Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-18 / 55. szám

Ftfdlap 2004. március 18., csütörtök ______^ x * R ÉGIÓ Tovább, tovább, tovább... Március elsejével lezárult a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés izgalmas időszaka. A továbbtanulás­ban sok tényezőt kellett mérlegelniük a fiataloknak. Ilyen az iskola hírneve, a képzés piacképessége, a családi hagyomány, az iskola és a lakóhely közelsége, a szabadság, a buli. Bíztató, hogy a diákok jó része a főiskolák­ban, egyetemekben ismét a tudásgyárat és nem a papírgyárat látja. Ákos (Dobó gimnázium, 12/D) Anyukám gyógyszerész. Ezt a hagyományt szeretném tovább­vinni. A Szegedi Egyetemre ad­tam be a jelentkezésemet, gyógyszerész szakra. A biológia és a kémia az erősségem, fakul­tációra járok mindkettőből, így képezem magam. Megpróbálok az államilag finanszírozott kép­zésre bekerülni, nem szeretném ugyanis fölvenni a diákhitelt. Vica (Dobó gimnázium, 12/D) Csak az Államigazgatásira ad­tam be a jelentkezésemet. Azért ide, mert érdekel mindaz, amit ott oktatnak, és remélhetőleg ki­elégíti majd azt az elvárásomat is, hogy majdani munkám során emberekkel foglalkozhassam. Irodalom és történelem a két fő tantárgy, amelyekből készülök. Az iskola hírneve is döntő ténye­ző volt a választásban. Patrik (Dobó gimnázium, 12/C) Mindenképp továbbtanulok, utolsóként egy költségtéríté­ses képzést is megjelöltem. Semmiképpen sem szeretnék évet veszteni. Magam döntöt­tem így, és azért választottam épp a Budapesti Külkereske­delmi Főiskolát, ill. a győri Széchenyi egyetemet, mert nyelvekből jó vagyok. Angol­ból és németből már letettem a középfokú nyelvvizsgát. Juti (Dobó gimnázium, 12/C) A közgázra jelentkeztem. Ezt egyedül döntöttem el, úgy ér­zem, olyan életkorban vagyok már, hogy magam határozhas­sak az életemről. Az iskola hírneve is számított a válasz­tásban. A főváros vonz, a diák­élet, a lehetőségek kecsegtető­ek. Nehéz bekerülni az egye­temre, ezért egész évben felvé­teli előkészítőre járok. Ister-Granum Eurorégió Bényben szólt a magyar nóta A hétvégén zajlott le Bényben a Jákó Vera országos nóta verseny. A helyi Csemadok alapszervezetének felhívására huszonketten jelentekeztek erre a megmérettetésre az ország minden részéből. Az énekesek saját maguk választhatták meg nótáikat, amelynek előadásában Balog Béla és zenekara segítették a fellépőket. A zenekar egyébként Európa számos országát megjárta már. A verseny során nagyon erős mezőny alakult ki. Volt, aki már ruti­nos résztvevőként szerepelt, volt, aki első alkalommal próbálko­zott.A délután folyamán hallható volt a tudás, látható volt a nóta- és a közönségszeretet. Ahogy Béres Jarmilla elmondta, mindenki megérdemli a tiszteletet, amiért színpadra mert állni, hiszen egy énekesnek nagyon jó passzban kell lennie ahhoz, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy szeretné. Ehhez nyugodtnak kell lennie, kiegyen­súlyozottnak, ami valljuk be, a mai világban nem is olyan egy- szerű.A helyzet akkor vált kicsit feszültté, amikor a zsűri elnöke, Papp Sándor, a Pátria Rádió főszerkesztője kihirdette a nyertesek nevét. A közönségdíjat a bényi „nótafa”, Smíd Erzsébet kapta meg. Harmadik helyen végzett Matus Ernő, második lett Lenkei Ida, az első díjat pedig Morva István vihette haza. A zsűri további négy különdíjat is kiosztott. És hogy senki se térjen haza üres kézzel, min­den résztvevő emléklapot és egy szál virágot vehettett át Kocka Gyulától, a helyi alapszervezet elnökétől. A verseny végén a fináléban, az addig zsűritagként szereplő Magyar Nándor aranyko­szorús nótaénekes és Béres Jarmilla hivatásos nótaénekes is fel­lépett, akik színvonalas műsorukkal búcsúztatták a közönséget, -baj­„Nem lesz jó vége” Március 16-án, délután kezdődött a Szabadidőköz­pontban az Esztergomi Kör­nyezetkultúra Egyesület „Globalizáció - Lokalizá­ció” c. előadássorozatának hetedik darabja, amely a „Környezettudatos fogyasz­tás" címet kapta. Az elő­adást tartó Horváth Zoltán környezeti tanácsadóval, az egyesület oszlopos tagjával beszélgettünk.- 1994-ben jöttünk létre, a tanácsadói irodát azonban csak három évvel később, 1997 óta működtetjük. A leg­fontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a környezetvé­delemmel kapcsolatos tudást széles körben elterjesszük. Egyfajta környzettudatos élet- szemlélet felé próbáljuk meg az emberek szemét kinyitni. Akár úgy, mint a mai délután tettük; előadássorozatok for­májában, vagy ami még ennél is fontosabb, rendszeresen je­len lenni az oktatásban, beszélgetni, meggyőzni a fiata­lokat arról, hogy együtt kell tennünk a világért, amely kö­rülvesz bennünket.-Az előadást hallgatva arra gondol az ember, hogy a kör­nyezetvédelem egyik gyenge pontja maga a fogyasztás. Ne­hezen tudunk lemondani olyan tárgyakról, mint a gépkocsi vagy a hűtőszekrény.- A környezettudatos fo­gyasztás olyan vásárlói maga­tartás, amely elsődleges szem­pontnak tartja a környezet ter­helésének csökkentését. Ez le­mondással jár. Az előadásban szót ejtettem arról, miképpen lehet eligazodni a különféle ter­mékjelzések, zöld lógók és ál­emblémák útvesztőjében. Nagy részük megvásárolt és nem kiér­demelt jelzés. Mint például az oly sokakat megtévesztő zöld pont. Ez például nem takar mást, mint, hogy a forgalmazó vagy gyártó öt százalékát dol­gozza fel újra a teljes piacra do­bott mennyiségnek. Sok más egyéb jelzés csak a lehetőségét jelöli annak, hogy újra felhasz­nálható. Más, megtévesztő lógók pedig egyszerűen maszek jelek, semmi közük a hivatalos szimbólumokhoz.-És mit tehetünk mi, akik nem ismerjük ezeket a jelzéseket?- Annyit mindenképpen, hogy odafigyelünk önmagunk­ra, és nem a reklámok manipu­lálják az ízlésvilágunkat. Ma­gunk döntjük el, mire van szük­ségünk, és nem mások teszik ezt helyettünk. A különféle jel­zések értelmét pedig bárki meg­ismerheti, aki ellátogat hozzánk, mert bőséges ismertető anyagot tudunk szolgáltatni erről a té­máról. Fogyasztási kultúránkra rendkívül jellemző a modell: reklám-fogyasztás-hulladék.-A fogyasztás lassan életmód­dá válik, és egyre nehezebben tudjuk magunkat kivonni alóla.- Sajnos nagyon jellemző a mai konzumkultúrára, hogy minden évben újabb és újabb tárgyakkal vesszük magunkat körbe, árukban mérjük a szere­tetek Minél több, minél újabb - ez pedig a teljes pusztuláshoz vezet. A környezetvédő nem tehet mást, mint kitolja a vég napjait. Talán kicsit pesszimis­ta vagyok, de ha körbenézünk, azt látjuk, hogy a természet nagy erőkkel harcol ellenünk. Éppen olyan nagy erőkkel, mint mi ő ellene. Ennek nem lesz jó vége.- A nyugati országokban las­san már divattá kezd válni a környezettudat. Hogy állunk ezzel kis hazánkban?- A nyugati országokban is van még mit fejlődni. Amerikában például a teljes lakosságnak csak elenyésző százaléka figyel oda magára és az őt körülvevő világ­ra. Ahol változás érzékelhető, az talán Németország, Ausztria és a skandináv országok. Ott már va­lóban felismerték, hogy hatalmas ökológiai problémák vannak, és a megoldásuk mögé egy ember­ként áll a kormányzat és a lakos­ság is. Talán nem mindenki van tisztában azzal, hogy az unióba való belépésünk után kötelezően szelektív hulladékgyűjtésre kell át- állnia a lakosságnak. Aki nem így tesz, arra hulladékbírságot róhat­nak ki. Mindenképpen figyelem­reméltó, hogy Budapesten próba­képpen létrehoztak egy hulladék- szigetet, ahol szelektív gyűjtésre alkalmas konténereket állítottak ki, és a pesti lakosság megdöb­bentően kis hibaszázalékkal „sze­metelt”. Hihetetlen lelkesedés fo­gadta a kezdeményezést. A kör­nyezetvédelemre való nevelés hosszú és kemény procedúra lesz. De legalább meg van rá a hajlan­dóság. Valami elindult. Talán. (Akit érdekel a Környezetkul­túra Egyesület, reggel nyolctól délután egyig megtalálja őket a Szabadidőközpontban.) sz.á. „Legalább világgá kürtölöm” Fotókiállítás - észrevett részletek Kedden nyílt meg a Dobó Katalin Gimnázium fotó- szakkörös tanulóinak mun­káiból készült kiállítás az is­kola galériájában. A fotókat az iskola oktatója, Szekeres János által vezetett szakkör tanulói készítették. A tárlatot Bánhidy László ta­nár, művészettörténész nyitot­ta meg. A szakember elmond­ta, nagy öröm látni, hogy van­nak köztünk kiemelkedő figye­lemmel és szorgalommal ren­delkező fiatalok, akik a pillanat tört részének jelentőségét felis­merve képesek voltak a nagy­szerű képeket elkészíteni. A fo­tók önmagukban is csodálato­sak, de egységbe rendezve, és egymás mellé téve még szebb látványt nyújtanak. Bánhidy érdekességként hangsúlyozta, hogy szinte a képek mindegyi­ke egy-egy apró részletet emel ki a körülöttünk lévő környe­zetből. Ezáltal pedig a dolgok és tárgyak nemcsak egységük­ben lesznek esztétikailag érde­kesek, hanem részleteikben is. A megnyitón a szakkör tanulói egy videoanyaggal is készültek, mellyel a tárlat készítésén kívül a mozgóképek világába is elkalau­zolták az érdeklődőket. ák A Féja Géza Közösségi Házban március 13-án, este öt órakor nyűt meg Nagy Gyula festőművész kiállítása. A tárlatot Zelenák Zsuzsa, Esz­tergom Város Polgármesteri Ka­binetjének kulturális program- szervezője nyitotta meg, aki arra kérte az érdeklődőket, hogy bát­ran álljanak meg képek előtt, ne szégyelljék felfedezni a mögöttes tartalmakat, majd „jó látást és jó szórakozást” kívánva mindenki­nek átadta a szót a művésznek. Nagy Gyula elmondta: „A képek olyan kérdéseket tesznek fel, amik nem csak engem foglalkoz­tatnak, éppen ezért adjanak ma­guknak néhány perc gondolko­dási időt, miután megálltak egy festmény előtt.” A kiállítás vé­gén a Tűzkerék xT játszott a nagyérdeműnek, az este utolsó óráira is feledhetetlen perceket szerezve mindenkinek. Az ünnepélyes megnyitó után Nagy Gyulával beszélgettünk ar­ról, milyen az, amikor már nem bírja tovább az ember, és festeni kell. „így van. Ez nálam négy év­vel ezelőtt történt meg. Múlt az idő, éltem az életem, és egyre ke­vésbé tetszett az, amit láttam. Ha már globálisan nem tudok tenni a világért, legalább világgá kürtölöm a fájdalmamat. Tudom, ez ma nem sokat ér, de ha már egy-két embert megérintenek a képeim vagy akár egyetlen képem, nem dolgoztam feleslegesen.” Zelenák Zsuzsa megnyitójában több művészettörténeti stílusjegyet is említett a művész képeivel kap­csolatban. Természetesen Nagy Gyula személyes véleményére is kíváncsiak voltunk. „Maradnék a szürrelistáknál. Ez egyértelműen talán nem mondható ki, azonban nekem ők a kedvesek, és ha más­képp nem is, de tartozni minden­képp hozzájuk szeretnék.” sz.a. Rendbe tették - épp időben Esztergom-Kertváros évek óta itt rendezi meg a majálist, a juniálist vagy akár a gyereknapot. Időközben azonban a gazzal benőtt, min­denféle szeméttel teledobált, az Eperjesi úton álló Schmidt villa telkén nemrégiben megerőszakoltak egy kislányt. Talán ez volt az utolsó csepp a pohárban. Bajkó Sándor, az Esztergom-kertvárosi Részönkormányzat elnöke az Esztergomi Önkormányzattal összefog­va kezébe vette az irányítást, és közhasznú munkások segítségével rendbe tette az elhanyagolt parkot. A medence és környéke gyönyörű lett, a bokros-fás területet megtisztították az eldobált hul­ladékoktól, és a korábban már-már bejárásra is alkalmatlan terület­ből elbűvölő, kellemes park lett. Mindenki parkja. Sz.Á. Személyesen is le lehet adni a bevallást Mivel az adóbevallási határidő-március 20. szombatra esik, így hét­főig, vagyis március 22-ig lehet leadni az adóbevallásokat. Ezen határidőig kell a személyi jövedelemadó bevallási és befizetési kötelezettségének eleget tennie a magánszemélyek közül azoknak, akiknek adóköteles jövedelmük keletkezett a tavalyi évben. Az APEH kirendeltségébe személyesen bevitt bevallásokat 8 óra 15 és 11 óra 30 között átveszik az igazgatóság központi ügyfélszolgálatán. A szokásos körű ügyfélszolgálat változatlan, vagyis hétfő déltől este hatig tart. Az APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága külön felhívja azok­nak az adózóknak a figyelmét, akik a kétszer egy százalékukróLnyi- latkoznak, hogy a rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó borítékot mel­lékeljék a bevallásukhoz, mert annak a későbbi időpontban történő benyújtását már nem tudják elfogadni és így elveszhet a felajánlás. akaree Felújít a MÁV a megyei vonalakon A Magyar Államvasutak Részvénytársaság Budapest-Komárom- Győr vasútvonalán pályafelújítást végeznek március 18-tól egészen május 4-ig. A vágányok karbantartási munkálatai miatt néhány személyszállító vonat menetrendje megváltozik. Ideiglenesen módosul a Budapest-Komárom, illetve a Komárom-Győr között közlekedő vonatok menetrendje. A vonatok csatlakozásai miatt ugyancsak módo­sul a Tatabánya-Oroszlány, a Tatabánya-Kisbér és az Esztergom- Almásfüzitő vonalon közlekedő vonatok menetrendje. ák Instant levesek készülnek az esztergomi ipari parkban Esztergom ipari parkjában hamarosan megnyílik a vietnámi­japán Vifon-Acecook társaság üzeme. A cég előre csomagolt élelmiszereket, főként instant leveseket gyárt, melyhez a tésztát itt gyártják, a fűszereket pedig Vietnámból importálják. Az új üzem beindításával újabb, akár többszáz főt alkalmazó munkahely jön létre a régióban. Az új munkahelyekre minden bizonnyal szép számmal fognak majd jelentkezni a Duna bal partjá­nak lakói is, hiszen Szlovákiában még mindig nagyon jelentős a munkanélküliség. Esztergom Város Önkormányzatának is emelkedik ebből kifolyólag a bevétele. A cég esztergomi bázisának kialakításáról és a majdani bővítési lehetőségekről Esztergom képviseletében Meggyes Tamás polgármester és Knapp János Pál alpolgármester folytatott tárgyalásokat a cég vezetőivel, Hang Cao Trivel és Namie Soicsival, valamint Thi Manh Phattal, az esztergomi vállalkozás ügyvezetőjével. A cég képviselői tájékoztatták a város vezetőit a gyár indulásának körülményeiről, várható eredményeiről, illetve bemutatták a gyárban előállításra kerülő termékeket is. ák

Next

/
Thumbnails
Contents