, ugyanis a vállalat bővíteni akarta a mosógépgyárat, ám a tulajdonosok felvitték a telek árát. Anton Danko, a város polgármestere még a múlt hó­napban elmondta, hogy a földtulajdonosok hozzáállása már változott. Ehhez az is hoz­zájárult, hogy a város nyilvá­nosságra hozta azoknak az embereknek a nevét, akik gá­tolták a földeladást. rga Irántunk érdeklődnek a német vállalatok is Egyre több németországi üzem helyezi át a termelését Kelet-Európába. Az egy hónap múlva esedékes európai uniós csatlakozás előtt az ország vál­lalatainak 25 százaléka helyez­te át termelésük egy részét a keleti országokba. Egy Németországban készí­tett felmérés szerint a megkér­dezett vállalatok 12 százaléka tervezi üzemrészeinek további áthelyezését. Szakértők szerint ez a folyamat a májusi csatlako­zás után tovább erősödhet. Az építőiparban ez a jelenség még jobban érzékelhető. Az üz­letágban tevékenykedő vállala­tok 56 százaléka már ma is je­len van Kelet-Európábán, vagy tervezi valamilyen üzem létesí­tését. A termelésen kívül a ké­sőbbiekben várható az is, hogy technológiai fejlesztéssel foglal­kozó laboratóriumok is az ol­csóbb munkaerőt kínáló terüle­tekre települnek. -k-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents