Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-17 / 54. szám

Ftfdlap JOBB PART Szigorított biztonsági intézkedések Magyarországon Juhász Ferenc honvédel­mi miniszter kezdeményezé­sére kedden összeült a Nem­zetbiztonsági Kabinet. Ma­gyarországon nincs közvet­len terrorfenyegetettség, mégis több rendőr lesz az ut­cákon, a metrókban és az áruházakban. Emellett szi­gorítják a határok őrizetét és a bevándorlási szabályzatot. A madridi terrortámadás kapcsán tartott ülés utáni sajtó- tájékoztatón Juhász Ferenc kö­zölte: a magyar állampolgárok biztonságban vannak, Magyar- országon nincs közvetlen terror­fenyegetettség. „Természetesen közvetve nőtt a fenyegetettség, de ez még mindig alatta van a nyugat-európai veszélyeztetett- ségi szintnek” - mondta a hon­védelmi miniszter. Juhász Ferenc elmondta: mivel a terror kiszámíthatatlan, az or­szág biztonsága érdekében meg­hozták a szükséges intézkedése­ket. Még „láthatóbbá teszik” a rendőrséget, több rendőr fog jár- őrözni az utcákon, a metrókban és az áruházakban. Szigorítják a határok őrizetét: elsősorban azok­ból az országokból érkezőket vizs­gálják át alaposabban, ahonnan nagyobb eséllyel érkeznek terror- cselekménnyel gyanúsítható em­berek. A menekültstátuszt kérőket is nagyobb nemzetbiztonsági el­lenőrzés alá vonják. A kabinet fel­kérte Bárándy Péter igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a bevándorlási szabályzat szigorítá­sának lehetőségét, figyelembe vé­ve az uniós normák által szabott határokat. A látható biztonsági in­tézkedések mellett a titkosszolgá­latok is megteszik a szükséges lé­péseket - közölte a miniszter. Juhász Ferenc hozzátette, hogy a jövő héten újra elemzik a hely­zetet, és amennyiben szükséges, más intézkedéseket is bevezetnek. A magyar katonák iraki szerep- vállalásával kapcsolatban a hon­védelmi miniszter elmondta, hogy a magyar és a spanyol ka­tonák iraki jelenléte sok minden­ben különbözik. A spanyol kato­nák Irakba küldéséről a kormány, míg a magyarokéról a parlamen­ti többség döntött. A spanyolok elsősorban katonai feladatokat látnak el, és megbízatásuk erede­tileg júniusig szól, míg a magya­rok humanitárius feladatokat vé­geznek, és a tervek szerint de­cemberig lesznek Irakban. Juhász Ferenc szerint „rossz üzenet len­ne”, ha a madridi terrorcselek­mények hatására kivonnák a ma­gyar csapatokat Irakból. „Éppen a további jelenléttel járulhatunk hozzá a terrorizmus visszaszorítá­sához"”- tette hozzá a miniszter. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Nemzetbiztonsági Kabinet felha­talmazta Lamperth Mónika bel­ügyminisztert, hogy a pénteki bel­ügyminiszteri értekezleten, ame­lyen az uniós és a csatlakozó or­szágok belügyminiszterei vesznek részt, támogassa a közös informá­ciószerzés és elemzés kialakítását. Arra is felkérték a belügyminisz­tert, hogy az értekezleten vesse fel a terrorizmussal kapcsolatos, kö­zös uniós adatbank létrehozását. Juhász Ferenc bejelentette: tervei között szerepel, hogy a kö­zeljövőben kilátogat az Irakban állomásozó magyar katonákhoz. Közvetlen terrorveszélyről nin­csenek információk, de a kormány szerint határozott biztonsági intéz­kedésekre van szükség - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök, aki szintén részt vett a Nemzetbiz­tonsági Kabinet ülésén. sem Három év múlva indulnak az európai uniós úttervek Lesz-e Verespatakon aranybánya? Mintegy 200-250 milliárd forinthoz jut 2007-től a ma­gyar költségvetés, mert az Európai Parlament döntése nyomán az unió által finan­szírozott észak-déli közleke­dési folyosó Magyarorszá­gon halad át, tudtuk meg Csillag István gazdasági mi­niszter és Gurmai Zita (MSZP) EP-i megf igyelő kö­zös sajtótájékoztatóján. Csillag István szerint a folyo­só a döntés nyomán, a szlováki­ai Zsolnán át, a Budapest- Eszék-Szarajevó-Ploce vonalon jut el az Adriáig. A magyar rész 260 kilométer hosszú, Parassa- pusztától a Vác-Budapest- Dunaújváros-Ivándárda szaka­szon halad. Az, hogy ez a terve­zet a Parlament elé kerülhetett, azt jelzi, hogy lehetséges az egyes térségek érdekeit és az unió érdekeit egyeztetni. Ha­zánk május 1-től, abba a hely­zetbe kerül, hogy azok az orszá­gok, amelyekkel közvetlen kap­csolata volt (például: Szerbia, Horvátország, Románia), ezen­túl úgynevezett „harmadik or­szágnak” minősülnek. Magyar- ország érdeke is, hogy ezeket az országokat az Európai Bizott­ság, vagy a különböző szakértői csoportok az előnyben részesí­tendő tervezetek közé sorolják. „Ezért az a híd szerep, - amire Magyarország vállakozott - ak­kor tölthető be értelmesen, ha ebből nem maradnak ki a most még nem csatlakozó országok sem", tette hozzá Csillag. Gurmai Zita, az EP Regionális Politika - Közlekedési és Ide­genforgalmi Bizottság egyetlen magyar tagja, rámutatott, hogy ez a autópálya-terv öt országot érint, a Balti-tengertől, egészen az Adriáig. A gazdasági minisz­ter vázolta, hogy az észak-déli folyosó 2007-től megépítendő 84 kilométeres, a 2-es autópá­lya Parassapusztától Budapestig tartó szakasza, illetve az M6-os autóút Dunaújváros-Ivándárda szakaszának 100 kilométer hosz- szon autópályává alakítása mintegy 300 milliárd forintba kerül. Ennek 85 százalékát az EP döntése alapján az unió ko­héziós és strukturális alapja fi- nanszírozza. Epress József A tegnapi nap folyamán, Dr. Persányi Miidós környe­zetvédelmi és vízügyi minisz­ter, kezdeményezésére és kérésére, a külügyminisztéri­um bekérette Románia, bu­dapesti nagykövetét, hogy tájékoztatást kéijen, a romá­niai Verespatakra tervezett aranybányáról, jelentette ki Tót Tamás, külügyi szóvivő. A magyar diplomácia, a nagykövet útján kéri az illeté­kes román szerveket, hogy nyújtsanak hivatalos tájékozta­tást a tervezett aranybányával kapcsolatban, elsősorban a környezetvédelmi kérdésekről. A külügyi szóvivő szerint, a ro­mán nagykövet átvette a tájé­koztatási kérelmet, és ígéretet tett, hogy továbbítja azt. Dr. Persányi Miklós és román kollégá­ja már a 2003 május 21-én Kijev- ben megrendezett Miniszteri Kon­ferencia alkalmával folytatott tár­gyalása során megállapodott a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívásáról. 2002 júliusa óta egyébként ma­gyar részről számos miniszteri szin­tű kezdeményezésre, javaslattételre került sor a tervezett verespataki aranybánya kapcsán. A környezet­védelmi és vízügyi miniszter 2002 októberében és 2003. májusában is személyesen tárgyalt román partnerével, a korábbiaknál ponto­sabb információt kért a bányanyi­tás terveiről. A projekt eddig azért nem indult be, mert a beruházó a környezetvédelmi előírásoknak nem tudott eleget tenni. A megbe­szélések eredményeképpen a tér­ségben tervezett nyűt színi fejtésű aranybánya környezeti hatásainak nemzetközi szakértői vizsgálatában magyar szakértő is részt vesz. A ter­vezett bánya a Tisza, romániai víz­gyűjtő területén található, így bár­milyen környezeti kockázat, hatás­sal lehet Magyarországra. e.j. Jön a 13. havi telefonszámla A kormány telefonadó bevezetését tervezi „Felszólítom az informati­kai minisztert, hogy határo­zottan lépjen fel a telefon­adó bevezetése ellen, mert az súlyosan csorbítani fogja a versenyt a távközlési szek­torban. Az új adó bevezeté­sével a kormány a kis- és középvállalkozókat, vala­mint a kényszervállalkozó­kat sarcolja meg” - mondta Rogán Antal, az informati­kai bizottság elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A kormány tervei szerint a vál­lalkozásoknak minden telefon­szám után fizetniük kellene: vagy 3000 forintos átalányt, vagy a te­lefonköltségként kifizetett összeg ötven százalékát. A bevezetendő adó 450 ezer vállalkozást érinte­ne, a költségvetés számára pedig 55,6 milliárd többletbevételt hoz­na. A költségvetési intézmények körében a telefonadó bevezetése érintené az óvodákat és az iskolá­kat is, csupán a Belügyminisztéri­um megfelelő szervei képeznének kivételt. A telefonadó alapját ké­pezné az előfizetési díj is - hang­zott el a sajtótájékoztatón. A poli­tikus felhívta a figyelmet: indoko­latlan, hogy annak is fizetni kell majd a telefonadót, aki egyálta­lán nem használja készülékét: sem magán, sem üzleti célú hí­vást nem bonyolít róla. A telefon­adó ilyen formában történő be­vezetése súlyosan csorbítaná a hírközlési versenyt és nagy való­színűséggel tönkretenné a ma­gyarországi vezetékes telefonszol­gáltatókat - mondta Rogán An­tal. Rogán felszólította az SZDSZ- frakciót, hogy valljon színt, mert az az SZDSZ, amely adócsökken­tést hirdet, nem szavazhatja meg a vállalkozások számára közei 50 milliárd forintot jelentő többlette­her bevezetését. sem Nem konkurencia a gazdaságos benzin? A Tesco és az Auchan akár 8-10 forinttal olcsóbb benzinnel kíván újabb vá­sárlókat meghódítani. A Shell a MÓL Rt. és az OMV ennek ellenére nem tervez árcsökkentést. Lukács Bea, a MÓL Rt. szóvivő­je szerint egy új szereplő megjele­nése a piacon a vevők érdekeit szolgálja. Az egészséges piaci kö­rülmények kialakulása a cél Ma­gyarországon, egy új szereplő megjelenése összhangban is van ezzel. A termékek minősége meg­felel a magyar és az európai uniós szabványoknak. Konkurenciát je­lent ugyan az új szereplő megjele­nése a piacon, de nem lehet előre jósolni, hogy milyen lesz a forgal­ma ezeknek a töltőállomásoknak - mondta Lukács Bea. Szerinte egy­re inkább tapasztalhatóbb, hogy a magyarországi fogyasztó érzékeny lett a minőségre, a színvonalra. Egyre inkább tisztában van vásár­lói jogaival. A sokszereplős piac a mindenkori fogyasztónak kedvez. A szóvivő elmondta, hogy MÓL Rt. mindent elkövet a szolgáltatá­sok színvonalának bővítésével azért, hogy megtartsa a vevőkörét. Az OMV számára nem okoz meglepetést a hipermarketek benzinkútjainak terjedése. Pécsi Szabó Miklós ügyvezető igazgató szerint az úgynevezett fehér ku­taknak jelenthetnek konkurenciát a hipermarket kutak. Ezek a fehér kutak (4-500 darab) az ásvány­olaj szövetség tagjain kívüli ku­tak. Minden új kút konkurenciát jelent, de nem lesz lényeges kiha­tása a magyar kiskereskedelmi láncra. Pécsi szerint voltak már korábban is törekvések a disz­kontlánc kialakítására, azok sem voltak olyan nagy kihatással. A nagy üzemanyag-forgalma­zó cégek képviselői nem tarta­nak a kiélezett versenytől, de fi­gyelemmel kísérik az áruházlán­cok üzemanyagkútjainak terjesz­kedését és forgalmát. ák V 2004. március 17, szerda MAGYARORSZÁG A székely vértanúkra emlékeztek Marosvásárhelyen Tőkés László református püspök által tartott ünnepi istentisztelet­tel kezdődött a megemlékezés a marosvásárhelyi Vártemplomban emlékeztek a város vértanúira: Bágyi Török János tanárra, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédre és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokosra , akik 150 évvel ezelőtt, 1854. március 10-én fiatalon áldozták életüket a szabadságért. A vártemplomi református gyüle­kezet hagyományos istentisztelete mellett idén a Magyar Polgári Szövetség szervezett emlékünnepet a három székely vértanú tiszte­letére. Tőkés László a Bibliából a „Légy bátor és erős, ne félj” gon­dolatot választotta mottóul, mely a püspök szerint a vértanúk mához szóló legaktuálisabb üzenete. Tőkés bátorságra és kockázatvállalás­ra buzdította a jelenlévőket a szabadságért és az autonómiáért folyó harcban, élesen bírálva az RMDSZ-nek a hatalommal való „pro- tokollumokat kötő” politikáját. Tőkés hangsúlyozta: „nem helyes, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket”, utalva az RMDSZ ünnepi meg­emlékezéseire. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az idén Nagyváradon rendezte meg központi ünnepségét. A résztvevők a forradalom egy magyar és egy román alakja előtt rótták le tiszteletüket, megkoszorúzva Rulikowsky Kázmer dzsidás ka­pitány emlékművét és Nicolae Balcescu (a román forradalom egyik vezéralakja) szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a nagyváradi Szent László római katolikus templomban. Bayer Zsolt ünnepi beszédét betiltották, ám mégis lejátszották Erdélyben Nem engedték lejátszani a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) képviselői azt a videofelvételt az erdélyi Szent­egyháza március 15-i ünnepségén, melyben Bayer Zsolt szólt vol­na az ünneplőkhöz - írja a Magyar Nemzet. Az író-publicista feb­ruár vége óta „persona non grata” az unió felé igyekvő Romániá­ban, emiatt volt kénytelen kazettára rögzítve elküldeni ünnepi üze­netét. Az eseményről tanúskodók állítása szerint az üzenet csak kerülőúton juthatott el a hallgatósághoz, mivel a városba érkező RMDSZ-es képviselők (köztük Verestóy Attila szenátor) utasítására nem játszhatták le a felvételt. Az ünnepség végén, a himnuszok után a diktatórikus tiltással nem törődő helyiek mégis elindították a kazettát, mely a lovas huszárok tisztelgése közepette óriási tet­szést aratott. A felvételen Bayer Zsolt nem tört a román állam meg­döntésére, mindössze a '48-as szabadságharc székely hőseit (köz­tük leginkább Gábor Áront) méltatta. „Ezer és ezer érvünk van mindig, hogy ne cselekedjük, amit kell. Amit ránk mért a sors. Ami elől úgysem tudunk elbujdosni.” - hangsúlyozta Bayer Zsolt ünne­pi beszédében, hozzátéve: „Ha mindig mindenki felsorolná az ezer és ezer érvet, akkor március 15-én egy Petőfi Sándor nevű fiatal­ember nem ment volna föl a Múzeum lépcsőjén.. .Akkor most nem ünnepelnénk, nem állnánk itt együtt.” - hangsúlyozta a Románi­ából kitiltott publicista videoüzenetében. Óriásplakátokkal a balatoni turizmusért - magyar vendégekre várva Több belföldi turistát kell a Balatonhoz csalni, bár az utóbbi idő­ben - hacsak csekély mértékben is - de nőtt a hazai turisták száma a magyar tenger mellett - állapították meg szakértők a balatoni tu­rizmusról tartott minapi, veszprémi konferencián. Az említett célok megvalósítása érdekében (többek között) országos óriásplakát akció indul „Mindig Balaton” címmel. A kezdeményező turisztrikai cégek ezzel is szeretnék jelképezni azt, hogy a tó körüli szolgáltatásokban tapasztalható minőségi változások miatt újra érdemes (akár az év többi időszakában is) a Balatonra látogatni. Míg a reklámszakma a Balaton „eladásán” fáradozik, addig az illetékesek a tó vízkészleté­nek megmentésére készülnek. A környezetvédelmi minisztérium ter­vei szerint a térséggel foglalkozó kutatóknak és tervezőknek idén el kell készíteniük azt a tervet, amely biztosítja a legkisebb ökológiai kockázattal járó - folyamatos vagy egyszeri, egy vagy több helyről származó, lehetőleg olcsó - vízpótlást a magyar tengeren. „A Bala­ton alacsony vízállását illetően 2004-ben az a legfontosabb kérdés, hogy mikor kell beavatkozni, milyen vízállásnál következik be ez a helyzet” - jelentette ki Varga Miklós államtitkár Siófokon a Balaton Fejlesztési Tanács által rendezett közelmúltbeli tanácskozáson. Az idegenforgalmi idény kezdetéig a pótlástól függetlenül is van elég tennivaló: a strandokon lévő iszap eltávolításra vár, a víz visszahú­zódásával keletkező területeket pedig rendbe kell tenni. A varsói tőzsdére kerülhetnek a Mól részvényei A Mol a varsói börzére készül - állítja a lengyel tőzsdefelügyelet értesüléseire hivatkozva a napi.hu. A magyar olajipari cég állítólag már érdeklődött részvényeinek párhuzamos, varsói bevezetéséről a lengyel illetékeseknél, bár a puhatolózás egyelőre nem tekinthe­tő hivatalosnak. Piaci elemzők szerint a lépés közelebb hozza az esetleges PKN Orlen-Mol egyesülést, mivel könnyebben összeha­sonlíthatóvá válna a két cég teljesítménye - írja a gazdasági napi­lap internetes kiadványa. A szorosabb együttműködés záloga lehet az a minapi lépés, mellyel a lengyel kincstárügyi miniszter pénte­ken felmentette Maciej Gierejt, a Nafta Polska fejét, a PKN Orlen felügyelőbizottságának elnökét. Ezzel (szakértők szerint) a lengyel olajvállalat és a Mól Rt. közti egyesülési tárgyalások egyik legna­gyobb akadálya hárult el, mivel Gierejt a két társaság egyesülésé­nek elszánt ellenfele volt. A kincstárügyi minisztérium és a Nafta Polska együttesen 28 százalékos részesedéssel bír a PKN-ben, és így kulcsszerepe van az egyesülési folyamat befolyásolásában. Kovács Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents