Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-13 / 52. szám

Ftfdlap JOBB PART 2004. március 13., szombat Nincs megegyezés gyógyszerügyben MAGYARORSZÁG A gyógyszergyártók nem teljesítik a kormány kérését. A gyártók és érdekképvise­leteik nem kívánják befizet­ni az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) kasz- szájába a támogatott gyógyszerek termelői árá­nak 15 százalékát, derült ki pénteken megtartott sajtó- tájékoztatójukon. A kor­mány befagyaszthatja a gyógyszerárakat. A kormány felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy a la­kossági gyógyszerkiadások növe­kedésének megállítása érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat a gyártókkal. A kormány által hozott döntés értelmében a gyártóknak két lehetősége van. Vagy önként vállalják, hogy a mintegy 1750 tá­mogatott gyógyszer termelői árá­nak 15 százalékát, közel negyven milliárd forintot befizetnek; vagy április elsejétől valamennyi kap­ható, beleértve a nem támogatott orvosságokra is hatósági árat ve­zet be a kormány. A kormány vég­ső esetben befagyaszthatja a gyógyszerárakat is. Februári sta­tisztikák szerint a lakosság gyógy­szerkiadásai éves szinten 24 száza­lékkal emelkedtek. Ebben jelentős szerepe volt az orvosoknak is, akik annak alapján írtak fel gyógyszert az egymást helyettesítő termékek közül, hogy éppen melyik orvoslá­togató járt a rendelőben utoljára. A gyógyszerkassza tervezett ki­adásait, a közel 240 milliárd forin­tot már most jelentősen túllépte. Valószínűleg ezért hozta meg a kormány ilyen hirtelen a döntést, a gyártók által befizetendő összeg ugyanis pótolná a hiányt. (A Na­pi Gazdaság számításai szerint az 1750 támogatott termék ter­melői árának 15 százaléka akár 60-65 milliárdos megtakarítást is eredményezhet, így a 20 milliárd körüli többlet a központi támo­gatási mérték 2 százalékpontos emelését is finanszírozná). A keret túllépése várható volt, mivel az állam tavaly az idei ke­retnél valamivel többet, 250 mil­liárd forintot költött gyógyszertá­mogatásra, ezen kívül emelke­dett az áfateher és bővült a fo­gyasztás is. A számítások szerint a lakosság gyógyszerkiadásai februárban közel 24 százalékkal emelkedtek éves szinten. A gyógyszergyáraknak pénteken este hat óráig kell nyilatkozniuk arról, hogy hajjandók-e önszán­tukból fizetni. Ok azonban elébe mentek a késő esti időpontnak, és délelőtti sajtótájékoztatójukon közölték álláspontjukat, vagyis nem kívánják befizetni a negy- venmilliárdot. A gyártók többsé­ge nem írja alá a szerződést - kö­zölte Orbán István, a Magyaror­szági Gyógyszergyártók Orszá­gos Szövetségének (Magyosz) el­nöke. Székely Krisztina, az Inno­vatív Gyógyszergyártók Egyesü­letének elnöke hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül a gyártók továbbra is nyitottak a kor­mánnyal való párbeszédre. Véle­ményük szerint a tárgyalások so­rán lehetne olyan megoldást ta­lálni, ami nem növeli a betegek terhét. A délelőtti sajtótájékozta­tón nem volt szó konkrétan ar­ról, hogy mely gyártók szánnák rá magukat mégis a szerződés aláírására. Arról sem nyilatkoz­tak, hogy van-e valamilyen el­képzelésük arra vonatkozóan, hogy milyen lenne a mindkét fél számára tetsző megoldás az ügy­ben, amely a lakosság kiadásait sem növelné. mi LJjabb agrárdemonstráció kezdődhet Március 19-re ismét tün­tetést hirdetett meg a Ma­gyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma, mert szerintük az agrárminisztéri­um nem tartja be nekik tett ígéreteit. Az általuk képvi­selt termelők nevében Bu­dapestre, a Kossuth térre hívják a gazdákat. A Magyar Gazdák és Fogyasz­tók Önvédelmi Mozgalmának szervezői tegnap ismét agrártün­tetést hirdettek, mert az agrár­tárca nem tartja be a megkötött megállapodásokat. Az érdek- képviseletek sérelmezik, hogy a tárca például nem hirdette meg a sertéshús-importra ígért, s az alku részét képező védővámot. A szakminisztérium reagálásá­ban kifejtette, hogy mindenben a megállapodásban foglaltak szerint járt el. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára egy, az érdekképvisele­tekkel közösen tartott tájékozta­tón elmondta, hogy a sertésállo­mány egy-másfél éven belül 20- 25 százalékkal csökken, ha haté­konyan dolgozunk az ágazat­ban, ha nem, akkor a csökkenés mértéke ennél nagyobb mérté­kű lesz. Az ágazat támogatása nem éri el a nyolcmilliárd forin­tot, szemben a tavaly ígért több mint 19 milliárddal. Nem hozta a várt eredményeket az élőser­tés és a hasított félsertés export­ja sem, mert főleg a szomszédos országokban a két támogatás ki­oltotta egymás hatását. A ma­gyar hús külpiaci pozícióit azon­ban javítani kell, mert az EU ki­lónként száz forinttal támogatja saját húsexportját. Ez a támoga­tás elsősorban a mi ázsiai esé­lyeinket rontja, ahová most ko­moly veszteségeket elszenvedve exportálunk. Ugyanakkor a je­lenlegi belföldi átlagos felvásár­lási ár a meghirdetett támogatá­sokkal együtt is csak 255 forint­ra kúszik fel, miközben az ön­költség 295 forint, ami azt jelen­ti, hogy a termelők kilónként 35 forintos veszteséget kénytelenek elviselni - mondta Zádori. Jakab István, a Magosz elnöke a ser­téságazat kapcsán elmondta, ha nem lesz érzékelhető változás a piacon, hamarosan eldöntik, hogy milyen módon kívánják érdekeiket képviselni. Súlyosbo­dik a baromfiipar válsága is. A kelet-magyarországi termelők nehézségeit fokozza, hogy tavaly év végén felszámolás alá került a hazai baromfi több mint húsz százalékát feldolgozó Hajdú-Bét, s nem tudni, lesz-e gazdája a fel­dolgozó-kapacitásoknak. A bi­zonytalan helyzetben a baromfi- tartók számára egyetlen kiút, ha termelői csoportba szerveződve próbálják érdekeiket érvényesí­teni a piac többi szereplőjével szemben - hangzott el a Kelet­magyarországi Baromfitermelő és Értékesítő Szövetkezet tájé­koztatóján. nil (forrás: MNO) s Uj jelöltek az ORTT elnöki posztjára Kósa Ferenc szocialista képviselő filmrendezőt, Andrássy György médiajo­gász egyetemi tanárt és Ko­vács Györgyöt, az ORTT fő­igazgatóját ajánlotta Medgyessy Péternek az Or­szágos Rádió és Televízió Testület kuratóriumi elnöki posztjára Mádl Ferenc. A köztársasági elnök levélben tájékoztatta Medgyessy Pétert az új jelöltekről, fenntartva ugyanakkor korábbi javaslatait, különösen Hajdú Istvánnak, az ORTT eddigi elnökének újraválasztását illetően. Mádl Ferenc köztársasági elnök Alexa Károlyt, Sára Sándort és Szakály Sándort egyaránt alkal­masnak találta a poszt betöltésére Medgyessy Péter az államfőnek február 12-én küldött levelében Wisinger István újságírót, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­gének akkori elnökét, Kávás Ist­vánt, az RTL Klub volt vezérigaz­gatóját és Wéber Judit médiajo­gászt javasolta a médiahatóság élére Az államfő és a miniszterel­nök február óta többször egyezte­tett a médiahatóság elnökének személyéről, de mindeddig nem Wisinger István , a miniszterelnök egy korábbi jelöltje jutottak eredményre A két közjogi méltóság következő egyeztetésével kapcsolatban Gulyás Erika kor­mányszóvivő-helyettes azt mond­ta: még mindig nincs időpont, mi­vel Medgyessy Péter miniszterel­nök pénteken az MSZP szegedi kongresszusán vesz részt, Mádl Fe­renc köztársasági elnök pedig a jö­vő héten Ciprusra utazik. Az Országos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) elnökének és tagjainak mandátuma febru­ár 29-én járt le. A tagokat az Országgyűlés négy évre választ­ja, elnökét az államfő és a kor­mányfő együttesen jelöli. bk Fidesz-kampány az államadósságról A Fidesz figyelemfelhívó kampányt indít a magas ál­lamadósság miatt - jelen­tette be Rogán Antal fideszes képviselő tegnap Budapesten. Az államadósság mértéke elérte a kritikus szintet, de ezzel az embe­rek nincsenek tisztában, mint aho­gyan azzal sem, hogy a jelenleg kormányzó szocialista-szabad de­mokrata kormány elzálogosítja a jövőnket - közölte. Rogán Antal el­mondta, hogy számításai szerint a magyar államadósság ma 11 015 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az államadósság 2 800 milliárd fo­rinttal nőtt 2002 májusa óta. Ez a növekedési ütem kettőször-négy- szer akkora, mint amekkora az Or- bán-kormány idején volt - közölte Rogán Antal hozzátette: az elmúlt másfél esztendőben 280 ezer fo­rinttal nőtt Magyarországon az egy főre jutó adósság. A magát sikeres bankárnak nevező Medgyessy Pé­ter kormányzása alatt Magyaror­szág pénzügyi helyzete sokat rom­lott, hazánk kockázatos és rossz adóssá változott - jelentette ki a politikus. A képviselő úgy véli, hogy az adósság ilyen mértékű emelkedése lehetetlen helyzetbe hozza a magyar polgárokat és a költségvetést. 2002-ben, az Orbán- kormány utolsó évében 686 milli­árd forintot költött a költségvetés a kamatok kifizetésére, 2004-ben ez az összeg már 880 milliárd forint - közölte. Ez azt jelenti, hogy ma 200 milliárd forinttal kevesebb jut kórházak, iskolák finanszírozásá­ra, utak építésére, mint 2002-ben - tette hozzá a politikus. Rogán Antal a sajtótájékoztatóján beje­lentette, hogy a Fidesz a figye­lemfelhívó kampány részeként egy nagy plakáttal ellátott jármű­vet indít útnak az országban, bk EP-jelentés Magyarországról - az unió megütközött a Medgyessy-javaslaton Bár egészében véve elégedett hangú országjelentést fogadott el az Európai Parlament (EP) csütörtöki, strasbourgi plenáris ülésén, a dokumentum végső változatába az utolsó pillanatban bekerülő éles bírálat Medgyessy Péter közjogi javaslatával kapcsolatban okozhat még kellemetlen perceket a magyar kormány életében. Az EP-jelentés említett része így fogalmaz: „Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki azon felvetés miatt, amely szerint a [magyar- országi] parlamenti pártok közös listán indulnának az európai parlamenti választásokon. Az EP úgy hiszi, ez ellentétes az euró­pai parlamenti választások demokratikus alapelveivel és a polgá­rok alapvető jogával, hogy közvetlenül válasszák meg képviselői­ket”. A módosító indítványt egy Philip Morillon nevű képviselő nyújtotta be, aki a konzervatív Európai Néppárt (ÉPP) soraiban foglal helyet. A javaslat nagy többséggel ment át, az ÉPP mellett a liberális ELDR frakciója is megszavazta. A maga nemében utol­só országjelentés egyébként elismerően szól hazánk felkészültsé­géről, kiemeli ugyanakkor a magyar mezőgazdasági felkészülés hiányosságait, különösen a leendő brüsszeli támogatásokat kifize­tő és ellenőrző ügynökség létrehozása tekintetében, valamint az élelmiszerbiztonsági szabványoknak való megfelelést illetően. Szerepel a kritikák között a korábban már megszellőztetett kor­rupció elleni harc lanyhasága, valamint a gazdaság lassuló növe­kedése miatti aggodalom is. Az RMDSZ új alkuja Uiescuékkal - együttműködés ígéretekért cserébe A héten sikerült véglegesítenie az RMDSZ-nek és az SZDP-nek (a volt román kommunista párt jogutódjának) idei együttműködé­si megállapodásuk szövegét. Az RMDSZ a végső megállapodás ér­dekében kénytelen volt engedni a korábban feltételnek számító, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó önál­ló magyar karok létrehozásából. Az alku ugyanis az említett kérés helyett csupán a két magyar kar létrehozási procedúrájának a be­indítását rögzíti, ami akár évekig is elhúzódhat. A kolozsvári Kró­nika napilap elemzéséből kiderül, hogy a megállapodás több olyan kitételt is tartalmaz, amelyről immár harmadszor állapodik meg a szövetség és a támogatásával jelenleg kisebségben kor­mányzó Szociáldemokrata Párt. Ezek közé tartozik a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok utáni kártérítési törvény meg­alkotásának ismételt kormánypárti ígérete, melyet eddig még egy-, szer sem sikerült Iliescuéknak teljesíteniük. A megállapodás immár negyedik a sorban, és ha nem is garantálja a magyar nyelvű okta­tás elősegítését Erdélyben (ezt egyébként a magyar kormány is mostohán kezeli manapság), Markó Béla szerint több olyan pon­tot is tartalmaz, amely szimbolikus jelentőséggel bír. Az RMDSZ például támogatja a kormányt programja megvalósításában, ki­emelt fontossággal kezelve az EU-csatlakozással összefüggő intéz­kedések, de a korábbinál előkelőbb helyen szerepelnek olyan gaz­dasági-szociális kérdések is, mint például a nyugdíjemelés vagy az erdélyi autópálya ügye. Friss jelentések a magyar gazdaságról - vidáman a válságról Az utóbbi napokban több állami intézmény és gazdaságkutató is közreadta aktuális helyzetértékelését a magyar gazdaság jelenlegi ál­lapotáról és kilátásairól. Az adatok optimista tálalásában vezetővál­tása után jeleskedő Központi Statisztikai Hivatal pénteki inflációs gyorsjelentésében lefelé módosította a 7,3 százalékos elemzői vára­kozásokat. Az új adat 7,1 százalék (igaz, még ez is több mint kétsze­rese az euro szempontjából minimálisan elvártnak, és évek óta a legmagasabb érték). A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése sem akart elmaradni ezúttal „riválisától”: a számok szerint kedve­zőbb a fizetési mérleg hiánya a vártnál, pontosabban szólva kevés­bé katasztrofális a helyzet, mint ahogy az a korábbi számításokban szerepelt. A hiány ugyanis januárban 163 millió euró volt, ami csak­nem 80 millióval kevesebb az előre jelzett 241 milliónál. Egyes pia­ci elemzők azonban óva intenek a túlzott optimizmustól: a működőtőke-befektetéseknél januárban tapasztalt tőkekiáramlás miatt ugyanis nem olyan kedvező a helyzet. Pálócz Éva, a Koping- Datorg elemzője a Magyar Rádiónak ugyanakkor kifejtette: cége idén jóval egészségesebb szerkezetű, hosszabb távon is fenntartható növekedésre számít. A szakértő hozzátette, hogy a GDP-növekedés hátterében idén nem a magánfogyasztás növekedése áll majd, ha­nem a beruházások élénkülése és az export jelentős növekedése. Ha a trend valóban meg is fordul, és újra fellendülés elé néz a magyar gazdaság, akkor is nehéz lesz mit kezdeni a mindenkori kormánynak a jelenlegi kabinet tizenegyezer milliárd forintot is túlszárnyalt állam- adósságával, valamint az életszínvonal várható csökkenésének tár­sadalomra gyakorolt negatív hatásaival. Kouócs Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents