Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-17 / 54. szám

RÉGIÓ 2004. március 17, szerda Csak szervezés kérdése Konfucius embereszménye egész életében ki sem teszi a lábát szülővárosából. Ha a híres kínai filozófus vélemé­nye számítana az utazás-turizmus megszervezésében, az egész tercier szektor romokban heverne. A nyaralni indu­lók nem a bölcselettan alapján, sokkal inkább az érzelmeik szerint döntenek. Van, aki a magánkezdeményezés híve és van, aki rábízza magát valamelyik utazási irodára. Tudja Tao, hogyan jobb... Gábor (vállalkozó) Minden nyáron kétszer két hetet utazom. Idén Spanyolországban szeretnénk tölteni a feleségem­mel a szabadságot. Általában elő- és utószezonban szoktunk utazni, mert akkor sok az akció. Egy esztergomi utazási irodával szoktam megszerveztetni a nyaralást, mint "törzsvásárló". Nagyon elégedett vagyok velük. Ádám (színész) Kedvesemmel az oldalamon Idén negyedik alkalommal láto­gatjuk meg Görögországot és minden színház ősét, a Pantheont. Régi vágyam, hogy eljussak Manchesterbe, és élő­ben láthassam az Old Trafford Stadiont és a Manchester Unlted-ot. A nyáron ez Is meg­valósul, egy 10 fős baráti társa­sággal utazom Angliába. Anita (főiskolai hallgató) Kefalonlába megyünk a nyáron barátommal és az ő társaságával. Ez a sziget Korfutól délre található. A ked­vesem egyik haverja szervezi a kiruccanást, az Interneten talált rá erre a lehetőségre. A több mint harmlncfős csapat kocsikkal vág majd neki az útnak, de persze hajót is igénybe kell vennünk. Tériké (ügyvezető) Mint utazási Irodavezető a part­nercégek által szervezett szak­mai utakra mindig kapok meghí­vást. Ide sajnos nem vihetem magammal a családomat. Ezért nyáron a férjemmel Egyiptomba vagy Jordániába utazunk, hogy ott ünnepeljük 30 éves házassá­gi évfordulónkat. Sok kedvezmé­nyes utat kínálnak a velünk kap­csolatban álló irodák. * Muzslai Zsitva Agnes írása Szüntessék meg a Hídlapot? Esztergomban az önkormányzati költségvetés tárgyalásakor Schiller Kertész Tamás képviselő, az MSZP frakció nevében, költségcsökken­tésiként a Hídlap megszüntetését javasolta. A javaslat eszembe jutat­ta 1949-et, amikor az MSZP jogelődje, a Magyar Kommunista Párt megszüntette az országban a helyi és regionális lapokat. Minden me­gyében egy-egy napilap működhetett tovább a kommunista párt - ké­sőbb az MSZMP - irányításával. Ekkor szűnt meg muzslai születésű édesapám, Muzslai Zsitva János által 1945-ben életre hívott Szabad Esztergom című hetilap. Apám újságíróként felvette nevébe szülőfa­luja nevét is, és megírta az igazságot arról is, amit a hivatalos sajtó elhallgatott. Magyarországon 1949-ben megszűnt a szabad sajtó. Ez az 1989-90-es rendszerváltással annyiban módosult, hogy a megyei lapok a német Axel Springer kiadó tulajdonába kerültek, és a többi sajtótermék is lényegében külföldi kiadók tulajdonában van, a Ma­gyar Nemzet, az 1996-ban indult Komárorp-Esztergom Megyei Hír­lap, valamint a regionális Hídlap kivételével. Talán az is irritálja az esztergomi MSZP-t, hogy a Hídlap felett nem gyakorolhat "nem hiva­talos kormányzati' hatalmat. Ezért törekszik a megszűntetésére - mint annak idején...! Talán kicsit korán született meg a Hídlap és fi­atal szerkesztősége még nem kellően felvértezett a támadások ellen. Hiszen még az Európai Unióban sincs határokon átnyúló eurorégiós napilap. Tanulnunk kell a regionalitást, és azt, hogy amit Trianon és az 1946-47-es áttelepítések elvettek tőlünk, most visszakapjuk. A megye határain és országhatáron átnyúló Hídlap a miénk, akik itt élünk a Duna bal és jobb partján, az Ipoly mentén. Közigazgatásilag behatárolt élettereinket összeszövi a Hídlap, amely rólunk szól és ne­künk szól: egymásról - egymásért. Kell még több? Csak annyi, hogy mi, akik itt élünk, érezzük magunkénak ezt az újságot, amely hidat alkot az Ister-Granum Eurorégióban a családok, vállalkozások, tele­pülések között, és lehetőségeinkhez mérten tegyünk is érte. A tervek szerint 2004 a beruházások éve lesz Esztergomban Március 11-én, csütörtö­kön rendkívüli testületi ülést tartott Esztergom kép- viselő-testülete. Az éjszaká­ba nyúló testületi ülésen a képviselők elfogadták Esz­tergom Város Önkormány­zatának 2004. évi költség- vetését. Az ülés kezdetén a hatósági távhőszolgáltatás díjainak eme­léséről döntött a testület - az emelésre a Gazdasági Miniszté­rium rendeletével megemelt gázárak miatt volt szükség. • Pénzügyi-technikai okok mi­att döntöttek a képviselők a ta­valyi költségvetés módosításá­ról. Néhány bevételi tervezetet nem realizált az önkormányzat, így azokat, illetve a ki nem fize­tett tartalék-előirányzatok egy részét utólag, a december 31-i állapotnak megfelelően vissza­vonták. A testület döntött az idei költségvetési rendelet meg­alkotásáról is. Az előterjesztés alapvető vonása, hogy a műkö­dési és beruházási célú kiadá­sok nemcsak pénzügyileg elkü­lönítetten kerülnek meghatáro­zásra. Korábban úgy alakították a kiadásokhoz szükséges forrá­sok biztosításának tervezetét, hogy az önkormányzat minden addig vállalt feladatát megtart­va, azokat költségvetési deficit nélkül elláthassa. A befektetéseket - a város megvalósítandó céljainak meg­felelően rangsorolva azokat - a jelenleg rendelkezésre álló, illet­ve az év folyamán keletkező for­rásokból, az azok nagyságának megfelelő mértékben és üteme­zésben kívánja Esztergom veze­tése megvalósítani, vagyis a ter­vezet szerint ezen a területen sem lesz hiány. A beruházások­ról készült előterjesztésnek fon­tos eleme, hogy az egyes bevéte­li forrásokat elkülönítetten kezeli, és rendeli hozzá a kiadási célok­hoz, pl. a gépjárműadóból be­folyt összegeket á város közútja­inak javítására fordított kiadá­sokhoz rendelik. A testület fog­lalkozott a város egyes területeit érintő, változtatási tilalomról szóló rendelet módosításával is. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola illetékesei­vel történt egyeztetések alapján az önkormányzat visszavonta azt az ajánlatát, miszerint a déli ka­nonoksori épületegyüttes (a volt Mikromed-épület) két lépcsőhá­zát átadja a főiskolának ingye­nes használatra. A főiskola jelez­te, hogy a jelenleg felújítás alatt álló Oszeminárium épületében kívánja megoldani az intézmény bővítését, így a város az épület- együttesre vonatkozó terveit te­kintve több hasznosítható terü­lettel számolhat. A testület csütörtöki döntésé­vel új formát adott az esztergo­mi fenntartású intézmények el­nevezésének: az egyes intézmé­nyi alapító okiratok későbbi módosításával a városi intéz­mények nevében előrekerül a megkülönböztető név, ezt köve­ti az intézménytípus, végül pe­dig az "Esztergom" név. A képviselő-testület elfogadta a Majer István Nevelési Tanács­adó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálat alapító okiratának módosítását és az in­tézményt működtető társulási megállapodást. Döntöttek a Szent István Gimnázium és a Kereskedelmi iskola kártalanítá­sáról is: a Várhegyen kialakuló majdani iskolavárosba költöző két iskolának járó összeghez egy banki konstrukcióval kíván hoz­zájutni az önkormányzat. Az el­fogadott döntés megnyitja an­nak a lehetőségét, hogy egy pénzintézet biztosítsa a forráso­kat a Várhegyen folyó beruházá­sokhoz, és a Miniszterelnöki Hi­vatal ennek a banknak fizesse majd meg a városnak járó össze­get. Ezzel a konstrukcióval elér­hető, hogy Esztergom 2006 kö­zepére kiürítse a Szatmári Irgal- masok Rendjének oktatási komplexumát, s az 1,6 milliárdos kártalanítás összegét iskoláinak jobb elhelyezésére fordíthassa már a következő években, sem Gyöngyös Antal lett az esztergomi borverseny legjobbja Március 13-án tartották Esztergom Város Borverse­nyét az esztergomi Gazda­kör épületében. A verseny­zők vörös, fehér és rosé ka­tegóriákban nevezhettek, boronként 600 Ft-os neve­zési díjjal. A borminta mellé címkét kellett mellékelni, amelyen fel kellett tün­tetni a bor nevét, fajtáját, évjára­tát, a szőlő termőhelyét, valamint a gazda nevét és címét. A szerve­zők (az Esztergomi Hegyközség, az Esztergom Városi Gazdakör, valamint az Esztergom Szent- györgymezői Kertbarátkor) első­sorban az Esztergomban lakó borosgazdák borait várták a ver­senyre, ám a megmérettetésre meghívást kaptak az Ister-Granum Eurorégió egyes borosgazdái, régi borbarátok is, pl. Leányvárról, Tátrái, Muzsláról, Garam- kövesdről, Komáromból, Pár­kányból és Máriahalomról. A kép­zett borászokból és neves boros­gazdákból álló, 15 tagú zsűri elnö­ke Vikukel László, Esztergom hegybírója volt. A borbírák 152 palack különféle bort értékeltek a nap folyamán. A18 órakor kezdő­dő eredményhirdetésen vörös ka­tegóriában 14 arany-, 17 ezüst- és 15 bronzérmet osztottak ki. A fehér kategória eredményei: 9 arany-, 24 ezüst- és 28 bronzérem. Rosé kategóriában 3 ezüstérem talált gazdára. Az idei verseny alapján a legeredményesebb borosgazdák Dunai László, Bábszki János, Gere József, Teplánszki Ferenc, Benyó Mihály, Schönwalder Mik­lós, Ifj. Schönwalder Miklós, Novák Albert, Hengerics Péter, Varga József, Szabó László, Nagy Sándor és Vödrös Dániel. A Champion-díjat Gyöngyös Antal esztergomi borász nyerte el, Cabernet franc 1997-es évjáratú borával. A versenyről senki nem távozott üres kézzel: az élmények és szakmai tanácsok mellé min­den résztvevő emléklapot kapott. Prantner József, az Esztergo­mi Hegyközség elnöke kérdé­sünkre elmondta: idén jobb mi­nőségű borokat értékelhettek, ami elsősorban annak köszön­hető, hogy javul a pincemunka, és a jó időjárás következtében jó minőségű szőlőt dolgozhat­tak fel a gazdák. sem Megemlékezés Ipolyszalkán az 1848-as forradalom évfordulóján Hazafias és erkölcsi köte­lességünk emlékezni azok­ra, akik az 1848. március 15-i eseményeknek kezde­ményezői és vezetői voltak. Szent ez a nap minden em­ber, különösen a határon kívül rekedt magyarság szá­mára, akik nem mindig ün­nepelhették szabadon ezt a jeles történelmi napot. A Csemadok Ipolyszalkai Alap­szervezete rendezésében március 14-én sorrakerülő rendezvény a helyi római katolikus templomban rendhagyó magyar keresztúti imádsággal vette kezdetét. "Mint ahogy hívő néped járja kereszt- utad a templomokban, úgy járja a magyar nép keresztárját ezeréves múltunkban és jelenünkben. Sze­retnénk magasra emelni kereszte­det, és koronás nemzeti zászlónkat, és úgy könyörögni a szenvedések­ben kiérdemelt diadalért, hazánk feltámadásáért" - hangzott a kö­nyörgés a keresztet vivő fiatalok aj­káról. A megemlékezés a további­akban a Művelődési Házban foly­tatódott, ahol ünnepi beszédet mondott Németh Péter Mikola író. Beszédében kiemelte az egy nem­zetben való gondolkodás fontossá­gát, különös tekintettel a határok nélküli regionális kapcsolatokra. A gazdag ünnepi műsorban közre­működött a Vox Juvenilis kamara­kórus, az Ifjúsági Irodalmi Színpad. A szabadság, szerelem - gondolatát Sotkovszky Lajos és Emmer Péter megzenésített versekkel prezentál­ták. Kossuth-nótákat adott elő a Szálkái Menyecskekórus, majd ko­szorúzásra került sor a Millenniumi kopjafánál. Az ünnepség fogadás­sal zárult a Községi Hivatal díszter­mében, ahol a vendégeket Valasek Árpád, Szalka község polgármes­tere köszöntötte Izraelné Fodor Zsuzsanna Jubileumot ünnepeltek Pénteken a kisújfalusi kultúrhelyiségbe ünnepelni gyűltek össze az em­berek. A helyi Vöröskereszt szervezete immár negyedik alkalommal ren­dezett bált a kerek évfordulót ünneplő lakosoknak és vendégeiknek. Idén a 60., 70., 80. és 90. születésnapot, valamint a kerek házassági évfordu­lót ünneplők vehettek részt a rendezvényen. Az iskolások versekkel, éne­kekkel készültek az alkalomra, majd rövid előadásuk után a község pol­gármestere, Kis Róbert és a szervezet vezetője, Szabó Márta köszöntötték fel az ünnepeiteket A bál megkezdése előtt a polgármester köszönetét mondott Szabó Mártának, amiért már negyedik éve töretlen lelkesedés­sel szervezi a jubileumi ünnepségeket. zács Borminősítő a Fájában Remek hangulatban telt el március 11-én a kertvárosi Borminősítő Verseny. A hat évre visszatekintő borversenyt az Esztergom-Kertvárosi Idősek Klubja és a Kertvárosért Baráti Egyesület írta ki. Helyben, és nem helyben termett vörös, fehér és rozé-kategóriában mérkőzhettek meg a borbarátok. A versenyre 18 borminta érkezett, melyet szakava­tott zsűri bírált el. A zsűri tagjai: Schmera László elnök, Kecskeméti Ist­ván borbíró és Csika Attila borbíró voltak. Az elbírálást követően az elnök röviden értékelte a borok minőségét. Néhány hibát kiemelt, el­kerülésükre szakmai tanácsokkal szolgált. A díjakat Zelenák Zsuzsa, Esztergom Város Polgármesteri Kabinetjének kulturális programszer­vezője, valamint Schmera László, a zsűri elnöke adta át. A borverse­nyen első helyezést ért el Kosztolányi János, vörösbor kategóriában, a második helyen Kovács László szerepelt, ő vitte el a legjobb fehérbor­nak járó díjat is, a bronzérmet pedig Ivanics Kornél vihette el, szintén vörösbor kategóriában. A további jó minőségű, de helyezést el nem ért borok készítőit ajándéktárgyakkal és oklevelekkel jutalmazták. A verseny támogatói Esztergom Város Polgármesteri Hivatala és Esztergom-Kertváros Részönkormányzata voltak. sz.á. Hagyományteremtő koncert Mogyorósbányán A Mogyorósbányai Fúvószenekar hagyományteremtő céllal kon­certet adott március 15-én a mogyorósbányai Béke Művelődési Ház nagytermében. A teltházas koncerten az 1848-as szabadságharc em­lékét megidéző kizárólag magyar vagy magyar vonatkozású korabe­li művek csendültek fel. A délután ötkor kezdődő program rövid tör­ténelmi ismertetővel vette kezdetét, mely bemutatta az 1848-as ese­mények előzményeit és a szabadságharc történéseit. A Szózat és a Talpra magyar elszavalását követően megkezdődött a másfél órás koncert. A zenekar eljátszotta többek között a Rákóczi-, Hunyadi- és Zrínyi indulót, Brahms ötödik magyar táncát, a Kodály-toborzót és persze a Himnuszt is. Mezei Zoltán által vezényelt Fúvószenekar pro­dukcióját vastapssal jutalmazta a közönség. gk Oroszka is ünnepelt Oroszkán is megemlékeztek a szabadságharc eseményeiről. Első­ként az ünnepség fő szervezője, Lőrinc Rózsa, az MKP elnöke üdvö­zölte a jelenlevőket, majd a feketenyéki Csemadok szervezete mel­lett működő irodalmi színpad 40 tagú társulata mutatott be összeál­lítást Március 15-e címmel. A műsort követően Szesztay Ádám, a pozsonyi magyar nagykövetség titkára olvasta fel az ünnep kapcsán Medgyessy Péter miniszterelnök levelét. Juhász János oroszkai lakos szavalata és a Himnusz eléneklése után a jelenlevők kivonultak a kopjafához, ahol Kossuth-nótákat énekeltek, mécseseket gyújtottak és koszorút helyeztek el a szabadságharc tiszteletére. -ez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents