Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-13 / 52. szám
ÉíetGlAGAZiN-704. 03. 13.-mód Mikor kész a gyermek az iskolakezdésre? Új pszichés jelenség kísértete járja be a világot: a világhálóra csatlakozás vágyának konrollálhatatlan kísértete. Áldozatai akár heti 60 órát is eltöltenek a hálón való barangolással, csevegő csoportokhoz csatlakozva, e-mail általi levelezéssel vagy rafinált számítógépes játékokkal bíbelődve. Sokak számára az internet, a számítógépes hálózatoknak az egész világra kiterjedő konglomerátuma valóságos fekete lyuk. kicsit szenvedek, de azért jobban kézben tudom tartani a dolgokat. Már csak ritkán fordul elő, hogy még hajnali négykor is a képernyőre meredek valami olyasmiről beszélgetve, ami még csak nem is érdekel, és könyörgök magamnak, hogy takarodjak végre ágyba. Szóval, az életem nagy része összefonódott a hálóval. A jó benne az, hogy kitárul előttem a világ, a rossz pedig, hogy több időmet emészti fel, mint amennyit megengedhetnék magamnak. ” Bevallják, hogy internetszükségletük olyan szenvedéllyé vált, amelynek oltárán feláldozzák munkájukat, szakmai karrierjüket, esetenként akár házasságukat is. Egy amerikai felmérés szerint a probléma talán az egyetemistákat érinti a legsúlyosabban. Egy internetfüggő fiatalember 1996-ban így vallott problémájáról pszichiáterének: „A hálóval való találkozásomra egyetemista korom- I ban, 1991-ben került sor. Leveleket küldözgettem a í barátaimnak az egyetemen belül, amivel nem volt az | égvilágon semmi baj. Aztán egyszer csak felfedeztem, • hogy más egyetemekre is küldhetek leveleket, az í ország más részeire is, sőt távoli és egzotikus orszá- : gokba, például Mexikóba vagy Finnországba is. Ez { volt az a pont, ahonnan már nem volt visszaút, és I egyre tetemesebb időt töltöttem a hálózatra kapcsolódva. Ez már utolsó éves koromban történt, és fogalmam sincs róla, hogy hogyan vergődtem el a , vizsgákig, mindenesetre egyre kevesebbet jártam i órákra. Szóval már majdnem végeztem, amikor az államvizsgán I elég dicstelenül megbuktam. Olyan nagyon nem estem kétségbe, j hiszen ott volt nekem a háló, sok-sok baráttal, barátnővel, szóval az | élet egyáltalán nem volt reménytelen... Azóta már megtanultam l magam valamennyire kordában tartani, rangsorolni a dolgokat, és | már nem bonyolódom végeláthatatlan csevegésekbe. Persze egy Esztergomban az internetezni vágyók körében a Gyermek Kert Alapítvány az egyik legnépszerűbb hely. A belvárosban működő irodát rengeteg iskoláskorú gyermek és fiatal látogatja rendszeresen. Karsa Andreát, az alapítvány vezetőjét kérdeztük az internetezési szokásokról és arról, vajon térségünkben is tapasztalható-e a függőség problémája.- Az irodánkat látogatók körét tekintve nem beszélnék függőségről, hiszen azok járnak hozzánk, akik nem rendelkeznek otthoni hálózattal. Nem gyakori, de előfordul, hogy valaki 3-4 órát internetezik. Munkatársaink minden esetben odafigyelnek, hogy milyen oldalakra látogatnak el a fiatalok, a tiltott oldalak használatát természetesen nem engedélyezzük. Az internet nagyon hasznos dolog, ám nem mindegy, hogyan használjuk. Úgy gondolom, a fiatalok internetezési szokásaival van probléma: ha nem adunk mankót a kezükbe, könnyebben megbotlanak. Nem azt kell tanítanunk, hogy ne használják, hanem azt, hogy mire. Fontos, hogy odaüljünk azok mellé, akik még nem használták a hálót, hiszen „használati utasítás” nélkül nehéz boldogulni. Ezen felül igyekszünk olyan programokat kínálni, amelyek legalább annyi élményt biztosítanak és olyan értékes információkkal bírnak, mint az internet. Egyre nő azoknak a tábora, akik a fenti vallomás szerzőjéhez hasonlóan az internet szociális világának hálójába estek. Géphez jutva az év 365 napjának mind a 24 órájában, a világnak szinte minden pontjáról elérhető a világnak szinte minden pontja. A csevegő- és hírcsoportokon belül állandóan lehet üzeneteket kapni és küldeni. Egy kizárólag a digitális birodalmon belül létező szociális világ jött létre, sajátos ismeretségekkel, barátságokkal, szerelmekkel. Egyelőre még az orvosok is tanácstalanok azzal kapcsolatban, hogy hová sorolják a rendkívül eltúlzott számítógéphasználatot. A szer eredetű zavarokhoz való hasonlatossága miatt néhány szakember felvetette az „internetfüggés” kifejezés használatának lehetőségét, míg mások inkább az impulzuskontroll- zavarokkal, elsősorban a kóros játékszenvedéllyel hozzák kapcsolatba - hiszen az egyének nem egy túladagolható anyag, hanem egy cselekvés áldozatává válnak. Tekintve, hogy a számítógép sokak számára szinte már egy nélkülözhetetlen személy szerepét tölti be (tapadnak rá, rettegnek az elszakadástól, olykor még tanácsot és megerősítést is várnak tőle) nem j lehetetlen a dependenciazavarokhoz való sorolása sem. Kimberly S. Young, a Pittsburghi Egyetem pszichológusa 1995-ben 496 aktív internethasználót vizsgált meg, és arra az eredményre jutott, hogy a vizsgálat résztvevőinek 80 százaléka internetdependensnek volt mondható. Ilyen j tömegesen jelentkező problémánál feltétlenül gon- ] dolkodni kell a segítségnyújtás formáin. Egyre szaporodnak - főleg egyetemi körökben - a különböző tanácsadók, segítő- és támogatócsoportok, amelyek közül néhány (például a Névtelen 1 Alkoholisták mintájára szerveződő kör) paradox módon éppen az interneten keresztül működik. Az Internet Rabjait Segítő Csoportnak (Internet Addiction Support Group) például rengeteg tagja van, akik megosztják egymással problémáikat, támogatják egymást és átadják szabadulást ígérő módszereiket. „Ez olyan, I mintha a Névtelen Alkoholisták kocsmában tartanák rendszeres összejöveteleiket” - mondják néhányan, ugyanakkor elismerik, j hogy egy internetfüggő sem fog felállni a gépe elől, csak hogy : hagyományos terápiás formákat keressen magának. sem | Európa itthon van! Portugália A közel Magyaror- szágnyi méretű és lakosságú ország egyetlen szomszédja Spanyolország. Lakói legszívesebben atlantinak mondják magukat, ami azt jelenti, hogy a félsziget és egyben Európa felé vezető folyóvölgyek, hófödte hegyszorosok örvényeinél mindig is többre tartották a nagy távlatú tenger végtelen útjait, amely az egész világgal kötötte össze ezt a különleges országot. Nagyhatású kultúrák ötvöződéséből keletkezett: római emlékei veteked- | nek a spanyolországiakkal, a vizigótok kora középkori művészete és civilizációja szintén rányomta bélyegét a késő középkori vívmányokkal együtt, és végül az egészet árnyalataiban módosította a mór kultúra behatolása. A sokféle vér keveredése meglátszik az embereken, nagy hírű genetikusok jutottak arra a következtetésre, hogy a hatodik-nyolcadik félvér generációból [születnek meg az európai szemmel egészen egyszerűen csak gyönyörűnek I nevezhető férfiak és asszonyok. A mai portugálok mindezt természetesen {szépapáik hosszú évszázados, fáradságos munkájának köszönhetik, akik a hódításaik idején messze földekről hoztak haza asszonyokat és vették őket I feleségül, ellentétben több más hódító nép fiaival (például az angolokkal), (akik inkább megszelídítették a bennszülötteket, és a világ minden kincséért hát igen, az arany már akkor is előrébb valónak számított - sem keveredjek volna velük. Angol barátaink ezt nem igazán szeretik hangoztatni, mint I ahogyan azt sem, hogy a nagyhírű, angol specialitásnak mondott ötórai te ázás hagyományát is a portugáloknak, pontosabban az Angliába férjhez ment portugál nemesasszonynak, Donna Catarina Bratanzának köszönhe- |tik, aki ezt a ma már angol szimbólumot meghonosította a ködös Albionban. Megszokott látvány a mai Portugáliában, hogy az igen népszerű kávézókban feketék, fehérek és félvérek fújják a füstöt egyazon asztalnál és kávéznak a legnagyobb egyetértésben. Persze a kávé mellett bele- belekóstonak méltán világhírű boraikba - végtelen a paletta: vörös-, fehér- és zöldborok tucatnyi fajtáját ismerik -, kiváltképpen az északi vadregényes hegyvidék völgyeiben termesztett kiváló szőlőből készült portóiba. Mivel a portugáloknak szárazföldi terjeszkedésre lehetőségük nemigen volt - lévén, hogy az egyetlen szomszédjuk, Spanyolország nem nézte volna ezt túl jó szemmel ezért a tenger segítségével próbálták meg világukat kiszélesíteni. Utazásaikkal nem kis segítséget nyújtottak az emberiségnek a világ megismerésében, ráadásul mára biztosan elmondható, hogy a tengerekkel történő évszázados viaskodásból ők jöttek ki győztesen. Ennek köszönhetik egyrészt a zöld szigetet, Madeirát, amely a legfelkapottabb turistahelyek egyike (nem hiába éppen itt pihegte ki magát IV Károly a Monarchia bukását követően), másrészt pedig a portugál konyhaművészet alapjai - olívaolaj, fokhagyma és hagyma - mellet felhasznált különleges fűszereket, amelyekkel megbolondítják a legegyszerűbb halételeket is. A hagymát egyébiránt illik óvatosan kezelni, különösen a júniusi Festa de Sao Juao rendezvény idején, amikor az utcán táncolok tömege egymást barátságosan ütögeti fejbe - póréhagymával. -bkKERESZTREJTVENY E heti rejtvényünkben G.G.Marquez gondolatát idézzük. A helyes megfejtők között Hídlap-pólókat sorsolunk ki. A megfejtéseket a szerkesztőség címére várjuk: Hídlap, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. Beküldési határidő: március 19, péntek. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ami értelmet ad az életnek, az értelmet ad a halálnak is.” (Saint-Exupéry) A szerencsés nyertest írásban értesítjük. A nyeremények a szerkesztőségben átvehetők. A repülés szakértője Ébren tölti az éjszakát Azonos hangzók Finn csodafutó (Üsse) V Régi kínzóeszköz Szomorú hangú költemény Maró folyadék Én, .... 6 Híres rockopera Spanyol k város r Jelfogó .. megvénülünk (Jókai) Kávépótló ka- , tángkóróból Ritka férfinév Orosz férfinév Harap a kígyó Lantán Kisebb hasznos iadár_ Pauio (bra- k zil város) ' Vaspálya Katonai fejfedő Szembehelyezkedés Középen enged! Asztácium Párosán megküzd! Bibliai alak mély! ség (Imre) Dehogy Anya (argó) A bét 6. Napja Óír írás Csont, latinul Napló vége! Lista eleje! Lakrész! Spanyol exkiráiyné Liter Puskin műve Tér, spanyolul Ruhát száradni tesz Néma Tádé! USA-beli egyetem A jupiter holdja Névtelen Cinezőfém Kelkeverék! Kettős betű Redőny Az Omega énekese Kisebb szervezeti egység Hím méh Páratlan Idegen gáz! Téli sport:v Jód Franciás férfinév Gauss Z
